Új Szó, 1977. november (30. évfolyam, 302-331. szám)

1977-11-22 / 323. szám, kedd

Formát kap az anyag RÉGI ÜZEMBEN KIVÁLÓ EREDMÉNYEK # ÉVENTE 3000-FiÉLE SAMOTTELEM # JUT IDŐ TÁRSADALMI MUNKÁRA IS laHbnanyiift. újítási, Iwtékonrsáa Aki figyelő szemmel járja a világot, bizonyára megállapí­totta, hogy külsőre nézve két­féle üzem létezik: az egyik a már messziről feltűnő, mére­teivel is tekintélyt parancsoló, a másik a szerényen meghúzó­dó, jelentéktelennek látszó. Ám az ismert közmondás — nem a ruha teszi az embert — ide is vonatkoztatható, mert kiváló termelési eredmények szület­hetnek szerényebb körülmé­nyek között is. Bizonyíték erre a Kalinovói (losonci — Lučenec — já­rás) Magnezit­üzem, mely nem sorolható a leg­korszerűbbbek kö­zé, hiszen 1890 óta gyárt különfé­le samottelemeket, ennek ellenére ma is negyszerű ter­melési eredménye­ket ér el. Az évi termelési tervet mindig teljesítet­ték, sőt értékes kötelezettsége­ket vállaltak a je­lentős évfordulók tiszteletére, és adott szavukat megtartották. A felszabadulás óta ebben az üzemben is lénye­ges változásokra, a munkafeltételek javulására került sor. Ezek nem annyira az üzem külső és belő for­máját változtatták meg, hanem in­kább a dolgozók érdekeit szolgál­ták, és a termelés növelését mozdították elő. A beruházások megtérültek. Bizonyítják ezt az elmúlt évek eredményei, ugyanis 1976 első felében a járás üzemei között szervezett versenyben az első helyet sze­rezték meg, s ezzel elnyerték a testvérbarát szovjet járás ván- dorzászlaját is. A második fél­évben a második helyen végez­tek. Az idei év termelési ered­ményei is kiválók: a bruttó termelés és az árutermelés tervének teljesítésében 105-— 110 százalékos eredményt ér­tek el. Minderről Ján Gallus igazga­tó tájékoztatott, aki elmondta azt is, kiknek az érdeme ez az évek óta elért jó eredmény. Ebben a samottelemeket és más tűzálló anyagokat gyártó üzemben 18 szocialista munka­brigád dolgozik 230 taggal. Az eredmények pozitív alakulásá­ban nagy érdeme van a komplett racionalizációs bri­gádnak, melynek vezetője Mi­kuláš Kováö. A kollektívák tagjai nemcsak a terv, de kötelezettségvállalá­saik teljesítésében is jó ered­ményeket érnek el. A különfé­le szakaszokon vállalt kötele­zettségek értéke 944 ezer ko­rona, és ezt az összeget év vé­gére szeretnék túlteljesíteni. Vállalatainkban különösen az alapanyagokkal való takaré­kosságot és a minőség továb­bi javítását szorgalmazzák, de jelentős segítséget nyújtanak a mezőgazdaságnak is. Főleg az aratási, a takarmánybegyűjtési és az őszi betakarítási mun­kákban segítik a kalinovói Barátság Efsz-t. Vállalták, hogy az üzem környékének rendbehozása és a község szé­pítése érdekében 3000 órát dol­goznak társadalmi munkában, de az eddigi eredményekből arra következtetünk, hogy ezt jóval túlteljesítik. A Mindenki szocialista módon mozgalomba a dolgozók 85 százaléka kap­csolódott be. Összesen 57 kol­lektív és 26 egyéni kötelezett­séget vállaltak. ' A szocialista munkaverseny felelősével, Pavel János elvtárs­sal megtekintettük az üzemet. A régi épület munkacsarnoka­it, részlegeit járva azt. tapasz­talom, hogy a rendszeres fel­újítás ellenére a munka jelen­tős részét még nem a legkor­szerűbb technológiával végzik. Persze, figyelembe kell venni azt is, hogy egy ilyen üzem­ben, ahol agyag az alapanyag, nem lehet szemre megkapó a munkahely. Vörös téglafalak, az elhullott anyagból képző­dött porréteg a földön, kopott csillesorok fogadnak mindenütt. Ilyen kép tárul elénk a formá- zóban is, ahol nők is dolgoz­nak. A 3 egyesített kollektíva Mária Hrom;ová vezetésével a szállítóosztalyon, Elena Brunc- ková irányításával pedig öttagú kollektíva végez kiváló mun­kát. Az üzem domboldalban épült, ezért furcsa, hogy bár lépcsőn ereszkedünk alá a földszintről, ismét a földszin­ten kötünk ki. A meleg a ke­mencék közelségét sejteti. A hosszú folyosó végén az egyik­ből világosság szűrődik ki. A keskeny nyíláson betekintünk. A félig kiürített kemencében két dolgozó rakja a kiégetett samott-téglát a csillére. — Itt nem nálhásodhat meg az ember — jegyzem meg, lát­va, hogy izzadnak. — Pedig árnyékban vagyunk, ide aztán nem süt be a Nap — válaszolják. Szó ami szó, nem kellemes egész nap ebben a melegben. Dehát nem várha­tunk addig, amíg a kemence és a benne levő anyag teljesen ki­hűl. Megszoktuk már, nem is igen gondolunk a melegre. Utunk utolsó állomása a készáruraktár. Példás rendben sorakoznak a különféle formá­jú samottelemek a szín alatt. A látványos .„piramisok“ soka­ságát látva szinte természetes­nek tartom János elvtárs sza­vait, aki elmondotta, hogy évente 3000-féle készítmény hagyja el az üzemet. A füleki (Fiľakovo) Kovosmaltnak 1978- ban 3 millió különféle samott- betétet kell majd készíteniük, felentős mennyiség ez, de a termelésnek csak a 15 százalé­kát teszi ki. A különféle for­mákat Pavel Matiaš vezetésével a formakészítő brigád tagjai állítják elő. A termeléshez szük­séges agyagot a közeli bányá­ból nyerik, csupán az égetett anyagot kapják máshonnan. Ezekből készülnek a különféle formájú samottelemek, ame­lyek nélkül egyes üzemek ter­melése elképzelhetetlen. * » # Az üzemben tett rövid lá­togatás alkalmával meggyőződ­hettem arról, hogy a terv tel­jesítésével párhuzamosan fo­lyik az üzem egyes részeinek felújítása is. Számos olyan lé­nyeges változásra is felhívják a figyelmet, melyet csak az vesz észre, aki ott él, ott dol­gozik az üzemben. Az állandó korszerűsítéssel lényegesen megfiatalíthatják az üzemet, fokozhatják a termelési ered­ményeket, javíthatják a mun­kafeltételeket. S itt ez történik, szinte napról napra, tervszerű­en, eredményesen. BÖJTÖS JÁNOS Élelmiszeripari üzemeink há­romnegyedéves termelési ter­vüket túlteljesítették. A múlt év hasonló időszakához viszo­nyítva a belkereskedelemnek 4,6 százalékkal több árut adtak el. Minden túlzás nélkül állít­hatjuk, hogy javult a lakosság élelmiszeripari cikkekkel válj ellátása. Ennek ellenére nehéz­ségek is előfordultak. Amíg egyes árufélékből többlet mu­tatkozott, más áruféleségekből nem volt elég. Ezért az élel­miszeripari üzemek az' év utol­só heteiben igyekeznek olyan árufélékből is többet termelni, amelyek keresettebbek. A tejfeldolgozó üzemek bő­vítették a választékot. A lakos­ság szívesen vásárolja a kis tasakokba vagy dobozokba cso­magolt tejfelt, tejszínt, kefirt és más tejterméket. Ezek az üzemek tervüket általában tel­jesítették, de meg kell monda­ni, hogy még mindig nincs elég a kis kalóriatartalmú vaj­ból, egyes sajtfélékből és sava­nyú tejből. Régi ígéret, hogy a tejboltokban kapható lesz a gyümölcslevekkel ízesített hű­tött tej. Sajnos, a fogyasztók­nak erre még hosszabb ideig kell várniuk, mert egyelőre nincs megfelelő berendezés az ilyen tejtermékek előállítására. Sok-sok bírálat után húsipa­ri üzemeink dolgozói is igye­keznek a fogyasztóknak a le­hető legjobb termékeket adni. A kilenc hónap alatt a terve­zettnél ötszáztizenkét tonna hússal és hústermékkel juttat­tak többet az üzletekbe. A húsiparban különösen az áru csomagolásában történt kedvező változás. Ma már a fo­gyasztók szívesen vásárolják a hűtőpultokra rakott, fóliába csomagolt sonka-, és szalámi- féléket. örvendetes jelenség, hogy egyre több a baromfihús­ból készült sonka és szalámi. Ennek főleg a diétás koszton élők örülnek. Minden elisme­rést megérdemelnek a Nyitrai (Nitra) Húsfeldolgozó Üzem dolgozói, akik igazán jó minő­ségű száraz szalámit készíte­nek. Példájukat több feldolgozó üzem is követhetné, mert nőtt a kereslet a száraz- és általá­ban a tárolható szalámik iránt. A baromfifeldolgozó üzemek szintén kedvező feltételeket te­remtettek az évi terv teljesíté­séhez. Teljes mértékben fedezik a belföldi baromfihús és tojás- szükségletet. A múlt év hason­ló időszakához viszonyítva nyolcmillió tojással szállítanak többet külföldre. Jelenleg az édesipar azért teljesíti túl a tervet, mert más évekhez viszonyítva korábban kezdődött a cuk-orrépakampány. Viszont a tervezettnél jóval ke­vesebb csokoládét, cukorkát, konzervet és más terméket ké­szítettek. Elemzések szerint ez a termelési gazdasági egység valószínűleg nem teljesíti az évi tervet. A Liko termelési gazdasági egység üzemei általában telje­sítik a tervet, ennek ellenére egyes áruféleségekből nem gyártanak eleget. Főleg azért nem, mert többek között üze­mei tizenkétezer tonnával ke­vesebb gyümölcsöt vásároltak fel a tervezettnél. Nincs meg tehát a lehetőség elegendő kompót és gyümölcsszörp ké­szítésére. Ezzel szemben tizen- háromezerötszáz tonna zöld­séggel és tizenegyezer tonna erdei gyümölccsel többet sike­rült felvásárolniuk. Az üdítő italokat készítő üzemek közül csak néhány teljesíti a tervet. A sereghajtók közé sorolhatjuk a Slovlik trenfiíni üzemét, a prešovi Fruconát és a trnavai keményítőkészítő üzemet. A sör- és malátagyárak szin­tén kissé lemaradnak a terv teljesítésével. Alkoholmentes sörből is több fogyna, ha ele­gendő lenne belőle minden vendéglőben. A gépkocsiveze­tők — ma már a lakosság nagy része vezet járművet —■ a legtöbbször hiába keresik az alkoholmentes Pito sört. Ezernyi gonddal, nehézség­gel küzdenek az élelmiszeripa­ri dolgozók. Évről évre igénye­sebb feladatok-at kell megolda­niuk, de sok üzem berendezése elavult és ezért nincsenek jó lehetőségek a munkatermelé­kenység fokozására. Az új üze­meket nagyon sok esetben csak többszöri átadási határ­idő-eltolódás után helyezik üzembe. A bratislavai 2. számú tejfeldolgozó üzemnek már ré­gen üzemelnie kellene, de mi­vel nem érkeztek meg a szük­séges berendezések, valószínű­leg csak az év vége felé, vagy a jövő év elején kezdheti meg munkáját. Hasonló esetet tucat­jával sorolhatnánk fel. A lassú beruházás is kedvezőtlenül hat az élelmiszer-félék választéká­nak bővítésére és a növekvő Igények kielégítésére. Eredmények és gondok * Aki még két évtizede a Bodrogköz és az Ung vidéke felé közeledett, nyomát se látta az iparnak. Csak a végtelen síkság tárult a sze­me elé. Ma gyárkémények emelkednek a magasba, nagyfeszültségű villany huza­lok futnak a szélrózsa min­den irányába. Már a Bodrogközből sem ingáznak messzire a munká­sok. A fejlett mezőgazdasá­gi üzemek, a szaporodó ipa­ri telepek az itt élőknek is biztos megélhetést nyújta­nak. így nem véletlen, hogy néhány éve a terebesi (Tre­bišov) járást a mezőgazda­ságban elért szép eredmé­nyekért Munkaérdemrenddel tüntették ki. A gazdasági eredmények ebben az évben is jók. A já­rási pártbizottság elnöksége a közelmúltban értékelte ez év kilenc hónapjának gaz­dasági eredményeit az ipar­ban és a mezőgazdaságban. A jelentés, melyet Iván Bog- dány elvtárs, a járási párt- bizettság titkára tartott, ke­resztmetszetét adta a járás gazdasági fejlődésének, ugyanakkor nyíltan feltárta a fogyatékosságokat is. Bogdány elvtárs egyebek között ezeket mondotta: „Az év kilenc hónapja alatt az ipar bruttó termelési ter­vét*^,8 százalékra teljesí­tettük. Terven felül 50,8 millió korona értékű termé­ket állítottunk elő. A tava­lyi év hasonló időszakával szemben az ipari termelés 5 százalékkal növekedett.“ Jelentésének további ré­szében megállapította, hogy a járásban az ipari termelés feladatainak teljesítésére, sőt túlszárnyalására is min­den feltétel adott. Az ex­portvállalásokat 104,8 száza­lékra teljesítették a járás üzemei. A XV. pártkongreszsus ha­tározatával összhangban a takarékossági mozgalomnak is egyre több a követője. Főleg a fűtő- és a hőener­gia megtakarításában mutat­ható fel jelentős eredmé­nyek. A járás ipari üzemei az év kilenc hónapja alatt 378 köbméter gázt, 987 000 kilowattóra villamos ener­giát és 4300 tonna fűtőanya­got takarítottak meg. Bog­dány elvtárs szólt az építő­ipar nehézségeiről is. E té­ren nagy a lemaradás, s felszólította a pártszerveze­teket, nemzeti bizottságokat és más társadalmi szerveze­teket, gazdasági vezetőket, hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést az építőiparban mutatkozó fo­gyatékosságok kiküszöbölé­sére. A jelentésből kitűnt, hogy a mezőgazdaságban is jó eredmények születtek az év első kilenc hónapjában. A terebesi járás is következe­tesen bekapcsolódik .a ke­rület által meghirdetett „Egymillió tonna gabonát köztársaságunknak“ mozga­lomba. A járás mezőgazda- sági üzemeinek 1980-ig 215 000 ezer tonna szemes terményt kell termelniük. Az eddigi eredmények azt jelzik, hogy ez a terv túl is teljesíthető. Ez évben is határidőre földbe került a jövő évi kenyérnek való. A tervezett 25 932 hektár őszi búzát október 20-ra elvetet­ték. A korszerű gazdálkodás meghatározója a magas fo­kú szakképzettség is. E té­ren azonban nincs minden rendben a járásban. Az egy­séges földművesszövetkeze- tekben és az állami gazda­ságokban jelenleg csak 816 közép- és 118 főiskolát vég­zett szakember dolgozik. Ez­zel kapcsolatban elhang­zott: „Nyíltan meg kell mondanunk, hogy egyes ve­zetők megfeledkeznek a szakképzett fiatal dolgozók megnyeréséhez szükséges feltételek kialakításáról.“ A járási pártbizottság ezért feladatul adta a mező- gazdasági igazgatóságnak, hogy az eddigieknél átgon­doltabb és célratörőbb mun­kát kell végezni ezen a té­ren is. Hiszen szaképzett vezetők nélkül ma már a nagyüzemi gazdálkodás el­képzelhetetlen. (te-) A raktárból a vasúti kocsikba kerül a ter­mék. (A szerző felvétele) BALLA JÖZSEF A gazdagabb választékért Érdekes és tanulságos kiállí­tást rendeztek a bratislavai Technika Házában. A Racio ’77 nevű kiállítást a feltalálás, az ésszerűsítés és az újítás iránt érdeklődők december másodi­kéig tekinthetik meg. A kiállí­tás a Szlovák Szakszervezeti Tanács, az SZSZK Fejlesztés­ügyi és Műszaki Minisztériuma, a SZISZ Szlovákiai Központi Bizottsága, valamint a Szlovák Tudományos-Műszaki Társaság közös rendezvénye. A több mint 150 kiállító közel 5000 terméket, műszert, műszaki do­kumentációt mutat be körülbe­lül 350 panelon. A kiállítást több részre ta­golták. A belépő először a po­litikai-eszmei tartalmat bemu­tató részleget tekintheti meg. A különböző feliratok és táb­lázatok közül nem hiányoznak a Szovjetunióban kibontakozó haladó, a munka minőségének javítására és termelékenységé­nek fokozására irányuló moz­galmak ismertetései sem. A lá­togató meggyőződhet arról, hogy a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom óta eltelt idő­szakban a Szovjetunióban ha­tékonyan használták ki a tudo­mány és a technika adta lehe­tőségeket. A kiállítás további részein a szlovákiai gépipari, kohászati és elektrotechnikai, vegyipari közszükségleti ipari, építőipari, mezőgazdasági és élelmiszer- ipari, és egyéb ágazatokban született és alkalmazott techni­kai újdonságokat láthatnak az érdeklődők. Nem hiányoznak az ifjú kezdeményezők alkotá­sai sem. A fiatalok szerepét és fontos küldetését a tudomá­nyos-műszaki fejlesztés terén külön részlegen méltatják. A kiállítás szerves részét al­kotja a legjobb kiállítási dara­bért indított verseny, valamint a tudományos munkaszervezés­ről megtartott háromnapos ta­nácskozás. —pg—

Next

/
Oldalképek
Tartalom