Új Szó, 1977. október (30. évfolyam, 271-301. szám)
1977-10-11 / 281. szám, kedd
XIX. fejezet HELYI ÁLLAMHATALMI ÉS IGAZGATÁSI SZERVEK 145. cikkely. A határterületekben, területeken, autonóm területeken, autonóm körzetekben, járásokban, városokban, városkerületekben, lakótelepeken és községekben a népi képviselők illetékes tanácsai az államhatalmi szervek. 146. cikkely. A népi képviselők helyi tanácsai döntenek a helyi jelentőségű valamennyi kérdésben az ország és a tanács által igazgatott területen élő állampolgárok érdekeiből kiindulva, végrehajtják a felsőbb állami szervek határozatait, irányítják a népi képviselők alacsonyabb tanácsait, részt vesznek a köztársasági és az össz-szövetségi jelentőségű kérdések megvitatásában és velük kapcsolatban javaslatokat terjesztenek elő. A népi képviselők helyi tanácsai területükön irányítják az állami, gazdasági szociális és kulturális építést; jóváhagyják a gazdasági és szociális fejlesztés terveit, a helyi költségvetést; irányítják a nekik alárendelt állami szervek, vállalatok, intézmények és szervezetek tevékenységét; biztosítják a törvények megtartását, az állami és közrend, s az állampolgárok jogainak védelmét; hozzájárulnak az ország védelmi képességének szilárdításához. 147. cikkely. A népi képviselők helyi tanácsai hatáskörükben biztosítják területük komplex gazdasági és szociális fejlesztését; ellenőrzik a törvénynek megtartását a területükön levő, a felsőbb szerveknek alárendelt vállalatokban, intézményekben és szervezetekben; egybehangolják és ellenőrzik tevékenységüket a föld kihasználása, a természet védelme, a fejlesztés. a munkaforrások kihasználása, a fogyasztási cikkek termelése, a szociális-kulturális és más lakossági szolgáltatások területén. 148. cikkely. A népi képviselők helyi tanácsai az SZSZKSZ, a szövetségi és az autonóm köztársaság törvényei által körülhatárolt jogkörükben határozatokat hoznak, a helyi tanácsok határozatai kötelező érvényűek a tanács területén levő vállalatok, intézmények és szervezetek, valamint a tisztségviselők és az állampolgárok számára. 149. cikkely. A népi képviselők helyi tanácsainak végrehajtó és rendelkező szervei a képviselők soraiból általuk választott végrehajtó bizottságok. A végrehajtó bizottságok évente legalább kétszer számot adnak tevékenységükről az őket megválasztó tanácsoknak, valamint a munkakollektívák és az állampolgárok lakóhelyi gyűléseinek. 150. cikkely. A népi képviselők helyi tanácsainak végrehajtó bizottságai közvetlenül felelnek az őket megválasztó tanácsnak, valamint a felsőbb végrehajtó és elrendelő szervnek. 7. BÍRÁSKODÁS, DÖNTŐBÍRÁSKODÁS ÉS ÜGYÉSZSÉGI FELÜGYELET XX. fejezet BÍRÔSÄG ÉS DÖNTŐBÍRÓSÁG 181. cikkely. Az SZSZKSZ-ben csak a bíróság gyakorolja a bíráskodást Az SZSZKSZ-ben az SZSZKSZ Legfelsőbb Bírósága, a szövetségi köztársaságok legfelsőbb bíróságai, az autonóm köztársaságok legfelsőbb bíróságai, a határterületi, területi és városi bíróságok, az autonóm területek bíróságai, az autonóm körzetek bíróságai, járási (városi), népbíróságok, valamint a fegyveres erőknél katonai bíróságok tevékenykednek. 152. cikkely. Az SZSZKSZ-ben valamennyi bíróság a bírák és a népi ülnökök választhatósága alapján alakul meg. A Járási (városi) bíróságok népi bíráit a járás (város) állampolgárai, az általános, egyenes és közvetlen választójog alapján titkos szavazással öt évre választják. A járási (városi) népbíróságok népi ülnökeit az állampolgárok munkahelyi, vagy lakóhelyi gyűléseiken nyilvános szavazással két és fél évre választják, 'A felsőbb fokú bíróságokat a népi képviselők illetékes tanácsai öt évre választják. A katonai bíróságok bíráit az SZSZKSZ Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége öt évre, népi ülnökeit a katonák gyűlésein két és fél évre választják. A bírák és a népi ülnökök felelnek választóiknak, vagy az őket megválasztott szerveknek, számadással tartoznak nekik, és a törvényben meghatározott módon általuk visszahívhatók. 153. cikkely. Az SZSZKSZ Legfelsőbb Bírósága az SZSZKSZ legfelsőbb igazságszolgáltatási szerve, ellenőrzi az SZSZKSZ bíróságainak tevékenységét, a szövetségi köztársaságok igazságszolgáltató tevékenységét a törvény által megc7flhntt hntnrnlf Az SZSZKSZ Legfelsőbb Bíróságát az SZSZKSZ Legfelsőbb Tanácsa a következő összetételben választja: elnök, elnök- helyettesek, tagok és népi ülnökök. A szövetségi köztársaságok legfelsőbb bíróságainak elnökei tisztségükből eredően tagjai az SZSZKSZ Legfelsőbb Bíróságának. Az SZSZKSZ Legfelsőbb Bíróságának szervezését és tevékenységének módját az SZSZKSZ Legfelsőbb Bíróságáról szóló törvény határozza meg. 154. cikkely: Valamennyi bíróságon kollégium előtt folyik a polgári és bűnvádi ügyek tárgyalása, az elsőfokö bíróságokon népi ülnökök részvételével. A népi ülnökök az igazságszolgáltatás során a bírák összes jogát élvezik. 155. cikkely. A bírák és a népi ülnökök függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve. 156. cikkely. Az SZSZKSZ-ben az igazságszolgáltatást az állampolgárok törvény- és bíróság előtti egyenlőségének elve szerint gyakorolják. 157. cikkely. A tárgyalás valamennyi bíróságon nyilvános. Zárt tárgyalás csak a törvényben meghatározott esetekben engedhető meg, emellett tiszteletben tartják az összes perrendtartási szabályt 158. cikkely: Biztosítják a vádlott védelmi jogát. 159. cikkely. A bírósági eljárás a szövetségi vagy autonóm köztársaság, az autonóm terület, az autonóm körzet, vagy az adott helység lakossága többségének nyelvén folyik. A tárgyalás nyelvét nem ismerő résztvevő személyeknek biztosítják azt a jogot, hogy tolmács segítségével teljes mértékben megismerjék a bírósági iratokat, és részt vegyenek a bírósági tárgyaláson, valamint azt a jogot, hogy a bíróság előtt anyanyelvűket használhassák. 160. cikkely. Senkit sem nyilváníthatnak bűntett elkövetésében vétkesnek és büntethetnek meg másként, mint csakis bírósági ítélet alapján és a törvénnyel összhangban. 161. cikkely. Az állampolgároknak és a szervezeteknek jogsegély nyújtására ügyvédi kollégiumok működnek. A törvényben meghatározott esetekben az állampolgárok díjtalan jogsegélyt kapnak. Az ügyvédi gyakorlat szervezését és módját az SZSZKSZ és a szövetségi köztársaságok törvényei határozzák meg. 162. cikkely. Polgári és büntető ügyekben folytatott bírósági tárgyaláson megengedett a társadalmi szervezetek és a munkakollektívák képviselőinek részvétele. 163. cikkely. Vállalatok, intézmények és szervezetek gazdasági viszályait az állami döntőbíráskodás szervei oldják meg hatáskörük keretében. Az állami döntőbíráskodás szerveinek szervezését és tevékenységi módját az SZSZKSZ állami döntőbíráskodásról szóló törvénye, határozza meg. XXI. fejezet ÜGYÉSZSÉG 164. cikkely. Az SZSZKSZ legfelsőbb ügyészét és a neki alárendelt ügyészeket illeti meg a legfelsőbb felügyelet gyakorlásának joga afölött, hogy valamennyi minisztérium, állami bizottság, központi hivatal, vállalat, intézmény és szervezet, a népi képviselők helyi szerveinek végrehajtó és rendelkező szervei, a kolhozok, szövetkezetek és más társadalmi szervezetek, tisztségviselők és állampolgárok pontosan és egységesen megtartják-e a törvényeket. 165. cikkely. Az SZSZKSZ legfelsőbb ügyészéi az SZSZKSZ Legfelsőbb Tanácsa nevezi ki, amelynek felel és számot ad tevékenységéről. A legfelsőbb tanács ülésszakai — 14 —
