Új Szó, 1977. november (30. évfolyam, 302-331. szám)

1977-11-22 / 323. szám, kedd

Nyugdíj- és betegbiztosítás K. M.: Férje meghalt, és ün még két kiskorú, ellátatlan gyermekükről gondoskodik, öz­vegyi járadékot, a gyermekek pedig árvajáradékot kapnak. Ön munkaviszonyban tovább dolgozik. Kérdi, meddig lesz Igénye özvegyi járadékának fo­lyósítására, mennyi annak ösz- szege, és hogy keresete befo­lyásolja-e az özvegyi járadék összegét? Az 1975/121 sz. nyugdíjtör­vény 37. §-ának 2. bek. b) pontja értelmében, amíg lega­lább egy árvajáradékra jogo­sult gyermekéről gondoskodik, igénye van özvegyi járadéká­nak teljes összegben való fo­lyósítására életkorára való te­kintet nélkül. Mivel nem közölte életkorát, a gyermekek felnevelése után (amikor már nem lesz igényük árvajáradékra) akkor keletke­zik újból igénye özvegyi jára­dékra, hn nz igény megszűné­se után legkésőbb két éven te­lül teljesíti a következő felté­telek valamelyikét: ha rokkant­nak számítana, — ha legalább három gyermeket nevelt fel, — ha elérte 45. életévét és két gyermeket nevelt fel. Természetesen lehetséges, hogy az átmenet az egyik jo­gosultságból az utóbb felsorol­tak valamelyik jogosultságába egészen folyamatos. Ha férjhez menne, özvegyi járadékát elve­szítené. Az özvegyi nyugdíj összege az elhunyt férj halála pillana­tában megillető rokkantjáradék 60 százaléka. Az árvajáradék gyermekenként 30 százalék. Mint ismeretes, a rokkantjára­dékot a 60 évnél fiatalabb fér­fiak esetében úgy számítják ki, mintha 60. életévük betöltéséig dolgoztak volna. Az özvegyasszonyok legtöbb­je tovább dolgozik. Ezzel kap­csolatban a továbbdolgozó öz­vegyasszonynak igénye van gyermekeire saját munkaadó vállalata KNP bizottságával szemben az árvajáradékon kí­vül családi pótlékra.. Ha fér|e háláláig neki folyósították a családi pótlékot, a halált köve­tő hónaptól kezdve — de leg­feljebb egy évre visszamenően — igényelje a két gvermekie járó családi pótlékot. Ila igé­nyét nem teljesítenék, fordul­jon panasszal a Betegbiztosítás Járási Igazgatóságához (Okres­ná správa nemocenského pois­tenia, Galanta). Ha már egy gyermeke sem lesz jogosult árvajáradékra, és a felsorolt valamelyik ok alap­ján, és saját munkaviszonyából eredően sem menne öregségi nyugdíjba, özvegyi járadékát annak az összegnek a felével kellene csökkenteni, amennyi­vel az özvegyi járadék és a bruttó-kereset egyesített össze­ge meghaladja a havi 1500 ko­ronát. H.L.: A részleges rokkantság egyik feltétele, hogy a részleges rokkant az utolsó hat hónap­ban legalább egyharmaddal ke­vesebbet keres, mint azelőtt. Tekintet nélkül az említett ösz- szehasonlításra, minden részle­ges rokkant megkeresheti a bruttó 1200 koronát havonta. Az ön esetében — mint ezt közölték is — a járadék meg­vonásának veszélyeztetése nél­kül megkeresheti a havi brut­tó 1452 koronát, önnek küny- nyebb munkát, illetve rövidebb 6 órás munkaidőt ajánlott a jnb társadalombiztosítási véle­ményező bizottsága. A Munka­törvénykönyv 86. §-a értelmé­ben a munkaadó vállalat egészségi, vagy más komoly ok alapján engedélyezheti a rövi­debb munkaidőt, illetve köteles megteremteni annak előfeltéte­lét, hogy ezeknek a kérelmek­nek eleget tehessenek. B. P.: 65 éves édesanyja sa­ját négy ledolgozott éve, a két iker, illetve egy harmadik gyermek felnevelése alapján összesen legfeljebb 10 beszá mítható évet szerezhetett és ígv csak akkor lenne igénye aránylagos öregségi nyugdíjra, ha még dolgozna, illetve, ha nem telt el még két év a mun­kaviszony megszűnésétől. Na­gyon valószínű, hogy édesanyja ezeket a feltételeket nem tel­jesíti és így csak az 1975/121 sz. törvény alapján a jnb szo­ciális osztályán folyamodhatna feleségjáradék iránt (dôchodok manželky), amelynek összege havi 100—300 korona a család anyagi helyzete szerint. K. L.: Mivel nem számít ma gámyosan élő anyának, első gyermeke esetében nem kelet­kezett igénye gyermekgondo­zási segélyre. T. K.: A Munkatörvénykönyv 107. §-ának 1. bek. értelmében a betegállomány megszakítja a szabadság igénybevételét. Az ön esetében a betegállomány egymaga valószínűleg nem vi­tás, de mivel egyidejűleg nem kapta meg a betegállományról szóló igazolást, ezt utólag csak a poliklinika orvosi véleménye­ző bizottsága adhatja ki (po­sudkový lekár). (Lásd Nemo­censké poistenie pracovníkov, Práca 1976, 36.'old.). Munkajog T. K.: Az iparitanuló-iskola elvégzése után a Munkatör­vénykönyv 227. §-a alapján hároméves szerződést kötött a PS vállalattal. A szerződés he­lyesen utalt arra, hogy az em­lített 3 évbe nem lehet beszá­mítani a tényleges katonai szolgálat idejét. Az ön számí­tása szerint a szerződésben megállapított 3 év október vé­gén lejár. Családi okokra hi­vatkozva kérte, hogy munkavi­szonyát megegyezéssel szüntes­sék meg, a vállalat azonban elutasította kérelmét. Ha szerződése úgy szól; hogy „legalább“ három évet fog a PS vállalatnál ledolgozni (as­poň tri roky), akkor ez a mun­kaviszony a 3 év eltelte után automatikusan nem szűnik meg, és csak vagy a Munkatör­vénykönyv 51. §-ának 1. bek.-e szerinti minősített okok alap­ján írásbeli felmondással egyha­vi felmondási határidővel, vagy' a Munkatörvénykönyv 51. §- ának 2. bek.-e alapján minősí­tett felmondási ok nélkül szin tén írásbeli felmondással, de 6 hónappal meghosszabbított, tehát 7 havi felmondási idővel tudja munkaviszonyát megszün­tetni. Ha nem az első esetről vol­na szó, hanem a „legalább“ szócska nélküli időről, munka- viszonya a kikötött 3 év'eltelté- vel megszűnik minden külön felmondás és beleegyezés nél­kül. A törvény ugyan nem írja elő, de nem árt a vállalatot előre figyelmeztetni, hogy a kikötött három év eltelte után nem kíván náluk tovább dol­gozni. Ebben az esetben jogo­san hagyhatná abba a munkát, és jogosan kérheti, hogy a munkaviszonv megszűnését iga­zolják személyi igazolványában is. Ha a kikötött idő (3 év) el­telte után a vállalat tudomásá­val tovább dolgozik, határozott időre kötött munkaviszonya tartós, meg nem határozott időre szóló munkaviszonnyá változna át, amelyet csak a fentebb említeti módon tudná Írásbeli felmondással megszün­tetni. M. G.: Ez év október 5-én munkahelyet változtatott. Négy­hetes szabadságából a régi munkahelyén az aránylagosan ledolgozott időnek megfelelően 3 hetet (15 munkanapot) merí­tett. Az új munkahelyén közöl ték, hogy ebben az évben nincs náluk igénye a maradék 5 munkanap szabadságra. A munkaadó vállalatnak Igaza van, mert náluk nem teljesítet­te a Munkatörvénykönyv 100 §-ában előírt 5 havi várakozá­si .idő feltételét és nem is dol­gozik le náluk ebben az év­ben 75 munkanapot. Az idézett rendelkezés 4. bek. értelmében kivételesen csupán akkor len­ne köteles az új munkaadó vál­lalat önnek az említett 5 nap sžabadságot megadni, ha önt az ő kezdeményezésük alapján vették fel és ezzel a kivétellel az üzemi bizottság is egyetér­tett. Dr.F. J Az «r«éfR<%y*k tőlünk függnek CSÖKKEN A TÖRVÉNYSÉRTÉSEK SZÁMA % A FÖ HANGSÚLYT A MEGELŐZÉS­RE HELYEZZÜK % MUTASSUNK RÁ A HIBÁKRA A Szlovák Nemzeti Tanács a közelmúltban a szocia­lista törvényesség helyzetéről tanácskozott. A napirenden sze­replő kérdés fontos társadalmi probléma. Az, hogy az állam­polgárok hogyan tartják meg a törvényeket, hogyan tisztelik őket, hogyan nevelik törvény­tiszteletére a fiatalokat, sokit elárul a társadalom fejlettségé­ről, az emberek gondolkodásá­nak nívójáról. Örvendetes, hogy az utóbbi időszakban csökkent a törvény- sértések száma. Ez tanúsítja: szocialista hazánk állampolgá­rai egyre jobban elsajátítják a jogrendet, egyre következe­tesebben megtartják a szabá­lyokat, előírásokat. Természe­tesen nem hunyhatunk szemet afölött, hogy még mindig előfor­dulnak olyan, jelenségek, ame­lyek nem egyeztethetők össze társadalmi rendszerünkkel. Társadalmunk megteremti a feltételeket tagjai anyagi és kulturális szükségleteinek ki­elégítéséhez. Fontosnak tartja, hogy mindenki jómódban, mél­tóképpen éljen. Ez a törekvése mély humanizmusából és abból a tudatból fakad, hogy az em­ber a legnagyobb érték társa­dalmunkban és minden tevé­kenység az ember javát szol­gálja. Az anyagi fogyasztás emelé­se nem jelenti társadalmunk fő célját, csupán az egyik té­nyezője és eszköze a szocializ­mus fő célja teljesítésének. Az ember anyagi gazdagságának egyoldalú értelmezése a kapita­lizmust jellemzi. Nálunk az anyagiak előteremtésén kívül az ember sokoldalú fejlesztésé­re törekszünk. Ehhez hozzájárul a kultúra, az, hogy kulturális értékeink mindenki számára hozzáférhetőek, hogy mindenki­nek lehetősége nyílik a műve­lődésre. Továbbá a tudomány fejlesztése, kihasználása, a la­kosság szociális és létbiztonsá­ga, az egészségügyi ellátás, a munkához való jog, az igazsá­gos jutalmazás, az elvtársi kap­csolatok, a társadalom irányítá­sában való részvétel, a szabad idő ésszerű kihasználása. A Szlovák ^Nemzeti Tanács idei áprilisi ülésén megvitat­ta a szociális ellátás kérdéseit és megállapította, hogy a legfejlet­tebb tőkésországokban sem olyan magas szintű ez az ellá­tás, mint nálunk. Folyamatban van a csehszlovák oktató-neve­lő rendszer átépítése, melynek az a küldetése, hogy tovább emeljük dolgozóink műveltségi színvonalát, lehetővé tegyük, hogy még többen megismerked­jenek a tudomány vívmányaival A szocialista ember arculatá­val összeegyeztethetetlen az egoizmus, az önzés különböző megnyilvánulásai, a személyes érdekek előnybe helyezése. Ide­genek számunkra azok a törek­vések, amelyek bizonyos határt túllépve a törvénybe ütköznek. Az ilyen törekvések összessé­gükben a burzsoá életszemléle­tet tükrözik és ellentétben áll­nak a szocializmus alapvető társadalmi és erkölcsi alapel­veivel. «Szembehelyezkedik tár­sadalmunk céljaival az, aki élete értelmét az anyagi javak gyarapításában látja. T ársadalmunk nem azért növeli a termelést, hogy ennek következtében fogyasztói viszony alakuljon ki az embe­rek és a társadalom, valamint az általa megteremtett értékek között. A CSKP XV. kongresszu­sa helyesen hangsúlyozta, hogy az anyagi fogyasztás növelését nem tekintjük öncélnak, hanem eszköznek az emberek életének gazdagítására, az emberek sok­oldalú fejlesztésére, alkotóké­pességeinek fejlesztésére, a szo­cialista életmód megszilárdítá­sára. Az egyének életszínvona­la a társadalom gazdagságától függ, de az egyéni érdekek nem helyezhetők a társadalmi érdekek fölé. így tehát erkölcs­telen, ha valaki m4sok muiua- eredményeinek kisájátításával akarja emelni életszínvonalát, ha valaki saját érdekeit előny­behelyezve viszonyul a társa­dalmi kötelességekhez és bár­mi módon és bármilyen mérték­ben megsérti az érvényes társa­dalmi szabályokat. Társadalmunk érdeke, hogy az ilyen jelenségek száma állan­dóan csökkenjen, főleg a la­kosság öntudatának fokozása révén. Ezen a téren is érvé­nyes: jobb megelőzni a negatív jelenségeket, mint kiküszöbölni őket. Csakhogy ki gondoskod­jon a megelőzésről, kitől függ Húsz millió falufejlesztésre JÓL VÁLASZTOTTAK Ilidaskiirtön (Mostová) a la­kosság és a tömegszervezetek szívesen bekapcsolódnak a leg különbözőbb társadalmi munka­ija. Megértették és tudják, hogy a kitűzött célokat kollektív ösz- szefogással lehet csak megva­lósítani. Nem utolsósorban en­nek köszönhető, hogy a falu ve­zetői egy évvel az általános vá­lasztások után elégedetten szá­molhatnak be a falufejleszt isi program teljesítéséről. Az edd - gi eredmények egyértelműen igazolják, hogy a lakosság jól választott, amikor egy évvel ezelőtt bizalmat szavazott a Nemzeti Front jelöltjeinek. Az­óta még szorosabbá vált a köz­ség és a szövetkezet vezetői­nek az együttműködése is. A szövetkezet a falufejlsszi.és dolgaiban, az építkezéseken, az anyagbeszerzéseken, a szállítá­sokban, a szakemberek biztosi tásában nyújt hathatós segítse get. Bogár János, a hnb elnöke arról tájékoztatott, hogy az ú) választási program értelmében hozzá láttak a 2 millió korona költségvetéssel épülő óvoda, va lamint az új bevásárlóközpont felépítéséhez. Az utóbbi átaüás- sára az idén kerül sor. örven­detes, hogy a közeljövőben to­vább bővítik és javítják a szol­gáltatásokat. Felépítik az új szolgáltatóházat, amelyben ru­hatisztító, cipőjavító, mosoda és fodrászat lesz. Ezenkívül a lö­vő évben 4,8 millió korona költségvetéssel megkezdik a vízvezetékhálózat lefektetését. Kétmillió koronás beruházássá' felé’pül az új egészségügyi köz pont, továbbá orvosi és tanítói lakások és a központi hulladék- gyűjtő telep. Nemsokára meg­kezdik a hnb új épületének épí­tését is. Az utak portalanításá­ra, járdák építésére további 2,5 millió koronát fordítanak. 1980- ig a falu fejlesztésére össze­sen 20 millió koronát költenek. A helyi nemzeti bizottság el­nöke elmondotta, hogy íu, .Októ­beri Forradalom 60. évforduló­jának tiszteletére a lakosok 397 egyéni és 18 kollektív kötele­zettségvállalást tettek. A terve zeit 21 ezer 496 óra helyeit azonban már október közepéig 34 ezer 587 órát dolgoztak le 3 millió 113 ezer korona érték­ben. Társadalmi munkában még az ősz folyamán 2500 rózsatö­vet ültetnek ki, és így az év végéig jelentősen túlteljesítik az évforduló tiszteletére tett kötelezettségvállalásukat. KRASCSENICS GÉZA Példásan tevékeny az állampolgárok öntudatos vi-_ szonyulása a társadalmi szabá­lyokhoz? Bátran leszögezhetjük, hogy a jó eredmények elérése vala­mennyiünktől függ. Elsősorban a szülőknek kell arra nevel­niük gyermekeiket, hogy tisz­teljék a törvényeket, becsüljék a társadalmi értékek megteremtő­it, a munka eredményeit, elv- társiasságra, nyíltságra, kölcsö­nös megértésre neveljék őket. A későbbiekben a munkakollek- tívák gyakorolnak óriási ha­tást az emberek gondolkodásá­ra és cselekedeteire. Számta­lan példát sorolhatnánk fel arról, hogy a munkakollektívák hogyan változtatják meg az em­bereket, hogyan térítik jó útra a tévelygőket. Ehhez azonban az kell, hogy ne legyünk kö­zömbösek a legkisebb rendel­lenességgel szemben sem, nyíl­tan rámutassunk a legapróbb kihágásokra, szabálysértésekre is. Gyakran elegendő, ha jóaka- ratúlag figyelmeztetjük munka­társunkat, szomszédunkat. Valamennyien azt akarjuk, hogy életünkben egyre keve­sebb legyen a negatív jelenség, hogy háborítatlanul, töretlenül haladjunk a megkezdett úton és munkánk gyümölcseit közö­sen élvezhessük. Ez azonban megköveteli, hogy közös törek­véssel, elmélyítsük az együtt­élés szocialista elveit, a szocia­lista társadalmi alapelveket. BOHUŠ KUCHAR Évzáró gyűlést tartott a Vö­röskereszt 300 tagú gellei (Ho­lice) szervezete. Csánó Angéla, a szervezet titkára beszámoló­jában értékelte ez évi munká­jukat. Az alapszervezet jó mun­kát végzett: tagjai sikeresen teljesítették kötelezettségválla­lásukat, társadalmi munkában 930 órát dolgoztak, meglátogat­ták a község idős, beteg polgá­rait, 60-an adtak térítésmente­sen vért. A tagság vállalta, hogy jövőre tízzel növeli a ta­gok számát. A februári ünnep­ségek tiszteletére 600 órát dol­goznak társadalmi munkában. S1DŰ IRMA I IS Társadalmunk következetesen gondoskodik a fiatal nemzedék egészséges fejlődéséről, tág te­ret biztosít érvényesülésükhöz. Ez a gondoskodás nem csupán elméleti, hanem a valóságban is létezik s fiataljaink élnek is a lehetőségekkel. Sajnos, akad­nak azonban a fiatalok között olyanok, akiknek nem fűlik a foguk a tisztességes munkához, a kulturált szórakozáshoz, a társadalmi tevékenységhez. Ezek közé tartozott a fiatal­korú bratislavai J. K. és társa­sága is. Ezek a fiatalok (a leg­idősebb 17 éves) — három munkanélküli, három ipari ta­nuló, egy munkás és egy gim­nazista — nem egész két év alatt több mint száz bűncselek­ményt követtek el. Nem válo­gattak, a közös és a magántu­lajdont egyaránt megkárosítot­ták. Kerti házakat, pincéket, üz­leteket stb. törtek fel. Kerékpá­rokat, gyümölcsöt, bort, szer­számokat, zöldséget, műtrágyái, hangszereket, élelmiszert, ruhá­zati cikkeket loptak. Megtör­tént, hogy a kerti házakat fel­gyújtották , így akarták eltün­tetni a nyomokat maguk után. Éjjel járókelőket támadtak meg, elvették a pénzüket, irataikat, értéktárgyaikat. Áldozataikat bántalmazták is, többen közü­lük orvosi kezelésre szorultak, s több napig munkaképtelenek voltak. Az ügyet még vizsgálják, en­nek ellenére azonban el kell gondolkoznunk a fiatalok visel­kedésén és tettein. Elsősorban természetesen a bűnösöket kell hibáztatnunk, mivel azonban családi körben, szüleikkel és testvéreikkel éltek együtt, fel kell tennünk a kérdést, ho­gyan teljesítették ezek az em­berek nevelői kötelességüket. Hiszen a tettesek otthon dug­ták el a lopott tárgyakat, s ezt nem tehették észrevétlenül. Ru­házati cikkeket, órákat visel­tek, amelyekről a szülők tud­ták, hogy nem ők vették gyer­meküknek, s azt is látniuk kel­lett, hogy zsebpénzük több a megszokottnál, az éjszakai csa­vargásokról már nem is szól­va. Ezzel nem akarjuk fiaik bű­nét rájuk hárítani, csupán hangsúlyozni szeretnénk, hogy a szülők teljes mértékben fele­lősek gyermekeik neveléséért, s az élősködő életmód elleni harc nemcsak a hivataijs szer­vek — rendőrök, ügyészek és bírák — hanem mindannyiunk feladata és kötelessége. KAROL TONKA

Next

/
Oldalképek
Tartalom