Új Szó, 1977. október (30. évfolyam, 271-301. szám)

1977-10-18 / 288. szám, kedd

Legkorábban tavasszal A politikai perek után tartják meg a pakisztáni választásokat (MTI) — Ziaul Hak tábornok, a pakisztáni katonai kormány­zat vezetője kizárta annak le­hetőségét. hogy nyole hónapon belül általános választásokat tartsanak az országban. Az er­ről szóló hivatalos közlemény szerint a tábornok különböző «Ijárásoknak. így többek között * katonai hatalomátvételig ural­mon volt Pakisztáni Néppárt le­tartóztatott vezetői bírósági tárgyalásának lefolytatásával indokolta állásfoglalását. Hak időközben már tárgyalá­sokat kezdett a )>olitikai pártok képviselőivel, kivéve a Néppár­tot. mivel annak vezetősége * párbeszéd előfeltételeként kö­veteli volt vezetőjének, Zulfikar Ali Bhuttónak a szabadon bo­csátását. A Pakisztáni Nemzeti Szövetség küldöttségével meg­tartott találkozó után a szerve­zet vezetője, Maulana Mufti Mu- hamud közölte: a tábornok azt mondta nekik, hogy rövidesen enyhítenek a politikai tevé­kenységet betiltó katonai kor­mányrendeleten. Ma folytatódik a spanyol pártok csúcsértekezlete (MTI) — A pártközi csúcs­értekezlet múlt heti második fordulója újabb megállapodás nélkül ért véget, egyelőre nem jött létre megállapodás a napi­rendre tűzött politikai kérdé­sekben. Adolfo Suárez minisz­terelnök és a parlamentben képviselt spanyol politikai pár­tok vezetői ma folytatják ta­nácskozásaikat. A múlt heti ta­lálkozóról kiszivárgott hírek szerint a legnagyobb vita a ter­rorizmus elleni törvényjavaslat­nak a kormány által előkészí­tett tervezete körül folyt. Úgy vélik, egyes pártok, hogy mi­előtt ilyen törvényt elfogadná­nak, előbb intézményesíteni kelletve az országban a demok­ratikus jogok valóban szabad gyakorlását és ennek kereté­ben kell kíif'/deni a terrorizmus ellen. A spanyol parlament újabb általános amnesztiatörvényt fo­gadott el. A törvény értelmében szabadon bocsátják mindazokat a politikai foglyokat, akiket ez év június 15 e előtt [gyakorlati­lag 1936-tól az első általános választásokig) tartóztattak le és börtönöztek be. Nem része­sítik viszont amnesztiában több, merényleteket elkövető szélsőséges csoport tagjait. Az amnesztiatörvényt 296 szavazat­tal. 2 szavazat ellenében 18 tartózkodással fogadták el. Fidel Castro Jamaicában (CSTK) — Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsá­gának első titkára, a Kubai Köztársa­ság állam- és kor­mányfője tegnap reggel Jamaica fő­városába. Kingston- ba érkezett. A lá­togatásra elkísérte Carlos Rafael Rod­riquez és Armando Hart, a Kubai Kom­munista Párt Köz­ponti Bizottsága Politikai Bizottsá­gának tagjai és »nás személyiségek. Az ötnapos hiva­talos látogatásra a kubai kormányfőt Michael Man­ley jamaicai miniszterelnök hív­ta meg. 1972 óta, amikor Ku­ba és Jamaica diplomáciai kap­csolatot létesített egymással, Fidel Caslro első ízben járt Ja­maicában. Michael Manley 1975- l*en telt hivatalos látogatást Kubában. Fidel Caslro Kingstonban a tiszteletire fel- sorakozott díszegység előtt halad el. (ČSTK—UPI felvétel) A Karib-térség anglofon or­szágai közCH Kuba Jamaicával tart fenn legszorosabb kapcso­latokat. Gazdasági és tudomá­nyos-műszaki téren az együtt­működés példamutató. Jelentős Kuba segítsége Jamaica építé­szeiében, egészségügyében, ís- kolaügyében és halászatában. Mérlegen a 32. ülésszak felszólalásai 1977 X. 18. N ew Yorkban a múlt héten befejeződött az ENSZ- közgyűlés idei, 32. ülésszaká­nak általános vitája. Már az ülésszak megkezdése előtt köz­zétett napirendi pontokból nyil­vánvaló volt, hogy a világszer­vezet fórumán elsősorban a vi­lágbéke és a biztonság megszi­lárdításával összefüggő kérdés- komplexum szerepel a közép­pontban. A Szovjetunió lesze­relési és béketörekvései szol­gáltak elsősorban kiindulási alapként a vitában. A Szovjetunió javaslatai kö­zül az egyik legfontosabb az amelyik a nemzetközi kapcso­latokban az erő alkalmazásá­nak kizárásáról szóló szerző­dés megkötését javasolja. Ha­sonlóan fontos az atomfegyve­rek általános és teljes betiltását, az új tömegpusztító fegyver- rendszerek kifejlesztésének és gyártásának megakadályozását célzó javaslat. Napjainkban kü­lönösképpen fontos a hasonló tartalmú szovjet dokumentu­mok jelentősége, mivel — el­sősorban a nemzetközi imperia­lista, militarista körök hibájá' bői, — mindeddig nem sikerült a lázas fegyverkezés megállí­tása. A világon évente átlago­san 350 milliárd dollárt fordí­tanak katonai célokra, sőt a NATO tagországok, elsősorban az Egyesült Államok ösztönzé­sére már hangot adtak további fegyverkezési szándékaiknak. Éppen ezért a világ haladó közvéleménye megelégedéssel fogadta Andrej Gromiko szov­jet külügyminiszter felszólalá­sát az általános vitában, amelyben ismét bizonyította a szovjet békepolilika fáradha­tatlan leszerelési és enyhülési törekvéseit. A Szovjetunió következetes békeoffenzívájának szerves ré­sze az a javaslattervezet, amely Andrej Gromiko Varsóba látogat (TASZSZ J — Moszkvában be­jelentették, hogy Andrej Gromi­ko, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, külügymi­niszter, a LEMP KB Politikai Bizottsága, valamint a lengyel kormány meghívására a közeli napokban rövid hivatalos láto­gatásra Lengyelországba uta­zik. Rhodesiái provokáció (TASZSZ f — A rhodesiai had­sereg alakulatai újabb fegyve­res provokációt követtek el a Mozambiki Népi Köztársaság el­len. A rhodesiai légierő gépei Tete tartományban bombáztak több települést. Mozambiki te­rületre ejtőernyős divarzáns deszantot dobtak le. A mozam­biki népi felszabadító erők azonnal ellencsapást mértek az agresszorokra, a deszantot szét­verték. MIÉRT TAGADJA K? Münchenben az amerikai rádióadó, amely hivatalosan állítólag „valós információkat terjeszt“, azzal támadta sajtónkat az elmúlt napokban, hogy úgymond a csehszlovák repülőgéprabló kiadatá­sának követelésével kampányt indít a Szövetségi Köztársaság el­len. Szerintük, állítólag Croissant-nak, az anarchisták védelmező­jének esetét helytelen az üggyel összehasonlítani, mivel a szövet­ségi kormány ugyan kérte Párizstól a kiadatását, de a Német Szö­vetségi Köztársaságban sem a kormány, sem a sajtó nem gyako­rolt ebben az irányban semmilyen nyomást Franciaországra. Csakhogy ugyanazon a napon reggel, az említett adás előtt a Ge­neral Anzeiger című bonni lap, amely információit az ottani kor­mánykörökből szerzi, azzal fenyegetett vezércikkében, hogy a francia kormány Croissant kiadatásának elutasításával veszélyez­tetné a nyugatnémet—francia kapcsolatokat. A lap megjegyezte, hogy „Croissant incidense kellemetlenségeket okozott a német— francia kapcsolatokban, olyanokat, amelyekről azt hitték, hogy rég leküzdötték.“ Hozzátette, hogy ha Croissant-t nem adják ki a Szövetségi Köztársaságnak, akkor ez „kedvezőtlenül befolyásol­ja Bonn és Párizs hivatalos kapcsolatait.“ Annak ellenére, hogy ez nem az egyedüli, a nyugatnémet la­pokban megjelent ilyen szellemben írt kommentár, a Szabad Eu­rópa az ellenkezőjét állítja. Miért tagadják, hiszen világos: igazat kellene adniuk a cseh­szlovák álláspontnak, s ezt a Szabad Európa a világért sem teszi. ln») A Görög KP választási programja Állásfoglalás a NATO- és a közös piaci tagság ellen (TASZSZ/ — Fontos társadal­mi-gazdasági változásokat sür­get a Görög Kommunista Párt­nak a november 20-i választá­sokra kiadott programja. A GKP hangsúlyozza: az el­múlt három év bebizonyította, hogy a Karamanlisz miniszter­elnök vezette Üj Demokrácia Párt politikája valójában a jobboldal politikájú, s az Egye­sült Államok és a NATO érde­keit tükrözi. Ezért a kommu­nisták követelik az Egyesült Államok és a NATO görögorszá­gi támaszpontjainak haladékta­lan felszámolását a NATO-had- gyakorlatokban való görög részvétel megszüntetését és az ország kilépését az észak-atlan­ti tömbből. Belpolitikai téren a GKP kö­veteli a népellenes és demok­ráciaellenes törvények eltörlé­sét és a szakszervezeti mozga­lom demokratizálását; síkra- száll a nép életszínvonalának emeléséért, a monopóliumok önkényének korlátozásáért, a gazdasági élet fejlesztésért. A göröa kommunisták ellenzik uz ország belépését a Közös Piac­ba. A Görög Kommunista Párt Központi Bizottsága jóváhagyta annak a 228 képviselőnek a névsorát, akik jelöltként indul­nak a parlamenti választáso­kon. A jelöltek között főleg mun­kások, parasztok, értelmiségiek, a szakszervezeti, nő és ifjúsági mozgalom élharcosai szerepel­nek. Kommunista vezetők letartóztatása Bangladesben Ziaur Rahman, Banglades el­nöke, a katonai kormányzat ve­zetője rendeleti úton betiltotta a Bangladesi Kommunista Pár­tot. Ezzel egyidejűleg a ható­ságok letartóztatták Móni Szinghet, a párt központi bi­zottságának elnökét és Moham­med Farkadat, a központi bi­zottság főtitkárát. A kommu­nista párt betiltásával párhuza­mosan betiltották a Centiista Pártot és a Nemzeti Szocialista Pártot is. Csandra Radzsesvara Rao, az Indiai Kommunista Párt Nem­zeti Tanácsának főtitkára Del­hiben tiltakozott a Bangladesi Kommunista Párt tevékenységé­nek betiltása, Mohamed Farhad­nak, a párt főtitkárának és Mo­ni Singhnek, a párt Központi Bizottsága elnökének bebörtön­zése ellen. Követelte, hogy azonnal bo­csássák szabadon a nemzeti felszabadító harc két résztvevő­jét. a bangladesi dolgozó nép képviselőiét. chilei külügyminiszter felszó­lalása, amelynek tartalma el­len csaknem valamennyi kül­dött tiltakozott. A szónoki emelvényen egymás után szót kérő mintegy másfélszáz fel­szólaló támogatásáról biztosí­totta a szovjet béke javaslato­kat. ki enyhülésén o viiágfórumon ajánlja a Közgyűlésnek a nem­zetközi feszültség csökkentésé­ről és az enyhülés megszilár­dításáról szóló nyilatkozat el­fogadását csakúgy, mint az atomháború veszélyének elhárí­tását célzó javaslat. Az általános vita értékelésé­ről szólva leszögezhető, hogy a felszólalók túlnyomó többsége azonos, vagy legalábbis rend­kívül közelálló álláspontot kép­viselt a világbéke biztosításá­val összefüggő kérdéskomple­xumban, és támogatja a szov­jet leszerelési javaslatokat. Úgy is mondhatnánk, hogy napjainkban a világnak létér­deke a világbéke megőrzése, ezért logikusak azok a követe­lések, amelyek az enyhülési fo­lyamat további kibontakozását, illetve visszafordíthatatlanná tételét célozzák. De azt is hoz­zá kell fűzni, hogy a világ- szervezetben elhangzottak olyan elszigetelt álláspontok, amelyek el akarták ferdíteni a Szovjetunió humánus törekvé­seit. Ide sorolható például a A szónokok elhangzott be­szédeikben ugyancsak gyakran érintették a gyarmatosítással és újgyarmatosítással, valamint a fajüldözéssel kapcsolatos kérdéseket is. Ezenkívül fon­tos helyet foglaltak el a Cip­russal, a Ny ugat-Afrikával, a rhodesiai rendezéssel, a Közel- Kelettel, valamint az etióp-szo- máliai konfliktussal foglalkozó felszólalások is. Az említett té­makörökkel összefüggésben a felszólalók hangsúlyozták, hogy a feszültség enyhítése nem kor­látozódhat csupán Európára, hanem e folyamatnak ki kell terjednie a világ valamennyi térségére, mert csak így vál­hat valamennyi nép és ország javára. A politikai vonatkozású problémákkal párhuzamosan napirenden szerepeltek a fejlő­dő országok egyre növekvő gazdasági problémái, illetve le­hetséges megoldásuk is. Az általános vitában rekor­dot ért el a felszólalók száma, ugyanis a 149 tagoszág képvi­selője közül 140-en kértek szót. köztük tíz állam-, illetve kor­mányfő és 115 külügyminisz­ter, közöttük Bohuslav Chňou­pek, hazánk külügyminisztere is. Chňoupek elvtárs a CSKP XV. kongresszusának határoza­taival és a csehszlovák nép magától értetődő érdekeivel összhangban támogatta a szov jet javaslatokat. Hangsúlyozta, hogy napjainkban merőben má­sok az erőviszonyok, mint húsz évvel ezelőtt. Kijelentette, hogy a szocialista országok ma olyan szilárd közösséget alkot­nak, amelynek ereje és sike­rei egyre nyilvánvalóbbak, és egyre növekvő a befolyásuk a nemzetközi politikai életben. Ha az általános vita és a Közgyűlés eddigi eseményeinek mérlegét akarjuk megvonni, feltétlenül meg kell említeni a Vietnami Szocialista Köztársa­ság felvételét a világszervezet­be. Ez az esemény Is tanúsít­ja, hogy a világszervezetben is egyre inkább eltolódnak az erőviszonyok a haladó politikái folytató országok javára. Egyébként ezt bizonyította az általános vita is. Ezért válik egyre inkább az ENSZ olyan fórummá, amelyen valós tar­talommal telítődhet az Alap­okmányban kitűzött történelmi küldetés: lehetőség nyílik a népek békéjéért, együttműködé­séért, kölcsönös megértéséért vívott harcban részt vevő ha­ladó erők törekvéseinek az egyesítésére. M. R. NEh IANY é. ■ m s ORBÁN JOSZIP BROZ TITO jugoszláv elnök háromnapos hivatalos látogatásra Lisszabonba érke­zett. PIOTR JAROSZEWICZ, a Len­gyel Minisztertanács elnöke Sztanko Todorov bolgár kor­mányfő meghívására tegnap kétnapos hivatalos baráti láto­gatásra Szófiába érkezett. RAYMOND BARRE francia miniszterelnök október 27—29. között Lázár György magyar kormányfő meghívására hiva­talos látogatásra Budapestre érkezik. KAIRÓBAN Anvar Szadat egyiptomi elnök megbeszélést folytatott a háromnapos egyip­tomi látogatáson tartózkodó Szuharto indonéz államelnök­kel. WILLIBALD PAHR osztrák külügyminiszter Púja Frigyes magyar külügyminiszter meghí­vására október 24-én három­napos hivatalos látogatásra Budapestre érkezik. TANAKA volt japán kor­mányfő kínai látogatásra szó­ló meghívást fogadott el. A lá­togatás Teng Ilsziao-ping kínai miniszterelnök meghívására valósul meg. ATAMI japán városban teg­nap megkezdődött a Japán Kommunista Párt XIV. kong­resszusa, amely értékeli a párt tevékenységét a legutóbbi kongresszus óta és kitűzi az előtte álló feladatokat. KUBÁBAN az ország törté­nelmének eddigi legnagyobb méretű katonai hadgyakorlatok kezdődtek meg. A hadgyakor­latokkal fokozni kívánják a ku­bai fegyveres erők különböző alakulatai között az együttmű­ködést. ZIAUL HAK tábornok, a pa­kisztáni katonai kormányzat vezetője rendelete értelmében a politikai életben aktív szere­pet vállalt egyéneknek tilos vezető állásokat elfoglalnia a kormány által finanszírozott trösztökben, szervezetekben és részvénytársaságokban. OCEAN SAFARI—77’ elneve­zéssel tegnap az Atlanti-óceán északi térségében megkezdő­dött a NATO 13 napig tarló hadgyakorlata, melyben több mint 7000 katona, 60 hadihajó és 250 harci repülőgép vesz részt. HELYREIGAZÍTÁS Lapunk hétfői számában a „Chňoupek külügyminiszter Pa­namában“ című cikk harmadik bekezdésének első mondata he­lyesen így hangzik: A legfonto­sabb nemzetközi kérdések meg­vitatása közben a felek hang­súlyozták, hogy továbbra is tá­mogatják a világbéke megszi­lárdítására, az általános és tel­jes leszerelésre, a gyarmati ura­lom minden maradványának felszámolására, az újgyarmato­sítás és a fajüldözés elleni harc fokozására irányuló erőfeazüé- seket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom