Új Szó, 1977. november (30. évfolyam, 302-331. szám)

1977-11-12 / 313. szám, szombat

FRANOIAORSIAG „Mogorva évforduló” Egyéves a Barre-terv. Mérlege kellős: a nyil­vánosan kitűzőit célt, vagyis az infláció és a munkanélküliség megfékezését, a gazdaság talp­ra állítását nem érték el; a be' nenl rnllott és álcázott célt viszont,, vagyis a válság terheinek áthárítását a dolgozókra és ugyanakkor a tőké­sek növekvő profiljainak biztosítását jórészt el­érték. Sikerült e a gazdasági csodadoktorként ünnepelt Barre professzornak uz, amit meghir­deteti? Alig valami. És amit terve valójában akart? jelentős mértékben: A terv egyéves eredményét mérlegelv®, a Le Monde „Mo­gorva évfordulóról“ írt; a fenti címet azért tettük idézőjelbe, mert a tekintélyes polgári lap­tól kölcsönöztük. Hadd tegyük hozzá: a l’Humanité, az FKP lapja a dolgozók szemszögéből már élesebben fogalmazott, amikor „elszomorító évforduló­ról“ írt: „Az országnak nincs oka örömre. A mérleg elszo­morító és vádiratként olvasha­tó. A dolgozók vásárlóereje csökkent, a profitok nőttek; az infláció folytatódott; a munka- nélküliség tovább terjedt; a de­ficit mélyült; az ipari terme­lés pang“. infláció, munkanélküliség A Barre-terv egyfelől csök­kenteni kívánta a belső fo­gyasztást, másfelől ösztönözni akarta a tőkések beruházó és exportáló tevékenységét. Az árak átmeneti (háromhónapos és korlátozott) rögzítésével in­dokolta a bérek befagyasztását, az utóbbit áldozathozatalként igényelte a dolgozó millióktól. De az átmeneti árrögzítést az árak olyan „felszabadítása“ kö­vette, hogy az infláció megint nekilendült; a bérstop ürügyén viszont megszegték az állami szektorban azokat a kollektív szerződéseket is, amelyek a vá­sárlóerő némi növelését írták elő, és a magánszektorban ál­landó nyomási gyakoroltak a tőkésekre, hogy ne engedjenek a szakszervezetek bérkövetelé­sének. A vásárlóerő csökkené­sével párhuzamosan azonban nem nőtt meg az invesztáló kedv; a gyárosok többsége vá­rakozó álláspontra helyezke­dett. A termelés két fő motorja így „defektet“ kapott: a fo­gyasztás visszaesett a beruházá­sok tavalyi szintükön marad­tak. Az ipar összességét a pan­gás jellemezte. A számok önmagukért beszél­nek. Ami az árakat illeti, az infláció megfékezését ígérő Barre-terv „legfeljebb 6,5 száza­lékos áremelkedést“ akart meg­engedni a korábbi kétszámje­gyű (tehát több mint 10 száza­lékos) ütem helyett. De a hi­vatalos statisztika is bevallja, hogy egy év alatt az infláció 10.7 százalékot ért el. A szak- szervezetek kimutatása szerint (amely sokkal közelebb van a realitáshoz) a drágulás üteme 11.8 százalék volt a Barre-terv megindítása óta. A CGT szep­temberi adatai szerint ez év januárja óta 8,4 százalékkal drágult az élet. Ha 1972 január­ját 100-nak tekintjük, akkor az átlagos index 198-ra emelke­dett; ezen belül az élelmisze­Dominica Az elmúlt héten, pontosan november 2-án új független ál­lam alakult: Dominica, a volt brit gyarmat, amely területét és lakosainak számát tekintve « világ legkisebb országai közé tartozik. A 751 négyzetkilométer terü­letű szigetet 1493-ban Kolum­bus fedezte fel. A XVII. szá­zad második harmadától fran­cia, a XVIII. század elejétől pedig angol gyarmati terület. 1805-ben véglegesen a brit gyarmatbirodalom részévé vált. Külön gyarmatként 1962-től szerepelt, amikor feloszlatták a Nyugat-indiai Szövetséget, amelynek Dominica is tagja volt. A nemzeti felszabadító mozgalom hatására London 1967-ben társult autonóm or­szágként ismeri el Dominicáť és megígéri, hogy 10 éven be* lül teljesen függetleníti a szige­tet. Dominica politikai rendszere hasonló Nagy-Britanniáéhoz. Legerősebb párt a Dominicai Munkáspárt, amely a legutóbbi választások során a 21 mandá­tum Kőfül M-ot szerzett meg. rek árszintje már 209, a ruház­kodás költségének szintje pe­dig 225. Az infláció üteme a Barre-terv előirányzatának mint­egy a duplája és azonos a ta­valyival: az év végére minden bizonnyal ismét 12 százalék kö­rül mozog majd. A drágulással párhuzamosan csökkent a vásárlóerő. A bérek az erőteljes sztrájkharcok el­lenére sem tudták követni az inflációt. A kormány és a gyá­rosok szövetsége továbfira is ragaszkodik a ljérek befagyasz­tásához, és a miniszterelnök éppen a napokban, gazdasági tervének évfordulója alkalmá­ffémipar, textilipar, vegyipar) szenvednek a konjunkturális és egyben strukturális betegségek­ben. Az-üzembezárások, csődök folytatódtak a * szerszámgép- gyártásban, a nyomdaiparban, a fonó iparban. Maga Barre mi­niszterelnök közölte, hogy a ta­valy szeptemberben tervezett 4,8 százalékos növekedési üte­met nem lehet teljesíteni; most „remélhetően“ 3 százalékot ígért. A külkereskedelmi deficit 1977 eleje óta 21,8 milliárd frankra emelkedett. A múlt év azonos időszakában ez a de­ficit 17,5 milliárdra rúgott. A A parizsiak tüntetnek a munkanélküliség, az alacsony bérek és a rossz munkaviszonyok ellen bői négyezer gyáros gyűlésén dicsérte meg a tőkések „szi­lárdságát“ a szakszervezetek­kel szemben. A CGT a bérek, a családi pótlékok, a jövedelmi adók alakulása alapján kimu­tatta, hogy a dolgozók vásárló­ereje a múlt év októbere és 1977 júniusa között átlagosan 3 százalékkal csökkent; a Bar­re-terv teljes első éve így ennél is nagyobb mértékű életszínvo­nalcsökkenést eredményezett. A dolgozók szemszögéből a legdrámaibb jelenség a munka- nélküliség terjedése. Szó sincs a foglalkoztatottság növelésé­ről, s nemhogy nem követke­zett be a munkanélküliségnek a Barre-terv ígérte csökkenté­se, de tovább is romlott a hely­zet. Ma már 1 461 077 munka- nélküli van Franciaországban, több mint 50 százalékuk 25 évesnél fiatalabb. Pangás és deficit Ami az ipari termelést illeti, a tavaly szeptemberi index 129 volt; a legutóbbi közölt adat az idei júniusra vonatkozik, eszerint az index 128. Ez a há­rom éve tartó stagnálás foly­tatását jelenti. Egész iparágak ’*'SS"S*S//SSS/SSSSSSSSSS/SSSSSS/SSSS/SSSSi Az ellenzéki Dominicai Sza­badságpártnak 3, a Dominicai Függetlenek Pártjának két mandátuma van. Az újonnan alakult állam fő­városa Roseau. A 15 000 lakos többségét négerek, az Afriká­ból idehurcolt rabszolgák utó­dai alkotják. A sziget őslako­sainak számát ma már csak félezerre kecsülik. A hivatalos nyelv az angol, vidéken elter­jedt a francia. Az ipar kizárólag a mezőgaz­dasági termékek feldolgozásá­val foglalkozik. Korai lenne most egyértelműen megjósolni a független Dominica további fejlődését, A sziget eddigi nemzeti felszabadító irányvo­nalából kiindulva feltételezhe­tő, hogy Dominica a világ ha­ladó államai közé kerül majd. A sziget függetlenségének kikiáltása napján közölt Kis lexikonba sajnálatos módon hi­bás adatok kerültek. Ezúton leérjük olvasóink szíves elnézé- 9ét< CSTK felvétel) deficitromlás tehát mintegy 25 százalékos. A miniszterelnök, aki egyben pénzügyminiszter is, szívesen hivatkozik a frank szilárdságá­ra. Ez önmagában pozitív ered­mény ugyan, de árnyékot vet rá, hogy a frank csupán a dol­lárhoz képest tartja magát, a nyugatnémet márkához képest veszített értékéből (17 százalé­kot egy év alatt). Ott van a háttérben" a külső eladósodás fokozódása is; mind több vál­lalat külföldi kölcsönnel pén­zeli tevékenységét. A Barre-terv a vállalatok „megszilárdításának“ és „ösz­tönzésének szükségességével in­dokolta azokat az intézkedése­ket, amelyek különféle újabb kedvezményeket, „nemzeti aján­dékokat“ biztosítottak a nagy­tőkének. A parlament költség- vetési bizottságának adatai szerint a tőkésvállalatok pro­fitja az idén átlagosan 16,7 százalékkal nő. Ezt a jelentős profitnövekedést a gyáriparo­sok propagandája azzal igyek­szik igazolni, hogy ez a beru­házás feltétele, a beruházás pedig „a holnapi foglalkozta­tottság“. Ennek a jelszónak az értékét azonban kétségessé te­szi az a hivatalos jelentés amely a beruházások alig 0,6 százalékos növelését helyezi ki­látásba. A Barre-terv lényege A pénz tehát a trösztök zse­bébe vándorol, s a válság ter­hét a dolgozókra rakják —- ez a Barre-terv lényege. Eredmé­nyei megfelelnek azoknak az érdekeltségeknek, amelyek « kormányzatot támogatják; a profit szentsége változatlan. Negatív vonásai is az osztály­politika kérlelhetetlenségére " utalnak: a profitok mitnegy 17 százalékos növekedésével együtt járt a munkáscsaládok vásár­lóerejének csökkentése, a mun­kanélküliség több mint 26 szá­zalékos fokozása. Az üzleti kö­rök a profitemelkedések elle­nére mégis nyugtalanok: „mo­gorvaságuk“ okai közé lehet számítani, hogy a pénz továbbra is drága, a gazdasági tevékeny­ség lelassulása általánossá vá­lik. nincs egyensúlyban a költ­ségvetés, nyomasztó az állam- adósság, s nincs napirenden sem a fogyasztás, sem a fog­lalkoztatottság jelentős fellen­dítése. RUDNYÁNSZKY ISTVÁN A szótévesztés A gyakran használt szavak jelentésén nem kell gon­dolkodnunk. Az ilyen szavakat szinte automatikusan építjük be gondolataink közlésekor mondatainkba. Nem így a rit­kán vagy ritkábban használtakat! Ezeknek az értelmét, jelentését bizony fontolóra kell néha vennünk. Meg kell állapítanunk, vajon azt a fogalmat lejezik-e ki ezek a szó­készleti egységek, amelyet mi akarunk velük tolmácsolni, beleillenek-e közlésünkbe stilisztikai szempontból stb. Nem egy szóhoz más jelentéstartalmat kapcsolunk, mint mások, talán csak azért, mert még nem hallottuk senkitől, és nem olvastuk sehol, tehát nem volt alkalmunk arra, hogy a szövegösszefüggésből kikövetkeztessük a jelentéstartalmát, s esetleg a szó alaki szerkesztettsége sem segít a megér­tésben, hanem inkább félrevezet. Különösen a hasonló alakú (rokon hangzású) szavak jelentéstartalmát keverjük gyakran össze. Egyesek „elszív­lelik“ a- szidást is, a jó tanácsot pedig „megszívelik“, holott éppen fordítva helyes: a szidást elszíveljük, a jó tanácsot pedig megszívleljük. Még a műveltebbek nyelv­használatában is előfordul olykor a helység szó a helyi ség jelentésében, és viszont. Nemrég arról számolt be ne­kem valaki, hogy a családi házában négy szoba és mel lékhelységek vannak, s azért szülőfalujában épített, mert az igazán szép kis helyiség. Helyesen: a házban vannak helyiségek — így mellékhelyiségek is —, a falu vagy város pedig csak helység lehet. Nem keverhetjük össze az érem és az érnie szavak jelentését sem. A kitüntetett személy­nek vagy a győztes versenyzőnek érem jár, a fémpénz vi­szont — vagy akár maga az 'érem is — érme alakú. Az érem tehát az érme egyik sajátos rendeltetésű fajtája, mégsem cserélhetjük fel a két nevet. Például nem beszélhetünk az érme, hanem cník az érem másik oldaláról. Ugyancsak ineg kell különböztetnünk egymástól az egyelőre és az egyenlőre szavakat. Ha most még nem tehetek meg vala­mit, akkor az időt az egyelőre szóval határozom meg. Egyenlőre, vagyis két vagy több egyenlő részre csak osz­tani vagy vágni szokás valamit. „Sporttal az állhatatosságért“ — olvasom a nagybetűs címét lapunkban, és az a gyanúm támad, hogy nem aprói szól a cikk, amit a cím kifejez. Az állhatatosság ugyanis lelki tulajdonság: az a személy lehet állhatatos, aki «elvei­hez, szándékához szilárdan ragaszkodik, vagy érzelmeiben akadályok, nehézségek ellenére is hűséges, kitartó. Ép testben ép lélék — tartja a közmondás, s ha így nézzük a kérdést, természetes, hogy állhatatosságfejlesztő hatása is lehet a sportnak, de csak közvetve, a test, az erőnlét fejlesztése révén. A cikket olvasva meggyőződtem arról is, hogy szerzője nem az állhatatosság fejlesztésére ajánlottá a sportot, hartem a fizikai erő, a teljesítőképes­ség növelésére. Igaz, egyik-másik szintén a sporttal kap­csolatban használt szavunk egyformán kifejez lelki és testi tulajdonságot; például a küzdőképesség ugyanúgy ki­fejezi a fizikai, mint a lelki képességet, sőt a kettőt elvá­laszthatatlannak érezzük egymástól ebben az esetben. Az állhatatossag azonban csak pszichikai, lelki tulajdonság kifejezésére szolgáló szavunk. A testi tulajdonságot: a fi­zikai teljesítőképességet, illetve az erőnlétet egy hasonló hangzású más szóval nevezik meg a sportban: az állóké­pességgel. Állóképes az a személy, esetleg más élőlény, aki vagy amely hosszabb ideig nagyobb erőfeszítésre ké­pes. Nyilván ennek a jelentéstartalmát fűzte a cikk cím­adója az állhatatosság hoz. A sport tehát elsősorban állóképességünket növeli, s csak ennek révén fejleszti állhatatosságunkat is. Végezetül egy jó tanács: csak olyan szavakat használ­junk, amelyeknek a jelentéstartalmát biztosan ismerjük, illetve: ha bizonytalanok vagyunk a jelentésében, lapozzuk fel az értelmező szótárt! A szerkesztőségekben megvan erre a lehetőség. Dr. JAKAB ISTVÁN Pökhendi ragozás Mint nyelvművelő harcolok a birtokos személyragozásórt, hibáztatva azokat, akik mellőzik ezt a jellegzetes tolda­lékunkat, s ilyen személytelenül fejezik ki magukat: — A fejre tessék vigyázni! (Vigyázzon a fejére!) — Mi a pa­nasz? (Mi a panasza?) — Nincs kézügyben. (Nincs a ke zeni ügyében. Nincs a keze ügyében.) Nem mindig telik öröme az embernek abban, hogy sze­mélyragoznak, és ahogyan személyragoznak: — Egyenesen az intézetemből jövök. — Osztályomon minden a legna­gyobb rendben — Tanszékem vállalja a feladatot. — Elég népes a tantestületem. — Jól együtt van a csapatom. Az a vezető, aki így toldalékol, nem sokat törődik embertár­sai jogos érzékenységével. Az effajta megnyilatkozásokat ugyanis még a vezető beosztásúak sem helyeslik egyönte­tűen. Hát még a „közkatonák“! Ok fokozottan érzik ezt a formát hencegőnek, sőt, korszerűtlennek. Nem alapta­lanul, mert társadalmunkban bizony stílusosabb lenne a többes számú rag: — Osztályunkon minden a legnagyobb rendben. — Elég népes a tantestületünk. Hasonló helyze­tekben még a személyragtálan formát is szívesebben fo­gadnánk. — Egyenesen az intézetből jövök. — A tanszék vállalja a feladatot. Esetleg ez a megoldás is ajánlható: — Nálunk, az osztályon minden a legnagyobb rendben. Ha az intézetem, osztályom stb. hencegő, akkor bátran nevezhetjük pökhendinek, sőt, kihívónak ezeket a megnyi­latkozásokat: — Nincs itt a szakszervezeti titkárom. — Kérdezd meg a párltikáromat! Pökhendiségük abban rej­lik, hogy aki így fejezi ki magát, szinte magánalkalma- zottjaként beszél állami, vállalati stb. dolgozókról; azaz: szektort téveszt. A kihívás példa? Abban van, hogy ezzel a személy raggal a vezető olyan viszonyt sejtet önmaga és a közösség vá­lasztotta, a közérdekért küzdő tisztségviselők között, amely egymagában is alkalmas arra, hogy megrendítse vagy meg­ingassa a beléjük vetett bizalmat. Magyarán szólva: a szakszervezeti titkárom valamiféle lekötelezettségre, illet­ve súlytalanságra enged következtetni. A szóvá tett ragozás nem szerencsés, mert sértheti az egyént, mert visszatetszést szülhet a kisebb vagy nagyobb közösségekben. HERNÁDI SÁNDOR ÚJ SZÓ 1977. XI. Vi.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom