Új Szó, 1977. november (30. évfolyam, 302-331. szám)
1977-11-11 / 312. szám, péntek
Gyógyulnak és emlékeznek Kunerád: az egykori ellenállók fürdője Az út Zilinától kanyargós, és Rajecké Teplice után egyre keskenyebb. Innen autóbusszal már csak tíz perc, s megjelenik a falujelző tábla: Kunerád, mögötte pedig a Kis-Fátra nyugati hegylábánál meghúzódó falu. Még pár méter s a látogató az út bal oldalán, a fák közötti dombon megpillantja a gyönyörű kastélyt. Csakugyan ráillik a vidék gyöngyszeme elnevezés. Belestrém gróf építtette 1912-ben vadászkastélynak. De a kastély nem a grófi mulatságok, hanem 1944 nyarának és őszének eseményei révén került be a történelembe. Az SZNF idején ugyanis a kastélyt elfoglalták a partizánok, s a Konsztantyin Karpovics Popov vezette M. R. Štefánik II. dandár parancsnokságának székhelye lett. hisz 1944—45 telén a hegyekben hagyták az egészségüket, vagy más harctereken sebesültek meg. Társadalmunk a gyógyintézet létesítse estött sem feledkezett meg az ellenállókról, egészségügyi intézeteink rendelkezésükre álltak, de Kunerád többet, mást is jelent számukra. Főleg mozgás- és légzőszervi megbetegedéseket gyógyítanak itt. A kastély belseje teljesen megváltozott: az emeleteken kényelmes szobákat rendeztek be ötven páciens számára, a földszinten klubhelyiségek, étterem s néhány gyógyberende- zés kapott helyet, a balneoterápiás kezelést pedig a pince- helyiségekben végzik. Esetenként a betegeket a közeli Rajecké Teplicére szállítják kezelésre. A kunerádi kastély — Popov ós harcostársai olt üldögéltek, ahol most a büfé van —■ mondja Anežka Dube- fíová-Dolníková, aki akkor ösz- szekötő volt a falu és a kastély között, ma pedig az itt», működő SZNF Gyógyintézet alkalmazottja. ~ A rajeci völgy kemény harcok, a többszörös német túlerő ellen harcoló hős partizánok küzdelmének szemtanúja volt. Amikor a partizánok a hegyekbe húzódtak vissza, a németek a kastélyon álltak bosszút: felgyújtották. Nem tartott sokáig, a kastélyt a felszabadulás utáni első években rögtön felújították, s átadták az egészségügynek. Eleinte a tuberkulózis-gyanús fiatalok gyógyintézeteként működött. Mivel ez a betegség, hála államunk körültekintő gondoskodásának, már csak ritkán fordul elő, a kastély más küldetést kapott. Az SZNF 30. évfordulója alkalmából a Csehszlovák Állami Fürdők részeként az ellenállók speciális gyógyintézetét nyitották meg benne. — Ez jó intézkedés volt — mondja a gyógyintézet főorvosa, dr. Gregor Gausov. — Az egykori ellenállók ma már legalább ötvenévesek, többen nyugdíjasok, sok közülük rokkant, (A szerző felvételei) Éppen egy óra van, az előcsarnokból a páciensek egy csoportja egy egészségügyi dolgozó kíséretében sétára indul. A séta is a gyógymód tartozéka — a Kis-Fátra levegője friss, ózondús, s a sétát időnként gyógytornával szakítják meg. __ — A légzőszervi megbetegedésben szenvedők három, a mozgásszervi betegségekre kezeltek négy hétre jönnek hozzánk. Szükség szerint az itt- tartózkodás meghosszabbítható, vagy bizonyos idő ulán megismételhető — magyarázza dr. Őausov. — Két orvos és öt nővér dolgozik itt; az egészségügyi és műszaki dolgozókkal, pincérekkel, szakácsokkal együttvéve negyven ember gondoskodik az ötven páciensről. A vendégkönyvben csak dicséreteket találok. Stanislav Sičák 61 éves medzilaborcei Nyugdíjas például ezt írja: „Innen mindenki csak elégedetten, s azzal az elhatározással távozik, hogy amint lehetséges, ismét visszatér.“ Pedig Stanislav Sicákot nemcsak szép emlékek fűzik Ku- nerádhoz. A Szlovák Nemzeti Felkelés idején a második ejtőernyős dandár katonájaként éppen >tt harcolt és Kunerád Stanislav Sičák fölött sebesült meg. Most gyógyulást kereseti Kunerádon. S ott, ahol majdnem az életét vesztette, régi bajtársával találkozott. — Évek teltek el azóta, mi is megváltoztunk, egyszóval nem ismertem meg — mondja. — Elővett egy képet és megkérdezte tőlem: ön az? s amikor bólintottam, megmutatta a kép másik felét is, mely őt ábrázolta. S ez nem volt más, mint dr. Causov: Ö fiatal orvostanhallgatóként a Jegorov- brigádban harcolt, én pedig századparancsnok voltam. Ez is olyan fürdő, mint a többi. Valamiben azonban mégis más. Ha az ember megkapja a fürdőbeutalót, tudja, hová megy, de nem tudja, kivel fog lakni, ki lesz az asztalszomszédja, .lesz-e közös beszédtémájuk. Aki Kunerádra jön, annak ilyen problémája nincs. Az ide érkezők életének egy szakasza közös. Sokan még a hegyekből ismerik egymást, vagy az első csehszlovák hadtest osztagaiból, mások az Antifasiszta Harcosok Szövetségének rendezvényeiről. Itt felelevenítik emlékeiket, összehasonlítják a mát a múlttal, s nem győzik hangsúlyozni, mindent meg kell tenni azért, nehogy a mai fiatalok még egyszer átéljék azt, amit ők a második világháború harcterein vagy Szlovákia hegyeiben. JÁN BLAŽEJ Kommentáljuk RAJTUNK IS MÚLIK Az ember jóleső érzéssel böngészi az utóbbi tíz év statisztikáját, hiszen az említett idő alatt több száz üzem, több ezer lakás épül fel, megerősödött népgazdaságunk, növekedett életszínvonalunk. Az utóbbi évtized számadatai között azonban ulyat is találtain, amely igen elszomorító. Például azt, hogy hazánkban az utóbbi tíz év alatt 16 119 tűzesetet jegyeztek fel — ebből Szlovákiában 19 682-őt ■—, s ezek 3 milliárd 231 millió 499 033 korona kárt okoztak népgazdaságunknak. Ennél csupán az a tény szomorúbb, hogy a szóban forgó idő alatt 1432 ember a lángokban lelte halálát, 7994-en pedig égési sebeket szenvedtek. Hazánkban évente átlagosan 7612 tűzeset fordul elő. Az okok között első helyen az emberi hanyagság, a nemtörődömség szerepel. A tűzvédelmi felkészítést, a dolgozók rendszeres oktatását, a tűzrendészen előírások megtartását nem minden üzemben követelik meg olyannyira, mint az kívánatos lenne. A gazdasági vezetők elsősorban a termelési mutatók teljesítését tartják szem előtt, a tűzvédelmi kérdésekkel sok helyen alig törődnek. így történhetett meg, hogy az év kilenc hónapja alatt Szlovákiában ismét S6B tüzeset fordult elő, amelyek 38 753 960 korona közvetlen kárt okoztak, 22 ember az életével fizetett, 128-an pedig megsérültek. Igaz, hogy a múlt év hasonló időszakához viszonyítva az idén kevesebb volt a tűzesetek száma, kisebb az elpusztult érték. Mindez természetesen nem adhat okot az elégedettségre. Minden évszaknak megvan a maga romantikája, de a tűzveszélyessége is. Tavasszal az avar égetése, a kirándulók okoznak tüzet. Nyáron a mozdonyból kipattanó szikra, a takarmány helytelen tárolása okoz nagy károkat. A nem megfelelő villanyvezeték-hálózat előidézte rövidzárlat, a villanyhárítók nélküli gazdasági épületet ért villámcsapas is nemegyszer milliós értékeket tesz tönkre. Ősszel, amikor beköszönt a hideg, a fűtőtestek helytelen kezelése következtében épületek válnak hamuvá, illetve lesznek használhatatlanná. Az 1975. 10. 1. és 1976. 3. 31 közötti fűtési időszakban hazánkban 724 — ebből Szlovákiában 162 — tüzeset 13 880 700 korona értéket pusztított el, 23 ember meghalt, 89 személy pedig kisebb vagy nagyobb sérülést szenvedett. Az említett idő alatt a legtöbb tüzeset a magánvagynnt pusztította, a második helyen a mezőgazdasági ágazat áll, 22 esetben pedig a nemzeti bizottságok létesítményei szenvedtek a tűz következtében kárt. A múlt év december 24-én a Rohdanovcei Művelődési Házban kéményhiba miatt tűz támadt, és 275 000 korona kár keletkezeit. A Túrna nad Bodvou-i Állami Gazdaság Baromfitelepén a meleg levegőt biztosító aggregátorteremben ütötte fel fejét a vörös kakas, mintegy 350 000 korona kárt okozva a gazdaságnak. Az idei év március 5-én a lévai (Levice) járás Tehla községében a villanyvezeték túlterhelése 161 000 korona kárt okozott a ház gazdájának. Sorolhatnánk tovább a szomorú és tragikus eseteket annál is inkább, mivel az idei fűtési időszakban is már közel busz tűzesetet jegyeztek fel. Éppen ezért nem árt a kéményeket újra ellenőrizni s olyan helyre áthelyezni a fűtőtestet, ahol nincs közelében gyúlékony anyag. Égő naftakályhába sohase töltsünk üzemanyagot, csak a kihűlés után! Egyszólval rajtunk is múlik, hogy az év minden szakában országszerte kevesebb legyen a tűzeset, kisebb az anyagi kár. NÉMETH JÁNOS ORVOSI TANÁCSADÓ Egyszer mindnyájan megöregszünk Az emberiség történetében még soha annyi öreg ember nem élt a földön, mint ma. Ennek oka, hogy meghosszabbodott az átlagos életkor, és így igen sokan megélik a 80, 90 évet is. Ezért gyakran előfordul, hogy a 60-éves nyugdíjas embernek a 20—3Q évvel idősebb szüleiről kell gondoskodnia. Ha a ma élő idős emberek sorsát az egykoriakéval összehasonlítjuk, megállapíthatjuk, hogy sokkal jobb anyagi körülmények közölt élnek, nem kell éhezniük, fűtetlen szobában lakniuk, fagyoskodnluk, mivel általában minden öreg ember nyugdíjat élvez. Viszont a korral járó és egyéb betegségben iplég sokan szenvednek. Nagy számban élnek elhagyatott idős emberek, akik elvesztették élettársukat, gyermektelenek, esetleg gyermekük előbb meghalt, vagy ami még szomorúbb, elidegenedett tőlük. Az öregedő ember idővel egyre nehezebben érti meg a körülötte zajló életet, a fiatalok magatartását, a fiatalok egy része viszont semmibe sem veszi az Öregeket és átnéz fölöttük. Nagyon fontos lenne, hogy a család, a hozzátartozók foglalkozzanak az idősekkel — szülőivel, nagyszülőkkel, hiszen amíg nem magatehetetlenek, hasznára lehelnek még környezetüknek, a társadalomnak. Amikor viszont támaszra szorulnak, nem szabad őket magukra hagyni. Akár közös háztartásban élünk velük, akár megvan a régi otthonuk, gondoskodnunk kell róluk, és erre kell nevelnünk a fiatal nemzedéket is, hiszen egyszer mindnyájan megöregszünk. Igaz ugyan, hogy ma, amikor úgyszólván a család minden tagja dolgozik, elég nagy gondot jelent az idős hozzátartozó ápolása, gondozása. Elsősorban az idős ember személyes higiéniájáról kell gondoskodnunk. Sok öreg ember nem szeret fürödni, tehát ezt is ellenőriznünk kell. Nagyon fontos, hogy az étkezés előtti kézmosást ne hanyagolják el, mert a piszkos kézzel terjeszthetik a kórokozókat. Segítsünk nekik a körmüket tisztán tartani mind a kezükön, mind a lábukon. Tudjuk jól, hogy a köröm alatt különféle mikrobák telepedhetnek meg. Tartsuk tisztán a fehérneműjüket és az ágyneműjüket, váltsanak kétnaponként zoknit, harisnyát. időnként meg kell mérni az idős ember vérnyomását, mivel nagyon sokan éppen a magas vérnyomás következtében betegednek meg, kapnak szív- vagy agyszélütést. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk különféle emésztési és bélpanaszaikat sem. Akár hasmenése, akár makacs székrekedése van az idős embernek, okvetlenül menjen orvoshoz. így sok esetben megelőzhetők a különféle komoly betegségek, pl. a rákos megbetegedés is. Idős korban a táplálkozás is fontos tényező. Kerülni kell a zsíros ételeket, főképp a szalonnát és minden olyan ételt, amely fokozza a vér koleszterintartalmát, mivel ez elősegíti az érelmeszesedést. Sok zöldséget és gyümölcsöt fogyasszanak. Életükben nagy jelentősége van a friss levegőn való mozgásnak, amely elősegíti a helyes vérkeringést és amellyel megelőzhetik a káros elhízást. A nem túl megerőltető fizikai munka idősebb korban sem árt, ha egyébként nem beteg az illető. A pszichikai egyensúly megtartása miatt a nyugdíjas embernek ajánlatos valamilyen foglalatossággal lekötnie magát. Az egyéntől és körülményeitől függ, hogy milyen hob* byt talál magának. A lelki kiegyensúlyozottság és derű az egészség alapja, és meghosz- szabbítja az életet. Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy az idős emberek alvásritmusa más, mint a fiataloké. Rendszerint este karán lefekszenek, és reggel mái korán ébrendenk ezzel viszont zavarják a fiatalokat. Ha délután alszanak, estefelé menjenek el sétálni; a friss levegő jó hatású, és nyugodtabban alszanak majd. Természetesen a jó alvás alapfeltétele a könnyű és korai vacsora, amely különösen az idős embereknél igen fontos. Mindnyájunknak tudatosítanunk kell, hogy az idős ember szervezete már nagymértékben elhasználódott, ezért nemcsak a járása lassúbb, hanem egész gondolkodásmenete is. Ezért nagy türelemmel és szeretettel kell bánnunk velük. Ök már a társadalommal és a családjukkal szemben is teljesítették kötelességüket, most rajtunk a sor, hogy ezt viszonozzuk nekik. Tudatosítanunk kell, hogy egyszer mindnyájan megöregszünk, és ahogy mi gondoskodunk saját szüléinkről, úgy fognak majd rólunk gondoskodni gyermekeink. Dr. SOBOTA OLGA 1977. XI. lí. Prágába beköszöntött az ősz (Felvétel: CSTK — M. Kalina)
