Új Szó, 1977. október (30. évfolyam, 271-301. szám)
1977-10-11 / 281. szám, kedd
TÖRVÉNYBE IKTATTÁK AZ OJ SZOVJET ALKOTMÁNYT Moszkvában, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésén, 1977. október 7-én „A SZOVJETUNIÓ ALKOTMÁNYTERVEZETÉRŐL (alapokmányáról) ÉS AZ ORSZÁGOS VITA EREDMÉNYEIRŐL“ szóló beszámoló megvitatása után, Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, az alkotmánybizottság elnöke, a szerkesztő bizottság nevében előterjesztette a javasolt kiegészítéseket. A SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG JELENTÉSE Előterjesztette Leonyid Brezsnyev elvtárs Elvtársak! A Legfelsőbb Tanács két háza befejezte a Szovjetunió új alkotmánya tervezetének megvitatását. 92 küldött szólalt fel, a dolgozók minden rétegének valamennyi szövetséges és sok autonóm köztársaságának képviseletében. Az önök határozata alapján létrehozott szerkesztő bizottság nagy megelégedéssel állapítja meg, hogy valamennyi felszóla ló, csakúgy mint azok a küldöttek, akik javaslataikat írásban terjesztették elő, lelkesen támogatták az alkotmánytervezetet. Választóik véleményét kifejezésre juttatva világosan és határozottan a tervezet elfogadása mellett foglaltak állást. Ez a most végétért vita legfőbb eredménye. Ugyanakkor számos küldött néhány módosítást és kiegészítést terjesztett elő. A szerkesztő bizottság gondosan tanulmányozta ezeket a javaslatokat és arra a következtetésre jutott, hogy többségüket figyelembe kell venni, ez csak hasznára válik az űj alkotmánynak. Leonyid Brezsnyev ezután ismertette a szerkesztő bizottság által elfogadott módosító javaslatokat. V. Posztnyikov acélöntő azt javasolta, hogy az alkotmány az állampolgárok személyi tulajdonának formáit ne felsorolva mondja ki: a személyi tulajdon alapja a munkával szerzett jövedelem. Ez a helyes pontosítás jól kifejezi a személyi tulajdon jellegével és eredetével kapcsolatos elvi álláspontunkat, mutatott rá Leonyid Brezsnyev, hozzátéve, hogy a szocializmusban az egész nép és minden ember életszínvonala emelésének forrása a társadalmilag hasznos munka. V. Menuargi], grúziai gépkezelő és 1. Prokofjev leningrádi hengerész felszólalásaikban felvetették, hogy a szovjet alkotmányban kifejezésre kellene jutnia a következő gondolatnak: a szovjet állam ösztönzi az újító tevékenységet, a munkához való viszonyt, szervezi a találmányok és az ésszerűsítő javaslatok meghonosítását a népgazdaságban. Mindnyájunk előtt ismert a munkához való alkotó viszonynak és a tömeges műszaki újításnak az ország gazdaságának fejlődésére és az emberek kommunista nevelésére gyakorolt hatása — emelte ki a szerkesztő bizottság elnöke — ezért a javaslattal egyet lehet érteni és a tervezett 14. és 47. szakaszát ennek megfelelően kell módosítani. P. Lomako színesfémkohászati miniszter javasolta: az alkotmány mutasson rá, hogy a szovjet állam állandóan tökéletesíti a gazdasági irányítás formáit és módszereit. D. Galkin, a magnitogorszki fémkohászati kombinát igazgatója szükségesnek tartja annak kiemelését, hogy gazdaságunk nemcsak a gazdasági önelszámolás, a nyereség és az önköltség aktív felhasználásával fejlődik, hanem más gazdasági emelők és ösztönzők alkalmazásával is. Ezek a javaslatok helyesen tükrözik a párt gazdasági stratégiájának lényegét, amely a termelés hatékonyságának és a munka minőségének emelésére irányul. A. Gitalov, a kirovogradi terület egyik traktoros brigádjának vezetője javasolta: az alkotmány pontosan és világosan mondja ki, hogy a kolhozok és más földhasználók kötelesek hatékonyan, gazdaságosan és körültekintően bánni a földdel, emelni annak terméshozamát. Földünk értékes kincsünk, amelyet ésszerűen kell használni. Ezért a javaslatot támogatni kell — mutatott rá Leonyid Brezsnyev. Fontos kérdést tartalmaz Ny ikolajeva-T y ereskovának, a Szovjet Nőbizottság elnökének és Z. Puhovának, az ivanovoi szövőgyár igazgatójának javaslata, amely a tervezet 35. szakaszát oly módon kívánja kiegészíteni, hogy az tartalmazza a kiskorú gyermekeket nevelő anyák munkaidejének fokozatos csökkentését. Nézetünk szerint a javaslatot, amely megfelel a nők helyzetének javítására irányuló politikánknak, el lehet fogadni. A szerkesztő bizottság egyetért M. Andrijevszkijiel, a polta- vai terület egyik iskolájának igazgatójával abban, hogy a 42. szakaszt a következőképpen kell pontosítani: a gyermekek dolgoztatásának tilalma a gyermekek egészségének védelmét szolgálja, de semmi esetre sem zárja ki a munkára oktatást és nevelést, amely az egyik legfontosabb feladatunk volt és marad. A.Csakovszkij és P.. Gamzatov írók szerint szélesebben kell megfogalmazni a szovjet állampolgárok jogát a kultúra vívmányainak felhasználására és az alkotói szabadságra. Azt javasolják: az alkotmány mutasson rá, hogy ennek a jognak az érvényesülését biztosítja a televízió s a rádió, a könyvkiadás és az időszaki sajtó', a díjtalan könyvtárak hálózata, és különösen emelje ki az irodalom szerepét. A pontosítás indokolt. Csatlakozik ehhez M. Amantajeva kazahsztáni tanítónő gondolata arról, hogy a swellemi értékeket a szovjet emberek erkölcsi és esztétikai nevelésére kell felhasználni. A szerkesztő bizottság egyetért Grigorij Romanov és K. Dús- nyevszkij belorussziai járási tanácselnök kiegészítő javaslatával, amelynek értelmében a tanácsok és az általuk létrehozott szervek rendszeresen tájékoztatni kötelesek a lakosságot munkájukról és határozataikról. M. Gorbacsov, a sztavropoli határterületi pártbizottság első titkára azt javasolja, hogy pontokban fogalmazzák meg a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa bizottságainak és két házának más állami és társadalmi szervekhez való viszonyát, a 125. szakasznak ki kellene mondania: a Legfelsőbb Tanács bizottságainak és házainak ajánlásait az állami és társadalmi szervek, intézmények és szervezetek kötelesek megvizsgálni.
