Új Szó, 1977. október (30. évfolyam, 271-301. szám)

1977-10-04 / 274. szám, kedd

Cili: FELNŐNI A FELADATOKHOZ Beszélgetés a Bányaépítő Vállalat koši üzemének igazgatójával Azoknak az üzemeknek a ve­zetői járnak el helyesen és ér­demelnek elismerést, akik nem a költséges beruházásokkal, a géppark minduntalan cserélésé­vel akarják növelni a terme­lést, emelni a termékek minő­ségének színvonalát, hanem mindenekelőtt az emberekben, a közöttük levő kapcsolatokban kutatják fel a tartalékokat és hasznosítják azokat a közösség javára. Hiszen a munkaidő jobb kihasználása, az energiával való takarékosság, a «épek, gé­pi berendezések kímélése nem kerül pénzbe. Adjuk még ehhez hozzá a munkaszervezésben mindenütt fellelhető fogyatékos­ságok felszámolását, az újítő- mozgalomban és a munkaver­senyben rejlő jelentős tartalé­kok feltárását, a munkafegye­lem megszilárdítását, és olyan erőforrásokra bukkanunk, me­lyek hatásukban túlnövik a gé­pek teljesítményét. Régi igazságok ezek. melyek­ről a termelési értekezleteken, a tömegszervezetek gyűlésein sok szó esik, határozatokat is elfogadnak ezekkel kapcsolat­ban, melyeknek a megvalósítá­sa azonban már akadozik. Egyes gazdasági vezetők inkább a látványos gyárátalakítások, gépvásárlások felé hajlanak, és a munkacsoportok, valamint az egyének teljesítményének növe­lését szavatoló politikai tömeg­munkát másodrangúnak tekin­tik. Szerencsére találhatunk pok ellenpéldát is. A Bányaépítő Vállalat 800-as üzemében például a szocialista munkaverseny állandó szélesí­tése, az irányítómunka szerves részét képezi. Eredményeire úgy számíthatnak, mint a gé­pek és gépi berendezések jól ismert teljesítményeire. Azzal az előnyös különbséggel, hogy a gép meghibásodhat, és a várt eredmények elmaradnak, míg a széles alapokra helyezett szo­cialista munkaverseny egyenle­tesen biztosítja a tőle elvárt teljesítményeket. Vladimír Sa- laga mérnök, a Prievidza mel­letti Košban működő 600-as üzem igazgatója elmondotta, hogy a vezetőség munkájában a szakmai, szervezési, üzleti és technikai területet érintő rá­hat üzemében és két részlegé­ben az utóbbi öt év folyamán felszámolták a nehéz fizikai munkát. Olyan hozzáértéssel valósították meg az ezzel kap­csolatos és főleg a dolgozók erejét, egészségét védő intéz­kedéseket, hogy a termelést az előző szint kétszeresére növel­ték. Ezt nemcsak a gépesítés­nek köszönhetik, hanem a jól megszervezett szocialista mun­kaversenynek is, melybe 12 munkacsoport és 196 egyén Vladimír Šalaga mérnök, a Bá­nyaépítő Vállalat koši üzemé­nek igazgatója az idei bányász­napon ünnepi beszédben köszön­tötte a dolgozókat. kapcsolódik be. A termelés nö­veléséből aktívan kivették ré­szüket az újítók. A vállalat ko­ši üzemében Ľudovít Funtík, Jo­zef Píš és Josef Spet'ko olyan ésszerűsítési javaslatokat nyúj­tott be, melyek alapján módo­sították a technológiai eljáráso­kat és mentesíthették a dolgo­zókat a nehéz fizikai munká­tól. Az említett újítók nagyban járultak hozzá, hogy a Bánya­építő Vállalatot és a koši üzem­ben dolgozó Jozef špeťko ve­zette munkacsoportot „A CSKP XV. kongresszusának vállalata“, illetve kollektívája címmel tün­tették ki. — A munkaverseny eredmé­nyeit havonta egyszer rendsze­Fontos alapanyag a kavics, melyet a Bányaépítő Vállalat vala­mennyi üzeme felhasznál. A felvétel Csallóközaranyoson készült, ahol osztályozzák és zúzzák a kavicsot. (Michal Bótik felvételei) 1977 X. 4. fordítás részaránya megegyezik annak a tevékenységnek a terje­delmével. melyet a politikai tö- me^munkára fordítanak. — 1972-től — mondotta — főleg a szocialista munkaver­seny és az újítómozgalom fel­lendítésére helyeztünk nagy súlyt. A verseny a dolgozók al­kotó kezdeményezésének legha­tékonyabb formája, melynek eredményei nélkül ma már el­képzelhetetlennek tartjuk a terv teljesítését. Az említett évben gondos körül- és előre­tekintéssel kidolgoztuk a ver­seny feltételeit. megszabtuk fejlesztésének irányát, ellenőr­zésének módszereit. De nem­csak kérünk, adunk is. Az anyagi ösztönzők szerves részét képezik a versennyel kapcsola­tos kritériumoknak. A Bányaépítő Vállalat főleg a speciális bányaművi beren­dezések gyártásával foglalkozó resen értékeljük — mondotta Vladimír Šalaga mérnök —, és az eredményeket megismertet­jük üzemünk minden dolgozó­jával. A versenyző csoportok nagy többsége egyenletesen, ha­táridőre teljesíti vállalt kötele­zettségeit, mégpedig az üzem vezetősége által jóváhagyott kritériumok szerint. Ez fontos^ mert üzemünkben „kiszűrtük* a versenyből az ösztönösséget, és dolgozóink olyan munkák végzésére vállalnak kötelezett­séget, melyek részét képezik az évről évre nagyobb munka­terveknek. Az értékelésnél fi­gyelembe vesszük hogy milyen környezetben, milyen gépi fel­szereltséggel érték el a ki­mutatott eredményeket, beteg­ség, szabadság, vagy szolgálati út miatt rá kellett-e dolgozniuk távollévő munkatársuk helyett, zökkenőmentesen kapták-e az anyagot, vagy akadozva, mert ezek döntően befolyásolják a vállalt kötelezettség teljesítését. A versenyző csoportok és egyé­nek igyekezetét ugyanis az is serkenti, ha látják, hogy nem részrehajlóan, hanem a tények alapján, a maximális igazságos­ság szellemében bíráljuk el te­vékenységüket. A Kohó- és Nehézgépipari Mi­nisztérium hatáskörébe tartozó Bányaépítő Vállalat üzemei és részlegei a hazánkban működő bányák ás az Építésügyi Minisz­térium üzemei részére termelnek, de gyártanak betonelemeket a mezőgazdasági és az útépítő vállalatok megrendeléseire is. A korábbi években szállítási problémák hátráltatták munká­jukat. Ezen több más intézke­dés foganatosításán kívül úgy segítettek, hogy a Keleti Vas­útvonal Igazgatóságával közös szocialista kötelezettséget vál­lallak. Azóta — ahogy monda­ni szokás — nagyot fordult a kocka, ugyanis míg a múltban gyakran elmarasztalták a vasút dolgozóit, most csak a dicséret hangján szólhatnak róluk. Az idei év első nyolc hónap­jának tervét annak ellenére tel­jesítették, hogy az alszállítók nem látják el őket egyenlete­sen alapanyagokkal. . — Főleg a kavics és a homok hiánya okoz gondot — mondja az igazgató. — Már egy hónap­ja kölcsönkapott anyagot hasz­nálunk. Mit lehetne tenni a ja­vulás érdekében? Fel kellene újítani a kavics kitermelő üze­mek gépparkját. Hisszük, hogy erre rövidesen sor kerül. Per­sze — ha már a problémákról beszélünk — seperhetünk a sa­ját portánk előtt is. Üzemünk­ben egyeseknek nem tetszik, hogy a közös érdek olykor munkaerőátcsoportosításokat tesz szükségessé. Az elégedet­lenkedő dolgozókat meg kell győznünk az intézkedések he lyességéről, hogy az új munka­helyükön is teljes erőbedobás­sal dolgozzanak. Fokoznunk kell az ellenőrzés hatékonysá­gát is. Előfordult, hogy dolgo­zóink pótalkatrészhiányra pa­naszkodtak, de ugyanakkor — mint ez később kiderült — sa­ját gondatlanságuk okozta a géphibát! Az ellenőrzéssel kap­csolatban, hozzáteszem még: nem elégszünk meg a puszta ténymegállapítással, ha kell, káderváltozásoktól sem riadunk vissza. Az elmúlt bányászév folya­mán jó eredményeket ért el a vállalat valamennyi üzeme és részlege. Ezekben a napokban fejezték be a jövő évi — az ideinél igényesebb — terv elő­készítését. Az 1978-as év tervé­nek teljesítése az egyes mun­kafolyamatoknak az eddiginél pontosabb összehangolását és a gyártmányok minőségi szín­vonalának emelését igényli. He­lyesen cselekszik az üzem veze­tősége. hogy a végleges jóvá­hagyás előtt megismerteti a tervet az üzem valamennyi dol­gozójával. Ugyanis a munkások, technikusok, mesterek és mű­vezetők ismerik legjobban a gépek teljesítményét, meghibá­sodási lehetőségeiket, ők tud­ják hogyan viselkednek az egyes alapanyagok a megmun­kálás folyamán vagy azután. Ezért hallgatják meg az üzem vezetői a dolgozók véleményét, s csak azután emelik törvény­erőre a tervet. — Megkülönböztetett gondot fordítunk a dolgozók szakmai tudásának növelésére — mon­dotta a koši üzem igazgatója. — Néhány üzemrészlegünkben *— konkrétan Csallóközaranyo­son (Zlatná na Ostrove) is — évekkel ezelőtt egyszerű eljá rásokkal termeltek. Az idő mú­lásával ebben az üzemrészleg­ben is jelentős fejlődésre ke­rült sor. Az igényes feladatok­hoz fel kellett nőniük a dolgo­zóknak, meg kellett ismerked­niük a korszerű gépek kiszolgá­lásával. — Derekasan helytáll­tak. de mindent még nem tud­nak. Nekik is — csakúgy, mint a többi részleg dolgozóinak — tanulniok kell, mert üzemünk­ben is érvényes az a ma már szállóigévé vált mondás: ami elég volt tegnap, nem biztos, hogy elég lesz holnap is. És mi a holnap és a holnapután tér veit is teljesíteni akarjuk. KOMLÖSI LAJOS Az őszi határban SOK A TENNIVALÓ Az egyhetes kényszerpihenő után ismét dolgoznak a földeken • Jó termésre van kilátás • A lemaradások elkerülése érdekében meg kell gyorsítani a munkát Közép-Szlovákiában ezekben a napokban már mindenütt az őszi mezei munkák végzése foglalkoztatja a mezőgazdasá­gi dolgozókat. Az egységes földmüvesszövetkezetek és az állami gazdaságok határában ezúttal különösen sok a tenni­való. Az aratásnál jóval na­gyobb feladatot jelentő álta­lános termén ybetakarítással egyidejűleg kell elvégezni a földek trágyázását, a szántást, a talajelőkészítést és a gabona­vetést. A csúcsmunkák jó meg­szervezése, a rendelkezésre álló erő- és munkagépek meg­felelő elosztása minden gazda­ságban igazi erőpróbát jelent a szakembereknek. — Kerületünk minden vidé­kén jó felkészülés után láttak hozzá az őszi munkák végzésé­hez a földművesek — mondta fán Dimoš mérnök, a Banská Bystrica-i Kerületi Mezőgazda- sági Igazgatóság főagronómu- sa. — Persze szükség is volt a gondos felkészülésre, mert az őszi idényben több mint 16 000 hektár burgonyát, 4305 hektár cukorrépát, mintegy 7000 hek­tárról, jelentős mennyiségű si­lókukoricát, valamint nem ke­vés réti és szántóföldi takar­mányt kell betakarítani a föl­dekről. A szántást összesen 197 000 hektáron kell elvégez­ni. Ebből 86 000 hektár az a terület, amelyet a gondos talaj­előkészítést követően be kell járni a volőgépekkel is. Tehát valóban rengeteg a tennivaló. Ráadásul az idő is sürget, mert a kiadós esőzések miatt leg­utóbb egy teljes hétig szüne­telt a munka a földeken. Na­ponta több helyen húsz milli­méter csapadékot is mértek. Az esőzések elsősorban a ke­rület északi járásaiban okoztak komolyabb lemaradásokat. A Považská Bystrica-i, a Liptovs­ký Mikuláš-i, a martini és a čadcai járásban azonkívül, hogy abbamaradt a szántás, még az őszi takarmánykeveré­kek vetését sem sikerült befe­jezni. A legtöbb helyen csak szeptember huszonhatodikén lehetett újra munkába állítani a gépeket. Amíg a kerület északi vidé­kein kényszerpihenőt paran­csolt az elromlott idő, a déli járásokban inkább használt, mit ártott az eső. A száraz föl­deken ugyanis egyaránt nehéz volt a szántók és a talajelő- készítők munkája. A csapadék ezenkívül némi hozamnöveke­dést is eredményezett a cukor­répatermesztő gazdaságokban. Az egyhetes esőt követő napos, melegebb idő pedig a cukor- tartalom növekedését segíti elő. — Mennyi munkát végeztek el az őszi idény kezdete óta a kerület mezőgazdasági dol­gozói? — Ezekben a napokban a legtöbb gépi és kézi erőt a burgonya szedése köti le. Ezt a munkát eddig a több mint 16 000 hektáros összterület 47 százalékán sikerült elvégezni. A burgonya termesztő gazdasá­gokban ezúttal is sokat segí­tenek az ipari üzemek, az in­tézmények és az iskolák dol­gozói, tanulói. Az idén sok bra­tislavai alkalmi munkás is dol­gozik a kerületben. Közép-Szlo­vákia legnagyobb burgonyater­mesztő vidékén, a Liptovský Mikuláš-i járásban ennek kö­szönhetően különösen jól ha­lad a betakarítás. A Banská Bystrica-i, a zvoleni, a prievi- dzai és a rimaszombati (Ri­mavská Sobota) járásban ugyancsak lemaradás nélkül dolgoznak a burgonyaföldeken. A betakarítás teljes elvégzésé­hez azonban még legalább há­rom hét kedvező idő kellene. A burgonya gépi betakarítá­sára jelenleg 317 kombájn áll a földművesek rendelkezésére. A múlt évhez viszonyítva mint­egy hatvannal növekedett meg a gazdaságok betakarítőgépei- nek száma. Az új gépekkel azonban csak az igények egy részét sikerült kielégíteni, ugyanis a pótalkatrészek hiá­nya miatt összesen mintegy 45—50 burgonyakombájn vesz­tegel kihasználatlanul az egy­séges földművesszövetkezetek és az állami gazdaságok udva­rán. Ugyancsak nem. kevés gondot okoz az a körülmény, hogy több helyen nincs elég jármű a felszedett burgonya elszállítására. — Kerületünkben szeptember tizenötödikén kezdetét vette a cukorrépa betakarítása is. A ri­maszombati, a losonci (Luče­nec) és a nagykürtösi (Veľký Krtíš) járásban jól haladnak ezzel a munkával. Eddig mint­egy ezer hektár jó termését szállították be a termesztők a Rimaszombati Cukorgyárba, ahol jelenleg négy és fél, öt­napi feldolgozásra elegendő tartalékrépa van a tárolóhelye­ken. A cukorrépa-termesztők­nek az idei évben nem is any- nyira a betakarítás, mint a ter­més elszállítása okoz gondot. Kerületi méretben ugyanis az összterület mintegy Kilencven százalékáról már korszerű gé­pekkel takaríthatjuk be a cu­korrépát. Kedvezőtlenebb ennél, hogy sok helyen a megenged­hetőnél nagyobb veszteségek­kel jár a cukorrépa betakarí­tása. A cukorrépa-termesztők­nek kedvezett az idei év. Ez azonban senkit sem jogosíthat fel arra, hogy a 14—15 száza­lékos cukortartalmú termés je­lentős része kárba menjen. A mezőgazdasági üzemekben nagy gonddal szervezték meg a silókukorica betakarítását is. Az ezzel járó munka legna­gyobb részét már elvégezték a földművesek. A következő na­pokban már csak a vetésterü­let alig 15 százalékán kell üze­meltetni a járvaszecskázó gépe­ket. A rimaszombati és a lo­sonci járásban már minden gazdaságban befejezték ezt a munkát. A Banská Bystrica-i, a Považská Bystrica-i, a Liptovs­ký Mikuláš-i, a martini és a žilinai járásban azonban me-j kell gyorsítani a silózást, mert a termés jelentős része még a földeken van. — Az egységes földműves­szövetkezetek és az állami gaz­daságok munkaszervező szak­emberei az idfei ősszel megkü­lönböztetett figyelmet fordíta­nak arra, hogy jó minőségű legyen a szántás. Tavaly ilyen­kor ugyanis a sok eső miatt nem sikerült megfelelő minő­ségben elvégezni ezt a munkát. Kedvezőtlen feltételek voltak a tavaszi szántásra, valamint a tavaszi talajelőkészítésre is. Ezért a szántóföldek struktúrá­jának megjavítása most való­ban komoly feladatot jelent. Az elmúlt napok folyamán a 197 000 hektáros összterület 44 százalékát sikerült felszántani. A bevetésre kerülő parcellák 85 százalékán húztak eddig barázdát az ekék. Az elmúlt hét közepe óta tartó kedvező időt kihasználva jó ütemben végzik a simítózást és a boro- nálást is. A talajelőkészítők már szinte minden határban behozták az eső okozta lema­radást. A vetéssel sem késle­kednek. A 86 ezer hektárra ter­vezett terü'et több mint tíz százalékán már földbe került a búza. A rozsvelés egyharmadát is elvégezték a földművesek. A mezőgazdasági szakembe­rek ezúttal is a már jól be­vált szovjet búzafajtákat vá­lasztották vetésre a kerület ga­bonatermesztő vidékein. A ve­tésterületnek csak alig húsz százalékát teszilL^i a&ok a nar- cellák, ameiye&bi. ju^oZláv, illetve hazai búzaiujtákat ter­mesztenek majd. Az utóbbiak közül elsősorban a közelmúlt­ban Csehországban kinemesí­tett Slávia búza iránt nagy az érdeklődés. Ezt a búzát egye­lőre még csak vetőmag-szapo­rításra fogják termeszteni a kerület gazdaságaiban. Egy év múlva azonban már a mosta­ninál jóval nagyobb területet vetnek be az új búzával is. LALÜ KAROLY

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom