Új Szó, 1977. november (30. évfolyam, 302-331. szám)

1977-11-09 / 310. szám, szerda

A felvételen a Milex lejipari vállalat sered'i üzemének építése látható [A szerző felvétele) tér magas. A felépítése után ez lesz Csehszlovákin, sőt Európa legnagyobb tejpor- és takar­mánygyártó üzeme, melyben naponta mintegy 600 000 liter tejet dolgoznak fel. Az üzem berendezését az ALFA LAVAL NEVERS francia cég szakem­berei szerelik. A nyersanyagot azállító vál­lalatok dolgozói sikerrel telje­sítik a Nagy Október 60. év­fordulója tiszteletére tett szo­cialista vállalásaikat, melyek alapján már e napokban mint­egy 35 millió korona értékben teljesítették az idei évi beru­házási tervet és a főépületet már vakolásra készítették elő. KRAJCSOVICS FERDINAND 1977 XI. 9. Bódi Erzsébet és Zagyi Rózsa a kész teáskannákat ellenőrzi (A szerző felvételei) Darabos Józseffel, az üzemi pártszervezet elnökével. — A 6. ötéves tervben szá­munkra is az eddigieknél igé­nyesebb feladatok szerepelnek. Tavaly már 110 millió korona értékben készült itt hőtároló I akkumulációs) villanykályha, de igen jelentős a hagyomá­nyos, szilárd tüzelőanyaggal üzemeltetett kályhák gyártása is. Az ismert és kedvelt „Pe- ter“-család utódai többféle vál­tozatban készülnek. A FIKO-80 jelzésű tűzhelyet külföldre is szállítjuk. Ojabb termékeink közé tartozik a Brutar típusú fürdőszoba-kályha és a közpon­ti fűtéshez szükséges kazán. — Szerepel új termék a gyártási tervben? — Lényeges változások a központi fűtéshez szükséges kazánok gyártásában lesznek, ugyanis néhány újabb típussal gazdagítjuk a választékot. Egy új gépsoron megindult az eddig nálunk még nem gyártott pré­selt fürdőkádak, valamint a központi fűtéshez szükséges fű­tőtestek készítése is. Még eb­ben az ötéves tervidőszakban villany- és központi fűtésű me­legvíztartály gyártását akarjuk megkezdeni. — Fülek zománcedényéről híres. Milyen a fejlődés ennek gyártása terén? — Zománcedényből igen je­lentős mennyiséget készítünk ma is, hazai és külföldi piac­ra egyaránt. Összértékük meg­haladja az évi 42 millió koro­nát. Hagyományos termékein­ken kívül zománcozott lámpa­ernyőket, mosogatóasztalokat készítünk. • • • A munkacsarnokban, műhe­lyekbe« serény munka folyik. érünk el — mondja, és egy percre kikapcsolja a gépet. — 1972-ben kollektívánk elnyerte- a bronzfokozatot. Mivel a gyár­tási összetétel megváltozott, a brigád tagjai is cserélődtek, így a további fokozatot eddig nem sikerült megszerezni. De eredményeink most is kiváló­ak, a brigád tagjai aktívan be­kapcsolódnak a társadalmi munkába is. Szakmai és ideo­lógiai ismerteiket állandóan gyarapítják, hogy munkájukat Csehszlovákia Kommunista Pártja XV. kongresszusának a mezőgazdasági termelésre vo­natkozó határozatai hangsú­lyozzák, hogy a hatodik ötéves tervidőszakban mintegy 13 szá­zalékkal kell fokozni az állat- tenyésztésben a bruttó terme­lést, hogy az állati eredetű élelmiszerek ellátása terén ön­ellátók legyünk. E feladat teljesítését céloz­za a takarmányipar fejlődése, a takarmánykeverékek új gyártási kapacitásainak építé­se. Ilyen nagy jelentőségű épít­kezés a Milex tejipari válla­lat sered'i, tejport és takar­mánykeveréket előállító üzeme. Az építkezésen a közelmúltban tett látogatást Ján Janik, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára, Ivan Knoteknak, 0 galántai járási pártbizottság A Fukasová Katarína vezette Lenin szocialista munkabrigád ezüstérmes. Tagjai húsdarálók, gyümölcsprések és más kony­hagépek összeszerelését vég­zik. Minden negyedévben je­lentős felajánlásokat tesznek, melyekben főleg a minőség ja­vítására helyezik a fő súlyt. Brigádunk a válallattól elért jó eredményeiért elismerő ok­levelet kapott, elnyerte a szov­jetunióbeli Bogorogyice baráti járás vándorzászlaját, és 1975- ben a „Kiváló munkáért“ elis­merő oklevelet. * • • Az ősi vár tövében fekvő gyárban egy városnyi dolgozó szorgoskodik. Ugyanolyan aka­rással, mint elődeik, de sokkal kedvezőbb körülmények közölt. vezető titkárának kíséretében. A becses vendégeket az épít­kezésen Gabriel Macko mér­nök, Szlovákia tejipari vállala­tainak vezérigazgatója üdvö­zölte, aki beszámolt az építés menetéről, a Nagy Október 60. évfordulójának tiszteletére tett szocialista vállalások teljesíté­séről. A serecľi tejpor- és takar­mánygyártó üzem 133 millió korona ráfordítással épül. Eb­ből eddig már 70 millió koro­nát vettek igénybe. Az építke­zést 1975-ben kezdték meg és az egész létesítményt 1979-ben adják át rendeltetésének. A fő kivitelező a Priemstav nemzeti vállalat, az épület vasszerke- zetét a galántai járási építő­ipari vállalat készíti, összesen 700 tonna acél felhasználásá­val. A tejszárító torony 3 má­BÖJTÖS JÁNOS TEJBŐL TAKARMÁNY Naponta 600 000 liter tejet dolgoznak fel 9 Csehszlo­vákia legnagyobb takarmánygyára & Eredményesen tel­jesítik a Nagy Október 60. évfordulójának tiszteletére tett vállalásaikat Elsőként kapták meg a megtisztelő nevet A szovjet tapasztalatok terjesztői Két szocialista munkabrigád felvette a Csehszlovák— Szovjet Barátság nevet !$ Értékelik a szaralovi mozgal­mat # Teljesítik kötelezettségvállalásukat Egyre több a jó minőségű áru Megünnepelték a tízéves évfordulót Színes, jól szerkesztett fali­újság hirdeti, hogy ebben a gazdaságban méltóképpen ün­nepük a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évforduló­ját, s a barátság hónapjában több rendezvényre kerül sor. Ján Haban, az üzemi tanács és a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség bizottságának elnö­ke egy oklevélről készült fotó­kópiát tesz elém az asztalra. Jól leolvasható róla, hogy a termelésiben elért kiváló ered­ményekért, a szovjet tapaszta­latok alkalmazásáért a Szenei (Senec) Állami tíazdaság tíz évvel ezelőtt — 1967. november 4-én Szlovákiában az állami gazdaságok körül elsőként — megkapta a Csehszlovák—Szov­jet Barátság nevet. Azóta a szovjet mezőgazdasági üzemek­kel állandóan mélyülnek a kapcsolatok. Évente harmincan is utaztak a gazdaságból a Szovjetunióba, hogy tapasztala­tokat szerezzenek munkájukhoz. A szovjet kolhozokból és ázov- hozokből is gyakran jöttek ide, s még neves sportolók is ven­dégei voltak az állami gazda­ságnak. A Csehszlovák—Szov­jet Baráti Szövetség helyi szer­vezeteinek gyűlésein és ren­dezvényein a tagok meghall­gatták a tanulmányi utak részt­vevőinek beszámolóit, és fel­használták a szovjet sajtóban megjelent cikkeket is a szovjet tapasztalatok népszerűsítésére. Ján Kubis igazgató az évfor­duló alkalmából elmondotta, hogy a termelésben szinte minden szovjet módszert kipró­báltak, alkalmaztak. Elsőként vásárolták a szovjet lánctalpas traktorokat, kombájnokat és más bevált gépeket. Termesz­tették és szaporították a jó mi­nőségű szovjet búzafajtákat. A szovjet módszer alkalmazá­sáról az állattenyésztésben Ján Gašpar zoo technikus beszélt a legrészletesebben. Megemlítette, hogy jó volt a Malinyinova- módszer is, mert kedvező felté­teleket teremtettek alkalmazá­sára. Rozália Bilciková tizenkét tagú, Csehszlovák—Szovjet Ba­rátság nevű szocialista munka­brigádja a Pezinok—Panholec részlegen most is e módszer szerint dolgozik. Igyekezetüket siker koronázza. A tehenek na­pi tejhozama a mostani Idő­szakban tizenegy-tizenkét liter, s az évi tejhozam legalább 4000 liter lesz tehenenként. Hasonló szép eredményeket ér el Alojz Pastucha Csehszlovák—Szovjet Barátság nevű szocialista mun­kabrigádja a budmericei részle­gen. Elégedett a szovjet mezőgaz­dasági üzemekkel való együtt­működéssel. Elmondja, hogy Észtországból kétszáznyolcvan fekete-tarka tény észüszőt vásá­roltak. Az értékelés szerint ezek a tehenek megadják a napi 16 liter tejet is. De akad köztük jó néhány, amelyek na­ponta harminc liter tejet is adnak. Több vezetőtől megtudtam, hogy terjed a szaratovi mozga­lom, amely jó minőségű áru termelésére serkent. Štefan Krajčovič üzemgazdász elége­detten állapította meg, hogy az eredmények főleg az állatte­nyésztésben mutatkoznak meg. A tej zsírtartalma négy száza­lék körül mozog. Tisztasága is megfelel a követelményeknek, ezért a beszállított tej hetven százalékát a feldolgozó üzem az első osztályba sorolta. Fej­tegeti. hogy kifizetődő jó mi­nőségű árut termelni, mert több belőle a tiszta haszon. Az első osztályú tej minden litere után 50 fillér felárat kapnak. A „Termelj minél több első osz­tályú tejet“ verseny egyre na­gyobb méreteket ölt és szép eredményeket hoz. A Munkaérdemrenddel kitün­tetett Csehszlovák—Szovjet Ba­rátság Állami Gazdaság dolgo­zói a 10. évforduló megünnep­lése után arra törekednek, hogy továbbra is megtarthassák ezt a megtisztelő nevet. A szovjet tapasztalatok segítségé­vel minden lehetőséget felhasz­nálnak a termelés növelésére. Szorosabbra fűzik kapcsolatai­kat a szaratovi területen gaz­dálkodó baranovkai Oj Élet Szovhozzal. A gazdaság dolgo­zói közül már jártak ott, és igen értékes tapasztalatokkal tértek haza. A barátság hónap­jában több rendezvényen be­szélnek a szovjet tapasztalatok alkalmazásának lehetőségeiről. A Nagy Októbert a dolgozók méltón köszöntötték. Terven felül mintegy hetvenezer liter tejet adtak el. Az árutermelés növelésére, az önköltség csök­kentésére, valamint az élet- é9 munkakörülmények javítására egymilióhétszázezer korona ér­tékű kötelezettséget vállaltak. A háromnegyed évre jutó ér­téket máris sikerült teljesíte­niük. A versenyben különösen a szocialista munkabrigádok járnak az élen, amelyek közül hat kollektíva már megkapta a bronzérmet. Az ünnepség alkalmából a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságának képviselője üd­vözlő levelet adott át az igaz­gatónak. Ebben a gazdaságban rendezték meg a Csehszlovák— Szovjet Barátság nevet viselő állami gazdaságok és szövetke­zetek képviselőinek találkozó­ját is. Az összejövetelen meg­vitatták, hogy milyen módon lehetne még nagyobb sikerrel érvényesíteni a szovjet tapasz­talatokat a mezőgazdaságban. balla jözsef K özép-Szlovákia egyik örvendetesen fejlődő városa Fülek (Fiľakovo). Az itt gyártott zománcedény, a „füle- ki kakas“ külföldre is elvitte hírét. A régi gyár évről évre fiatalodik, termelése egyre nö­vekszik. Ez elsősorban a ma­gát állandóan művelő munkás­kollektívának köszönhető, mely a még fennálló fogyatékossá­gok ellenére is teljesíti az igé­nyes tervfeladatokat. „A gyárban már évtizedekkel ezelőtt is fejlett, haladó gon­dolkodású munkások dolgoztak, akik sokszor bebizonyították egységüket. A legjelentősebb megmozdulásra 1936-ban került sor, amikor közel 2500 dolgo­zó lépett sztrájkba. A gyárké­ményen vörös zászló hirdette: a kommunista párt vezetésével, annak erejében bízva szüntet­ték be a munkát. Hat héten át tartottak ki a város szélén le­vő Vöröskőn, ahonnan még csendőrszurony sem tudta őket szétkergetni. Harcukat segítet­te a környező falvak földmű­velő lakossága is: élelemmel látta el a sztrájkolókat. Nagy érdemük volt abban, hogy a gyár munkásai kitarthattak és kiharcolhatták a kedvezőbb munkafeltételeket“. így emlékszik vissza Gyetvai Antal, a gyár egyik régi dol­gozója azokra a megmozdulá­sokra, melyek nyomán Fülek kiharcolta magának a „vörös“ jelzőt. * * * A vörös zászló most is ott leng a gyár homlokzatán, de a harcot a dolgozók most a terv- feladatok megvalósításáért folytatják. Ma a gyáť 3200 dol­gozónak nyújt munkát, kereseti lehetőséget. A gyár életéről, el­ért eredményeiről, terveiről beszélgettünk Fejes Lajos ter­melési igazgató-helyettessel és Fejes Lajos és Darabos József a termelési eredményeket veszi számba FEJLŐDŐ GYÁR Egyre igényesebb feladatokat teljesítenek 0 Eredmé­nyeiket százmilliókkal mérik • Szocialista munkabrigá­dok az élen 0 Fejlődik a gyár, gyarapszik a dolgozók szakmai tudása A gépóriások és a kisebb gé­pek kezelői gyakorlott mozdu­latokkal végzik munkájukat. Az egyik gép mellett Mihályi Dezső, a Gagarin szocialista munkabrigád vezetője, a le­mezosztály pártalapszervezeté- nek elnöke a JAS típusú kő­olajkályhákhoz és az ELKA vil­lanykályhákhoz készít pótalkat­részeket. Régi dolgozója a gyárnak, 1942-ben lépett be először a kapuján. Tizenöt éve párttag, munkáját mindig be­csülettel végzi. — Nyolctagú brigádunkkal az anyagmegtakarítás terén évek óta jó eredményeket még eredményesebben végez­hessék. * t t A gyár 78 szocialista mun­kabrigádja közül 9 ezüst-, 27 pedig bronzfokozatot szerzett. Ezek. közé tartozik a Dekor- részlegen dolgozó 18 tagú kol­lektíva is. Az ott folyó murt- kát Bódi Erzsébet brigádvezető kíséretében tekintem meg. Lát­nivaló van bőven, mert itt vég­zik a zománcedény díszítését. Termékük nagy része külföldre kerül. Amint járjuk a részleget, csodálom a kisebb-nagyobb íz­léses levesestálakat, kecses vonalú teás- és kávéskészlete­ket. Meglep az a könnyedség, amellyel Vikor Erzsébet, Gya­log Ilona, Mihály Emőke pisz­tolyával „felviszi“ a színes zo­máncot az edényre, vagy Kol­lár Mária, Elek Mária, Koron- czi Erzsébet, Cipcer Anna ecsetje rajzolja a különböző aranydíszeket. Az ügyes kezű brigádtagok havonta mintegy 500 000 korona értékű árut ké­szítenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom