Új Szó, 1977. november (30. évfolyam, 302-331. szám)

1977-11-11 / 312. szám, péntek

A Szovjet—Csehszlovák Baráti Társaság küldöttségé Szlovákiában Jón Janik elvtárs fogadta Sztyepan Hitrovot (ČSTK) — Ján Janik, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára tegnap Bratislavá­ban fogadta a Szovjet-Cseh­szlovák Baráti Társaság köz­ponti vezetőségének küldöttsé­gét amelyet Sztyepan Hitrov, uz SZKP KB tagja, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának képviselője, a Szovjetunió me­zőgazdasági fejlesztési minisz­iere. a Szovjet—Csehszlovák Üdvözlő távirat (ČSTK) — Gustáo Húsúk, a CSKP KB főtitkára, köztársasá­gi elnök táviratban fejezte ki jókívánságait dr. Antonio Agostinho Netónak, az Ango­lai Népi Köztársaság elnöké­nek, az MPLA elnökének az or­szág nemzeti ünnepe alkalmá­ból. Ugyanebből az alkalomból Bohuslav Chňoupek külügymi­niszter üdvözlő táviratot kül­dött Paul Jorgenak, Angola külügyminiszterének. Baráti Társaság központi veze tőségének első elnökhelyettese vezet, s amely tegnap reggel érkezett Bratislavába. A szívélyes légkörben lezaj­lott találkozón Ján Janik elv­társ tájékoztatta a szovjet ven­dégeket Szlovákia sokoldalú fejlődéséről és a dolgozóknak az Októberi Forradalom 60. év­fordulója tiszteletére kibonta koztatolt nagyszabású munka kezd e mé n yezésé rő 1. A szovjet küldöttséget Viliam Šalgovič, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, a CSSZBSZ Szlovákiai Központi Bizottsága nak elnöke is fogadta. A delegáció a délelőtti órák ban a Slavínon megkoszorúzta az elesett szovjet hősök emlék müvét, s megtekintette a szlo­vák főváros nevezetességeit és új építkezéseit. A küldöttség tegnap délután a Bratislavai Húsipari Vállalatba látogatott. Ma a küldöttség Nyltrára (Nit­ra) látogat. Michal Sucha elvtárs temetése IČSTK) — Utolsó búcsút vet­lek tegnap Érsekújvárott (No­vá Zámky) Michal Bucha elv­társtól, ti CSKP sokéves tagjá- lól és tisztségviselőjétől, az SZLKP KERB tagjától, a Szövet­ségi Gyűlés Nemzetek Kamará­jának képviselőjétől, aki 63 éves korában november 7-én hunyt el. A gyászszertartáson részt vett az SZLKP KB küldöttsége Ján Janiknak, az SZLKP KB Elnök­sége tagjának, a KB titkárának vezetésével, a Szövetségi Gyű lés küldöttsége Vladimír Vedrá nak, a Nemzetek Kamarája al­elnökének vezetésével, vala­mint a nvugat-szlovákiai kerü­let, az érsekújvári járás és a város küldőtt^ép« Az SZLKP KB és az SZLKP KERB nevében Michal Sucha elvtársat Miloslav Bod'a, az SZLKP KERB elnöke búcsúztat ta. A járási pártbizottság névé ben Albert Guba, az érsekújvári, járási pártbizottság vezető tit­kára mondott gyászbeszédet. Az elhunyt ravatalánál elhe­lyezték a CSKP KB. a CSKP KERB, az SZLKP KB. az SZLKP KERB és a Szövetségi Gyűlés koszorúját. Itt Michal Sucha elvtársat a Szövetségi Gyűlés képviseletében Karol furík, a Szövetségi Gyűlés Elnökségé­nek tagja, a Nemzetek Kamará iának képviselője búcsúztatta A gyászszertartás az Inter­nacionále hagjaival fejeződött tv? Az évforduló tiszteletére A Vöröskereszt tagjai /Tudósítónktól) — A Cseh­szlovák Vöröskereszt szlovákiai alapszervezeteinek tagjai érté­kes felajánlásokat tettek az Októberi Forradalom 60. évfor­dulójának tiszteletére. Még az év elején arra kötelezték ma­gukat, hogy új tagokkal’ bőví­tik soraikat, túlteljesítik a vér­adók toborzásának tervét, ha­tékony egészségügyi felvilágo­sító munkát fejtenek ki a la­k osság körében, nagyban kive­szik részüket a Nemzeti Front választási programjának a tel­jesítéséből, több gyógynövényt gyűjtenek a tervezettnél. Dr. Jozef Lukáči, a CSVK Szlovákiai Központi Bizottsá­teljesítik vállalásaikat gának elnöke sajtóértekezleten számolt be a kötelezettségvál: Ialások teljesítésében elért eredményekről. Elmondotta, hogy az év első felében 4392- v el több személy adott vért, mint amennyit a terv előirány­zott. Az alapszervezetek rende­zésében az év elejétől ez ideig 14 809 előadásra, beszélgetésre került sor. A Vöröskereszt tag­jai több mint egymillió órát dolgoztak le a környezetszépí­tésben. a mezőgazdasági idény­munkákban és 709 000 korona értékű gyógynövényt, pagírt. hulladék vasat gyűjtöttek.-kv A népek vágya (ČSTK) — „Békesség a föl­dön — ez a népek vágya“ jel­szó jegyében tegnap Košicében bővített plenáris ülést tartott a Pacem in Terrisnek, a csehszlo­vákiai katolikus papság szerve­zetének föderális bizottsága. Az ország minden részéből több mint 250 római katolikus pap megemlékezett az Októberi For­radalom 60. évfordulójáról, megvitatta a legutóbbi, Moszk­vában megtartott vallási konfe­rencia határozatait és eredmé nyeit. és a papság részvételét a csehszlovák békepolitika cél jainak megvalósításában. A tanácskozáson részt vett Karéi Hrúza, a szövetségi kor­mány elnöksége egyházügyi hi­vatala titkárságának vezetője, Ján Brondoš, a Kelet-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság el­nöke és az állami szervek más képviselői. Ünnepi beszédet Karéi Hrüza mondott. Moszkvában nemzetközi tudományos és elméleti konferencia kezdődött Súlyos támadások dél-libanoni területek ellen I Folgt atás az 1. oldalról / rítása után tovább növekszik, mert még nem sikerült min­denkit kimenteni az összeom­lott épületek romjai alól. Az ország déli részén uralkodó sú­lyos helyzettel a libanoni kor­mány is foglalkozott. Rámuta­tott arra, hogy a libanoni nem­zeti hadseregnek azonnal be kell avatkoznia. Az arab lapok kommentátorai aggodalmukat fejezik ki a dél­libanoni helyzet alakulásával kapcsolatban. Az An-Nida, a Libanoni KP lapja újabb izrae­li agressziók veszélyére hívta fel az arab országok figyel­mét. Hangsúlyozta, hogy a há­ború tüze, amelyet Izrael Dél- Libanonban ismét szít, nemcsak Libanonra, hanem az egész ará- biai térségre átcsaphat. A Tosrini szíriai napilap felhívta Izraelt: tartózkodjon minden további kockázatos akció elkö­vetésétől Dél-Libanonban, mert az ilyen akciók végzetesek le­hetnek Izrael számára, s Izrael legveszélyesebb tévedéseinek bizonyulhatnak. A Tasriní egy­idejűleg hangsúlyozza: a mos­tani agresszióért az Egyesült Államokat is felelősség terhe­li, mert nagy mennyiségű fegy­vert szállított Izraelnek. Az Ad-Deastuv jordániai napilap szerint Izrael legújabb dél-li­banoni katonai kalandjának kettős célja van: egyrészt a genfi közel-keleti békekonfe­rencia megkezdése előtt Izrael meg akarja változtatni a jelen­legi erőviszonyokat, másrészt el akarja terelni az izraeli la­kosság figyelmét az ország ka­tasztrofális gazdasági helyzeté• röl. J Folg tatás az 1. oldalról J harci párt megalakítására, amelynek vezetésével a dolgo­zó tömegekkel együtt képes a kizsákmányoló rendszer felszá­molására és az új, kizsákmá­nyolástól mentes társadalom kiépítésére. Október minden ország forradalmárát ösztönöz­te, és kedvezően befolyásolta nemzetközi kommunista és munkásmozgalom fejlődését. A Nagy Október a gyarmati népeknek megmutatta a nem­zeti felszabadító harc reális távlatait. A német fasizmus és i japán militarizmus veresége, a szocialista világrendszer megalakulása és fejlődése hoz­zájárul a nemzeti függetlensé­gi mozgalom kibontakozásához, ami végül is az imperializmus gyarmati rendszerének szétesé­séhez, fiatal államok megalaku lásához vezetett. Az említett államok közül több a fejlődés szocialista útját választotta. Az Október óta eltelt hatvan esztendő — hazánk történel­mének dicső fejezetei, a dina­mikus fejlődés fejezetei, foly­tatta Mihail Szuszlov. A szov­jethatalom hatodik évtizedét jelentős történelmi specifiku­mok jellemzik. Az említett idő­szakban az ország gazdasági potenciálja megkétszereződött, kiszélesedett az ipar műszaki korszerűsítése, és minőségileg magasabb színvonalat ért el a mezőgazdaság anyagi műszaki bázisa, növekedett a szántóföl­dek és az állattenyésztő tele­pek produktivitása. Megvalósult a nép anyagi és kulturális színvonala emelésének legter­jedelmesebb programja. A párt és a szovjet nép becsülettel teljesíti feladatát Az SZKP XXV. kongresszu­sán kitűzött feladatok megvaló­sításáért vívott harc, vita a Szovjetunió új alkotmányáról és ennek elfogadása, a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulójának tisztele­tére rendezett ünnepségek elő­készítése és maga az ünnep a szovjet embereket még job­ban a lenini párt köré tömörí­tetté, és új meggyőző bizonyí­tékká vált, hogy a párt becsü­lettel teljesíti feladatát — a szovjet nép vezető politikai erejének feladatát. A párt befolyásának emelése, vezető szerepének növekedése társadalmi haladásunk legfon­tosabb törvényszerűsége. A reá­lis szocializmus tapasztalatai meggyőzően bizonyították, hogy a társadalmi-gazdasági és a po­litikai folyamatok tudatos irá­nyításának objektív szükséges­sége, amely már megmutatko­zott a szocializmusért vívott harc kezdetén, a szocializmus­nak a kommunizmusba való át­meneti időszakában még sürgő­sebb feladattá válik. Ezt egye­dül a kommunista párt való­síthatja meg, amely az ország társadalmi és politikai életé­nek magvát és alapját alkotja. A Szovjetunió Kommunista Pártja a munkásosztály és az egész szovjet nép politikai él­csapata, amely a szovjet nép legjobb tagjait tömöríti. Rend­kívül gazdag tapasztalatokat szerzett a dolgozó tömegek po­litikai irányítása során, és tö­kéletesítette azt a képességét, hogy a tömegekben hatalmas alkotó energiát tud felébresz­teni, és a tömegeket az ország fejlődésének legbonyolultabb és legidőszerűbb problémái meg­oldására tudja irányítani. A Szovjetunió a hosszan tar­tó harc és munka során meg­győződött arról, hogy a párt a dolgozók érdekeit tartja szem előtt, meggyőződött a párt po­litikájának helyességéről. Né­pünk teljes mértékben elfogad­ja és támogatja az SZKP lenini irányvonalát, és büszke a párt s annak Központi Bizottsága vezetésével elért eredményekre, élén a kiváló marxista—leni- nistával, Leonyid Iijics Brezs­nyev elvtárssal. A marxizmus—leninizmus a dolgozók létérdekeit kifejező tudományos elmélet. A szocia­lizmus az, amely megvalósítot­ta a marxizmus—leninizmus eszméit, megoldotta azokat a létfontosságú problémákat, amelyekkel a dolgozó tömegek DÍl rínwí>r1 o quqi ni nArťirmri Ai Iái koztak. Ebben rejlik a tudo­mányos szocializmus eszméinek a világ dolgozói százmillióira gyakorolt vonzereje. Az SZKP kitartóan munkál­kodik a marxista—leninista teória fejlesztésén és követke­zetes megvalósításán. Az SZKP a proletárdiktatúra államának a szocialista össz­népi államba való átnövése egész történelmi folyamatának mélyreható marxista—leninista elemzését nyújtotta. Ez az össz­népi állam kifejezi a szovjet­ország összes nemzetei és nem­zetiségei munkásainak, paraszt­jainak és értelmiségének nka­ratét és érdekeit teljes terje­delmében. Lenini pártunk feltárta a kommunista eszmény „min­den egyes ember szabad fejlő­dése JeltéTele a közösség sza­bad fejlődésének“ — mély tar­talmát és megmutatta, hogy a szocializmus, mely biztosítja az összes állampolgárok szabad­ságjogait, megteremti a szük­séges reális feltételeket a sze­mélyiség következetes sokolda­lú kibontakoztatásához^ alkotó erőik, képességeik és adottsá­gaik érvényesítéséhez az egész társadalom javára. Az időszerű problémákra a marxista—leninista tudomány ad választ A létező szocializmus társa­dalmi gyakorlata továbbfejlő­dik, és új időszerű problémá­kat vet fel, amelyekre a mar­xista—leninista tudománynak kell megadnia a választ, foly­tatta Mihail Szuszlov. Ezek közül némelyeket azonnal meg kell oldani, mivel megelőzik előrehaladásunk ütemét, meg­határozzák az állami tervek végrehajtásának sikerét. Olyan problémák ezek, amelyek a tu­dományos-technikai forradalom eredményeinek és a szocializ­mus előnyeinek összekapcsolá- saval, e tudományos tézisnek a gyakorlati, alkalmazott megol­dások területére való átvitelé­vel, a társadalmi termelés ha­tékonysága és a munka minő­sége növelését biztosító optimá­lis módszerek keresésével, az irányítás tökéletesítésével és a népgazdasági tervekkel függnek össze. A legfontosabb elméleti prob­lémák közé tartoznak azok, amelyek társadalmunk szociális szerkezetének egységesítésére irányuló tendenciákkal, egysé­gének egyre nagyobb mértékű megszilárdításával, országunk nemzetei és nemzetiségei állan­dó közeledésével függnek ösz- sze. A vezető szerep ebben a folyamaiban továbbra is a mun­kásosztályé és azé is marad. Nem kevésbé időszerűek ma számunkra a társadalmi tudat kérdései — az új ember meg­formálása. Ahogy azt nemrég Leonyid Brezsnyev hangsúlyoz­ta, ki kell fejleszteni az ember­ben a nemes társadalmi cé­lokra való orientálódást, az eszmei meggyőződést és a va­lóban alkotó hozzáállást a munkához — ez a legfonto­sabb feladatok egyike. Elméleti és gyakorlati tevé­kenységében pártunk szervesen összekapcsolja a mindennapi feladatok megoldását a távlati célokkal. Az érett szocializmus jelen­legi szakasza által a.iott elmé­leti feladatok teljesítésének igen nagy a nemzetközi jelen­tősége. Az SZKP és a többi testvérpárt elméleti tevékeny­sége feltárja a kommunista tár­sadalom építésének általános törvényszerűségeit, és megmu­tatja az utat azoknak a prob­lémáknak a megoldásához, amelyek elkerülhetetlenül fel­merülnek más országokban az új társadalmat építő dolgozók előtt. A két társadalmi rendszer mostani konfrontációjának sa­játosságai azáltal adottak, hogy világméretekben az erőviszo­nyoknak jelentős megváltozása következtében a történelmi kezdeményezés a létező szocia­lizmus kezébe került át, amely­nek elsőbbsége egyre szélesebb körben és meggyőzőbben mu­tatkozik. A szocialista közös­ség országainak testvépártjal, • ivv»ni»jqI/ q cnl/nMoln nourn onn. södő együttműködésre támasz­kodnak, sikeresen irányítják a nagyszabású társadalmi átala­kulások folyamatát a fokoza­tos előrehaladás, a fejlett szo­cialista társadalom, a kommu­nizmus felé. A békeharc a népek létérdekeit szolgálja Évről évre szilárdulnak a szocialista országok nemzetkö­zi pozíciói, egyre nagyobb és átütőbb befolyásuk a világban lejátszódó események alakulá­sára. Mindenekelőtt összehan­golt erőfeszítéseik következté­ben sikerült nagy pozitív vál­tozásokat elérni a nemzetközi kapcsolatokban és változás kö­vetkezett be a hidegháborútól a feszültség enyhülése felé. A feszültség enyhülése a tár­sadalmi haladásnak fontos fel­tétele és egyben része. A fe­szültség enyhülésével és * tartós béke megvalósításával összefüggnek a népek létérde­kei és a modern civilizáció lé­te. Éppen ezért a béke bizto­sítása a békéért, a biztonságért és az együttműködésért folyó harcot kitűző programunk tar­talma, amelyet az SZKP XXIV, kongresszusa hagyott jóvá és XXV. kongresszusa fejlesztett tovább. A békeharc a történe­kem folyamán elsd ízben emel­kedett alkotmányos elv rangjá­ra és került a szovjetek orszá gának új alaptörvényébe. A szocialista közösség orszá­gainak következetes békepolitr- kája nem jelenti az ,,osztály­megbékélést“ a kapitalizmussal, hanem egyenesen a szocializ­mus humanista lényegéből kö- vetkezik. Törvényszerű, hogy a két egymással szemben álló rend­szer harcában a szocializmust kíséri a siker — azt a rend­szert, amely következetesen és tántoríthatatlanul harcol a bé­kéért, azért, hogy a háború kait egyszer s mindenkorra kiiktas­sák az emberi társadalom éle­téből. A kibékíthetetlen ellentétek­től megrázkódtatásokat szenve­dő kapitalizmus a haladás erői­nek hatalmas csapásai alatt sorra kénytelen feladni pozí­cióit. Mihail Szuszlov hangsú­lyozta: a kapitalizmus megmu­tatta, hogy egyetlenegyet sem képes megoldani az emberisé­get a jelenkorban nyugtalanító alapvető szociális problémák közül. A mindenféle árnyalatú, nem­zetközi reakció igyekszik akti­vizálni a szocializmus elleni harcot, s eközben egyre rafi­náltabb módszerekhez folyamo­dik. Politikai és propagandisz- tikus kampányba kezdett az „emberi jogok védelmének“, a „szabadságnak“ és a „demok­ráciának“ hamis jelszavával. Egészen nyilvánvaló, hogy az „emberi jogok“ körül kialakult ez az eeész nagyhangú rágal- mazási kampány valóságban a kapitalizmus védelmezőinek kí­sérlete. hogy elkendőzzék en­nek antidemokratikus jellegét, eltereljék országaik dolgozói­nak és a világ közvéleményé­nek figyelmét a burzsoá társa­dalom mély válságáról. Beszédének befejező részében Mihail Szuszlov ezeket mon­dotta: A világméretű forradal­mi mozgalom feltartóztathatat­lanul erősödik. A forradalmi harc élvonalában a nemzetközi kommunista mozgalom halad, amelynek a Nagy Október a forrása. Rendkívül nagy jelentőségű­ek most a kommunisták inter­nacionalista szolidaritásának megszilárdításával kapcsolatos feladatok. A jelenlegi viszonyok között kibővült az antiimperia- 1 ista erők szociális bázisa, meg­növekedett az internacionaliz­mus szerene és elvei hatásának területe. Ez a körülmény rend­kívüli felelősséget követel meg a kommunistáktól soraik egysé­gének szilárdításával, az inter­nacionalista szolidaritás fejlesz­tésével és a világméretű forra­dalmi folvamat összes erőinek egyesítésével kapcsolatban. A kedvező belső és nemzet­közi helyzet következtében kia­lakult úi körülmények között naey és bonyolult politikai fel­adatok várnak a munkásosztály 1977 XI. 11-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom