Új Szó, 1977. október (30. évfolyam, 271-301. szám)

1977-10-27 / 297. szám, csütörtök

HAZÁNK A SZOCIALISTA VILÁGRENDSZER SZILÁRD LÁNCSZEME (Folytatás a 3. oldalról) sa is csehszlovákiai hivatalos látogatása alkalmából. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Mongol Nép- köztársaság közötti barátsági és együttműködési egyezmény 1973-ban történt megkötése után sikeresen fejlődnek a kölcsö­nös kapcsolatok valamennyi te­rületen. Továbbhaladtunk a kél ország közötti kapcsolatok szerződéses rendezése területén új szerződések megkötésével, amelyek hozzájárulnak az or­szágaink közötti kétoldalúan hasznos együttműködés bővíté­séhez. Tovább bővültek és mélyül­tek testvéri kapcsolataink a Kubai Köztársasággal, éspedig minden területen. Ezek alap­ja Csehszlovákia és Kuba szi­lárd barátsága, szövetsége és sokoldalú együttműködése a Szovjetunióval és a szocialista közösség többi országával. Ku­ba nemzetközi helyzete ma szi­lárdabb, mint bármikor azelőtt. Gyümölcsöző és mindkét fél számára előnyös együttműkö­dést fejtünk ki a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztár­sasággal is. Megállapíthatjuk, hogy ez a kérdések egyre szé­lesebb körét öleli fel, politikai és gazdasági területen, vala­mint a kultúra, a tudomány és az oktatásügy területen. Az egyesült Vietnam békés építésének feltételei széles te­ret nyitnak a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság és a Viet­nami Szocialista Köztársaság közötti sokoldalú elvtársi együttműködés számára, amely a marxizmus—leninizmus és a szocialista internacionalizmus elvein alapszik. Mély rokon- szenvvel figyeljük és erőinkhez mérten sokoldalúan Lúmogat- juk az 50 milliós vietnami nép sikeres erőfeszítéseit a sok éven át tartott háború követ­kezményeinek elhárítására és a szocializmus felépítésére. Hasonló szellemben sikeresen fejlődnek kapcsolataink a Lao­szi Népi Demokratikus Köztár­sasággal, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársasággal is, és érdeklődéssel kísérjük fi­gyelemmel a demokratikus Kambodzsa további fejlődését. Kapcsolatainkban a Kínai Népköztársasággal továbbra is az egyenjogúságnak, a szuvere­nitás tiszteletben tartásának és az egymás belügyeibe való be nem avatkozásnak elveiből in­dulunk ki és hajlandók va­gyunk, ahogy azt a CSKP XV. kongresszusa megállapította, normulizálnl állami kapcsola­tainkat ezzel a nagy országgal, a békés egymás mellett élés el­veinek szellemében. Rendszeresen bővítjük kapcsolatainkat a fejlődő országokkal A CSKP XV. kongresszusának határozataihoz igazodva, amely kötelességünkké tette, hogy ak­tívan kell támogatni a népek­nek a szabadságért, a függet­lenségért, a gazdasági és szo­ciális haladásért folyó harcát, rendszeresen bővítettük kétol­dalú kapcsolatainkat és a köl­csönösen előnyös együttműkö­dést a fejlődő országokkal. Teljes mértékben támogatjuk erőfeszítéseiket, hogy megszi­lárdítsák politikai, gazdasági függetlenségüket. Kétségtelenül ehhez kiadósán hozzájárulnak államaink vezetőinek kölcsönös látogatásai. Csehszlovákiának a fejlődő országokkal folytatott gazdasá­gi kapcsolatai a szokásos áru­cserén kívül a gazdasági, tudo­mányos és műszaki együttmű­ködés széles skáláját is felöle­lik. Ezeknek az országoknak egész sorában 293 csehszlovák Szakember és tanácsadó műkö­dik. Csehszlovákia segítséget nyújt nekik az új ipari és egyéb ágazatokhoz szükséges szakem berek nevelésében és oktatásá­ban is. A fejlődő országokkal folyta­tott gazdasági kapcsolataink elmélyítésével összefüggésben Igyekszünk hosszan tartó és kölcsönösen előnyös kapcsola­tokat kialakítani és bővíteni az említett országok termelőerői­nek fejlesztésére irányuló tudo­mányos-műszaki együttműkö­dést egyes szükségleteink pár­huzamos biztosítása mellett.. Ez^el a szocialista és fejlődő országok között új típusú gaz­dasági együttműködés alakul ki, amelyet egyetlen kapitalis­ta ország sem tud létrehozni és amely a világ jobb társadalmi és szociális elrendezéséért har­coló népekkel való természetes szövetségünkből következik. Ami az ázsiai országokat il­leti, igazi érdekünk fűződik ahhoz, hogy az Indiával folyta­tott kölcsönösen előnyös együtt­működés, amely az utóbbi évek­ben valamennyi területen ki­bontakozott, továbbra is emel­kedő tendenciát mutasson. igen pozitív eredményeket hoz az Iránnal folytatott széles körű együttműködés. Erről nem­csak a politikai kapcsolatok fejlődése tanúskodik, hanem fő­ként az egyre mélyülő kölcsö­nösen előnyös együttműködés is, gazdasági területen, több fontos megállapodás alapján. Fontos ösztönzés volt a kap­csolatok kölcsönösen előnyös fejlődéséhez az iráni sahnak és császárnőnek idei látogatása Csehszlovákiában és a cseh­szlovák miniszterelnök tavalyi iráni megbeszélései. A barátság és a szoros együttműködés szellemében fej­lődnek kapcsolataink az Afgán Köztársasággal, a Burmái Szö­vetség Köztársasággal, Nepál­lal és a Fülöp-sziget-i Köztár­sasággal. Érdekünkben áll a kölcsönö­sen előnyös kapcsolatok továb­bi fejlesztése Sri Lankával, Pa­kisztánnal, Banglades Népi Köztársasággal és más ázsiai országokkal. A közel-keleti válság megoldásának útja Szüntelen figyelmet szente­lünk a közel-keleti helyzetnek. Elítéljük Izrael imperialista intrikáit és agresszív politiká­ját, amely súlyos akadálya a békés rendezésnek ebben a körzetben. A közel-keleti válság alapve­tő és komplex megoldását biz­tosító egyetlen útnak a genfi konferenciát tartjuk, amelynek a béke érdekében a lehető leg­hamarabb újra meg kellene kez­denie tanácskozásait. Üdvözöl­tük e téren a közös szovjet— amerikai közel-keleti nyilatko­zatot, amelyet az idén október elsején tettek közzé. Az igaz­ságos és tartós közel-keleti bé­ke eléréséhez szükséges, hogy megoldást nyerjenek a kulcs- fontosságú kérdések, vagyis az izraeli csapatok kivonása az 1967-ben megszállt területekről, a palesztin kérdés, ide értve a palesztinai nép törvényes jo­gainak biztosítását az önren­delkezésre és a saját államra, a háborús állapot megszünteté­se és normális békés kapcsola­tok felvétele a körzetben levő valamennyi állam szuverenitá­sa, területi integritása és poli­tikai ÍUggetlensége elveinek elismerése alapján. Más értel­mes alternatíva nincs. Széles alapon fejlődnek kap­csolataink a haladó arab ál­lamokkal. A szüntelenül mélyü­lő politikai, gazdasági és más kapcsolatok és a kölcsönös együttműködés, nmely mindkét fél érdekét kölcsönösen kifeje­zi, új kvalitást ad ezeknek a kapcsolatoknak. Nagy jelentőséget tulajdoní­tunk a sokoldalú baráti kapcso­latok fejlődésének az Algériai Demokratikus és Népi Köztár­sasággal, az Iraki Köztársaság­gal, szilárd alapjai vannak ba­rátságunknak a Szíriai Arab Köztársasággal, valamint Líbiá­val, a Jemeni Népi Demokrati­kus Köztársasággal és a Tuné­ziai Köztársasággal. Támogatjuk a nemzeti felszabadító harcot Szüntelen figyelmet szente­lünk az Afrikában folyó nem­zeti felszabadító küzdelemnek. Támogatjuk az ezt a küzdelmet vezető, haladó és imperialista­ellenes erőket. A legnagyobb előrehaladást ezen a földrészen a fejlődés szocialista útját vá­lasztó országokkal való kap­csolataink érték el. Ezzel összefüggésben ezért üdvözöltük oly örömmel a hős angolai nép győzelmét. Az afrikai kontinensen vég­bemenő haladó fejlődés szem­pontjából határozottan perspek­tivikus szerepe van az olyan országoknak is, mint Etiópia és Szomália. Szakadatlanul szilárdítani akarjuk kapcsolatainkat és a baráti együttműködést a Mo­zambiki Népi Köztársasággal, a Guineái Köztársasággal és a Kongói Népi Köztársasággal. Si­keresen folyik a kölcsönösen előnyös együttműkdés Nigériá­val. Az idén és tavaly felvettük a diplomáciai kapcsolatokat Madagaszkárral, Mauritiussal, Gabonnal, Seychel les-szigetek­kel és a Comores-szigetekkel. Az idén júniusban elismertük az új független államot, a Dzsibuti Köztársaságot. A szocialista Csehszloavákia mindig támogatta és támogatja a leigázott népeknek az impe­rializmus, a rasszizmus, a gyar­matosítás, az újgyarmatosítás és ezek valamennyi formája el­leni harcát, bármilyen álarc mögé rejtőzzenek is. Mély meg­győződésünk, hogy a kolonia­lizmus a halála előtti utolsó pillanatait éli: de rá kell mér­ni az utolsó csapást. Ezért ha­tározottan támogatjuk Zimbab­we, Namíbia és a Dél-afrikai Köztársaság népeinek igazsá­gos harcát. Elkerülhetetlenül szükségesnek tartjuk ezért, hogy ezekbon az országokban az afrikai többség kezébe ke­rüljön a hatalom és hogy vég­legesen felszámolják a faji el­különülésnek a Dél-afrikai Köztársaságban alkalmazott po­litikáját. A latin-amerikai országok nemzeti felszabadító harca nö­vekvő intenzitással fejlődik, s az imperialista erők erőfeszí­tései ellenére ezt a forradalmi folyamatot nem lehet megállí­tani. Lati n-Ameri ka államai növek­vő érdeklődést mutatnak a szo­cialista közösség országaival fenntartott kapcsolatok fejlesz­tése iránt. Személyesen meg­győződtem erről legutóbbi la­tin-amerikai látogatásom folya­mán. Venezuelában kölcsönö­sen meggyőződtünk a kölcsö­nösen előnyös együttműködés sikeres fejlődésének lehetősé­geiről, s hasonló lehetőségek vannak Costa Ricában és Pana­mában is. Megelégedéssel állapítjuk meg, hogy jól fejlődnek kap­csolataink a Perui Köztársaság­gal. Sikeresen mélyülnek Mexi­kóval fenntartóit, hagyományo­san jó kapcsolataink. Pozitív irányban fejlődik KolumbiávaK és Ecuadorral való együttmű­ködésünk. Argentínával és Bra­zíliával elsősorban a gazdasági kapcsolatok fejlesztésére tö­rekszünk. Az utóbbi években felvettük a diplomáciai kapcsolatokat Guyanával, Suriname-mal, Hon- durasszal, Barbadosszal, s tár­gyalásokat folytatunk erről a Karib-tengeri térség további or­szágaival. Továbbra is tevékenyen és sokoldalúan támogatni fogjuk a chilei népnek a fasiszta dik­tatúra ellen és az összes bebör­tönzött chilei hazafi szabadon bocsátásáért vívóit igazságos harcát. A kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztésére törekszünk a tőkésországokkal Ami a tőkésországokhoz fű­ződő kapcsolatainkat illeti, fá­radhatatlanul törekedtünk — ahogy ezt a XV. pártkongresz- szus célul tűzte ki — a kölcsö­nösen előnyös együttműködés továbbfejlesztésére a különbö­ző társadalmi rendszerű orszá­gok békés egymás mellett élé­sének elve alapján. Arra töre­kedtünk, hogy a helsinki Zá­róokmány elvei Európában a nemzetközi kapcsolatok nor­májává váljanak és ösztönöz­zék az együttműködés ^fejlődé­sét minden területen, minden ország szokásainak és hagyo­mányainak teljes mértékű tisz­teletben tartása és az egymás belügyeibe való be nem avatko­zás elvének szigorú tiszteletben tartása alapján. Ebből a szemszögből értékel­ve a Záróokmány aláírása óla eltelt több mint kétéves idő­szakot, megállapíthatjuk, hogy aktívabbá váltak az aláíró or­szágok közötti politikai, gaz­dasági és más kapcsolatok. Alapvető politikai tettnek tart­juk azt a körülményt, hogy a reakciós propaganda hulláma ellenére, amelyet a kommunis­taellenes hisztéria és az ideoló­giai felforgatás jellemez, a nyu­gati országok hivatalos politi­kai irányvonala továbbra is a helsinki Záróokmányt támo­gatja, amit az aláíró országok képviselőinek a belgrádi talál­kozón elhangzott felszólalásai is bizonyítanak. Sajnos, annak vagyunk ta­núi, hogy egyes országok kép­viselői a belgrádi találkozón — de nemcsak otl — kísérletet tesznek arra, hogy a Záróok­mány tartalmát önkényesen le­szűkítsék és ezen az alapon beavatkozzanak beliigyeinkbe. Pedig, ahogy ez a Záróokmány szövegéből és szelleméből vilá­gosan következik, az egymás belügyeibe való be nem avat­kozás elvét átfogóan kell ér­telmezni. Ezért kategorikusan elutasítjuk azokat a törekvése­ket, amelyek a Záróokmány le­szűkített, korlátozott és elfer­dített értelmezésére irányulnak. Helsinki után növekedett a csehszlovákiai politikai és ál­lami vezetők és a nyugati .alá­író országok vezetői közötti ta­lálkozók száma. A helsinki megállapodások szellemében Csehszlovákia tevékenyen be­kapcsolódott a politikai kon­zultációk rendszerébe. A Záró­okmány aláírása óta több mint 20 magas szinlű politikai talál~ kozót tartottunk a tőkésorszá­gok képviselőivel. Több mint negyven fontos kétoldalú poli­tikai, gazdasági és kulturális megállapodást kötöttünk a tő­késországokkal, felvettük a dip­lomáciai kapcsolatokat Spa­nyolországgal és felújítottuk őket Írországgal. A tőkésországokhoz fűződő kétoldalú kapcsolataink fej­lesztése során természetesen legnagyobb figyelmünket a leg­közelebbi nyugati szomszéd or­szágoknak, a Német Szövetségi Köztársaságnak és Ausztriának szenteljük. A kölcsönös kapcsolatokról szóló szerződés szellemében az NSZK-val normális kapcsolatok és együttműködés kifejlesztésé­re törekszünk társadalmi rend­szereink különbözőségének köl­csönös tiszteletben tartása és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás alapján. Törek­szünk a politikai, a gazdasági és a kulturális kapcsolatok el­mélyítésére, s a mi részünkről nem gördítünk és nem is fo­gunk akadályokat gördíteni e kapcsolatok további kiszélesíté­se elé. Fejlődnek a kapcsolatok az ifjúsági szervezetek, a szak- szervezeti szervezetek és más társadalmi szervezetek között. Sikeresen fejlődik az árucsere­forgalom és keressük annak a lehetőségeit, hogyan lehetne jobban kihasználni a gazdasági, az ipari és a műszaki együtt­működésről szóló megállapodás adta lehetőségeket a gazdasági együttműködés magasabb for­máinak fejlesztésére. Ezzel megteremtjük ,a feltéte­leket a két ország valóban jó­szomszédi kapcsolatainak bizto­sításához, amely kapcsolatok az egyenlőség és a kölcsönös elő­nyök elvén alapulnak. Ehhez kedvező légkört kell teremteni, amelyben nem szabad, hogy helyet kapjanak az NSZK reakciós erőinek kísérletei, me­lyek megpróbálnának bizalmat­lanságot és ellenségeskedést szítani a két nép között. Hisz- sziik, hogy kölcsönös kapcsola­taink minden téren sikeresen fognak fejlődni és szintjük ma­gasabb lesz. Ami Nyugat-Berlint illeti, szintén a sokoldalú kapcsola­tok felesztésére törekszünk az 1971. szeptember 3-án megkö­tött négyhatalmi egyezmény szigorú tiszteletben tartása alapján. Határozottan elvetünk azonban minden olyan kísérle­tet, amely Nyugat-Berlin külön­leges státusának megsértésére irányul. Jószomszédi kapcsolatokra törekszünk déli szomszédunk­kal, az Osztrák Köztársasággal Is. A nyílóit pénzügyi és va­gyonjogi kérdések rendezéséről szóló szerződés aláírása óta a kölcsönös kapcsolatok fejlődé­se minden téren bebizonyította, hogy ennek az útnak a követé­se nemcsak mindkét ország ja­vára válik, hanem egyúttal ked­vezően befolyásolja az európai béke megszilárdítását. Megállapítom, sikerül megte­remteni a feltételeket ahhoz, hogy kölcsönös kapcsolataink, amelyeket, sajnos, az idei év első felében megzavartak egyes, Ausztriában megrende­zett meggondolatlan akciók, is­mét pozitívan fejlődjenek. Csehszlovákia tartós érdeke az Osztrák Köztársasággal való jószomszédi viszony fenntartá­sa, az egyenlőség, egymás tisz­teletben tartása és a belügyek- be való be nem avatkozás alap­ján. Ezzel kapcsolatban a bi­zonyítékok és a jóakarat cseh­szlovák részről sohasem hiá­nyoztak. Mindig különleges fontossá­got tulajdonítottunk Franciaor­szághoz fűződő kapcsolataink fejlesztésének. Főleg azt érté­keljük pozitívan, hogy a Fran­ciaországgal megtartott tanács­kozásaink és politikai konzultá­cióink elsősorban arra irányul­nak, hogy az európai bizton­sági és együttműködési érte­kezlet Záróokmányának ajánlá­sait kölcsönös kapcsolataink­ban átfogóan érvényesítsük. Az elért eredmények ellenére véle­ményünk szerint mindkét olda­lon vannak még kihasználatlan lehetőségek a csehszlovák— francia kapcsolatok intenzíveb­bé tételére és színvonaluk eme­lésére. A kétoldalúan és pozitívan jól kihasznált lehetőségeket példázzák a csehszlovák—finn kapcsolatok. Nagyra értékeljük a finn vezetőknek a feszültség­enyhülés, a békés együttműkö­dés és az európai biztonság megvalósítása iránt tanúsított realista és konstruktív maga­tartását. Sikeresen fejlődnek kapcso­lataink Törökországgal. Kedvező fejlődésnek indullak kapcsolataink Dániával és lz- landdal is. Belgium azok közé az orszá­gok közé tartozik, amelyekkel pozitívan folytatjuk a kölcsö­nös kapcsolatok fejlesztését. Jelentős előrehaladás történt a Görögországhoz fűződő kap­csolataink fejlesztése terén. Támogatjuk a Ciprusi Köztár­saság független politikáját és azt a törekvést, hogy a cipru­si kérdést az ország független­ségének, szuverenitásának, te­rületi egységének és el nem kötelezettségének megőrzése alapján rendezzék. A Hollandiához, Svédország­hoz és Norvégiához fűződő kap­csolataink terén készek va­gyunk e kapcsolatok fejleszté­sének módosítására, annál in­kább, mert a gazdasági egyült- működés már most is sikere­sen fejlődik. A Nagy-Britanniával fenntar­tott kapcsolatainkban készen állunk a mindkét fél javát szolgáló együttmüködés sokol­dalú fejlesztésére. Ezt a jóaka­ratunkat a csehszlovák külügy­miniszter tavaly szeptemberben Nagy-Britanniában tett hivata­los látogatása során is kinyil­vánítottuk. Nemcsak rajiunk múlik azonban e célok valóra váltása. . Arra törekedtünk, hogy minél jobb légkör jellemezze Portugá­liához fűződő kapcsolatainkat, csaknem negyven év után is­mét felvettük a diplomáciai kapcsolatokat Spanyolország­gal, a csehszlovák—olasz vi­szonynak is nagy fontosságot tulajdonítunk. Kanadával fenntartott kap­csolataink fejlődésében is bi­zonyos előrehaladás történt. A tudományos-műszaki együtt­működés terén Japán fontos partnerünk. Egyre kedvezőbb feltételek megteremtésére tö­rekszünk ahhoz, hogy minél jobban kihasználjuk az árucse­reforgalom állandó kiszélesíté­sének lehetőségeit. Elvárjuk, hogy a jövőben politikai kap­csolataink is tovább fejlődnek. Az Amerikai Egyesült Álla­mokkal minden jóakaratunk el­lenére sem sikerült normalizál- ni kapcsolatainkat. Ez egyebek között annak is a következmé­nye, hogy az Egyesült Államok x. 27 egyes vezetői megpróbálnak be­avatkozni beliigyeinkbe. (Folytatás az 5. oldalon/ Ű) szó 1977.

Next

/
Oldalképek
Tartalom