Új Szó, 1977. október (30. évfolyam, 271-301. szám)

1977-10-13 / 283. szám, csütörtök

A GYAKORLAT PRŐBÁJA KONKRÉT FELADATOT KAPNAK A TAGJELÖLTEK • SIKERESEN KEZDTÉK AZ ÜJ PÄRTOKTATÄSI ÉVET Ez az élet rendje: egyszer mindenkinek el kell kezdenie valahol, be kell Illeszkednie a társadalmi életbe, meg kell ta­lálnia a helyét az alkotó mun­kafolyamatban is. Lippai Lajos az ötvenes évek elején, alig tizennyolc éves fej­jel a traktort választotta, an­nak nyergébe ült és szántotta, vetette a Nagytárkányi IVeí. Trakany) Efsz földjeit. Majd később öt éven át a szövetke­zet képesítőjeként dolgozott 1965-ig, amikor a közös gazda­ság földjeit a Királyhelmeci (Kráf. Chlmec) Állami Gazda­sághoz csatolták. Aztán is a brigádvezetői tisztséget látta el, három év múltán pedig az 1440 hektáros tárkányi részleg vezetőjévé nevezték ki. Ebben a felelős beosztásban tevékeny­kedik csaknem tíz esztendeje. A jelenleg negyvenegy éves Lippai Lajos elvtárs már ifjú korában elindult azon az úton, melyről sohasem tért le. Mindig elkötelezetten vállalta és teljesítette a meg­bízatásokat. A fiatal kommu­nista több mint tíz éven át volt elnöke — ma jegyzőkönyvveze­tője — a helyi pártszervezet­nek. 1960 őta a trebišovi járási pártbizottság tagja, s a leg­utóbbi kongresszuson beválasz­tották az SZLKP Központi Bi­zottságába is. — Nagy megtiszteltetést, s egyben fokozott kötelezettséget jelentenek számomra ezek a megbízatások — hangsúlyozza Lippai elvtárs. — Eddig a Köz­ponti Bizottság egyetlen ülésé­ről sem hiányoztam. Elég nagy elfoglaltságom mellett szívesen veszek részt ezeken a tanács­kozásokon. Ezáltal bővül látó­köröm. gazdagodnak tapaszta­lataim, amit jelenleg munkahe­lyemen, de az üzemi pártbizott­ság alelnökeként is, gyümöl- csöztethetek. A pártelnök be­tegsége miatt, közel kilenc hó­napja tulajdonképpen az elnöki tisztséget is én látom el. Azt vallja — ami igaz is —, hogy a politikát és a mezőgaz­daságot nem lehet egymástól elválasztani. Hiszen a mező- gazdaság fejlesztése érdekében végzett munka is politikum. A CSKP XV. kongresszusa és a Központi Bizottság erre vonat­kozó határozatai utat mutatnak, megszabják a tennivalókat. — így fonódik össze a poli­tikai és a szakmai munka — szögezi le Lippai elvtárs —, s ha a párt irányvonala szerint végezzük a munkánkat, az ered­mény nem maradhat el. Beszélgetésünk alatt több­ször telefonhoz kérik. A hnb- ről — melynek 1971 óta titkára A szocialista brigádmozgaloin új aktivitási irányzatának úttö­rője a pardubicei Synthesia Semtín vegyipari művek máso­dik gépműhelyének Auróra ne­vű szocialista brigádja. Tagjai munkaidőben és szabadidőben egyaránt biztosítják a termelés zavarmentes menetét. A gépek tervezett javítási idejének csökkentésével egy nap alatt több mint 100 00(1 koronával növelik az árutermelés értékét. Képünkön: az Auróra brigád tagjai (balról) Zbynék Kábele, Miroslav Ločárek, és Zdenék 2emlifika, ellenőrzik a légelszí­vó berendezéseket. iE elvétet CSTK. — J. Sourekl — közölték vele, hogy este ta­nácsülés lesz, délután az üzemi pártbizottság ülését készítik elő a helmeci igazgatóságon. Lippai elvtárs azon a véleményen van, hogy helyes időbeosztással, s főleg akarattal, több tisztséget is el lehet látni. Már korábban értesültünk ró­la, hogy Lippai elvtárs több mint két évvel ezelőtt szorgal­mazta a pártcsoportokban vég­zett politikai munka fejleszté­sét. Erről így vélekedik: Lippai Lajos — Állami gazdaságunkban százötvenkilenc párttag, illet­ve tagjelölt dolgozik, tehát az egész munkaközösségnek több mint 14,5 százaléka szervezett politikai életet él, jelenleg ti­zennégy pártcsoportban. Nálunk is nagyon jól bevált a politikai munkának ez a formája. A rendszeresen megtartott párt- csoportüléseken alkalom nyílik arra, hogy minden tag konkré­tabban állást foglaljon és részt vállaljon a megvilágításra váró feladatok teljesítéséből, melyek­kel szintén a pártcsoportülése- ken foglalkoznak először. A pártcsoportok tevékenységi körét elemezve Lippai elvtárs utalt egyik fon­tos feladatukra. Ez a tagjelöl­tek helyes kiválasztása, a ne­velésükről. előkészítésükről va­ló gondoskodás, ürömmel kö­zölte, hogy állami gazdaságuk pártszervezetei, pártcsoportjai és kommunistái ezen a téren is sikeres munkát végeznek. Az üzemi pártbizottság is minden egyes ülésén napirendre tűzi ezt a kérdést, foglalkozik a fiatal munkások, technikusok politikai nevelésének eredmé­nyeivel. — Az illetékes pártszerveze­tekkel együttműködve az arra érdemes fiatalokat — mint jö­vőbeni tagjelölteket — konk­rét feladatokkal bízzuk meg — folytatta Lippai elvtárs. — Be­vonjuk őket a pártoktatásba, ahol már megnyilvánul, milyen mértékben érdekli őket a poli­tikai munka. A kiválasztott fia­talok nevelésével, előkészítésé­vel a pártbizottságok tagjainak sorából jelentkező ajánlók fog­lalkoznak. Ezek negyedéven­ként beszámolnak a taggyűlé­sen a gondjaidra bízott fiata­lok fejlődéséről a későbbiek fo­lyamán is, amikor az ajánlott fiatalok már tagjelöltek lettek. — Az új pártoktatási évre, hogyan készültek fel? — A legnagyobb körültekin­téssel és eddigi tapasztalataink, jól bevált módszereink érvénye­sítésével — hangzott a válasz. — Állami gazdaságunk közel kétszáz dolgozója vesz részt az idei pártoktatás alap- és középfokú iskolázá­sain. Minden évben, így az idén is, több dolgozónk hallgatója a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemnek. Elég szép szám­ban vagyunk olyanok, akik már korábban elvégeztük az esti egyetemet, s mint előadók te­vékenykedünk, az alapszerveze­tek oktatói részére tartunk elő­adásokat. Már két éve úgy szer­vezzük ezt a munkát, hogy minden előadó egy-két témakör­ből alaposan felkészül, és több helyen tart — ilyen formában — színvonalas, érdeklődést ki­váltó előadásokat. Ezt a for­mát tovább tökéletesítjük. Már korábban leszögeztük, hogy a politikai és termelőmun­ka elválaszthatatlan egymástól. Ezért beszélgetésünk további részét a gazdasági feladatokra irányítottuk. — Ezen a téren konkrét párt- feladat — jegyzi meg Lippai elvtárs — az SZLKP Kelet-szlo­vákiai Kerületi Bizottságának felhívása alapján 1980-ig 1 mil­lió tonna termény termelése. Ebből a mennyiségből a trebi­šovi járásra 22,1 százalék jut. Ezek szerint gazdaságunknak 1980-ban 160 000 mázsa gabo­nát kell termelnie. Ez nem kis feladat, ezért teljesítésére ala­posan felkészültünk, pontosan rögzítettük, hol, mit kell ten­nünk a kitűzött célok elérése érdekében. Eddigi ered­ményeink és tudományos meg­alapozottsággal végzett fejlesz­tési munkánk távlatai arra en­gednek következtetni, hogy en­nek a politikai, s egyben tár­sadalmi feladatnak is eleget teszünk. Egyébként helyesen végzett párt- és káderpoliti­kánk a legjobb biztosíték arra, hogy gazdaságunk minden dol­gozója elkötelezetten igyekszik teljesíteni a rábízott feladato­kat. KULIK GELLÉRT---------- j Kommentáljuk |--------­A k ommunisták iaaza Havan évvel ezelőtt az oroszországi proletariátus a kom­munista párt vezetésével győzött. A győzelem óta eltelt időszakban a szovjet nép a kommunista párt vezetésével oldja meg a szocialista forradalom legfőbb és legnehezebb feladatát: az építést. A Szovjetunió Kommunista Pártja a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom óta eltelt hat évtizedben eddig a tör­ténelemben még soha nem ismert fejlődési ütemet bizto­sított a szovjet társadalom minden területén, egyben dön­tően befolyásolja a világpolitika menetét, alakulását. Az elért eredmények különösen akkor szembeötlőek, és igen tiszteletre méltóak, ha figyelembe vesszük, hogy az Októ­beri Forradalom óta eltelt hatvan évből a Szovjetunió mint­egy húsz évet a Szovjetunóra erőszakolt háborúkra és a háborúk utáni gazdasági helyreállításra kényszerült fordí­tani. Ennek ellenére a Szovjetunió nemzeti jövedelme ma már hatvannégyszer nagyobb, mint a forradalom előtti években. Ipara mostanában két és fél nap alatt termel annyit, mint amennyit a cárizmus utolsó éveiben termelt. A világ első szocialista államában alapvetően megválto­zott a termelőeszközök jellege, struktúrája és elhelyezke­dése. Kiegyenlítődött valamennyi köztársaság fejlettségi színvonala. Óriási változások történtek a falvakban: létre­jött a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági gazdálkodás. A szovjet dolgozók örökre felszámolták a kapitalizmus ve­lejáróját, az éhséget, a nyomort, a munkanélküliséget, az írástudatlanságot, a társadalmi és a nemzetiségi elnyomást. Az ipari és az építőipari munkások reáljövedelme a for­radalom előtti évekhez viszonyítva a tízszeresére, a pa­rasztoké a tizeiinégyszeresére növekedett. Megvalósult a lakásépítés, a kulturális felemelkedés, és a népiólét fej­lesztésének nagyszabású programja. A Szovjetunióban ma kétévente több lakást adnak át, mint amennyi lakással a forradalom előtti Oroszország városi lakásalapja összesen rendelkezett. Október szelleme óriási lehetőségeket nyitott a tudo­mány fejlődésének, 6s a tudományt a nép szolgálatába ál­lította. Október szellemének és a szovjet nép lelkes mun­kájának eredményeképpen a Szovjetunióban felépült a fejlett szociálist a társadalom. A fejlett, az érett szocializ­must a tudományostechnikai forradalom vívmányainak a szocialista gazdasági rendszer előnyeivel történő egyesíté­se, a gazdaságfejlesztés Intenzív módszereire való áttérés, a termelés minőségének és mennyiségének új színvonala, s egyben az jellemzi, hogy a fejlett szocializmus viszonyai lehetővé teszik a kommunizmusba való átmenetet. A fejlett szocializmns: az eddig ismert társadalmi hala­dás legnagyobb vívmánya, alkotó hozzájárulás a marxiz­mus—leninizmus kincsestárának gazdagításához. A kommunisták igazát és a kommunisták törekvésének óriási jelentőségét fejezi ki a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa rendkívüli ülésszakán a múlt hét végén egyhangúlag elfogadott új szovjet alkotmány. Az új alkotmány felöleli a Szovjetunió életének minden oldalát: politikai, társadal­mi, gazdasági tapasztalatait. Egyben tükrözi azokat a mély­reható változásokat, amelyek a régi alkotmány elfogadása óta eltelt negyven év alatt bekövetkeztek, és utat mutat a kommunista jövőbe. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatvanadik év­fordulójának megünneplése és az új szovjet alkotmány el­fogadása szorosan összefügg: a kettő együtt összegezi a Szovjetunió eddig megtett útját, újabb évtizedekre kijelöli a fejlődés távlatait, dokumentálja a kommunisták új kor­szakot teremtő munkáját. Október szelleme és a kommunisták igaza óriási erő. Október szellemének, a kommunisták igazának tulaj­donítható egyebek között az is, hogy az elmúlt évek* ben pozitív irányban fejlődtek a nemzetközi kapcsolatok, és a légkört zavarni igyekvő antikommunista és a szocia­lista országokat támadó propagandakampányok ellenére a nemzetközi gyakorlatban egyre inkább meghonosodik a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének lenini elve. A fejlett, érett szocialista társadalom, és annak alapok­mánya, az új szovjet alkotmány nemcsak a szocialista or­szágok, hanem a világ valamennyi haladó népe számára biztató erő követésre méltó példa. BALÁZS BÉLA az élet Állandó körforgása JIŔ! DIVIŠ VALLOMÁSA A háborút csak hírből Isme­rem, 1945 januárjában szü­lettem. Másoktól tudom, hogyan hallgatták a moszkvai rádió adását, hogy hozzátartozóimat hajszál híján bebörtönözték, hogy az SS-legények májusban milyen pusztítást végeztek a Pankrácon ... Értelmem akkor nyiladozott, amikor már mindez a múlté volt. Jó tanuló voltam. Sohasem jutott azonban eszembe, hogy a mindennapi életet összekös­sem az ábrándjaimmal. Szá­momra szinte természetes volt, hogy szerszámkészítő leszek, s — „a szakma mesterévé" vál­hatok. A szakma kitanulásáig min­den ment, mint a karikacsapás. Azután azonban meglátogattak a műhelybizottság tagjai és az elvtársak — eredményeimet méltatva — rábeszéltek, hogy iratkozzam be a dolgozók kö­zépiskolájába. Beiratkoztam és két éven belül le is érettségiz­tem. A következő tanévijén már a Közgazdasági Főiskola Számí­tástechnikai tagozatának hall­gatói között találtam magam. N éha furcsának tűnik az el­múlt dolgokról beszélni. Úgy érzem, hogy életünk egy hosszú hosszú rejtelemnek tű­nő nap, melyben összeolvad a munka és az otthon, az asz- szony, a gyermekek, a munka­társak, a munkafeladatok, a párt- és a szakszervezeti mun­ka, a szocialista brigád, a szak­mai és a politikai oktatás. Mint­ha mindez egyetlen hatalmas áramlás lenne. Ez az érzés akkor támadt bennem, amikor analitikusként és programátorként a Supra vállalatban — a racionalizációs és szervezési intézetben mun­kába léptem. Abba a munka- csoportba osztottak be, mely­nek az volt a feladata, hogy ki­dolgozza a Kara szakvállalat integrált irányítási és tervezé­si rendszerét. A feladatot teljesítettem, az átvirrasztott éjszakák és a ké­sői hazatérések megérték a fá­radságot. Feleségem nagy meg­értést tanúsít munkám iránt, hiszen maga is számítástechni­kai munkahelyen dolgozott. A mikor megoldottuk a Kara vállalat irányítási problé­máját, a fiatalabb dolgozókat áthelyezték egy állami feladat megoldására, melyet a Supra vállalat kapott: megszerkeszte­ni a Cseh Ipar ügyi Miniszté­rium számára a szakágazati au­tomata irányítási rendszert Szűk körű racionalizációs cso­portomnak az a feladat jutott, hogy automatizálja az áruelosz­tás és az anyagi-műszaki ellá­tás irányítási rendszerét. Nekem azonban még a mun­kánál is nehezebb volt vállal­nom a csoport vezetőjének sze­repét. Nem vagyok kemény, parancsolgató ember, üikább az együttműködést szeretem, az irányítást pedig koordináló te­vékenységként képzelem el. Most már, az első jó eredmé­nyek után öröm tölt el. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a Supra vállalatban szá­míthatok a többiek együttmű­ködésére, segítségére. Intézetünk arról ismert, hogy a dolgozók egymás iránti vi­szonya, személyes kapcsolata nagyon jó. A dolgozók ötven százaléka 35 éven aluli fiatal. Együtt járunk színházba, mo­ziba, sportolunk — éppen ma megyünk a fiúkkal futballozni, a leányok pedig majd szurkol­nak. A szórakozás és az elvtársi kapcsolatok tulajdonképpen- a munkahelyen kialakult jó kap­csolatok következményei, a tiszta és alkotó légkör eredmé­nyei. Valamennyien ismerjük saját távlati tervünket — én pél­dául elvégeztem a Marxizmus— Leninizmus Esti Egyetemét. 1983-ig be kell fejeznem poszt­graduális tanulmányaimat. Az intézet vezetőségével évente legalább kétszer megbeszéljük óhajainkat, lehetőségeinket és kilátásainkat. A jó légkörben végzett munka szinte szórakoz­tat bennünket. N em hatásvadászat a szocia­lista brigád címért indult versenyünk sem. Szakmai szem­pontból is valamennyien fej­lődni akarunk, népgazdaságunk­nak hasznos tagjaivá szeret­nénk válni. Olyan célokat sze­retnénk kitűzni, amelyeket el is tudunk érni, szeretnénk le­hetővé tenni a kollektíva új tagjai számára is, hogy fejlőd­jenek, ezek a szocialista mun­ka szabályai, amelyeket tudo­mányos munkahelyen is meg lehet tartani. BOŽENA BEDNÁROVA ■1977. X. 13.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom