Új Szó, 1977. november (30. évfolyam, 302-331. szám)

1977-11-24 / 325. szám, csütörtök

(Folytatás a 4. oldalról) vezető szerepét megerősíti az alkotmány. Ellenkezőleg, na­gyobb felelősséget ró rá, mert az SZKP irányító szerepét nem hatalmi erővel, hanem nagy po­litikai tekintélyével és a tö­megekre gyakorolt eszmei ha­tásával valósítja meg. A demokratizmus kiszélesíté­sének érdekét — ami társadal­mi rendszerünk lényegében rejlik — szolgálja a párt szün­telen törekvése a szocialista törvényesség és jogrend meg­szilárdítására. Amint tudjuk, a mostani an­tikommunista propaganda, amely gyalázni igyekszik a szovjet rendszert, állandóan ah­hoz a módszerhez folyamodik, hogy rámutat a törvényellenes megtorlásokra, a demokratikus alapelvek és a szocialista tör­vényesség megsértésére, amire a személyi kultusz éveiben ke­rült sor. Emellett az antikom­munista propaganda természe­tesen inkább elhallgatja azt, hogy ezt a gyakorlatot, amely ellenkezett az alkotmányos rendelkezésekkel, éppen az SZKP ftélte el nyilvánosan és megalkuvás nélkül, éppen az SZKP fejtett ki nagy erőfeszí­tést azért, hogy a párt és az állam életében lerögzítse a le­nini normákat, és szilárd biz­tosítékokat alakított ki a hata­lommal való visszaélés és az állampolgári Jogok megsértése ellen. _________A JOGOK__________ ÉS KÖTELESSÉGEK _________EGYSÉGE________ A kommunisták a demokrati­kus jogok és szabadságjogok realizálását mindig a dolgozók hatékony fegyverének tartot­ták a szocializmusért és a kommunizmusért vívott harc­ban. Jogainak ismerete és az a képessége, hogy e jogokat ér­vényesíteni tudja az új társa­dalom felépítése érdekében, a szovjet állampolgár aktív élet- szemléletének igen jellegzetes vonása, magas fokú politikai kultúrájáról tanúskodik, amely­nek kialakítására és fejleszté­sére pártunk mindig gondos fi­gyelmet szentelt és szentel. A politikai kultúrának természe­tesen oszthatatlan részét alkot­ja az a követelmény, hogy az állampolgár tudatosítsa a tár­sadalom iránti felelősségét, tu­datában legyen annak a nemes, hazafias kötelességének, hogy becsületesen és lelkiismerete­sen dolgozzon a nép javáért, mindig készen álljon hazája, Október forradalmi vívmányai­nak védelmére. Az alkotmány- tervezetről folyó vita során igen sokan kifejtették azt a nézetüket, hogy az állampolgá­ri kötelességek teljesítése a demokráciának épp olyan nél­külözhetetlen eleme, mint a jo­gok és szabadságjogok érvé­nyesítése. Ez a gondolat vilá­gosan kifejezésre jut alaptör­vényünk erre vonatkozó cikke­lyeiben is. Következetesen védelmezzük azt a nézetet, hogy a szocia­lista demokrácia éppen olyan összeegyeztethetetlen a kaszár- nyai-bürokratikus rezsimmel, mint a szocialista alapelvekkel, rendelkezésekkel és törvények­kel szembeni anarchista ön­kénnyel. Mint tudjuk, az I. In­ternacionálé, amelyet Marx és Engels alakított meg, zászlajá­ra a következő szavakat írta: „Nincs jog kötelességek nélkül, nincsenek- kötelességek jogok nélkül“. Ma a nemzetközi mun­kásmozgalomnak ez .a jelszava a szovjet dolgozók életének és tevékenységének egyik jelentős alapelve lett. A szocialista demokrácia in­tézményesítése és fejlesztése bonyolult dolog. Jól tudjuk, hogy ezen a téren vannak még megoldatlan problémáink és nehézségeink is. Nagy munka befejezésének feladata vár ránk, hogy törvényhozásunk összes normáit összhangba hozzuk az új alkotmánnyal. Nézetünk szerint nagy lehető­ségeket nyújt az államappará­tus valamennyi része munká­jának megjavítása. Az államap­parátusnak még érzékenyebben kell reagálnia a dolgozók al­kotó kezdeményezésére, gond­jaira és szükségleteire. Elvár­juk, hogy még igényesebb és hatékonyabb tevékenységet fejtenek ki a népi ellenőrzés szervei is, amelyek jelentősé­gét és tekintélyét kiemelte a most érvénybe lépett alkot­mány. Minden szükséges erőfeszí­tést megteszünk annak érde­kében, hogy a szovjet demok­rácia tökéletesedjék, hogy ál­lamiságunk a kommunista társa­dalmi önigazgatás irányában fejlődjék. A Szovjetunió új al­kotmányának elfogadásával to­vábbi jelentős lépést tettünk meg a minden ország kommu­nistáinak e nagy céljához ve­zető úton. Az új szovjet alkotmány nemzetközi jelentősége A világ első szocialista álla­ma létrehozásának és fejlődé­sének tapasztalatai iránt min­dig nagy érdeklődés mutatko­zott országaink határain túl. E tapasztalatokkal szemben nem közömbösek sem a szocia­lizmus hívei, sem pedig osz­tályellenségei. Ezért teljesen logikus, hogy az egész világ figyelmének középpontjában álltak azok a szovjet társada­lom politikai rendszerének fej­lődésében végbement nagy vál­tozások is, amelyeket megerő­sített a Szovjetunió új alkot­mánya, valamint az alkotmány- tervezet megtárgyalásának és és jóváhagyásának a folyamata. Több irány állapítható meg, amelyben megnyilvánult a szovjet nép élete e jelentős eseményének nemzetközi fon­tossága. Országunk új alkotmánya mindenekelőtt hozzájárul a szocializmus építésének elmé­letéhez és internacionális gya­korlatához, mert a történelem első össznépi szocialista álla­ma szervezése folyamán nyert tapasztalatokkal gazdagítja. A FORRADALMI TAPASZTALATOK jnter- _ NÁ CIÓN ALIZÄLÄS A Lenin rámutatva a forradal­mi tapasztalatok internaciona- lizálásának, valamint a világ dolgozói harca valamennyi ér­tékes eleme alkotó szellemű elsajátításának elvi jelentősé­gére, megállapította, hogy az új társadalom felépítésére irá­nyuló minden kísérlet önmagá­ban ilyen vagy amolyan egy­oldalúságban, hiányosságban szenvedhet, hogy a világ pro­letárjainak forradalmi együtt­működéséből kész szocializmus alakulhat ki. Ismeretes, hogy a testvéri országok, amelyek később lép­tek a szocialista útra, mint mi, alkotmányaik előkészítése so­rán figyelembe vették a szovjet törvényhozás sikereit, amelyek akkor a szocialista államépítés gyakorlati tapasztalatainak egyedüli forrásai voltak. Most számos ilyen országban kitű­zik és sikeresen oldják meg a fejlett szocialista társadalom építésének feladatát. Az új szovjet alkotmány, amint ezt ezeknek az államoknak a ve­zetői és sajtója hangsúlyozta, hasznos dokumentum saját fej­lődésük távlatainak meghatá­rozása során. Mi viszont a Szovjetunió új alaptörvényének előkészítése során nemcsak a szovjetország alkotmányának tapasztalataira támaszkodtunk, hanem nagyon figyelmesen megvizsgáltuk más szocialista országok gyakorla­tát is. Ez többek között segít­ségünkre volt abban, hogy gaz­dagítsuk az alkotmánynak az állampolgárok jogaira és köte­lességeire vonatkozó egyes cik­kelyei tartalmát, és tökéletesít­sük egész struktúráját. Egészben véve ez nem más, mint a szocialista államépítés kollektív tapasztalatainak az összegyjűtése. Minél gazdagab­bak ezek a tapasztalatok, an­nál világosabban felszínre ke­rülnek a szocializmus politikai rendszere kialakításának és fejlesztésének általános tör­vényszerűségei, annál teljesebb mértékben nyilvánul meg in­ternacionális jelentőségük. Itt azonban nem valamiféle sablo­nok összeállításáról van szó, amelyeket elég csak lemásolni. A dolog lényege abban rejlik, hogy tudományosan indokolt és a gyakorlatban bevált muta­tók jönnek létre, amelyek se­gítik — a különböző országok konkrét feltételei között — megtalálni a szocialista állami­ság, a szocialista demokrácia megszilárdítása és fejlesztése bonyolult kérdéseinek helyes megoldását. T A NUI.SÁGOK A FEJLŐDŐ ORSZÁGOK ________SZÄMÄRA_________ A gyakorlat megerősítette, hogy az ilyen mutatók nem­csak közvetlenül a szocializ­mus építése során, hanem a szocializmushoz vezető úton is hasznosak lehetnek. Erről ta­núskodik például az a mód is, ahogyan sok esetben reagáltak az új szovjet alkotmányra az ázsiai, afrikai és latin-amerikai országokban. Ezen országok ve­zetői és sajtója megállapítják, hogy azoknak a népeknek, amelyeknek a gyarmati függő­ség alól való felszabadulásuk után meg kell választaniuk további fejlődésük útját, és meg kell oldaniuk a nemzeti államiság megszilárdításának problémáit, számos értékes ta­nulságot nyújtanak szocialista építésünk tapasztalatai, ame­lyek alkotmányunkban tükrö­ződnek. A Szovjetunió új alkotmányá­nak nemzetközi jelentőségét to­vábbá az adja meg, hogy két­ségtelenül hatást gyakorol a két világrendszer mai küzdel­mére. AZ IMPERIALIZMUS ELLENI HATÉKONY ESZMEI FEGYVER A szocializmus már létével és példamutatásával is mindig pozitívan befolyásolta a tőkés- országok belső életét, a hala­dó erők segítségére volt igaz­ságos harcukban. Az új al­kotmány, amely magában fog­lalja országunknak Október útján megtett fejlődése öO évi tapasztalatait, megsokszorozza a szocialista példa vonzerejét. Szemléletesen megmutatja a társadalmi fejlődés alapvető kérdéseinek a dolgozó emberek érdekében történő hatékony és valóban demokratikus meg­oldása gyakorlati útjait. A szocializmusról és demok­ráciájáról szóló igazság, amely az alkotmányban megtestesült, az egész világ kommunistái­nak kezébe hatékony eszmei fegyvert ad közös osztályel­lenségünk — az imperializmus — elleni harcban. Ezt a tényt hangsúlyozzák számos kommu­nista és munkáspárt képvise­lői. r A fejlett szocialista társada­lom alkotmánya természetesen nincs ínyükre azoknak, akik harcot folytatnak a szocializ­mus ellen, és nem kímélik sem erejüket, sem eszközeiket, hogy meggátolják az új rend győzel­mét. Már 1977. október 4-én, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának ülésszakán mondott beszédemben szóltam azokról a legjellegzetesebb támadások­ról, amelyeket burzsoá ellen­feleink intéztek a szovjet al­kotmány tervezete ellen. Mióta az alkotmány érvénybe lépett, e tekintetben nem változott a helyzet. Tehát nem fogom itt magamat megismételni. Az ol­vasók megismerhetik az e kér­désben elfoglalt álláspontun­kat a beszéd szövegéből, amely­ben elemeztük a burzsoá pro­paganda érveit, és rámutattunk azoknak mesterségesen konst­ruált, álszent jellegére. Tudjuk, hogy a világban még elég olyan ember van, aki szó szerint veszi a szovjet államot, és a szocialista demokráciát rá­galmazó propaganda koholmá­nyait. Bizonyos vagyok abban, hogyha a világ közvéleménye behatóbban megismerkedik a Szovjetunió új alkotmányával és népünk életével, ez elősegí­ti az ilyen emberek számának a csökkenését. Ezzel össze­függésben szeretném köszöne- temet kifejezni a világ nem szocialista részében működő kommunista és munkáspártok­nak, amelyek gyakran súlyos helyzetben a dühödt szovjet­ellenes kampányok közepette nagy igyekezetei fejtenek ki, hogy segítsék igazhűen meg­ismertetni a szovjetek orszá­gának életét, és hogy hozzá­járuljanak a fejlett szocialista társadalom kérdéseinek objek­tív elemzéséhez. Minél tájéko­zottabbak lesznek az emberek a szocializmus sikereiről, annál világosabban megértik majd azoknak a problémáknak a méreteit és bonyolultságát, amelyeket kénytelen volt meg­oldani, és amelyeket sikerült megoldania, annál több lesz az új szocialista rend meggyőző­dött híveinek a száma, annál szilárdabbak lesznek a világ­szocializmus, valamennyi mar­xista—leninista párt politikai és ideológiai pozíciói, azon erők pozíciói, amelyek vezető szerepet töltenek be az impe­rializmus ellen, a békéért, a demokráciáért és a társadalmi haladásért folyó harcban. AZ ALAPTÖRVÉNY BÉKEJELLEGE Az új szovjet alkotmány nemzetközi jelentőségének to­vábbi szempontja az a tény, hogy ennek az alkotmánynak a betűje és a szelleme a békét és a népek biztonságát, vala­mennyi haladó erő antiimperia- lista szolidaritásának erősíté­sét szolgálja. Népünk minden célja és szándéka a békés építőmunká­val függ össze. Az imperialista államoktól eltérően sem a Szovjetunióban, sem más szo­cialista országokban nincsenek olyan osztályok, vagy társadal­mi csoportok, amelyeknek ér­dekük volna a fegyverkezési hajsza, a háborús előkészüle­tek. Népünk azzal, hogy az új alkotmányba külön fejezet­ként beso'";i'!ü a Svti?|elm>ift külpolitikájának békOKxarető jellegét megerősítő fejezetet, újból, hangsúlyozta elszánt akaratát a lenini békepolitika megvalósítására, annak a poli­tikának a megvalósítására, amelynek célja az emberiséget megóvni a háború borzalmai­tól, a fegyverkezési hajszával összefüggő anyagi károktól és halálos veszedelemtől. Ez a fejezet olyan cikkelyeket tar­talmaz, amelyek összhangban állnak azokkal az elvi kötele­zettségekkel, amelyeket a Szov­jetunió a legjelentősebb nem­zetközi egyezmények részt ve­vő feleként vállalt magára, például a helsinki konferencia Záróokmányából következő kö­telezettségekkel. Ez kétségtele­nül még nagyobr» súlyt ad an­nak az erőfeszítésnek, amely világszerte folyik a nemzetközi helyzet további javítása, és a feszültség enyhítése érdeké­ben. A Szovjetunió a szocialista világrendszer alkotórésze. Pár­tunkat és népünket mélységes és következetes internaciona­lista szolidaritás fűzi a világ haladó, felszabadító erőihez, a nemzetközi kommunista moz- gamhoz. Ezért természetes az, hogy az alkotmányban világo­san kifejezésre jut a szovjet ál­lam külpolitikájának osztályjel­lege, társadalmi eszményei, az a politikai rokonszenv és tá­mogatás, ariielyben a szovjet ál­lam hagyományosan részesíti a népeknek nemzeti felszabadu­lásukért és a társadalmi hala­dásért vívott harcát. Megtes­tesültek benne azok az állás- foglalások is, amelyeket az SZKP kollektív alapon más kommunista pártokkal közösen dolgozott ki, és amelyeket kö­zös dokumentumaikban megfo­galmaztak, például az európai kommunista és munkáspártok berlini konferenciáján. Egyszóval: alkotmányunk a Szovjetunió államtörvényévé emeli mindazt, ami a szocia­lista állam külpolitikájának a lényegét alkotja — gondosko­dását a békéről, a nemzeti sza­badságért és társadalmi hala­dásért, a szocializmusért és a kommunizmusért vívott harc kedvező nemzetközi feltételei­nek kialakításáról. Az új alkotmány előkészíté­sekor abból indultunk ki, hogy az alkotmány a szocialista de­mokrácia további fejlesztésé­nek és elmélyítésének jelen­tős eszköze, a kommunizmus építésének hatalmas eszköze lesz. A Szovjetunió új alaptörvé­nyének megtárgyalása és jóvá­hagyása hozzájárult népünk lelkes alkotómunkájának, tár­sadalmi-politikai aktivitásának páratlan kibontakozásához azoknak az impozáns felada­toknak a teljesítéséért, ame­lyeket az SZKP XXV. kongresz- szusa tűzött ki a kommunista társadalom felépítése érdeké­ben. E feladatok teljesítését a szovjet állampolgárok — szorosan felzárkózva lenini kommunista pártjuk körül — nemcsak nagy hazafias köte­lességüknek, hanem a nemzet­közi munkásosztály, az egész emberiség iránti internaciona­lista kötelességüknek is tartják. (Alcímek: Üj Szó) A Szovjetuniót három óceán és 12 tenger határolja. A szovjet áruszállításban tehát nagy jelentőségű a tengeri flotta. Keres­kedelmi hajóinak vízkiszorítása Jelenleg 20 millió bruttóregisz- tertonna. Belföldi és külföldi vonalakon bonyolítják le a szál­lítást, 109 ország 1040 kikötőjébe futnak be. Felvételünkön a vlagyivosztoki kikötő.. (Felvétel: ČSTK — TASZSZJ TÖRTÉNELMI HATÁRKŐ A KOMMUNIZMUS FELE VEZETŐ OTÜN

Next

/
Oldalképek
Tartalom