Új Szó, 1977. december (30. évfolyam, 332-361. szám)

1977-12-01 / 332. szám, csütörtök

A népi Jenien ünnepelt 10 éve hagyta el az utolsó brit katona Dél-Jement November 30-án ünnepelte a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság a függetlenség el­nyerésének 10. évfordulóját. A brit gyarmatbirodalom már régen romjaiban hevert, de London Dél-Jemenben még vé­res háborút folytatott a Nem­zeti Felszabadítási Front ellen. 1967. november 30-án azonban az utolsó brit katona is kény­telen volt elhagyni Dél-Jemen területét 130 éves gyarmati uralom után, amely az ország számára katasztrofális fékezője volt mindenfajta fejlődésnek. A Nemzeti Felszabadítási Frontnak, amely a gyarmato­sítók elleni harc, majd az új állam építésének élén állt, rendkívül súlyos problémákkal kellett megküzdenie. Azóta mélyreható tár sadal mi-gazdasá­gi változásokat hajtott végre az országban. Államosította a külföldi társaságokat és a ban­kokat, megteremtette az álla­mi ipari szektort. Oj iparágak születtek. Megszüntették a lé­nyegében feudális rendszert, és agrárreformot hajtottak végre. Az egész országban hozzálát­tak a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek szervezéséhez. Megkezdődött az írástudatlan­ság felszámolása. Ma már az iskolaköteles korú gyermekek­nek több mint 80 százaléka jár iskolába. A Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság szocialista irány­zatú demokratikus állam. Az Egységes Politikai Szervezet — Nemzeti Front és a kormány programja nagy jelentőséget tulajdonít a sokoldalú együtt­működés és a barátság fejlesz­tésének a szocialista közösség országaival, köztük a Csehszlo­vák Szocialista Köztársasággal is. Warnke bizakodó Az év elején sor kerülhet a SALT—2 aláírására (ČSTK) — Paul Warnke, az USA küldöttségének vezetője a stratégiai fegyverek korlátozá­sáról folyó szovjet—amerikai tanácskozáson elért eredmé­nyeket pozitívan értékelte, s leszögezte, hogy azok jó kiin­dulópontul szolgálnak a továb­bi tárgyalásokhoz. Warnke Wa­shingtonban sajtóókonferen- cián kifejezte reményét, hogy a Szovjetunió és az USA kö­zötti megállapodás aláírása a jövő év első felében megvaló­sulhat. Optimizmusát azzal in­dokolta, hogy véleménye sze­rint ez a szerződés minden fél­nek nagyon jó lesz. Előkészületek az MPLA kongresszusára (ČSTK) — Az Angolai Népi Köztársaságban a napokban befejeződnek az Angolai Népi Felszabadítási Mozgalom (MPLA) I. kongresszusának előkészületei. Az MPLA kong­resszusa december 4-én kezdő­dik. Luanda utcáit és tereit „Éljen az MPLA I. kongresz- szusa!“, „Kiharcoltuk függet­lenségünket — felépítjük a szocializmust!“, „Dicsőség a szabad munkának!“, „Éljen a proletár nemzetköziség!“ jel­szavak díszítik. Országszerte széles körű vi­ták folynak a megalakítandó marxista—leninista párt prog­ramtervezetéről és alapsza­bályzatáról. Nemcsak az MPLA tagjai, de Angola minden ál­lampolgára Agostinho Neto an­golai elnök felhívására jól végzett munkával válaszol, és munkasikerekkel iidvözlik a közelgő kongresszust is. Az összejövetelek és nagygyűlések résztvevői hangsúlyozzák, hogy az MPLA I. kongresszusának nagy jelentősége van, mert megalakul rajta a dolgozók marxista—leninista pártja, amely az egész angolai nép boldogabb jövőjéért indul harc­ba. A sajtó közli, hogy a párt e fórumán részletesen elemzik az MPLA több mint húszéves tevékenységét. SZIAD BARE szomáliai elnök Dzslddába repült, ahol meg kezdte tárgyalásait a szaúdi vezetőkkel. Az elnök korábban Szudánban tett látogatást. DZSAMSID AMUZGAR iráni kormányfő tegnap az eddigi pénzügyi és gazdaságügyi mi­nisztert a National Iranian Oil Company kőolajtársaság igaz­gatójává nevezte ki. CHILE nemcsak mély gazda­sági válságot él át, hanem rendkívüli kulturális hanyat­lás észlelhető az országban. A fasiszta módszerek az iskola­ügyben is érvényesülnek. Be­tiltották Pablo Neruda és An­ton Pavlovics Csehov műveit. SAMORA MACHEL, a FRELI­MO elnöke, mozambiki köztár­sasági elnök az I. Nemzeti Ifjúsági Kongresszusán bejelen­tette a Mozambiki Ifjúsági Szervezet megalakulását. SZTANKO TODOROV, a Bol­gár Népköztársaság Miniszter- tanácsának elnöke tegnap be­fejezte ötnapos hivatalos ba­ráti látogatását Zambiában, amelynek végén közös közle­ményt és gazdasági, tudomá­nyos-műszaki és kulturális együttműködésről szóló szerző­dést írtak alá. AZ OLASZ újságírók, nyom­dászok és a kiadóvállalatok alkalmazottai tengap 24 órás sztrájkot kezdtek. A rádió és televízió közvetítés csupán a legszükségesebb hírekre korlá­tozódott. A lapok sem jelen­tek meg. A sztrájkolók a saj­tótörvény mielőbbi megrefor málását követelik. Etiópia nem tart igényt szomáliai területekre (ČSTK) — „Etiópia nem tart igényt szomáliai területek­re. Csak meg akarja őrizni te­rületi integritását és ezért kö­veteli, hogy Szomália vonja ki csapatait az etiópiai terület­ről“, — jelentette ki Feleke Gedle-Giorgis etiópiai külügy­miniszter az Olasz Kommunista Párt központi lapjának, az Unitánalc adott interjújában. Etiópia soknemzetiségű ál­lam, amelynek a nemzetiségi problémákat saját hagyomá­nyaival, történelmével és kul­túrájával összhangban, a lakos­ság követeléseire való tekin­tettel kell megoldania. A szo­máliai agresszió, az imperialis­ták és a reakciós arab államok manőverezése nélkül már régen meg lehetett volna oldani a kérdést. Bűntény — huszonegy percenként (ČSTK) — Az USA-ban min­den 21. percben súlyos bűn­tényt követnek el. Az FBI szö­vetségi nyomozó iroda legutób­bi jelentése szerint 1975-ben az USA-ban 20 510 súlyos bűn­tényt követtek el, ezek kéthar­madát lőfegyverrel. Az FBI statisztikai kimuta­tásai szerint 1960 és 1973 kö­zött az USA-ban 158 százalék­kal nőtt a bűntények száma, s ezért az amerikai kormány ebben az időben a bűnözés el­leni harcra fordított kiadásait több mint 400 százalékkal nö­velte. A súlyos bűntények négyötöde még így is felderí­tetlen marad. Emberi jogok — náluk A kiéleződött osztályharc feltételei és feladatai 1977. XII. 1. N emrég fejeződött be Nagy- Britannia Kommunista Pártjának XXXV. kongresszusa. A nemzetközi munkásmozga­lom, a tudományos kommuniz­mus fejlődését, sikeres harcát szívén viselő haladó közvéle­mény érdeklődéssel fordult a kongresszus határozatai felé, helyesen látva ebben tükörké­pét Nagy-Britannia munkásosz­tálya stratégiai és taktikai fel- készültségének, színvonall érettségének a kiéleződő osz­tályharcban. Mik is voltak a brit kommu­nisták mostani kongresszusá­nak alapvető határozatai, mi­lyen reményekkel zárta mun­káját? Mindenekelőtt a kongresszus légkörét áthatotta a mély pro­letár nemzetköziség szeUeme. A kongresszus a legforróbb ba­ráti üdvözleteit tolmácsolta az egész szovjet népnek, a Szov­jetunió kormányának a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulója dicső ün­nepe alkalmából; hangsúlyozta, hogy Nagy-Britannia kommu­nistái sokat köszönhetnek a Szovjetuniónak, az SZKP-nak. A Nagy Október, e történelem- formáló esemény, a szovjet ál­lam létezésének mind a hat­van éve Nagy-Britannia mun­kásmozgalma számára mindig a nagy példa és a lelkes küz­delem forrása volt. A kong­resszus külön fejezetben emel­te ki és nagyra értékelte a Szovjetunió felmérhetetlen tör­ténelmi szerepét a fasizmus fe­lett aratott győzelemben, mely nélkül Nagy-Britannia népeinek sorsa a katasztrófával egyenlő lett volna. A kongresszus hangsúlyozta, hogy az osztályharc nem kor­látozódik nemzeti határok kö­zé. Fontos feladatként jelölte meg, hogy erővel és határozott­sággal kell feltárni Nagy-Bri­tannia népeinek széles tömegei előtt a szocialista országok si­kereinek fontosságát, a Szov­jetunió vezető szerepét ebben a szocialista családban. Épp ezért, tudatosítva a tudomá­nyos kommunizmusnak azt a tételét, miszerint minden or­szág a szocializmushoz saját társadalmi, történelmi feltétele szabta úton jut el, a kongresz- szus határozott és állandóan időszerű feladatként emelte ki a Szovjetunióval és a többi szocialista állammal és kom­munista pártjaival való őszinte testvért kapcsolatok elmélyíté­sét. Ezeket a kapcsolatokat Nagy-Britannia Kommunista Pártja mint a közös ügyért folyó eredményes harc tapasz­talatforrásait értékeli. Ezért még tevékenyebben kíván fel­lépni minden olyan igyekezet ellen, amely a „hidegháború“ terjesztésére, a kommunista pártok egységének megbontá­sára irányul, és rágalmazni, befeketíteni akarja a szocializ­mus elméletét, életírta gyakor­latát. A brit kommunisták kong- gresszusa a Szovjetunió és a szocialista tábor országainak békepolitikáját mint napjaink osztályharcának egyik fontos és eredményes formáját érté­kelte. Élesen elítélte az Egye­sült Államok imperialista kö­reinek kalandor és embertelen politikáját, amely veszélyes következményeket zúdíthat az emberi civilizációra a további fegyverkezés, valamint a neut­ronbomba sorozatgyártásából kifolyólag. Nagy-Britannia Kommunista Pártja XXXV. kongresszusa ugyanakkor hang­súlyozta, hogy a szocialista or­szágok, a kommunista és for­radalmi munkásmozgalom párt­jai, s a nemzeti felszabadító mozgalom olyan döntő erővé fejlődött, hogy a világbéke hí­vei határozottan ellen tudnak állni az imperializmus táma­dásainak, békét veszélyeztető mesterkedéseinek, s így képe­sek elhárítani egy újabb világ­háború kirobbanását. A brit kommunisták XXXV. kongresszusa eredményesen zárta munkáját. Elemezte a bel- és külpolitikai helyzetet, meghatározva a párt alapvető stratégiai vonalának megfelelő taktikát, és azokat a feladato­kat, amelyek az adott Időszak­ban a legfontosabbak a sikeres és eredményes osztályharc ér­dekében a szocializmushoz ve­zető úton. MÁZSÁR LÁSZLÓ Aljas kampány Az Egyesült Államok Kom­munista Pártja kiadványt adott ki az emberi jogok megsérté­séről az Egyesült Államokban. A kiadvány előszavában Henry Winston, a párt elnöke és Gus Hall, a párt főtitkára hangsúlyozza az emberi jogok állítólagos megsértését hangoz­tató rágalmazó szovjetellenes kampány aljasságát. Megálla­pítják, hogy ez a kampány to­vábbi szocialistaellenes lépés, amely a Szovjetunió és a szo­cializmus diszkreditálására tö­rekszik. Az amerikai kommunisták két képviselője továbbá meg­említette: az amerikaiak egyre gyakrabban kérdezik, hogyan áll az emberi jogok kérdése az Egyesült Államokban, mi a helyzet a munkához való jog­gal, hiszen jelenleg tízmillió munkás nincs állásban. A milliókat foglalkoztató sú­lyos kérdésekre a kiadvány vi­lágosan válaszolt. Az Egyesült Államokban rendszeresen és hatalmas méretben sértik meg a legalapvetőbb emberi jogokat. Számos amerikait börtönöz- nek be politikai meggyőződése végett, sokakat üldöz emiatt az FBI és a CIA, valamint továb­bi rendőrségi szervek. Nem véletlen tehát, hogy az ameri­kai lakosság előtt eltitkolják a helsinki konferencia gondo­latait és az sem véletlen, hogy az Egyesült Államokban nem publikálták a Záróokmányt. Az olasz újfasiszták újabb merénylete Agyonlőttek egy diákot (ČSTK) — Olasz újfasisz­ták Bariban agyonlőtték Be­nedetto Petrone 19 éves diákot, az Olasz Kom­munista Párt If­júsági szerveze­tének tagját. Egy 50 tagból álló újfasiszta csoport pisz­tolylövéseket adott le három diákra. Petrone a helyszínen belehalt sebesü­léseibe és egy másik diák is súlyosan meg­sérült. A négy tettest, az MSI újfasiszta szer­vezet tagjait le­tartóztatták. Az újfasisz­ták újabb bűn­tette ellen tilta­koztak az Olasz KP, valamint más demokratikus pártok és szervezetett, i-uua- rozottan elítélték ezt a terrorista cselekedetet és követelik a gyilkosok szigorú megbüntetését. Bariban tegnap három­órás tiltakozó sztrájkot tartottak. A véres bűncselekedet el­len Rómában több ezer diák tü ntetett. A felvételen az édes­anya és a halott fia. A kongresszus előtt Carter energiaprogramja (ČSTK) — Az amerikai Kongresszus egyhónapos szünet után ismét folytatja munkáját. A legfontosabb kérdés Carter energiaprogramjának a megvita­tása, amely heves vitákat váltott ki. Az olajmonopóliumok olyan javításokat akarnak rajta esz­közölni, amelyek számukra na­gyobb nyereséget biztosítaná­nak. Viharos viták után a kép­viselőház jóváhagyta a kor­mányprogramot, de a szenátus átdolgozta azt. A jóváhagyó bi­zottság hetekig dolgozott a „kompromisszumos“ változat elkészítésén, mert az energia- hiány egyre jobban sürget. A Kongresszus bizottságai megvitatták a legjelentősebb külpolitikai kérdéseket is. A szenátus külügyi bizottsága meghallgatta a stratégiai tá­madófegyverek korlátozásáról folyó szovjet—amerikai tárgya­lásokról a jelentést. A képvi­selőház albizottsága megvitat­ja az új amerikai—panamai egyezményt Is. (ČSTK) — A dél-afrikai faj­üldöző rendőrség több mint 700 olyan személyt börtönzött be bírósági eljárás nélkül, akik ellenzik a faji elkülönítést. Mindez a The Star című lap­ban közzétett adatokból tűnik ki. A lap közölte a bebörtön­zött személyek névsorát és fi­gyelmeztetett arra, hogy leg­alább 50 személy nyomtalanul eltűnt. Nem taníthatnak, mert kommunisták A nyugat-németországi Dort- mundban a hatóságok nem al­kalmazták a sikeres próbaidő letelte után Hildegard Wessel­höft tanítónőt, annak ellenére, hogy a diákok szülei és a ta­nítónő kollégái szerint maga­sabb szintű szakképzettséggel rendelkezik. A döntés egyedüli oka az, hogy Hildegard Wes­selhöft tagja a Német Kommu­nista Pártnak. Hasonló a sorsa Eva Hein richnek, aki a ludwigsburgi bí­róság döntése szerint nem ta­níthat, mert néhány évvel ez­előtt kapcsolatot tartott fenn a Német Kommunista Párttal. Eva Heinrich.: a bíróság előtt elvből nem válaszolt arra a kérdésre, hogy tagja-e a Német Kommunista Pártnak. Josef Enenkel tanítójelölt a hatóságok döntése alapján nem látogathatja a pedagógiai előkészítőt. Azt róják fel neki, hogy tagja volt a Spartacus diákszövetségnek és Tübingen- ben a községtanácsi választá­sok során a Német Kommu­nista Pártot képviselte. Chileiek tűnnek el nyomtalanul Chilében sem javult a hely­zet. A törvényellenes bebör­tönzések, a kínzások és a po­litikai foglyokkal való ember­telen bánásmód folytatódik. Jogos aggodalmat vált ki a több ezer politikai fogoly sor­sa, akik nyomtalanul eltűntek — jelentette ki Ladislav Smíd nagykövet, hazánk állandó ENSZ-képviselője az ENSZ-Köz- gyűlés szociális, humanitárius és kulturális bizottságának ülésén. Chilében az emberi jogok megsértése tovább folytatódik, annak ellenére, hogy a Pino- chet-rezsim Igyekszik meg­győzni a világ közvéleményét arról, hogy intézkedéseket hoz­nak a helyzet megjavítására. Ennek ellentmond viszont, hogy további chilei polgárok tűnnek el nyomtalanul, politikai foglyok szabadon bo­Az ENSZ és annak szervei jogosan ítélik el a chilei po­litikai terrort és követelik a csátását, a demokratikus sza- badsájogok felújítását, az em­beri jogok tiszteletben tartását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom