Új Szó, 1977. október (30. évfolyam, 271-301. szám)
1977-10-04 / 274. szám, kedd
Prágában a Klement Gottwald híd hídfőjénél épül a Kongresz- szusi Palota. Az acélszerkezet, amely 12 500 tonna súlyú, a Vít- kovíceí Klement Gottwald Vasmű szállította, összeszerelésén Miroslav Stach vezetésével az Ostravai Kohászati Szerelővállalat szerelői dolgoznak. Felvételünkön: Bohuslav Otčenášek (balról) és faromír Zachara hegesztés közben. (Felvétel: ČTK — J. Sýbek) VALASZ OLVASÓINKNAK Betegbiztosítás és nyugdíj V. E.: Menye a terhesség 7. hónapjában ikreket szült. Az egyik gyermek azonnal meghalt, a másik 36 órát élt. Az élve született gyermek esetében — tekintet nélkül a terheség időtartamára — szülésről van szó. A halva született gyermek esetében elvetélés esete foroghat fenn. Ha ez a gyermek a szülés orvosilag meghatározott pillanatában míg élt, akkor ebben az esetben is szülésről van szó. Az a döntő, hogy az anyakönyvbe a szülészet (kórház) szülést, vagy elvetélést írt-e be. Mivel az egyik gyermek halála a szülés után hat hétnél korábban következett be, menyének a szüléstől számított hat hétre még igénye van fizetett szülési szabadságra, még akkor is, ha ezzel a fizetett szülési szabadság esetleg 12 hétnél hoszabb ideig tartana. A halva született gyermek esetében ugyanis a fizetett szülési szabadság 12 hét a szabadság megkezdésétől számítva. Az egyszeri 200Ü koronás szülési segély arra a gyermekre. aki 36 órát élt, mindenképpen jár, a másikra csak akkor, ha orvosi szempontból élve született gyermekről, vagy a terhesség 28. hete után halva született gyermekről van szó. Az anyakönyvi igazolás a döntő. A teljesség kedvéért megjegyezzük, hogy az elvetélés (vesztés) a terhesség 28. hete előtt nem számít szülésnek, és ebben az esetben csak táppénz jár a munkaképtelenség idejére. B. E.: ön egyesített öregségi és özvegyi járadékit élvez. Az Ön esetében az özvegyi járadékot teljes összegben számítják be, mivel ez a járadék magasabb, míg saját öregségi nyugdíját — mivel ez alacsonyabb — csak feleösszegben számítják. Az 1975/135. sz. hirdetmény értelmében eddig 180 munkanapot dolgozott le ebben az éviién rövid ideig tartó munka- viszonyban nyugdíjának korlátozása nélkül. Kérdi, hogy a 180 munkanap eltelte után dolgozhatna-e havi bruttó 800 koronáért? Az 1975/125. sz. rendelet ezt a lehetőséget csak az öregségi nyugdíj mellett engedélyezi, özvegyi járadékát az 1975/121. sz. társadalombiztosítási törvény 39. §-a értelmében csökkentenék annak az összegnek felével, amennyivel az özvegyi járadék és a kereset egyesített havi összege meghaladja az 1500 koronát (mivel már több mint egy éve özvegy, nem gondoskodik árva járadékra jogosult gyermekről és még nem 70 éves). F. M.: Az első kérdésben a járási nemzeti bizottság útján a törvény szigorának megszüntetése alapján fv rámci odstránenia tvrdosti zákona) kérje a kérdéses évek beszámítását. Ha az 1975/121. sz. társadalombiztosítási törvény 21. §-a alapján lemondana nyugdíjának további folyósításáról, akkor minden további 3 hónap után a nyugdíjigény megnyílásakor redukált havi átlagkeresete 1,75 Százalékával emelkedne a nyugdíja. Ez a lehetőség nem áll fenn, ha az 1975/135. sz. rendelet értelmében tartós munkaviszonyban, kiemelt munkakörben havi 1100 koronára csökkentett nyugdíj mellett dolgozik, vagy abban az esetben, ha rövid ideig tarló munkaviszony ban vagy évi 180 munkanapot, vagy 1200 munkaórát, esetleg feles nyugdíj mellett dolgozik. Ezzel kapcsolatban megjegyezzük, hogy az 1977. július 7-én kelt 190. számú szövetségi k orm án y h a tá r o z a t é r telmé be n az 1976/193. sz. kormányhatározatban felsorolt kulcsfontosságú foglalkozások terjedelmét egyrészt a foglalkozások kiterjesztésével, másrészt a kulcs- fontosságúnak elismert vállalatok jegyzékének kibővítésével kiszélesítették. Ezekben az esetekben az 1976—1978-as években lehetséges a teljes nyugdíj és teljes fizetésmegoldás nemcsak 180 munkanapon át, hanem tartós munkaviszonyban az egész kérdéses idő alatt. A jegyzékre vonatkozóan a járási nemzeti bizottságok szociális osztályai tudnak közelebbi felvilágosítást adni. Ezekben az esetekben nem növekszik azonban a foglalkozás ideje alatt maga a nyugdíj. M. V.: Az 1976. évi 193. sz. kormányhatározat vonatkozik az üzemi őrség tagjaira, tekintet nélkül a munkaadó szervezet jellegére. Vita esetében forduljanak a Társadalombiztosítási Hivatalhoz (Órád dôchodkového zabez|K3Čenia, Bratislava í címre. Különböző P. J.: A hálózati feszültség szabályozása műszaki probléma. Talán különleges erősítővel meg tudná a kérdést oldani. Amíg tv-készülékét üzemeltetni tudja, köteles illetéket fizetni. Sí. J.: Az Ön által leírt eset lényegében az együttélés alapelveinek megsértése. Az ilyen kihágásról a helyi nemzeti bizottság jogosult dönteni. M. P.: Vagyonát több mint 20 éve kobozták el. Az érvényes rendelkezések értelmében az ügyet már nem lehet felülvizsgálni. K. I.: Nagyon valószínűnek tartjuk, hogy mindennemű kártérítési igénye már elévült. Talán az lenne a megfelelő és méltányos megoldás, ha a helyi nemzeti bizottság megvenné az útként használt telkét, esetleg csereingatlent juttatna érte. S. t.: Ez év szeptemberében a Legfelsőbb Ügyészség értesítette arról, hogy a város kérelmét magáévá tette és törvénysértési panaszt (sťažnosť pre porušenie zákona) adott be a Legfelsőbb Bíróságra. A Legfelsőbb Bíróság zárt ülésen dönt majd a beadott panaszról, de a döntésről értesíteni fogják. Ha a panasznak helyt adnak, akkor utasítják majd az I. és II. fokú bíróságot a per folytatására az illeték előzetes feloldása után. A törvénysértési panasz beadásáról a Legfelsőbb Ügyészség nem volt köteles önt értesíteni. A Legfelsőbb Ügyészség és a Legfelsőbb Bíróság is a jogerősen eldöntött per iratai alapjá» tárgyal és dönt. H. I.: Ha komoly gyanúja van, hogy nem balesetről, hanem bűncselekményről van sző, te- gyend panaszt a járási ügyészségen. Dr. F. J. Látogatóban ai elnöknél Ü gyfelek voltak az elnöknél, amikor bekopogtattam hozzá. Intett, hogy lépjek csak be, s a fotelekre mutatott: helyezzem kényelembe magam, amíg reggeli vendégeivel befejezi a beszélgetést.. Az irodájában töltött rövid idő alatt sokat tudtam meg Görföl Józsefnek, a Jókai (Jel- ka) Helyi Nemzeti Bizottság elnökének napi teendőiről. Látogatói — egy férfi és egy nő — a termelőszövetkezet most megnyíló új üzemrészlegének ügyében tárgyaltak vele. A megbeszélés igen élénk volt, mert az elnök az új részleg épületének előkészítésével összefüggésben számos fogyatékosságot állapított meg, s ragaszkodott ezek pótlásához. Határozottan kijelentette: „A jókai asszonyok számára megfelelő munkakörülményeket kell teremteni, s csak ha ez meglesz, akkor kezdhetik meg az üzemelést!“ Közben percenként csöngött ,a telefon, néha egyszere kettő is. Az Iskolából a fűtéssel kapcsolatban hívtak, és az iránt érdeklődtek, mikor kapják meg a kiültetéshez a rózsa töveket. Az agitációs központ helyiségének feldíszítése ügyében kérték ki a tanácsát, ezüstlakodalom megrendezésével és más ügyekkel kapcsolatban keresték. Közben ügyfelek és a nemzeti bizottság alkalmazottai nyitottak be, s aláírásra, elintézésre, sokszorosításra, kiküldésre előkészített iratokat helyeztek az asztalára. Megfigyeltem még valamit — határozott emberekre jellemző dolgot: az elnök, .amiben lehetett, haladéktalanul intézkedett. Az üzemrészleg megindításának kérdésében a járási vezetőségnek is telefonált, a fűtés dolgában utasítást adott, és így tovább. Figyelme ilyen apróságokra is kiterjedi: az ezüst- lakodalom megtartásához ne feledkezzenek meg a virágcsokor megrendeléséről. N égyezer ember él Jókán; ilyen nagy község életének igazgatása, ügyelnek intézése nagy figyelmet, érett megfontoltságot, alapos helyzetismeretet és sok élettap.asz- talatot igényel. A falu fejlődésében, arculatának megváltoztatásában benne van Görföl József csaknem negyed évszázados elnöki munkásságának eredménye is. A község képe oly nagyot változott — hogy azok, akik évtizedekkel ezelőtt elköltöztek és ma látogatóba visszatérnek —, azt mondják, hogy Jókára rá sem ismernek. Az egykori zsúpfedeles házakból már csak mutatóba maradt egy-kettő, az utcák többségében a korszerű, nagy, új családi házak dominálnak, s az új középületek, üzletek egy-egy résznek városiasodó jelleget adnak, melyet még inkább kidomborít, hogy minden utca aszfaltozott, rendezett, és több utcasoron már a vízvezetéket is kiépítették. A víz bevezetését egyébként jövőre az egész községben befejezik. Harminc éves volt 1954-ben Görföl József, amikor a helyi nemzeti bizottság képviselőjévé választották. A fiatal párttagjelölt az egységes földművesszövetkezetben csoportvezetőként tevékenykedett. Még annak az évnek a nyarán lemondott tisztségéről a helyi nemzeti bizottság akkori elnöke, s az új elnök személyének kijelölésekor rá esett a választás. Görföl József Váratlanul érte a nagy megtiszteltetés, óriási feladatnak tűnt számára a község élére állni, átérezte a felelősség súlyát, amit ezzel magára vállal. Határozott természetéből, kö-, vetkezett, hogy merte vállalni a felelősséget, bízott abb.an, hogy ha minden erejét és tehetségűt latba veti, akkor képviselőtársai és a pártszervezet tagjai segítségével sikeresen ellátja ezt a tisztséget. Helytállását mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy elnöki tisztségét azóta megszakítás nélkül viseli. Az első nagyobb .akció, melyet az új elnök vezetésével valósítottak meg a jókaiak, a művelődési otthon felépítése volt. 1957-ben a járástól kapott százezer koronával kezdték meg az építést. Az anyagi eszközöknek nem voltak bőviben, ezért jó néhány évbe került, amíg a község lakossága megbirkózott a nehézségekkel és megtarthatták az átadási ünnepélyt. A legfőbb dolog azonban — az elnök szavai szerint — a tanulságok, tapasztalatok szerzése volt. A falufejlesztés többi nagy akciója megvalósításakor ezeket értékesítették. 1963-ban elkészült a huszonkét- millió korona értékű, huszonnégy tantermes iskolaépület, utána rekordidő alatt felépítették a tűzoltószertárat, majd a százhúsz férőhelyes óvodába költöztek be ,a kicsinyek, áruházát, üzletházat, legutóbb pedig egészségügyi központot adtak át, s e hónap végéig a gyógyszertár átépítését is befejezik. M iközben a község rendezett utcáin sétálva megtekintettük az említett és más létesítményeket, az elnök nem felejtette el hangsúlyozni, a lakosság áldozatkészségét és kezdeményezését, amely nélkül fóka nem érhette volna el fejlődésének mai szintjét. Kikívánkozott belőlem a kérdés: két és fél évtizedes tapasztalata alapján mit tart a legfontosabbnak a községi vezető tevékenységében? — Az a legfontosabb, szerintem, — hangzott a válasz —, Uogy megismerje az emberek — a képviselőtestület tagjait is beleértve — nézeteit, véleményét, s észrevételeiket, javaslataikat, indítványaikat megbeszélje velük és be tudja kapcsolni őket az ügyek intézésébe, a feladatok teljesítésébe. F,z így egyszerűnek látszik, valójában érvényesítése hosszabb idő tapasztalatait igényli. Ügy kezdtem a munkát, hogy esténként elbeszélgettem a képviselőkkel a község életéről, a szükségletekről, a gondokról. A képviselő ismertette a választókerületében szerzett tapasztalatait, észrevételeit. Közösen döntöttünk a kérdések megoldásában, a panaszok intézésében. Hasznosnak bizonyult ez a gyakorlat, hiszen a nemzeti bizottság tagj,ai figyelmének sok mindenre ki kell terjednie. Vegyük például a községfejlesztési akciók tervezését, amikor is ösz- sze kell hangolni az igényeket a lehetőségekkel. Ma is jól emlékszem az ötödik ötéves tervidőszakban lezajlott egyik nyilvános gyűlésünkre. Nagyon sokan voltak jelen, zsúfolt volt a művelődési otthon terme. A háztartásbeli asszonyok felszólaltak és előterjesztették kérésüket: dolgozni szeretnének, keressen a nemzeti bizottság számukra helyben munkalehetőséget. Ott mindjárt gondolkodni kezdtem a dolgon, s mivel támadt egy reálisnak látszó elgondolásom, mindjárt meg is mondtam, hogy rövid időn belül legalább hatvan—nyolcvan nő számára megpróbálunk munkaalkalmat teremteni. Ezt az ígéretet azóta már olyan hetven—nyolcvan százalékra valóra is váltót* tunk, s a jókai nők által készített bútorok nagy kereslet* nek örvendenek. Az üzemrészleget a régi iskola és a csendőrőrs épületében helyeztük el. Eddig negyvenöten dolgoztak itt, most az újabb üzemrészlegben tizenöten kapnak munkát-. K özéleti tisztségviselő munkanapja nincs megszabva óraszámban. Az elnököt a hivatalos idő után otthonában is sokszor felkeresik az emberek, tanácsát, segítségét kérik, bizalommal fordulnak hozzá gondjaikkal, panaszaikkal, sérelmeikkel. Tudják, hogy meghallgatásra, segítő szándékra találnak nála. GÁL LÄSZLÖ Vigyázzunk az egészségünkre! A munkavédelmi szabályok megszegése végzetes lehet Örömmel állapíthatjuk meg, hogy 1977 első felében népgazdaságunk valamennyi ágazatában csökkent a munkabal- eselek száma. Még az egységes földművesszövetkezetekben is sikerült megállítani az eddig kellemetlenül emelkedő baleseti görbét. Sajnálatos tény viszont, hogy nem beszélhetünk ilyen pozitívan a munkahelyeken kívül bekövetkezett balesetekről, amelyeknek száma állandóan növekedik. Akárcsak a többi fejlett országban, nálunk is rendkívül komoly társadalmi problémát jelentenek az ilyen balesetek. Csupán Bratislavában 1977 első félévében a munkahelyen kívüli balesetek miatt több mint 188 ezer munkanapot mulasztottak, ami 2178 cal több, mint az előző év azonos időszakában. A fővárosban a legtöbb ilyen balesetet az építőipari; a nehéz- és általános gépipari, a vasúti és a kereskedelmi dolgozók szenvedték. Hasonló a helyzet országos viszonylatban is azzal a különbséggel, hogy a legtöbb balesetet szenvedett dolgozók közé tartoznak az efsz-ek alkalmazottai is. A balesetek okainak elemzése arra utal. hogy ezek leggyakrabban azonosak a munkabaleseteket előidéző tényezőkkel. A balesetek csaknem 80 százalékát az okozza, hogy az emberek szabad idejükben köny- nyelműen veszélyes munkafolyamatokat végeznek, megsértik a munkavédelmi szabályokat. így például a Bratislavai Magasépítő Vállalat elemzése szerint az ilyen balesetek 50 százaléka szombaton vagy vasárnap történik építőipari vagy mezőgazdasági munkák során. Nagyon gyakran lehetünk tanúi annak, hogy a családi házak, hétvégi házak, vagy garázsok építői körültekintően szervezik meg az építést, csupán egyről feledkeznek meg — a munkavédelmi szabályok megtartásáról. Ennek következtében sokszor megsérülnek az alkalmi építőmunkások, sőt az utóbbi időben nem ritkák a súlyos vagy halálos balesetek sem. A legtöbbször leesnek az ideiglenes állványzatról vagy a tetőről. Gyakoriak az áram okozta balesetek, amit elsősorban az ideiglenes, szakszerűtlenül összeszerelt vezetékek, a villamoshegesztés és a házilag készített transzformátorok okoznak. A mezőgazdasági munkálatok során a baleseteket legtöbbször a különféle gépek és berendezések okozzák, amelyeket nagyon gyakran olyan emberek kezelnek, akiknek ehhez nincs szakképesítésük. Gyakran okoz betegséget vagy balesetet a növények vegyi permetezése, a személyi védőeszközök alkalmazásának hiánya. A szlovák kormány már 1972 decemberében határozatot hozott, amely fokozott éberségre szólította fel az egyes vállalatokat, üzemeket a munkahelyeken kívüli balesetekkel kapcsolatban. Megelőzésük egyik fontos eszköze a nevelés és a propagandatevékenység. Fontos feladat vár az üzemi folyóiratokra, valamint a vállalatok, a gyárak és a szövetkezetek egészségügyi dolgozóira. A munkahelyeken kívül bekövetkezett balesetekkel foglalkozó kormánybizottság a közeljövőben egységes rendeletet ad ki a balesetek okainak és forrásainak felmérésére. Ez lehető vé teszi, hogy az eddiginél jobban megismerjük az okokat, és ezáltal hatékonyabban küzdhes- siink a balesetek ellen. KAROL KOLÁČEK 1977. X. 4
