Új Szó, 1977. november (30. évfolyam, 302-331. szám)
1977-11-22 / 323. szám, kedd
Nyugdíj- és betegbiztosítás K. M.: Férje meghalt, és ün még két kiskorú, ellátatlan gyermekükről gondoskodik, özvegyi járadékot, a gyermekek pedig árvajáradékot kapnak. Ön munkaviszonyban tovább dolgozik. Kérdi, meddig lesz Igénye özvegyi járadékának folyósítására, mennyi annak ösz- szege, és hogy keresete befolyásolja-e az özvegyi járadék összegét? Az 1975/121 sz. nyugdíjtörvény 37. §-ának 2. bek. b) pontja értelmében, amíg legalább egy árvajáradékra jogosult gyermekéről gondoskodik, igénye van özvegyi járadékának teljes összegben való folyósítására életkorára való tekintet nélkül. Mivel nem közölte életkorát, a gyermekek felnevelése után (amikor már nem lesz igényük árvajáradékra) akkor keletkezik újból igénye özvegyi járadékra, hn nz igény megszűnése után legkésőbb két éven telül teljesíti a következő feltételek valamelyikét: ha rokkantnak számítana, — ha legalább három gyermeket nevelt fel, — ha elérte 45. életévét és két gyermeket nevelt fel. Természetesen lehetséges, hogy az átmenet az egyik jogosultságból az utóbb felsoroltak valamelyik jogosultságába egészen folyamatos. Ha férjhez menne, özvegyi járadékát elveszítené. Az özvegyi nyugdíj összege az elhunyt férj halála pillanatában megillető rokkantjáradék 60 százaléka. Az árvajáradék gyermekenként 30 százalék. Mint ismeretes, a rokkantjáradékot a 60 évnél fiatalabb férfiak esetében úgy számítják ki, mintha 60. életévük betöltéséig dolgoztak volna. Az özvegyasszonyok legtöbbje tovább dolgozik. Ezzel kapcsolatban a továbbdolgozó özvegyasszonynak igénye van gyermekeire saját munkaadó vállalata KNP bizottságával szemben az árvajáradékon kívül családi pótlékra.. Ha fér|e háláláig neki folyósították a családi pótlékot, a halált követő hónaptól kezdve — de legfeljebb egy évre visszamenően — igényelje a két gvermekie járó családi pótlékot. Ila igényét nem teljesítenék, forduljon panasszal a Betegbiztosítás Járási Igazgatóságához (Okresná správa nemocenského poistenia, Galanta). Ha már egy gyermeke sem lesz jogosult árvajáradékra, és a felsorolt valamelyik ok alapján, és saját munkaviszonyából eredően sem menne öregségi nyugdíjba, özvegyi járadékát annak az összegnek a felével kellene csökkenteni, amennyivel az özvegyi járadék és a bruttó-kereset egyesített összege meghaladja a havi 1500 koronát. H.L.: A részleges rokkantság egyik feltétele, hogy a részleges rokkant az utolsó hat hónapban legalább egyharmaddal kevesebbet keres, mint azelőtt. Tekintet nélkül az említett ösz- szehasonlításra, minden részleges rokkant megkeresheti a bruttó 1200 koronát havonta. Az ön esetében — mint ezt közölték is — a járadék megvonásának veszélyeztetése nélkül megkeresheti a havi bruttó 1452 koronát, önnek küny- nyebb munkát, illetve rövidebb 6 órás munkaidőt ajánlott a jnb társadalombiztosítási véleményező bizottsága. A Munkatörvénykönyv 86. §-a értelmében a munkaadó vállalat egészségi, vagy más komoly ok alapján engedélyezheti a rövidebb munkaidőt, illetve köteles megteremteni annak előfeltételét, hogy ezeknek a kérelmeknek eleget tehessenek. B. P.: 65 éves édesanyja saját négy ledolgozott éve, a két iker, illetve egy harmadik gyermek felnevelése alapján összesen legfeljebb 10 beszá mítható évet szerezhetett és ígv csak akkor lenne igénye