Új Szó, 1977. november (30. évfolyam, 302-331. szám)

1977-11-11 / 312. szám, péntek

ŰJ FELTÉTELEK KÖZÖTT JÓL DOLGOZNAK A VIRÁGZÓ EFSZ PÄRTALAP SZERVEZETEI # RUGALMAS SZERVEZETI ÉLET, FOKOZÓDÓ AKTIVITÁS KÉSZÜLNEK AZ ÉVZÁRÓ TAGGYŰLÉSEKRE Az utóbbi években nemcsak a szűk környéken, hanem já­rási szinten is sokat beszélnek az oroszkai (Pohronský Kus­kov) Virágzó Efsz erőteljes fejlődéséről és a közös gaz­daság termelési ágazataiban dolgozó kommunisták munká­járól. önként kínálkozik a kérdés: miért került tevékeny­ségük ilyen mértékben az ér­deklődés középpontjába? — Talán azért — válaszolta Oravec Pál, az efsz üzemi párt- bizottság elnöke —, hogy a kom­munisták a párt gazdaságpoliti­káját követve a megalakulástól kezdve rajta tartották kezüket a szövetkezet fejlődésének ütő­erén. Vagyis? Elvszerűen és kezdeményezően bontották le feltételeikre a CSKP kongresszusainak, a ke­rületi és a járási pártkonferen­ciák, s nem utolsósorban párt- alapszervezeteik taggyűléseinek határozatait. — A határozatok lebontása azonban csak a kiinduló lépést jelentette — szövi tovább a gondolatot Oravec elvtárs. A következő lépés már a határo­zatok gyakorlati átültetésére és teljesítésére irányult, s ennek végrehajtásából kezdeménye­zően, példamutatóan vették ki részüket a kommunisták. Hogy konkrét tényekkel tá­masszuk alá az elmondottakat, meg kell jegyeznünk: a néhány száz hektáron gazdálkodó oroszkai szövetkezet a CSKP XIV. kongresszusa után egye­sült a szomszédos lekéri jCa- jakovo), a garamvezekényi (Vo- zokany), a damásdi (Domaša), valamint a csalai (Čata) ugyan­csak kis földterületen gazdál­kodó efsz-szel. Az élet, a ter­melőerők további hatalmas ará­nyú fejlődése, főként a nagy­üzemi technológia és technika hatékony érvényesítése, ma­gyarán: az ipari szintű terme­lés kialakítása megkövetelte az elaprózott gazdaságok összpon­tosítását. A nagytáblás gazdálkodás létrehozása megteremtette a beruházások és a gépek jobb kihasználásának feltételeit, s már az első évek után nagyobb ■termelési eredmények elérésié­hez segítették a tagságot. Ez nemcsak a kommunisták mun­káját minősítette, hanem a pártonkívüliekét is, akik ere­jüket nem kímélve tudásuk leg­javát adták a szövetkezet épí­tésébe. Vonzó példájukra ké­sőbb a Garamon túli, a Kisölve- di (Maié Ludince), a garamsal- lói (Salov) és a Zalabai Efsz tagsága is felfigyelt. Nem cso­da tehát, ha a kedvező ered­mények láttán szívesen társul­tak a Virágzó Efsz közösségé­hez. — Ezáltal a CSKP XV. kong­resszusa után 5500 hektárra nö­vekedett a közös gazdálkodás földterülete, amely nyolc falu szövetkezetét és 950 főnyi lel­kes tagságát tömöríti — ma­gyarázta a pártelnök. — De a gazdálkodás méreteinek, le­hetőségeinek növekedésével párhuzamosan megváltoztak o pártmunka feltételei, s az ezzel kapcsolatos elvárá­sok is. Minthogy a szövetkezet működési körzetében a külön­böző szakágazatokban 119 párt­tag és tagjelölt lakhelye illeté­kes falusi pártalapszervezeté- ben fejtette ki tevékenységét, a kommunisták ereje szétforgá- csolódott, s a párt szervezeti felépítése távolról sem felelt meg a gazdaság fellendítését célzó politikai követelmények­nek. Ez idő tájt a közös gaz­dálkodás vezetésében mind job­ban érvényesültek már az ága­zati irányítás elemei, s természe­tes, hogy a pártalapszervezetek szervezeti felépítését is ehhez kellett idomítanunk. Az elgondolásokat konkrét intézkedések követték. A nyolc falusi alapszervezetből hat szö­vetkezeti pártalapszervezetbe tömörítették a kommunistákat, s a központban üzemi pártbi­zottságot hoztak létre, hogy a választmányban is kellőképpen érvényesüljön a párt vezető szerepe. A szeptember elseje óta ér­vénybe lépett új szervezési felépítés hatásának eredmé­nyeiből ugyan még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. Annyi azonban máris bizonyos, hogy a termelési szakágazatok szerint alakult párta lapszervezetekben jelentő­sen megnövekedett o kommunisták aktivitása. A szövetkezeti pártalapszerve­zetek munkájára jellemző, hogy az eddiginél rugalmasabban, bátrabban és tudományos meg­alapozottsággal vitatnak meg minden termelési-gazdasági, po­litikai kérdést, kezdeményez­nek, mozgósítanak, számon ké­rik a pártmegbízatások teljesí­tését, és minden taggyűlésen ellenőrzik a határozatok vég­rehajtását. A felsoroltakon kívül a kom­munisták komoly erényeket csillogtatnak meg a bírálat és önbírálat fejlesztésében. Ennek segítségével közvetítik a veze­téshez a politikai gyakorlat so­rán tapasztalt ellentmondáso­kat, következetlenségeket, a szubjektív okok miatt előfor­duló fogyatékosságokat. Az ok­tóberi taggyűléseken például, amikor az őszi munkák idősza­kos tervének teljesítéséről tár­gyaltak, komoly bírálat érte az ágazati vezetőket a nagy telje­sítményű Kirovec erőgépek nem elégséges kihasználásáért. „De mit tehetünk — válaszollak a megbíráltak —. ha csak hat­soros ekéink vannak". S a jo­gos bírálatot építőjavaslatok követték. „Ha így áll a dolog — adtak hangot őszinte véle­ményüknek —, a vezetőség a hét végén szervezzen kommu­nista műszakokat, hogg mind a terménybetakaritásban, mind pedig a szántásban behozhassuk a lemaradást.“ A kijelölt napo­kon senkit sem kellett noszo­gatni a munkában. A pártalapszervezetek rövid működésük során szinte min­denütt megtárgyalták és össze­hangolták a termelési ágazatok fejlesztési elképzeléseit, s ja­vaslataikat az üzemi pártbizott­ság közvetítésével a gazdasági vezetés elé tárták. Ezen túl­menően szorgalmazták a gaz­dálkodás hatékonyságának fo­kozását, az üzem- és munka- szervezés legfontosabb felada­tainak összegezését, alapszervezetek taggyűlései ho­vatovább a gazdasági-termelési értekezletek színvonalára süly- lyednek, nem fenyegeti a tag­gyűlések munkáját — érvelt'a pártelnök —, mert az alapszer­vezetük élén szakmailag és po­litikailag fejlett elvtársak áll­nak, a kommunisták zöme pe­dig fiatal, minthogy szövetke­zetünkben már az elmúlt évek­ben megtörtént a nemzedékvál­tás. Egyébként a taggyűlések programját úgy készítjük elő, hogy hasznos legyen annak Is. aki tartja, azoknak is, akik hallgatják a beszámolót. Bizo­nyításképpen egy példa: leg­utóbbi két taggyűlésünk alkal­mával üü százalékban vettek részt a jelenlevők a tanácsko­zások vitájában. Az üzemi párt- bizottság tagjai pedig gondosan ügyelnek a kommunisták javas­latainak, észrevételeinek elinté­zésére, megválaszolására.». Tu­datosult, hogy a cselekvőkész­ség csak akkor növelhető, ha minden kérdésre érdemben, té­nyekre és érvekre alapozottan reagálunk. Az oroszkai Virágzó Efsz pártalapszervezetei jelenleg az évzáró taggyűlések előkészíté­sét nagy körültekintéssel szor­galmazzák. A sok eredmény ellenére nem tagadják, hogy hi­bák is előfordulnak, nem min­den rózsás a gazdaságban, a pártélet fejlesztése, a lenini normák következetesebb érvényre jutá­sa is még sok kívánnivalót hagy maga után. A megválto­zott feltételek azt is egyre sür­getőbben követelik, hogy a pártalapszervezetek tömegpoli- tikai munkájuk végzése során szoros kapcsolatot építsenek ki az efsz körzetéhez tartozó fa­lusi párta lapszervezetekkel, a nemzeti bizottságokkal, s a kommunisták vegyenek részt lakhelyük illetékes tömegszer­vezeteinek minden megmozdu­lásán. Miért v<{n erre szükség? A szövetkezeti tagságnak négy nemzeti bizottság hatósu­garához tartozó nyolc község­ben van állandó lakhelye. Ezért a pártalapszervezeteknek sem lehet közömbös, milyen te­lepülési környezetben és felté­telek között él a nagyszámú tagság családja. Több óvoda, élelmiszerbolt, lakás és egyéb szolgáltatás kell, hogy a tagok tevékenységüket teljes mértékben a szövetkezet továb­bi felvirágoztatásának szentel­hessék. A szövetkezet politikai és gazdasági megszilárdításában mindig élenjártak a kommunis­ták. Minden bizonnyal ezután sem lesz másképpen. S erre biztosítékot nyújtanak az erős, irányításra képes pártalapszer­vezetek, amelyek komoly tekin­télyt vívtak ki maguknak a szö­vetkezet körzetének minden egyes községében. SZOMBATH AMBRUS A köztársaság leg- nagyiibb telelőnké sziilék-gyártó üze­mében, a Slropkovi Teslában alkalmaz­zák a hiba nélküli termelés haladó sza­ratovi módszert. Már 10 műhelyben ösz- szesen 116 dolgozó irta alá az önellen­őrzésről szóló meg­állapodást. Lényege­sen javult a gyárt­mányok minősége, a reklamációk száma pedig 50 százalékkal csökkent. Képünkön Mária Skitková szo­cialista munkabri- gádtag a telefonké­szülékeket számoz­za (Felvétel: A. HašCák — USTK) % a magasabb szintű szocialista vei senymozgalom nagyobb mérvű kibontakoztatá­sát. Javaslatuk során az állat­tenyésztésijén két harminctagú szocialista munkabrigád ala­kult, amelyek a cím elnyerésé­vel párhuzamosan a jobb ered­ményekért is versenyeznek, ez­zel is szilárdítva a munkafe­gyelmet, gyorsítva a szocialis­ta emberré válás folyamatát. — Az a veszély, hogy a szö­vetkezel mellett működő párt­Forradalom, szocializmus, béke Részietek Leonyid Brezsnyevnek a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából rendezett moszkvai ünnepségen mondott beszédébói Befejeződtek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom üü. év­fordulóját köszöntő ünnepségek. A sajtó azonban tovább vissz­hangozza a jubileum eseményeit, kommentálja az elhangzott be­szédeket, megállapításokat. A nyugati sajtó különösen Leonyid Brezsnyev elvtárs beszédével foglalkozik sokat. Mi e nagyhatású beszédből alább néhány kulcsmondatot idézünk: A felejthetetlen októberi napok megrengették az egész világot. Új történelmi korszak kezdődött: a világ forradalmi újjászületé­sének, a szocializmusba és a kommunizmusba való átmenetnek a korszaka. Megnyílt az az út, amelyen ma százmilliók haladnak, és amelyre sorsszerűén rátér az egész emberiség. ★ Elsők voltunk, s nem könnyű sors jutott osztályrészünkül. Helyt kellett állnunk az ellenséges bekerítés gyűrűjében. Ki kel­lett törnünk az évszázados elmaradottságból. Le kellett küzde- niink a hatalmas történelmi tehetetlenségi erőt, és meg kellett tanulnunk, hogy új törvények: a közösség törvényei szerint éljünk. ★ Most, amikor összefoglaljuk liat évtized harcának és munká­jának legfontosabb és döntö eredményeit, büszkén elmondhatjuk: helytálltunk, kitartottunk, győztünk. ★ Győztünk a polgárháború és a fegyveres intervenció vérzivata­ros éveiben, amikor a szovjethatalom léte vagy nemléte forgott kockán. ★ Győztünk az első ötéves tervidőszakok rohanó, kavargó évei­ben, amikor az volt a kérdés, hogy országunk munkássága és parasztsága képes-e a történelem által megszabott rendkívül rö­vid idő alatt lerakni a szocializmus alapjait és erős ipari hata­lommá változtatni hazáját. ★ Győztünk a Nagy Honvédő Háború megpróbáltatásokkal teli, éveiben, araikor az volt a kérdés, hogy a szocializmus kiállja-e a világimperializmus hadigépezeténel: nyomását, és megmenthe­ti-« az emberiséget a fasiszta iga alól. ★ Győztünk a háború utáni nehéz, megfeszített munkával teljes években. A hidegháború és az atomzsarolás körülményei között gyorsan helyreállítottuk a szétdúlt népgazdaságot, s meghódítottuk a tudományos és műszaki fejlődés első vonalait. ★ A szocialista építés hat évtizede nagyszerűen bizonyította, hogy mire képes a munka embere, aki a társadalom politikai irányítója, és aki felelősséget vállal az ország sorsáért. Ezek az évtizedek megmutatták, hogy a dolgozók hatalma, a szocia­lista államiság nélkül nem volt és nincs más út a szocializmusba. ★ A találkozó — amelyről az emberiség legnagyobb elméi álmod­tak — a munka és a kultúra történelmi találkozója: megtörtént. ★ A nemzetek közötti viszály és bizalmatlanság helyébe a barát­ság és a kölcsönös tisztelet lépett. Ott, ahol évszázadokon át a nemzeti önzés szellemét sulykolták az emberi agyakba, gyökeret vert az internacionalizmus. Kinyíltak az egységes szovjet szocia­lista kultúrát alkotó és egymást kölcsönösen gazdagító nemzeti kultúrák új, ragyogó színekben pompázó virágai. ★ Az Októberi Forradalom legnagyobb vívmánya a társadalmi egyenlőség és igazságosság elveinek meghonosodása, joggal je­lenthetjük ki: földünkön soha egyetlen társadalom sem lett any- nyit a néptömegekért, a dolgozókért, mint amennyit a szocializ­mus tett. ★ ... országunkban minden átalakítás és minden változtatás célja elsősorban a valóban emberi életkörülmények biztosítása minden ember számára. Az alkotmány újból meggyőzően bizo­nyítja, hogy a szabadság, az emberi jogok, a demokrácia és a társadalmi igazság fogalma csakis a szocializmus viszonyai között telítődhet valódi tartalommal. ★ A forradalom fő kérdése továbbra is a hatalom kérdés« ma­rad. Vagy az egész dolgozó néppel szövetkezett munkásosztály hatalma, vagy a burzsoázia hatalma. Harmadik lehetőség nincs. ★ A szocializmusra való áttérés csak akkor lehetséges, ha a munkásosztály és szövetségesei magukhoz ragadva az igazi poli­tikai hatalmat, a tőkések és más kizsákmányolok társadalmi, gazdasági uralmának felszámolására használják fel azt. ★ A szocializmus győzelme akkor lehetséges, ha a munkásosztály és élcsapata, a kommunisták, képesek lelkesíteni és tömöríteni a dolgozó tömegeket az új társadalom felépítéséért, a gazdaság és a társadalmi viszonyok szocialista átalakításáért vívott harcra. ★ A szocializmus csak akkor szilárdulhat meg, ha a dolgozók ha­talma képes megvédelmezni a forradalmat az osztályellenség minden támadásától (az ilyen belső és főleg külső támadások elkerülhetetlenek). ★ Pártunk, mint valamennyi marxista—leninista párt, szilárdan megtartja a kommunista mozgalom általánosan elfogadott alap­elveit: a különböző országok kommunistáinak egyenjogúságát, függetlenségét, egymás belügyeibe való be nem avatkozását, szo­lidaritását és kölcsönös támogatását. ★ A nemzetközi kapcsolatok jelenleg mintegy útkereszteződéshez értek: az egyik út a bizalom és az együttműködés elmélyülésé­hez, a másik pedig a kölcsönös rettegés, a gyanakvás, a fegy­verhalmozódás fokozásához vezet... Az enyhülés lehetővé teszi, hogy a békés utat válasszuk. Bűn lenne elszalasztani ezt a lehető­séget. S jelenleg a legfontosabb, legsürgősebb feladat: az egész világra kiterjedő fegyverkezési hajsza megállítása. A Szovjetunió magabiztosan halad a béke útján. Aktívan és határozottan síkra széliünk azért, hugy a szocializmus és a ka­pitalizmus közötti vita ne a harcmezőn, ne a fegyvergyárak fu­tószalagjain dőljön el, hanem a békés munka területén. Azt akarjuk, hogy a két világét elválasztó határokat ne atomtöltetű rakéták pályái szeljék át, hanem az emberiség javát szolgáló, széles körű és sokoldalú együttműködés szálai. E politika folyta­tásával Október egyik legfontosabb jelszavát, Lenin végakaratát teljesítjük: Békét a népeknek! ★ Leonyid Brezsnyev szavai önmagukban is beszélnek, és nagyon sokat mondanak. Kifejezik, hogy mit akar és miért küzd a Szov­jetunió Kommunista Pártja és Október szülötte: a Szovjetunió. (zsa)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom