Új Szó, 1977. október (30. évfolyam, 271-301. szám)

1977-10-13 / 283. szám, csütörtök

Kremnicsán Józsefné, Marko Károlyné, Tondel Márta, Balla Ká- rolyné, Somogyik Jánosné és Majer Mária rövid megbeszélést tart az egyik sertésistálló előtt.

Csernus László igazgató ©gy ideig nem szólt bele az asz- 'szonyok beszélgetésébe és csak később érzékeltette néhány adattal gazdálkodásuk eredményét. A múlt évben rendkívül szép eredményeket értek el. Több mint kétmillió korona volt a tiszta haszon, összesen kilencvenöt vagon húst termeltek. Idén is jók a termelési eredmények. Az első félévben

Teljesítik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára tett vállalást €1 Jelentős a tiszta haszon • Csökkent a takarmánykeverék-fogyasztás © Javuló

szociális körülmények # Jobb minőségű takarmánykeverék kellene

Épp tízórai idején toppantam be a Nagycsalomijai (Veľká Calomija) Nagyhizlalda szociális helyiségébe. A sertésgondozónők az étkezés után már a tányérokat rakták össze.

— Rostélyost ettünk rizsával — újságolta Majer Mária. —

Általában elégedettek vagyunk az ideszállított étellel.

— Az a fontos, hogy meleg ételt kapunk — egészíti ki az előtte beszélő megállapítását Balla Károlyné. — Gondoskodnak rólunk, nem kell hoznunk hazulról hideg ételt.

Többen is dicsérik a szociá }is körülményeket. Tandel Márta elmondja, hogy a munka befejezése után mindennap megfürödnek és átöltöznek.

Kremnicsán józsefné elújságolja, hogy illatszereket is használnak. A mellettem ülő Somogyik Jánosné mosolyogva dicsekszik, hogy a nemzetközi nőnap alkalmából Libar izzadságálló szert is kaptak. A vállalat biztosít számukra munkacipőt és munkaköpenyt.

A vállalat vezetősége úgy szervezi meg a munkát, hogy mindenkinek legyen elegendő szabad ideje, illetve minden héten legalább egy munkaszüneti nap. Előhozakodnak munkahelyi problémákkal is. Annak ellenére, hogy a korszerű hizlaldában a nehezebb munka- folyamatokat gépesítették, még mindig akadnak nehézségek.

Kremnicsánné és Somogyíkné elpanaszolja, hogy többször késve hozzák a takarmánykeveréket. Ilyenkor a tartalékból sok erőkifejtéssel kell az állatok elé hordani a takarmányt.

A lehetőségek szerint kisebb csoportokban járnak Magyar- országra a Bábolnai Állami Gazdaságba, ahol hasonló nagy hizlalda működik, mint náluk.

Ilyenkor elbeszélgetnek a közös gondokról, a sikerekről és mindennapi munkájukhoz igye keznek tapasztalatokat gyűjte ni. Ezekről a tanulmányutakról Balláné így nyilatkozik:

— Az ottani dolgozók sok kai jobb körülmények között dolgoznak, mint mi, mert töké letesebben működnek a berendezések. Jó lenne már nálunk Is jobban korszerűsíteni az egyes termelési folyamatokat.

Kremnicsánné fejtegeti, hogy milyen módon lehetne csökkenteni az állatok elhullását. Szerinte a legfontosabb — az egészségügyi intézkedések mellett —- a lelkiismeretes gondozás. Főleg addig, amíg kicsik és tehetetlenek az állatok.

Somogyíkné elárulja, hogy pár nappal ezelőtt ogy ünnepélyes gyűlésen kitüntetést kapott. A múlt évi eredményes munkáért átnyújtották neki Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a szövetségi kormány és a Szak- szervezetek Központi Tanácsának elismerő oklevelét. Az ünnepély alkalmából megfogadták, hogy a lehetőségeket még jobban kihasználják a termelés növelésére.

Somogyik Jánosai munkatársaival együtt hamarosan megalapítja a szocialista munkabrigádot. (A szerző felvételei)

öt vagon hússal adtak el többet a tervezettnél. A szocialista munkaversenyt az önköltség csökkentésére irányították. Ezt az igyekezetet máris siker koronázta. Az egy kiló hús előállításához szükséges takarmánykeveréket tíz dekával sikerült csökkenteni. A félévre jutó tiszta haszon is jóval több a tervezettnél.

Az igazgató előveszi a kimutatásokat és megállapítja, hogv a kisebb súlycsoportba tartozó hízósertések napi darabonkénti súlygyarapodása negyvennégy deka, a nagyobb súlycsoportba tartozóké pedig ötvenhat deka. A Kahyb sertéshibrid nagy hasznosságú, de még gyorsabban gyarapodna, hogyha jobb minőségű takarmánykeverékeket kapna. Ogy tervezték, hogy kocánként legalább tizenhét

malacot választanak el. Erre megvan minden lehetőség, már az első félévben átlagosan kilenc malacot választottak el kocánként. Mind a Bábolnai, mind az Agárdi Állami Gazdaságban az ottani szakemberek szívesen adják át tapasztalataikat a Nagycsalomijai Nagyhizlalda dolgozóinak. A kétoldalú kapcsolatok gyümölcsözően fejlődnek, és egyre gyakrabban kerül sor tapasztalat- cserére. A jövőben még többször találkoznak majd, mind a vezetők, mind a dolgozók, hogy a termelés növelésére a lehető legkedvezőbb feltételeket teremtsék meg.

Ján Molnár állatorvos épp ellenőrzést tartott. Elégedetten közölte, hogy ez a vállalat Szlovákiában a legjobb nagyhizlaldák közé tartozik. Szüntelenül fokozódik a termelékenység, javul az állatok egészségi állapota. Egyre kevesebb malac és hízó hull el.

Az állatorvos nagyon találóan jellemezte a vállalat jelenlegi helyzetét. A kezdeti nehézségek után dolgozói igazán olyan eredményeket érnek el, amelyek figyelemre méltóak. Mindenki a lehető legnagyobb termelékenységre törekedik. A dolgozók a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére 201 ezer korona értékű vállalást tettek és ezt lényegesen túlteljesítették. Somogyik Jánosné, Marko Károlyné és Lavrík Andrásné hamarosan megalakítja a szocialista munkabrigád címért versenyző kollektívát. Remélhető, hogy ezután még jobban fokozódik majd a dolgozók versenyszelleme.

BALLA JÓZSEF

Örömteli gondok

Papp Sándorral, az Ojbódvai (Nová Bodva) Efsz főagronó- musával nem messze a Tornai vártól, egy kukoricatábla előtt találkozunk. A homokszínü Volgán — melyből kiszáll — vízcseppek fénylenek a reggeli napsütésben. A köd már néhány perce felszállt, de a napnak még mindig foga va«. Jó reggelttel köszönünk rá, de ő jó napottal válaszol.

— A szőlőből jövök éppen — mondja kézfogás közben, s kérdésünket megelőzve így folytatja. — Már szeptember

19-én elkezdtük a szüretet és bizony azóta ott is mindennap van mit csinálni. Persze ez nem panasz akar lenni, hiszen ennek csak örülhetünk. Az a helyzet, hogy ilyen termésre mint az idei, nem is emlékszem. Nyolcvankét hektárnyi szőlőnk van, ebből 4ü hektárnyi a termő. A tervünk 2400 mázsa szőlő termesztését, 2340 mázsa eladását irányozza elő. Eddig kilenc vagonnyit adtunk el. A szüretben a košicei ipari középiskolából is mindennap kb. hatvan diák segít.

— Csak eladásra tewnelnek szőlőt?

— Főleg eladásra, de az idén 40 hektoliter bort is akarunk készíteni. A korai fagyok ellenére a szőlő cukortartalmával is elégedettek lehetünk. A Mül- lernek például 18 fok volt a cukortartalma.

—■ Az Ojbódvai Efsz ä keletszlovákiai kerület egyik legjelentősebb gabonatermesztő gazdasága. Mint ismeretes, a kerületben célul tűzték, hogy

1980-ig évente egymillió tonna szemesterményt kell termelnünk. Most ősszel tehát időszerű a kérdés: e jelentős cél eléréséhez 1977-ben az újbódvai szövetkezet mennyivel járul hozzá?

— Tudjuk, hogy gabonafélékből, illetve élelmiszerekből az önellátás megvalósítása nem csupán divatos szólam, ezért szövetkezetünkben erre a kérdésre megkülönböztetett figyelmet fordítunk. Nos, nem dicsekvésként mondom, de az egymillió tonna szemes termény termeléséből reánk háruló mennyiséget talán már az idén sikerül kitermelnünk. Ez a „talán“ azért van még a mondatban, mert a kukorica betakarítását szeptember 27-én kezdtük el és így még ma nem ismeretes, hogy hány tonnát fogunk begyűjteni. Gabonából egyébként 435 vagonnyit takarítottunk be. Ha magkukoricából sikerül elérnünk a 60 mázsás átlagos hektárhozamot, akkor a százszázalékos tervteljesítéshez hiányzó 11,4 százalék is meglesz.

— Van erre remény?

— ütszáztizenkét hektár magkukoricánk van. Á szeptember végi fagy következtéd ben a vegetáció megállt. A nedvesség már nem szívódhat fel a szemekből, de ennek ellenére bízunk abban, hógy elérjük a hatvanmázsás hektáronkénti hozamot. Kukoricatermesztésünk egyébként teljesen gépesített. A betakarítás jelenleg jól halad. Hegedűs János, Szepev.1 József, Bartók István, Karaffa Ágoston, Pallai János mind olyan emberek, akik gazdag tapasztalatokkal rendelkezve ülnek a kombájnok nyergében. A jó eredmény elérését azonban egy dolog megnehezíti. Ezt a kukoricát feltétlenül szükséges szárítani. Nekünk egy BS-6-os szárítóberendezésünk van, melynek 12 va- gonnyi a napi teljesítménye. Most még nincs prob.jma, de ha idővel a Mezőgazdasági Felvásárló ős Ellátó Vállalat nem venné majd át tőlünk a nedves kukoricát, és nem törődne annak szárításával, akkor a begyűjtés lelassulna, az esős időjárás beálltával pedig elkerülhetetlen lenne a kukoricaszemek rothadása.

— A betakarítási munkákon kívül ezekben a napokban a jövő évi kenyérgabona vetéséről sem feledkezhetnek meg a mezőgazdasági dolgozók. Oj- bódvában hogy halad a vetés?

Az őszi búzát a repce, az évelő takarmányok és a kukorica után vetjük. Eddig 210 hektáron juttattuk földbe a magot. A tervünk 570 hektár. Ha nem fog esni, néhány napon belül befejezzük ezt a munkát.

— Ojbódva nem messze fekszik Košicétôl, így erőiek a szövetkezetnek is feladata, hogy a város zöldségellátásához hozzájáruljon.

— Igen. 190 vagon zöldség eladására kötöttünk szerződést a Zelenina gyümölcs- és zöldségforgalmazó vállalattal. Ezt a mennyiséget már csaknem teljes egészében begyűjtöttük. Salátából, paprikából és uborkából adtunk legtöbbet a városlakóknak. Zöldségesünkben jelenleg már csak a káposztaszedés van hátra. Naponta 400 mázsa káposztát tudunk betakarítani, de a Zelenina és a Frucona sajnos csak 200 mázsát tud naponta elszállítani.

Papp Sándor e mondat után elhallgat, de nézéséből kiérződik, hogy bizony a zöldségfelvásárló üzemekkel nem olyan a kapcsolat, mint amilyet a mezőgazdasági dolgozók méltán elvárnának. Ehhez mi csak annyit tennénk hozzá, kár lenne, ha a szép káposztafejek ilyen okok miatt még hosszú napokig a szárukon maradnának, ugyanis egy váratlanul beköszöntő hideg időjárás sok mázsányit hasznavehetetlenné tenne.

SZÁSZAK GYÖRGY

1977

X. 13.

Balla Károlyné, Kremnicsán Józsefné és Tandel Márta egy kis eszmecsere közben.

A téma ezúttal nem az /\ utcán, hanem egy üz- * * let pultján hevert.

Férfiingről van szó, melyet a gyártó üzem pedánsun összehajtogatott, mintegy 10—15 gombostűvel sok helyen összetűzött, a gallérja alá kemény papírt rakott, és egy pormentes nylonzacskóban szállította az üzletbe. A pulton feküdt az ing, az elárusítónő és a vevőjelölt között. Az alacsony, jól táplált, főleg deréktájon hordó alakúan gömbölyödő férfi kérdezett, az elárusítónő pedig felelt. így valahogy:

— Hányas ez az ing?

— Negyvenkettes.

— Nem karcsúsított?

— Nemi

— Akkor rendben van.

A vásárló előveszi a pénztárcáját, úgy tűnik, már-már kiveszi a szükséges pénzt, aztán tétovázik, felemeli a pultról a becsomagolt inget, visszateszi, majd újra felemeli...

— Csak tudnám, hogy nem lesz-e hosszú az ujja?l

— Ez egy normális negy- venketies ing.

— De én nem vagyok normális! ?

— Nem úgy gondoltam ..., szóval értse meg: a nyakbőségem negyvenkettes, de alacsony vagyok és rövid a kezem. Ha ezt most kifizetem, elviszem haza, otthon kibontom, kiszedem belőle a gombostűket, meg a keménypapírokat, felpróbálom és kiderül, hogy

42~es ing

hosszú az újjá, akkor üthetem a sóhivatalba, mert maguk nem veszik vissza.

Az elárusítónő figyelmesen hallgatja a vásárlót, aztán felveszi az inget a pultról, ollóval szétvágja a nylont, kiszedi a gombostűket, a keménypapírokat, a férfi mellé lép, a kezéhez méri az ing ujját, s amikor azt látja, hogy az üz centiméterrel hosszabb, megértően bólint.

— Na ugye, mondtam? — szólt a férfi.

— Igaza volt, várjon egy kicsit.

Keresgél a polcokon, figyelmesen tanulmányozza

az ingeken levő arab és római számokat. Diadalmasan kiemel egyet, kattan az olló, fürgén szedi ki az ingből a tűket, a papírokat, nézi az ujj hosszát s örömmel mondja.

— Na látja. Ezt magára szabták.

— Válóban. Nagyon kedvesnek tetszik lenni..., nem is mertem rá gondolni, hogy ki lehet szedni az inget a zacskóból.

— Miért ne lehetne. Ha kisebb lesz a forgalom, majd összehajtogatjuk, ösz- szetűzzük, másik nylonba tesszük. Lehet, hogy valaki- nek éppen ilyen kell majd. Nyugodt szívvel eladhatjuk, hiszen nem viselte senki, még csak fel sem próbálta.

Történt pedig ez Bratislavában, a bolgár kultúrkoz- ponttal szemben levő Otex üzletben, e hónap első hetében. A vásárló többször is megköszönte az elárusítónő készségét, megértését.

— Ezt meg kellene írni az újságba, mondta, amikor távozott.

Igazat adtam neki!

KOMLŰSI LAJOS