aránylagos öregségi nyugdíjra, ha még dolgozna, illetve, ha nem telt el még két év a munkaviszony megszűnésétől. Nagyon valószínű, hogy édesanyja ezeket a feltételeket nem teljesíti és így csak az 1975/121 sz. törvény alapján a jnb szociális osztályán folyamodhatna feleségjáradék iránt (dôchodok manželky), amelynek összege havi 100—300 korona a család anyagi helyzete szerint. K. L.: Mivel nem számít ma gámyosan élő anyának, első gyermeke esetében nem keletkezett igénye gyermekgondozási segélyre. T. K.: A Munkatörvénykönyv 107. §-ának 1. bek. értelmében a betegállomány megszakítja a szabadság igénybevételét. Az ön esetében a betegállomány egymaga valószínűleg nem vitás, de mivel egyidejűleg nem kapta meg a betegállományról szóló igazolást, ezt utólag csak a poliklinika orvosi véleményező bizottsága adhatja ki (posudkový lekár). (Lásd Nemocenské poistenie pracovníkov, Práca 1976, 36.'old.). Munkajog T. K.: Az iparitanuló-iskola elvégzése után a Munkatörvénykönyv 227. §-a alapján hároméves szerződést kötött a PS vállalattal. A szerződés helyesen utalt arra, hogy az említett 3 évbe nem lehet beszámítani a tényleges katonai szolgálat idejét. Az ön számítása szerint a szerződésben megállapított 3 év október végén lejár. Családi okokra hivatkozva kérte, hogy munkaviszonyát megegyezéssel szüntessék meg, a vállalat azonban elutasította kérelmét. Ha szerződése úgy szól; hogy „legalább“ három évet fog a PS vállalatnál ledolgozni (aspoň tri roky), akkor ez a munkaviszony a 3 év eltelte után automatikusan nem szűnik meg, és csak vagy a Munkatörvénykönyv 51. §-ának 1. bek.-e szerinti minősített okok alapján írásbeli felmondással egyhavi felmondási határidővel, vagy' a Munkatörvénykönyv 51. §- ának 2. bek.-e alapján minősített felmondási ok nélkül szin tén írásbeli felmondással, de 6 hónappal meghosszabbított, tehát 7 havi felmondási idővel tudja munkaviszonyát megszüntetni. Ha nem az első esetről volna szó, hanem a „legalább“ szócska nélküli időről, munka- viszonya a kikötött 3 év'eltelté- vel megszűnik minden külön felmondás és beleegyezés nélkül. A törvény ugyan nem írja elő, de nem árt a vállalatot előre figyelmeztetni, hogy a kikötött három év eltelte után nem kíván náluk tovább dolgozni. Ebben az esetben jogosan hagyhatná abba a munkát, és jogosan kérheti, hogy a munkaviszonv megszűnését igazolják személyi igazolványában is. Ha a kikötött idő (3 év) eltelte után a vállalat tudomásával tovább dolgozik, határozott időre kötött munkaviszonya tartós, meg nem határozott időre szóló munkaviszonnyá változna át, amelyet csak a fentebb említeti módon tudná Írásbeli felmondással megszüntetni. M. G.: Ez év október 5-én munkahelyet változtatott. Négyhetes szabadságából a régi munkahelyén az aránylagosan ledolgozott időnek megfelelően 3 hetet (15 munkanapot) merített. Az új munkahelyén közöl ték, hogy ebben az évben nincs náluk igénye a maradék 5 munkanap szabadságra. A munkaadó vállalatnak Igaza van, mert náluk nem teljesítette a Munkatörvénykönyv 100 §-ában előírt 5 havi várakozási .idő feltételét és nem is dolgozik le náluk ebben az évben 75 munkanapot. Az idézett rendelkezés 4. bek. értelmében kivételesen csupán akkor lenne köteles az új munkaadó vállalat önnek az említett 5 nap sžabadságot megadni, ha önt az ő kezdeményezésük alapján vették fel és ezzel a kivétellel az üzemi bizottság is egyetértett. Dr.F. J Az «r«éfR<%y*k tőlünk függnek CSÖKKEN A TÖRVÉNYSÉRTÉSEK SZÁMA % A FÖ HANGSÚLYT A MEGELŐZÉSRE HELYEZZÜK % MUTASSUNK RÁ A HIBÁKRA A Szlovák Nemzeti Tanács a közelmúltban a szocialista törvényesség helyzetéről tanácskozott. A napirenden szereplő kérdés fontos társadalmi probléma. Az, hogy az állampolgárok hogyan tartják meg a törvényeket, hogyan tisztelik őket, hogyan nevelik törvénytiszteletére a fiatalokat, sokit elárul a társadalom fejlettségéről, az emberek gondolkodásának nívójáról. Örvendetes, hogy az utóbbi időszakban csökkent a törvény- sértések száma. Ez tanúsítja: szocialista hazánk állampolgárai egyre jobban elsajátítják a jogrendet, egyre következetesebben megtartják a szabályokat, előírásokat. Természetesen nem hunyhatunk szemet afölött, hogy még mindig előfordulnak olyan, jelenségek, amelyek nem egyeztethetők össze társadalmi rendszerünkkel. Társadalmunk megteremti a feltételeket tagjai anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítéséhez. Fontosnak tartja, hogy mindenki jómódban, méltóképpen éljen. Ez a törekvése mély humanizmusából és abból a tudatból fakad, hogy az ember a legnagyobb érték társadalmunkban és minden tevékenység az ember javát szolgálja. Az anyagi fogyasztás emelése nem jelenti társadalmunk fő célját, csupán az egyik tényezője és eszköze a szocializmus fő célja teljesítésének. Az ember anyagi gazdagságának egyoldalú értelmezése a kapitalizmust jellemzi. Nálunk az anyagiak előteremtésén kívül az ember sokoldalú fejlesztésére törekszünk. Ehhez hozzájárul a kultúra, az, hogy kulturális értékeink mindenki számára hozzáférhetőek, hogy mindenkinek lehetősége nyílik a művelődésre. Továbbá a tudomány fejlesztése, kihasználása, a lakosság szociális és létbiztonsága, az egészségügyi ellátás, a munkához való jog, az igazságos jutalmazás, az elvtársi kapcsolatok, a társadalom irányításában való részvétel, a szabad idő ésszerű kihasználása. A Szlovák ^Nemzeti Tanács idei áprilisi ülésén megvitatta a szociális ellátás kérdéseit és megállapította, hogy a legfejlettebb tőkésországokban sem olyan magas szintű ez az ellátás, mint nálunk. Folyamatban van a csehszlovák oktató-nevelő rendszer átépítése, melynek az a küldetése, hogy tovább emeljük dolgozóink műveltségi színvonalát, lehetővé tegyük, hogy még többen megismerkedjenek a tudomány vívmányaival A szocialista ember arculatával összeegyeztethetetlen az egoizmus, az önzés különböző megnyilvánulásai, a személyes érdekek előnybe helyezése. Idegenek számunkra azok a törekvések, amelyek bizonyos határt túllépve a törvénybe ütköznek. Az ilyen törekvések összességükben a burzsoá életszemléletet tükrözik és ellentétben állnak a szocializmus alapvető társadalmi és erkölcsi alapelveivel. «Szembehelyezkedik társadalmunk céljaival az, aki élete értelmét az anyagi javak gyarapításában látja. T ársadalmunk nem azért növeli a termelést, hogy ennek következtében fogyasztói viszony alakuljon ki az emberek és a társadalom, valamint az általa megteremtett értékek között. A CSKP XV. kongresszusa helyesen hangsúlyozta, hogy az anyagi fogyasztás növelését nem tekintjük öncélnak, hanem eszköznek az emberek életének gazdagítására, az emberek sokoldalú fejlesztésére, alkotóképességeinek fejlesztésére, a szocialista életmód megszilárdítására. Az egyének életszínvonala a társadalom gazdagságától függ, de az egyéni érdekek nem helyezhetők a társadalmi érdekek fölé. így tehát erkölcstelen, ha valaki m4sok muiua- eredményeinek kisájátításával akarja emelni életszínvonalát, ha valaki saját érdekeit előnybehelyezve viszonyul a társadalmi kötelességekhez és bármi módon és bármilyen mértékben megsérti az érvényes társadalmi szabályokat. Társadalmunk érdeke, hogy az ilyen jelenségek száma állandóan csökkenjen, főleg a lakosság öntudatának fokozása révén. Ezen a téren is érvényes: jobb megelőzni a negatív jelenségeket, mint kiküszöbölni őket. Csakhogy ki gondoskodjon a megelőzésről, kitől függ Húsz millió falufejlesztésre JÓL VÁLASZTOTTAK Ilidaskiirtön (Mostová) a lakosság és a tömegszervezetek szívesen bekapcsolódnak a leg különbözőbb társadalmi munkaija. Megértették és tudják, hogy a kitűzött célokat kollektív ösz- szefogással lehet csak megvalósítani. Nem utolsósorban ennek köszönhető, hogy a falu vezetői egy évvel az általános választások után elégedetten számolhatnak be a falufejleszt isi program teljesítéséről. Az edd - gi eredmények egyértelműen igazolják, hogy a lakosság jól választott, amikor egy évvel ezelőtt bizalmat szavazott a Nemzeti Front jelöltjeinek. Azóta még szorosabbá vált a község és a szövetkezet vezetőinek az együttműködése is. A szövetkezet a falufejlsszi.és dolgaiban, az építkezéseken, az anyagbeszerzéseken, a szállításokban, a szakemberek biztosi tásában nyújt hathatós segítse get. Bogár János, a hnb elnöke arról tájékoztatott, hogy az ú) választási program értelmében hozzá láttak a 2 millió korona költségvetéssel épülő óvoda, va lamint az új bevásárlóközpont felépítéséhez. Az utóbbi átaüás- sára az idén kerül sor. örvendetes, hogy a közeljövőben tovább bővítik és javítják a szolgáltatásokat. Felépítik az új szolgáltatóházat, amelyben ruhatisztító, cipőjavító, mosoda és fodrászat lesz. Ezenkívül a lövő évben 4,8 millió korona költségvetéssel megkezdik a vízvezetékhálózat lefektetését. Kétmillió koronás beruházássá' felé’pül az új egészségügyi köz pont, továbbá orvosi és tanítói lakások és a központi hulladék- gyűjtő telep. Nemsokára megkezdik a hnb új épületének építését is. Az utak portalanítására, járdák építésére további 2,5 millió koronát fordítanak. 1980- ig a falu fejlesztésére összesen 20 millió koronát költenek. A helyi nemzeti bizottság elnöke elmondotta, hogy íu, .Októberi Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére a lakosok 397 egyéni és 18 kollektív kötelezettségvállalást tettek. A terve zeit 21 ezer 496 óra helyeit azonban már október közepéig 34 ezer 587 órát dolgoztak le 3 millió 113 ezer korona értékben. Társadalmi munkában még az ősz folyamán 2500 rózsatövet ültetnek ki, és így az év végéig jelentősen túlteljesítik az évforduló tiszteletére tett kötelezettségvállalásukat. KRASCSENICS GÉZA Példásan tevékeny az állampolgárok öntudatos vi-_ szonyulása a társadalmi szabályokhoz? Bátran leszögezhetjük, hogy a jó eredmények elérése valamennyiünktől függ. Elsősorban a szülőknek kell arra nevelniük gyermekeiket, hogy tiszteljék a törvényeket, becsüljék a társadalmi értékek megteremtőit, a munka eredményeit, elv- társiasságra, nyíltságra, kölcsönös megértésre neveljék őket. A későbbiekben a munkakollek- tívák gyakorolnak óriási hatást az emberek gondolkodására és cselekedeteire. Számtalan példát sorolhatnánk fel arról, hogy a munkakollektívák hogyan változtatják meg az embereket, hogyan térítik jó útra a tévelygőket. Ehhez azonban az kell, hogy ne legyünk közömbösek a legkisebb rendellenességgel szemben sem, nyíltan rámutassunk a legapróbb kihágásokra, szabálysértésekre is. Gyakran elegendő, ha jóaka- ratúlag figyelmeztetjük munkatársunkat, szomszédunkat. Valamennyien azt akarjuk, hogy életünkben egyre kevesebb legyen a negatív jelenség, hogy háborítatlanul, töretlenül haladjunk a megkezdett úton és munkánk gyümölcseit közösen élvezhessük. Ez azonban megköveteli, hogy közös törekvéssel, elmélyítsük az együttélés szocialista elveit, a szocialista társadalmi alapelveket. BOHUŠ KUCHAR Évzáró gyűlést tartott a Vöröskereszt 300 tagú gellei (Holice) szervezete. Csánó Angéla, a szervezet titkára beszámolójában értékelte ez évi munkájukat. Az alapszervezet jó munkát végzett: tagjai sikeresen teljesítették kötelezettségvállalásukat, társadalmi munkában 930 órát dolgoztak, meglátogatták a község idős, beteg polgárait, 60-an adtak térítésmentesen vért. A tagság vállalta, hogy jövőre tízzel növeli a tagok számát. A februári ünnepségek tiszteletére 600 órát dolgoznak társadalmi munkában. S1DŰ IRMA I IS Társadalmunk következetesen gondoskodik a fiatal nemzedék egészséges fejlődéséről, tág teret biztosít érvényesülésükhöz. Ez a gondoskodás nem csupán elméleti, hanem a valóságban is létezik s fiataljaink élnek is a lehetőségekkel. Sajnos, akadnak azonban a fiatalok között olyanok, akiknek nem fűlik a foguk a tisztességes munkához, a kulturált szórakozáshoz, a társadalmi tevékenységhez. Ezek közé tartozott a fiatalkorú bratislavai J. K. és társasága is. Ezek a fiatalok (a legidősebb 17 éves) — három munkanélküli, három ipari tanuló, egy munkás és egy gimnazista — nem egész két év alatt több mint száz bűncselekményt követtek el. Nem válogattak, a közös és a magántulajdont egyaránt megkárosították. Kerti házakat, pincéket, üzleteket stb. törtek fel. Kerékpárokat, gyümölcsöt, bort, szerszámokat, zöldséget, műtrágyái, hangszereket, élelmiszert, ruházati cikkeket loptak. Megtörtént, hogy a kerti házakat felgyújtották , így akarták eltüntetni a nyomokat maguk után. Éjjel járókelőket támadtak meg, elvették a pénzüket, irataikat, értéktárgyaikat. Áldozataikat bántalmazták is, többen közülük orvosi kezelésre szorultak, s több napig munkaképtelenek voltak. Az ügyet még vizsgálják, ennek ellenére azonban el kell gondolkoznunk a fiatalok viselkedésén és tettein. Elsősorban természetesen a bűnösöket kell hibáztatnunk, mivel azonban családi körben, szüleikkel és testvéreikkel éltek együtt, fel kell tennünk a kérdést, hogyan teljesítették ezek az emberek nevelői kötelességüket. Hiszen a tettesek otthon dugták el a lopott tárgyakat, s ezt nem tehették észrevétlenül. Ruházati cikkeket, órákat viseltek, amelyekről a szülők tudták, hogy nem ők vették gyermeküknek, s azt is látniuk kellett, hogy zsebpénzük több a megszokottnál, az éjszakai csavargásokról már nem is szólva. Ezzel nem akarjuk fiaik bűnét rájuk hárítani, csupán hangsúlyozni szeretnénk, hogy a szülők teljes mértékben felelősek gyermekeik neveléséért, s az élősködő életmód elleni harc nemcsak a hivataijs szervek — rendőrök, ügyészek és bírák — hanem mindannyiunk feladata és kötelessége. KAROL TONKA