Új Szó, 1977. október (30. évfolyam, 271-301. szám)
1977-10-18 / 288. szám, kedd
Legkorábban tavasszal A politikai perek után tartják meg a pakisztáni választásokat (MTI) — Ziaul Hak tábornok, a pakisztáni katonai kormányzat vezetője kizárta annak lehetőségét. hogy nyole hónapon belül általános választásokat tartsanak az országban. Az erről szóló hivatalos közlemény szerint a tábornok különböző «Ijárásoknak. így többek között * katonai hatalomátvételig uralmon volt Pakisztáni Néppárt letartóztatott vezetői bírósági tárgyalásának lefolytatásával indokolta állásfoglalását. Hak időközben már tárgyalásokat kezdett a )>olitikai pártok képviselőivel, kivéve a Néppártot. mivel annak vezetősége * párbeszéd előfeltételeként követeli volt vezetőjének, Zulfikar Ali Bhuttónak a szabadon bocsátását. A Pakisztáni Nemzeti Szövetség küldöttségével megtartott találkozó után a szervezet vezetője, Maulana Mufti Mu- hamud közölte: a tábornok azt mondta nekik, hogy rövidesen enyhítenek a politikai tevékenységet betiltó katonai kormányrendeleten. Ma folytatódik a spanyol pártok csúcsértekezlete (MTI) — A pártközi csúcsértekezlet múlt heti második fordulója újabb megállapodás nélkül ért véget, egyelőre nem jött létre megállapodás a napirendre tűzött politikai kérdésekben. Adolfo Suárez miniszterelnök és a parlamentben képviselt spanyol politikai pártok vezetői ma folytatják tanácskozásaikat. A múlt heti találkozóról kiszivárgott hírek szerint a legnagyobb vita a terrorizmus elleni törvényjavaslatnak a kormány által előkészített tervezete körül folyt. Úgy vélik, egyes pártok, hogy mielőtt ilyen törvényt elfogadnának, előbb intézményesíteni kelletve az országban a demokratikus jogok valóban szabad gyakorlását és ennek keretében kell kíif'/deni a terrorizmus ellen. A spanyol parlament újabb általános amnesztiatörvényt fogadott el. A törvény értelmében szabadon bocsátják mindazokat a politikai foglyokat, akiket ez év június 15 e előtt [gyakorlatilag 1936-tól az első általános választásokig) tartóztattak le és börtönöztek be. Nem részesítik viszont amnesztiában több, merényleteket elkövető szélsőséges csoport tagjait. Az amnesztiatörvényt 296 szavazattal. 2 szavazat ellenében 18 tartózkodással fogadták el. Fidel Castro Jamaicában (CSTK) — Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Kubai Köztársaság állam- és kormányfője tegnap reggel Jamaica fővárosába. Kingston- ba érkezett. A látogatásra elkísérte Carlos Rafael Rodriquez és Armando Hart, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagjai és »nás személyiségek. Az ötnapos hivatalos látogatásra a kubai kormányfőt Michael Manley jamaicai miniszterelnök hívta meg. 1972 óta, amikor Kuba és Jamaica diplomáciai kapcsolatot létesített egymással, Fidel Caslro első ízben járt Jamaicában. Michael Manley 1975- l*en telt hivatalos látogatást Kubában. Fidel Caslro Kingstonban a tiszteletire fel- sorakozott díszegység előtt halad el. (ČSTK—UPI felvétel) A Karib-térség anglofon országai közCH Kuba Jamaicával tart fenn legszorosabb kapcsolatokat. Gazdasági és tudományos-műszaki téren az együttműködés példamutató. Jelentős Kuba segítsége Jamaica építészeiében, egészségügyében, ís- kolaügyében és halászatában. Mérlegen a 32. ülésszak felszólalásai 1977 X. 18. N ew Yorkban a múlt héten befejeződött az ENSZ- közgyűlés idei, 32. ülésszakának általános vitája. Már az ülésszak megkezdése előtt közzétett napirendi pontokból nyilvánvaló volt, hogy a világszervezet fórumán elsősorban a világbéke és a biztonság megszilárdításával összefüggő kérdés- komplexum szerepel a középpontban. A Szovjetunió leszerelési és béketörekvései szolgáltak elsősorban kiindulási alapként a vitában. A Szovjetunió javaslatai közül az egyik legfontosabb az amelyik a nemzetközi kapcsolatokban az erő alkalmazásának kizárásáról szóló szerződés megkötését javasolja. Hasonlóan fontos az atomfegyverek általános és teljes betiltását, az új tömegpusztító fegyver- rendszerek kifejlesztésének és gyártásának megakadályozását célzó javaslat. Napjainkban különösképpen fontos a hasonló tartalmú szovjet dokumentumok jelentősége, mivel — elsősorban a nemzetközi imperialista, militarista körök hibájá' bői, — mindeddig nem sikerült a lázas fegyverkezés megállítása. A világon évente átlagosan 350 milliárd dollárt fordítanak katonai célokra, sőt a NATO tagországok, elsősorban az Egyesült Államok ösztönzésére már hangot adtak további fegyverkezési szándékaiknak. Éppen ezért a világ haladó közvéleménye megelégedéssel fogadta Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter felszólalását az általános vitában, amelyben ismét bizonyította a szovjet békepolilika fáradhatatlan leszerelési és enyhülési törekvéseit. A Szovjetunió következetes békeoffenzívájának szerves része az a javaslattervezet, amely Andrej Gromiko Varsóba látogat (TASZSZ J — Moszkvában bejelentették, hogy Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, külügyminiszter, a LEMP KB Politikai Bizottsága, valamint a lengyel kormány meghívására a közeli napokban rövid hivatalos látogatásra Lengyelországba utazik. Rhodesiái provokáció (TASZSZ f — A rhodesiai hadsereg alakulatai újabb fegyveres provokációt követtek el a Mozambiki Népi Köztársaság ellen. A rhodesiai légierő gépei Tete tartományban bombáztak több települést. Mozambiki területre ejtőernyős divarzáns deszantot dobtak le. A mozambiki népi felszabadító erők azonnal ellencsapást mértek az agresszorokra, a deszantot szétverték. MIÉRT TAGADJA K? Münchenben az amerikai rádióadó, amely hivatalosan állítólag „valós információkat terjeszt“, azzal támadta sajtónkat az elmúlt napokban, hogy úgymond a csehszlovák repülőgéprabló kiadatásának követelésével kampányt indít a Szövetségi Köztársaság ellen. Szerintük, állítólag Croissant-nak, az anarchisták védelmezőjének esetét helytelen az üggyel összehasonlítani, mivel a szövetségi kormány ugyan kérte Párizstól a kiadatását, de a Német Szövetségi Köztársaságban sem a kormány, sem a sajtó nem gyakorolt ebben az irányban semmilyen nyomást Franciaországra. Csakhogy ugyanazon a napon reggel, az említett adás előtt a General Anzeiger című bonni lap, amely információit az ottani kormánykörökből szerzi, azzal fenyegetett vezércikkében, hogy a francia kormány Croissant kiadatásának elutasításával veszélyeztetné a nyugatnémet—francia kapcsolatokat. A lap megjegyezte, hogy „Croissant incidense kellemetlenségeket okozott a német— francia kapcsolatokban, olyanokat, amelyekről azt hitték, hogy rég leküzdötték.“ Hozzátette, hogy ha Croissant-t nem adják ki a Szövetségi Köztársaságnak, akkor ez „kedvezőtlenül befolyásolja Bonn és Párizs hivatalos kapcsolatait.“ Annak ellenére, hogy ez nem az egyedüli, a nyugatnémet lapokban megjelent ilyen szellemben írt kommentár, a Szabad Európa az ellenkezőjét állítja. Miért tagadják, hiszen világos: igazat kellene adniuk a csehszlovák álláspontnak, s ezt a Szabad Európa a világért sem teszi. ln») A Görög KP választási programja Állásfoglalás a NATO- és a közös piaci tagság ellen (TASZSZ/ — Fontos társadalmi-gazdasági változásokat sürget a Görög Kommunista Pártnak a november 20-i választásokra kiadott programja. A GKP hangsúlyozza: az elmúlt három év bebizonyította, hogy a Karamanlisz miniszterelnök vezette Üj Demokrácia Párt politikája valójában a jobboldal politikájú, s az Egyesült Államok és a NATO érdekeit tükrözi. Ezért a kommunisták követelik az Egyesült Államok és a NATO görögországi támaszpontjainak haladéktalan felszámolását a NATO-had- gyakorlatokban való görög részvétel megszüntetését és az ország kilépését az észak-atlanti tömbből. Belpolitikai téren a GKP követeli a népellenes és demokráciaellenes törvények eltörlését és a szakszervezeti mozgalom demokratizálását; síkra- száll a nép életszínvonalának emeléséért, a monopóliumok önkényének korlátozásáért, a gazdasági élet fejlesztésért. A göröa kommunisták ellenzik uz ország belépését a Közös Piacba. A Görög Kommunista Párt Központi Bizottsága jóváhagyta annak a 228 képviselőnek a névsorát, akik jelöltként indulnak a parlamenti választásokon. A jelöltek között főleg munkások, parasztok, értelmiségiek, a szakszervezeti, nő és ifjúsági mozgalom élharcosai szerepelnek. Kommunista vezetők letartóztatása Bangladesben Ziaur Rahman, Banglades elnöke, a katonai kormányzat vezetője rendeleti úton betiltotta a Bangladesi Kommunista Pártot. Ezzel egyidejűleg a hatóságok letartóztatták Móni Szinghet, a párt központi bizottságának elnökét és Mohammed Farkadat, a központi bizottság főtitkárát. A kommunista párt betiltásával párhuzamosan betiltották a Centiista Pártot és a Nemzeti Szocialista Pártot is. Csandra Radzsesvara Rao, az Indiai Kommunista Párt Nemzeti Tanácsának főtitkára Delhiben tiltakozott a Bangladesi Kommunista Párt tevékenységének betiltása, Mohamed Farhadnak, a párt főtitkárának és Moni Singhnek, a párt Központi Bizottsága elnökének bebörtönzése ellen. Követelte, hogy azonnal bocsássák szabadon a nemzeti felszabadító harc két résztvevőjét. a bangladesi dolgozó nép képviselőiét. chilei külügyminiszter felszólalása, amelynek tartalma ellen csaknem valamennyi küldött tiltakozott. A szónoki emelvényen egymás után szót kérő mintegy másfélszáz felszólaló támogatásáról biztosította a szovjet béke javaslatokat. ki enyhülésén o viiágfórumon ajánlja a Közgyűlésnek a nemzetközi feszültség csökkentéséről és az enyhülés megszilárdításáról szóló nyilatkozat elfogadását csakúgy, mint az atomháború veszélyének elhárítását célzó javaslat. Az általános vita értékeléséről szólva leszögezhető, hogy a felszólalók túlnyomó többsége azonos, vagy legalábbis rendkívül közelálló álláspontot képviselt a világbéke biztosításával összefüggő kérdéskomplexumban, és támogatja a szovjet leszerelési javaslatokat. Úgy is mondhatnánk, hogy napjainkban a világnak létérdeke a világbéke megőrzése, ezért logikusak azok a követelések, amelyek az enyhülési folyamat további kibontakozását, illetve visszafordíthatatlanná tételét célozzák. De azt is hozzá kell fűzni, hogy a világ- szervezetben elhangzottak olyan elszigetelt álláspontok, amelyek el akarták ferdíteni a Szovjetunió humánus törekvéseit. Ide sorolható például a A szónokok elhangzott beszédeikben ugyancsak gyakran érintették a gyarmatosítással és újgyarmatosítással, valamint a fajüldözéssel kapcsolatos kérdéseket is. Ezenkívül fontos helyet foglaltak el a Ciprussal, a Ny ugat-Afrikával, a rhodesiai rendezéssel, a Közel- Kelettel, valamint az etióp-szo- máliai konfliktussal foglalkozó felszólalások is. Az említett témakörökkel összefüggésben a felszólalók hangsúlyozták, hogy a feszültség enyhítése nem korlátozódhat csupán Európára, hanem e folyamatnak ki kell terjednie a világ valamennyi térségére, mert csak így válhat valamennyi nép és ország javára. A politikai vonatkozású problémákkal párhuzamosan napirenden szerepeltek a fejlődő országok egyre növekvő gazdasági problémái, illetve lehetséges megoldásuk is. Az általános vitában rekordot ért el a felszólalók száma, ugyanis a 149 tagoszág képviselője közül 140-en kértek szót. köztük tíz állam-, illetve kormányfő és 115 külügyminiszter, közöttük Bohuslav Chňoupek, hazánk külügyminisztere is. Chňoupek elvtárs a CSKP XV. kongresszusának határozataival és a csehszlovák nép magától értetődő érdekeivel összhangban támogatta a szov jet javaslatokat. Hangsúlyozta, hogy napjainkban merőben mások az erőviszonyok, mint húsz évvel ezelőtt. Kijelentette, hogy a szocialista országok ma olyan szilárd közösséget alkotnak, amelynek ereje és sikerei egyre nyilvánvalóbbak, és egyre növekvő a befolyásuk a nemzetközi politikai életben. Ha az általános vita és a Közgyűlés eddigi eseményeinek mérlegét akarjuk megvonni, feltétlenül meg kell említeni a Vietnami Szocialista Köztársaság felvételét a világszervezetbe. Ez az esemény Is tanúsítja, hogy a világszervezetben is egyre inkább eltolódnak az erőviszonyok a haladó politikái folytató országok javára. Egyébként ezt bizonyította az általános vita is. Ezért válik egyre inkább az ENSZ olyan fórummá, amelyen valós tartalommal telítődhet az Alapokmányban kitűzött történelmi küldetés: lehetőség nyílik a népek békéjéért, együttműködéséért, kölcsönös megértéséért vívott harcban részt vevő haladó erők törekvéseinek az egyesítésére. M. R. NEh IANY é. ■ m s ORBÁN JOSZIP BROZ TITO jugoszláv elnök háromnapos hivatalos látogatásra Lisszabonba érkezett. PIOTR JAROSZEWICZ, a Lengyel Minisztertanács elnöke Sztanko Todorov bolgár kormányfő meghívására tegnap kétnapos hivatalos baráti látogatásra Szófiába érkezett. RAYMOND BARRE francia miniszterelnök október 27—29. között Lázár György magyar kormányfő meghívására hivatalos látogatásra Budapestre érkezik. KAIRÓBAN Anvar Szadat egyiptomi elnök megbeszélést folytatott a háromnapos egyiptomi látogatáson tartózkodó Szuharto indonéz államelnökkel. WILLIBALD PAHR osztrák külügyminiszter Púja Frigyes magyar külügyminiszter meghívására október 24-én háromnapos hivatalos látogatásra Budapestre érkezik. TANAKA volt japán kormányfő kínai látogatásra szóló meghívást fogadott el. A látogatás Teng Ilsziao-ping kínai miniszterelnök meghívására valósul meg. ATAMI japán városban tegnap megkezdődött a Japán Kommunista Párt XIV. kongresszusa, amely értékeli a párt tevékenységét a legutóbbi kongresszus óta és kitűzi az előtte álló feladatokat. KUBÁBAN az ország történelmének eddigi legnagyobb méretű katonai hadgyakorlatok kezdődtek meg. A hadgyakorlatokkal fokozni kívánják a kubai fegyveres erők különböző alakulatai között az együttműködést. ZIAUL HAK tábornok, a pakisztáni katonai kormányzat vezetője rendelete értelmében a politikai életben aktív szerepet vállalt egyéneknek tilos vezető állásokat elfoglalnia a kormány által finanszírozott trösztökben, szervezetekben és részvénytársaságokban. OCEAN SAFARI—77’ elnevezéssel tegnap az Atlanti-óceán északi térségében megkezdődött a NATO 13 napig tarló hadgyakorlata, melyben több mint 7000 katona, 60 hadihajó és 250 harci repülőgép vesz részt. HELYREIGAZÍTÁS Lapunk hétfői számában a „Chňoupek külügyminiszter Panamában“ című cikk harmadik bekezdésének első mondata helyesen így hangzik: A legfontosabb nemzetközi kérdések megvitatása közben a felek hangsúlyozták, hogy továbbra is támogatják a világbéke megszilárdítására, az általános és teljes leszerelésre, a gyarmati uralom minden maradványának felszámolására, az újgyarmatosítás és a fajüldözés elleni harc fokozására irányuló erőfeazüé- seket.