Új Szó, 1977. december (30. évfolyam, 332-361. szám)
1977-12-01 / 332. szám, csütörtök
Még mindig telnek a raktárak.. SZÁRÍTJÁK a betakarított gabonát A határban már régen elhallgattak a betakarító gépek. A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban az úton mégis kukoricát szállító járművekkel találkozunk. Követve az egyiket, a Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat dunaszerdahelyi üzemének nagylégi (Lehnice) raktára elé érünk. Ajnbrus János, a Szarvai (Ro- hovce) Állami Gazdaság gépkocsivezetője átadja a szállító- levelet Rigó János mázsamesternek, közben elmondja, hogy igyekeznek a szállítással, s naponta hétszer-nyolcszor is megfordulnak. Újabb járművek érkeznek, egyre gyorsul a munka üteme. Molnár Lajos egy hatalmas tartálykocsival takarmánykeveréket visz valamelyik mezőgazdasági üzembe. A mázsamesternek ilyenkor ugyancsak sok a dolga, de nem panaszkodik. örül, hogy még mindig telnek a raktárak. Bent az udvaron Merva Istvánnal, a raktár üzemgazdászával elégedetten nézzük a garatba vastag sugárban ömlő kukoricát. — Jó termés volt — mondja elégedetten —, a körzetben az állami felvásárlási tervet 102 százalékra teljesítettük. November 11-én már befejeztük a kukorica szárítását. Most arra törekszünk, hogy minél kisebb legyen a raktározással járó veszteség. Elmondja még, hogy egy kis problémát okoz a tisztítás, mert az egyes üzemekből behozott kukoricában ilykor 12— 17 százaléknyi törmelék is van. Pár perc múlva a Dániából behozott hőmérséklet-ellenőrző készüléket csodáljuk. Kívánságunkra Lelkes Tibor karbantartó a kapcsolótáblán megnyom egy gombot, s máris leolvassuk, hogy a kilences kamrában 25 fok meleg van, ezért gyorsan áthúzatják belőle a gabonát. Egy újabb gombnyomás már nagyobb veszélyt jelez. A 19-es kamrában 30 főkre emelkedett a hőmérséklet. Szintén ki kell üríteni. — így megy ez napról napra — tájékoztat az üzemgazdász. — A kamrákat rendszeresen ellenőrizzük, hogy idejében beavatkozhassunk, ha szükség van rá. Továbbhaladva a főúton, ismét egy kukoricával megrakott járművet követünk. A dunaszerdahelyi raktárban kiderül, hogy Molnár István szállítja a helyi Dukla Efsz-ből a kukoricát. Gúiay Bela raktáros elégedetten állapítja meg, hogy a kukorica nedvességtartalma megfelel a követelményeknek, a szövetkezetben jól megszárították, kitisztították, ezért raktározható. Korábban azonban — amint mondja — volt elég gond, mert a nedvességtartalom olykor elérte a 35—40 százalékot. Éj'jel-nappal üzemeltek. Bogyánszký János, Egyházi Endre, lricsek Ferenc és Szalánczi László gépmester szerencsére olyan jól karbantartotta a berendezéseket, hogy meghibásodás miatt nem kellett hosszabb ideig állniuk. A városból érkező Ollós László igazgató-helyettes elégedett a munka ütemével. Elmondja, hogy minden raktárban dolgoznak, forgatják, szellőztetik a gabonát. A búzát a raktározás után két hónap múlva áthúzat- ták a kamrákból. Egy kis gondot okoz, hogy néhány mező- gazdasági üzemben nem kezelik megfelelően a gabonát, ezért amint a felvásárlóüzem raktárai kiürülnek, máris elszállítják onnan. Az üzeni dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére 1 267 000 korona értékű kötelezettséget vállaltak. A versenyző kollektívák eddig mintegy 1 700 000 korona értéket hoztak létre. Amint az igazgató-helyettes magyarázza, a kötelezettségvállalás főleg jó minőségű áru termelésére serkentette a dolgozókat. Ezt bizonyítja, hogy az idei termésből a múlt évhez viszonyítva 5 százalékkal több első osztályba sorolható keveréket készítenek. A járás 30 üzemével kötöttek szerződést a sertések lehető legnagyobb gyarapodása érdekében. Igyekezetüket siker koronázta, mert 100 000 sertés napi átlagos súlygyarapodása 3,89 abrakfogyasztással 55 deka. A jó minőségű keverék etetésével az állattenyésztésben más szakaszokon is jő eredményeket érnek el. Űjra a betonúton száguldun k. Havas eső veri a szélvédő üveget. A határban megállás nélkül szántanak a traktorok. Mellettünk kukoricával megrakott járművek haladnak a raktárak felé. RALLA JÓZSEF Túlteljesítették a vállalásukat Terven felül 200 000 liter tejet adnak el az év végéig a Senkvice-i — Bratislava-vidéki járás — Egységes Földműves- szövetkezet dolgozói. Az évi tejfelvásárlási feladatokat már teljesítették. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére tett vállalásukat 150 G00 literrel túlszárnyalták. Képünkön: Mária Kubová (jobbról) és Irena Pešková, a szocialista munka- brigád vezetője a tejeskannákat töltik. (Felvétel: S. Petráš — CSTK) ÚJÍTÁSAI MILLIÓT ÉRNEK Nem a verejték - a végtermék! Gondolatok a gyártmányok minőségi színvonalának emelésével kapcsolatos feladatokról Pillantsunk be délután egy nagyobb üzlet — mondjuk a Prior bratislavai, vagy kassai (Košice) — műszaki cikkeket árusító részlegébe. Hangyabolyhoz hasonlító embertömeget látunk. A vásárlók gondosan vizsgálják a pultokra kirakott termékeket, megkérik az elárusítót: üzemeltesse a rádiót vagy a tévékészüléket, a konyhai robotgépet, vagy a porszívót. Egyszóval: műszaki ellenőrzést végeznek — kicsiben. Helyesen cselekszenek. mea’t a háztartási gépeket otthoni munkájuk megkönnyítésére, meggyorsítására, a rádiót, tévét, gramofont és magnetofont pedig művelődésük, szórakozásuk biztosítására, nem pedig azért veszik, hogy bajlódjanak vele, s minduntalan a javítóműhelybe hordják. Nem érdektelen azonban, hogy a vásárlók nagy többsége munkaviszonyban van, s így egyben termelő is — méghozzá nagyban! Keze alól termékek kerülnek ki, melyeket a hazai, vagy külföldi üzletekben árusítanak, ha pedig autó- vagy gépgyárban, vagy más üzemben dolgoznak, termékük a bélés a külkereskedelmi szervek „pultjaira“ kerülnek, és az átvevő szakemberek is mindenekelőtt minőségüket vizsgálják. Igencsak egyoldalú és kényelmes lenne az álláspont: ha én vásárolok, legyen az áru minősége kifogástalan, ha pedig termelek, hát csípje meg a kánya... majd csak megveszi valaki! Nos, a termékek minőségi színvonalának mércéjét rendkívül magasra emelő mai világban ezeknek a „valakikének“ a száma a selejtgyár- tók szempontjából nézve riasztóan csökken, set talán nem lövünk túl a célon, de azt mondjuk: lassan, de biztosan zérus pontra kerül. Ezért korparancs tehát a termelőüzemek valamennyi dolgozója számára a CSKP XV. kongresszusán is hangsúlyozott minőségi szint állandó emelése. Felmerül a kérdés: hogyan? Amikor a végterméken az utolsó simításokat végezzük, már kéjsö. Egy bonyolult gép több száz egymásra utalt alkatrészből áll, és mindegyiknek kifogástalannak kell lennie, csak úgy érhető el, hogy hibátlanul működjön. Egy sokéves tapasztalatot szerzett gyárigazgató mondotta: Már a gyártást előkészítő alakulatok dolgozóinak nagy súlyt kell helyezniük a gyártmány minőségi színvonalúi szavatoló normák szigorú megtartására! A termelésben nincs helye az ilyen megcsontosodott nézeteknek: huszonöt éve így csinálom, ha eddig jó volt, miért ne lenne jó ezután is! Hát nem jó, és duplán nem lesz jó a távolabbi jövőben! A fejlődés kerekét nem lehet visszafelé forgatni és a rutinrtíunkát végző s a maguk vélt igazát bizonygató „szakiknak“ is meg kell érteniük: ha példának okáért a Kolumbusz hajóinak építésekor alkalmazott technológiát nem vitte volna előre a műszaki haladás, a komáromi (Komárno) Steiner Gábor Hajógyár dolgozói aligha készíthették volna el az OL 400-as jelzésű luxushajót. A szaklapokban csaknem naponta olvashatunk új, a türőképességtikét, szakitószi- lárdságukat illetően kiváló anyagok kifejlesztéséről, az összesze re 1 ést lén y egesen gyorsító, ugyanakkor a minőséget tovább javító technológiai eljárások alkalmazásáról. Akik a múlt műszaki követelményeit ugyan kielégítő és még a mában is „elmenő“ anyagok, gyártási folyamatok alkalmazásakor nem ragaszkodnak mereven a régi módszerekhez, hanem a színvonalasabb, a célszerűbb termelés érdekében rugalmasan befogadják az újat, igazuk van. Minden új módszer bevezetésében van kockázat, ha azonban a műszaki forradalom nagyjai ijedősek lettek volna, ma nem építhetnénk 24 emeletes házakat, az utasszállító repülőgépek nem száguldhatnának hangsebességnél gyorsabban, nem építhettünk volna mély szakadékok felett biztonságosan áthaladó kötélvasutat, pillér nélküli modern hidakat. A mai szakembereknek ráadásul korszerűen felszerelt kutatóintézetek, a gyárakban kísérleti részlegek állnak rendelkezésükre, melyeken ez- reléknyi, vagy még nagyobb pontossággal .kikísérletezhetik az ott készülő minta- példányon az új anyagok viselkedését, a korszerű technológiai eljárások megbízhatóságát, míg a régi mérnökök ilyesmiről nem is álmodhattak. A termékek minőségi színvonalának állandó emelését nagyban előmozdíthatja a szakmai egymásrautaltságban dolgozó üzemek és intézmények munkásainak, mérnökeinek együttműködését javító közös kötelezettségvállalások megkötése. Példa is van rá: a Ferremet, a Kerametal és a Transakta nevű külkereskedelmi szervezetek dolgozói az idei tervfeladatok teljesítését célzó együttműködés további elmélyítése érdekében egy munkaszerződéshez hasonló közös kötelezettségvállalást fogadtak el a kohászati és vasművek dolgozóival. Az első félévijén a Szlovák Szocialista Köztársaság területén levő gépipari termelési gazdasági egységek több mint 300 termékét vetették alá szigorú minőségi ellenőrzésnek. A felmérés eredménye nem nyújt szívderítő látványt: Az első minőségi kategóriába mindösz- sze 24 terméket soroltak be. A gyártmányok döntő többsége, számszerint 262, a második, 24 pedig a harmadik osztályba került. Három olyan termék is akadt, melyet a bizottság sehová sem rangsorolt. A másod- és harmadosztályú termékeket gyártó üzemekben nyilván nem tartják meg a technológiai fegyelmet, elnézőek a műszaki ellenőrök, és valószínű, hogy a szakmunkát végző dolgozók egy része sincs a helyzet magaslatán. Szükséges, hogy a füleki (Fiľakovo) Kovosmaltban, a sni- nai Vihorlatban, a Zlaté Mo- ravee-i Calexban és másutt a már említett technológiai és minőségellenőrzési fegyelem megszilárdításán kívül ne feledkezzenek meg a dolgozók szakmai képzésének további növeléséről se! Ma már ugyanis minden üzemben teljes mértékben előtérbe került a többet ésszel, mint erővel jelszó gyakorlati megvalósításának szükségessége. Tehát nem a verejtéken — a végterméken van mindenütt a hangsúly! S végezetül, de nem utolsósorban szólunk a nagyobb üzemekben levő, jól felszerelt műszaki-fejlesztési osztályokon tevékenykedő dolgozók munkájáról. A legtöbb helyen hasznos munkát végeznek. Előfordulnak azonban esetek, hogy egyes üzemekben ezeken a munkahelyeken a gyakorlattól elvont, úgynevezett „akadémiai“ eszmecseréket folytatnak, és olyan kísérleteket végeznek, melyek eredményeire nincs szükségük a közvetlen termelésben tevékenykedő dolgozóknak. Nincs értelme annak, ha bekalandozzák a csillagos eget Maradjanak csak a földön, és ismereteikkel, valamint a rendelkezésükre álló műszerek, speciális berendezések segítségével azoknak a problémáknak a megoldására törekedjenek, melyek a termelés meggyorsítása, és a termékek minőségének javítása szempontiából szükségesek! KOMLOSI LAJOS Minden műszaki probléma megoldható Mindig örülök, ha tudásukat okosan, a társadalmi közösség javára felhasználó fiatal emberek sikereiről szerzek tudomást. Ilyen ember Ján Polóny, a Pop- rádi Vagongyár fiatal technológusa is. Nevét a gyár fáradhatatlan, s egyúttal legjobb újítói között emlegetik. Hozzá hasonló fiatul újító több is dolgozik a Vagongyárban. Tevékenységük főleg az anyagi költségek és a munkaigényesség csökkentésére, a munkabiztonság és -körülmények javítására irányul. Az utóbbi időben egyre többször kerül szóba Ján Polóny újítási tevékenysége, s eredményessége. Tegyük hozzá, hogy teljes joggal. Hiszen két újítása évenként több mint 1 millió korona értékű hasznot hoz a Vagongyárnak, s ezáltal népgazdaságunknak is. Pontosan: 1024 125 korona van Ján Polóny „kontóján“ a gyár találmányi és újítói osztályának nyilvántartásában. A fiatal újító első megvalósított újítási javaslata a WAP jelzésű tehervagonok csapóajtóin alkalmazott szerkezeti változtatásokra vonatkozik. A megvalósított újítási javaslat eredményeképp 110 kilogrammal csökkent a teherkocsik súlya, s az évi anyagmegtakarítás közel 3«2 000 koronát jelent. A második újítás az említett vasúti teherkocsik oldalcsapóajtóin végzett szerkezeti változásokkal kapcsolatos. A módosítás következtében az oldalcsapóajtók záróképessége tökéletesebb és alkalmazása a Pop- Ján I’ülóny, ; rádi Vagongyárnak évente további több mint 642 000 korona megtakarítást eredményez. így született meg Ján Polóny két újításának megvalósításaként a több mint egymillió korona értékű gazdasági haszon ebben a gyárban. A fiatal technológus újításairól a következőket mondja: — Kétségtelen, hogy az általam javasolt újítások jelentős gazdasági előnyökhöz juttatják a vállalatot, aminek őszintén örülni lehet. Mindemellett szeretném hangsúlyozni, hogy adott esetben sem vaújító (Ján Liptaj felvétele) lami csodáról van szó. Egyszerű dolgok ezek, csak rá kell jönni a megoldásra. Szerintem minden megoldható, ha az ember az átlagosnál mélyebben, behatóbban elgondolkodik a körülötte levő dolgokon, problémákon. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy szerelek elidőzni — ha kell szabad időm rovására is — a műszaki fejlesztés, a technológiai újdonságok érdekfeszítő világában. Ha ezen az úton az ember elindul, nem lehet megállni. Ügy hiszem, Ján Polóny további újításairól még hallani fogunk. K. G.
