Új Szó, 1977. október (30. évfolyam, 271-301. szám)

1977-10-27 / 297. szám, csütörtök

HAZÁNK A SZOCIALISTA VILÁGRENDSZER SZILÁRD LÁNCSZEME I SZÓ (Folytatás a 4. oldalról) Az utóbbi két évben a köl­csönös kapcsolatokban bizo­nyos javulás állt be, de csupán néhány mellékterületen. Az egyenrangú, kölcsönösen elő­nyös kapcsolatok szélesebb fej­lesztésének alapvető akadálya, amint ezt ezen a fórumon az idén júliusban elmondottam, eddig még mindig fennáll. Az Egyesült Államok továbbra is visszatartja a csehszlovák valu­taaranyat, akadályozza a va­gyonjogi problémák egész komplexumának megoldását és diszkriminációt alkalmaz keres­kedelmi kapcsolatainkban. A CSSZSZK-nak érdeke az Egye­sült Államokkal való kapcsola­tok normalizálása. Elsősorban az Egyesült Államoktól függ azonban, hogy elérjük a vitás kérdések kölcsönösen elfogad­ható megoldását. Továbbra is fejleszteni akar­juk kétoldalú kapcsolatainkat a különböző társadalmi rend­szerű országokkal. Abból indu­lunk ki, hogy az élénk, konst­ruktív kétoldalú kapcsolatok a nemzetközi kapcsolatok egész rendszerének elválaszthatatlan, helyettesíthetetlen részét képe­zik, hatékony eszközei a nem­zetközi megértés és bizalom el­mélyítésének, a nemzetközi problémák megoldásának és az enyhülés valóra váltásának. 1977. X. 27. OKTÓBER ÉS AZ ÁLLAMOSÍTÁS (Folytatás az 1. oldalról) szocialista építése és iparosítása folyamán. Olyan nagyüzemek építésével segített bennünket a Szovjetunió, mint a košicei Kelet-szlovákiai Vasmű, a Žiar nad Hronom-i SZNt Müvek, a bratislavai Slovnaft, az Istebnéi Kohóüzem, a Komáromi (Ko­márno) Hajógyár, a Barátság kőolajvezeték, a tranzit gázve­zeték és a Jaslovské Bohunice-i A—1-es Atomerőmű. Biz­tonságérzetet ad ez az együttműködés, amelynek fontos­sága különösen napjainkban, a tőkés világban tapasztal­ható válságjelenségek időszakában domborodik ki. Nép­gazdaságunkat döntő mértékben a Szovjetunió látja el nyers­anyaggal és energiával. Pillanatnyilag ebben az országban vá­sároljuk szinte az egész kőolajszükségletünket, és a legköze­lebbi jövőben is a Szovjetunióból importáljuk kőolajszükség­letünk 90 százalékát. Az egész földgázimportunk szovjet ere­detű. Kohóiparunk ütemes fejlesztését is a Szovjetunió vasérc­lelőhelyeiből származó nyersanyag teszi lehetővé, hiszen a hazánk kohóiban felhasznált vas- és színesfémére úgyszólván kivétel nélkül ebből az országból származik. Az egységes, köl­csönösen összehangolt villanyenergetikai rendszer is fontos tényező. Ennek köszönhetően vált kiegyensúlyozottabbá ha­zánk elektromos árammal való ellátása. E cikkben csak né­hány ágazatot említettünk meg, de ezekből is látható, bogy milyen nagy jelentőségű a Szovjetunió és hazánk közötti együttműködés s az, hogy közös szocialista gazdasági rend­szerünkben milyen óriási lehetőségek vannak. Az államosítás óta elért gazdasági eredmények értékeink védelmére és rendszeres gyarapítására köteleznek bennünket. Feladatainkat a fejlett szocialista társadalom igényeivel és céljaival összhangban kell teljesítenünk. A tennivalókat, tár­sadalmunk igényeit és céljait a CSKP XV. kongresszusának és a CSKP KB egyes üléseinek határozatai jelölik meg. A köz­ponti bizottsági ülések határozatai a pártkongresszusi határo­zatokhoz, feladatokhoz kötődnek. Napjainkban a termelés ha­tékonyságának növelése, a társadalmi munka termelékenysé­gének rendszeres fokozása és a minőség fejlesztése a döntő. Pártunk és az egész társadalom az ezekkel összefüggő tenni­valókra összpontosítja figyelmét. A múlt évi és az idei első félévi eredmények értékelésekor kiderült, hogy sikerült továbbfejlesztenünk az 5. ötéves terv­időszakban elért szép eredményeket. A feltételezett fejleszté­si ütemet megtartjuk, és a feladatokat számos helyen túl is teljesítjük. így egészében véve jó eredményeket érünk el. Mindez a lakosság életszínvonala emelkedésében és a szociális biztonság megszilárdulásában tükröződik. Azonban továbbra is fontos feladat a terv megfelelő struktúrájában való teljesítése, a lehetőségek és az erőforrások jobb, hatékonyabb kihaszná­lása, az összes tartalék feltárása és kiaknázása. Javában folyik az 1978-as terv előkészítése. A tervezési Irányelvek értelmében a gazdaságfejlesztés pozitív eredményei­re kell építenünk, és a hatodik ötéves tervidőszak hátralevő évei feladatainak teljesítéséhez kedvező feltételeket kell te­remtenünk. Az irányelv értelmében az eddiginél még követ­kezetesebben kell megvalósítani azokat a kongresszusi határo­zatokat, amelyek a nyersanyaggal, az anyaggal és az energiá­val való ésszerűbb, hatékonyabb gazdálkodásra, a munkater­melékenység növelésére, a minőség javítására, a termékek műszaki színvonalának emelésére vonatkoznak. A jobb minőségű és magasabb műszaki színvonalú termékek gyártása fokozott mértékben megköveteli a tudományos-mű­szaki haladás eredményeinek kihasználásához szükséges fel­tételek megteremtését, a termékszerkezetek és a technológiai folyamatuk felújítását, fejlesztését. A kutató- és fejlesztési intézetek tevékenységét fokozott mértékben ezekre a tényezők­re kell összpontosítani. Az irányelvek értelmében a beruházási tevékenységet mindenekelőtt a legfontosabb építkezések kivi­telezésére és a kulcsfontosságú kapacitások batáridőben való átadására kell összpontosítani. A szükségleteknek és a 6. öt­éves tervidőszak legfőbb irányelveinek megfelelő építkezéseket kell megkezdeni. Továbbra is fokozott gondol kell fordítani a beruházások szerkezetének tökéletesítésére, a lakásépítkezésre és a járu­lékos beruházásokra. Valamennyi építkezésen növelni kell a gazdaságosságot, szem előtt kell tartani a tervezett költsége­ket és határidőket. Megfelelő figyelmet kell szentelni a gyor­san megtérülő akcióknak, az építőipar további korszerűsíté­sének és az új építkezési módszerek bevezetésének, továbbá valamennyi építőipari tevékenység komplex fejlesztésének. Az 197ö-as évre megszabutt tervezési irányelv értelmében a külkereskedelemben, amely népgazdaságunk jelentős láncsze­me, a kivitelnek a behozatalnál gyorsabban kell növekednie. A hazai piac további megszilárdítását kell elérnünk. Össz­hangot kell teremtenünk a lakosság jövedelme és az árualap növekedése között. A kiskereskedelmi forgalmat a jövő évben az ideihez hasonló ütemben növelik. A CSKP KB valamennyi párt-, állami és társadalmi szerv és szervezet törekvését a kulcsfontosságú feladatok megvalósítá­sa és főleg a minőségi mutatók javítása szolgálatába állítja. Ebben az irányban kell elmélyíteni a dolgozók kezdeménye­zőkészségét, amely a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. és a Februári Győzelem 30. évfordulója tiszteletére foko­zott mértékben bontakozott ki. így hatékonyan hozzájárulunk társadalmunk további sikeres fejlődéséhez, a haladó és forradalmi hagyományok tovább­fejlesztéséhez, amelyek között a csehszlovák ipar államosítása is jelentős helyet foglal el. Európában az utóbbi években a feszültség enyhülésének lég­körében pozitív tapasztalatokat szereztünk a gazdasági együtt­működés területén is. Egyes partnereink részéről azonban még mindig különböző korláto­zásokkal találkozunk, amelyek megnehezítik, vagy akadályoz­zák kivitelünket. Általában azonban megállapíthatjuk, hogy a különböző társadalmi rend­szerű országokkal számos terü­leten a kölcsönös előnyök alap­ján működünk együtt. Többek között ezt bizonyítja az is, hogy 32 jelentős tőkésvállalat állandó képviseletet nyitott ná­lunk. Az európai politikai fejlődés­ben végbement pozitív változá­sok megteremtették a feltétele­ket a KGST és a Közös Piac együttműködésének elmélyíté­sére. A világ két legnagyobb gazdasági csoportosulásának megállapodása lehetővé tette, hogy a két közösség egyes ál­lamai, így Csehszlovákia és a Közös Piac egyes tagállamai is új alapon fejlesszék gazdasági együttműködésüket. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy konkretizálód­jon a Szovjetunió javaslata az életkörnyezet védelmében, a közlekedésben és az energeti­kában folytatott európai együtt­működésre. Véleményünk sze­rint az említett problémakörök­ről folytatott európai konferen­ciák gazdasági téren jelentősen hozzájárulnának a helsinki Zá­róokmány teljesítéséhez. Sürgető kérdés a fegyverkezés fokozásának megállítása és a leszerelési intézkedések elfogadása Ma a legégetőbb feladat vi­tathatatlanul a költséges fegy­verkezés növekvő görbéjének megállítása, és a konkrét le­szerelési intézkedések elfoga­dása. E létkérdés sikeres meg­oldásától függ a tartós és ál­talános béke szavatolása. Ezál­tal óriási pénzeszközök szaba­dulnának fel, amelyeket más, hasznosabb és nemesebb célok­ra fordíthatnának. A második világháború befe­jezésétől eltelt időszakban a világ államai mintegy 6 billió dollárt fordítottak fegyverke­zésre. Az ENSZ főtitkárának adatai szerint az emberiség már több esztendeje évente több mint 300 milliárd dollárt for­dít erre a célra. Ezeket az esz­közöket felhasználhatnánk a nyomor és az éhínség megszün­tetésére, számtalan nemzet anyagi jólétének és szociális haladásának fokozására. A tőkésországok katonai költségvetése azonban évről év­re nagyobb. A NATO Tanácsá­nak londoni tavaszi ülésszakán a tagállamok úgy döntöttek, hogy legalább 3 százalékkal növelik a fegyverkezési költ­ségeket, és meggyorsítják a hadsereg átfegyverzésének üte­mét. Ezért örömmel vettük tudo­másul, amikor bizonyos előre­haladást és az álláspontok kö­zeledését érték el a stratégiai fegyverek korlátozásáról foly­tatott tanácskozáson, amely Gromiko szovjet külügyminisz­ter legutóbbi washingtoni láto­gatása során valósult meg. A tanácskozás sikeres befejezése rendkívül jelentős lenne az em­beriség sorsa szempontjából, annál is inkább, hogy a világ­béke szavatolásában a" szovjet —amerikai kapcsolatok kulcs­fontosságúak. Csehszlovákia további testvéri szocialista országokkal együtt támogatja mindennemű nukleá­ris fegyver teljes felszámolását. Hangsúlyozottan visszautasít­juk az úgynevezett neutron­bomba tervezett gyártását. A pusztítás újkori találmánya el­len a világközvélemény jogo­san tiltakozik. Éppen ezért kell elfogadni a Szovjetunió ja­vaslatát az újfajta tömegpusz­tító fegyverek fejlesztésének és gyártásának teljes betiltására, meg kell kötni az erre vonat­kozó nemzetközi egyezményt, aminek halaszthatatlansága napról napra fokozódik. Véleményünk szerint az adott helyzetben a kívánatos előre­haladáshoz a megfelelj feltéte­leket megteremtené- a leszere­lési világkonferencia, amely az összes állam részvételével egyetemes fórum lenne, és kel­lő tekintélyt élvezne. A konfe­rencia jó előkészítése érdeké­ben támogatjuk az ENSZ-köz- gyülés rendkívüli ülésszakának a jövő évben történő összehí­vását a leszerelés kérdéseiről. Közvetlenül érintenek ben­nünket a közép-európai haderő és fegyverzet csökkentéséről Bécsben folyó tárgyalások. Ré­szünkről készen állunk, hogy szocialista szövetségeseinkkel együtt további erőfeszítést te­gyünk a mindenki számára el­fogadható egyezmény kidolgo­zására. Véleményünk szerint elérhető egy ilyen egyezmény, ha minden résztvevő megtartja azt az elvet, hogy egyik oldal­ról sem szabad veszélyeztetni a biztonságot. Hazánk aktív tevékenységet folytat az ENSZ-ben A Csehszlovák Szocialista Köztársaság aktív, széles körű, sokoldalú tevékenységet fejt ki az Egyesült Nemzetek Szerve­zetében és számos más nemzet­közi szervezetben. Az ENSZ ke­retében kifejtett tevékenysé­günkben arra törekszünk, hogy az államok politikai gyakorla­tában egyre jobban megszilár­duljon a szervezet jelentősége és hatékonysága a világbéké­ért és a biztonságért folytatott harcban az ENSZ alapokmá­nyának szigorú megtartása alapján. Az ENSZ keretében gyakorolt aktív hatásunk legutóbb kifeje­zést nyert abban, hogy Cseh­szlovákiát a napokban 1978—79- re megválasztották a Biztonsági Tanács nem állandó tagjává. A Biztonsági Tanács az ENSZ egyik legfontosabb szerve, kulcsfontosságú szerepet és döntő jogkört tölt be a nem­zetközi béke és biztonság meg­őrzéséért, a viszályok békés megoldásáért vállalt felelősség, valamint a békét veszélyeztető, a békét megsértő akciók és a támadó cselekedetek minősítése területén. A Biztonsági Tanács tagja­ként mindent meg akarunk tenni azért, hogy a CSSZSZK hozzájáruljon a béke és a nem­zetek biztonságának ügyéhez, amint ezt az ENSZ alapokmá­nya is meghatározza. Ezért a testvéri szocialista országokkal együtt aktívan és kezdeményezően fellépünk az ENSZ közgyűlés ülésszakain, a ENSZ gazdasági és Szociális Tanácsában, a kereskedelmi és és fejlesztési konferencián és az ENSZ számos szervezetében annak érdekében, hogy jelentős javaslatokat és dokumentumo­kat fogadjanak el. Hogy milyen nagyra értéke­lik ezt a tevékenységünket, ar­ról az a tény tanúskodik, hogy az idén köztársaságunk képvi­selőjét választották a Gazdasá­gi és Szociális Tanács, a leg­fontosabb világszervezet hat fő szerve egyikének elnökévé. Diplomáciai kapcsolataink fejlesztése Csehszlovákiának a nemzet­közi életben megvalósított ak: ciói között jelentős felelősség­teljes szerepe van a CSSZSZK Szövetségi Gyűlése kezdeménye­zésének. A Szövetségi Gyűlés­nek a külpolitika fontos kér­déseiről tett nyilatkozatai, El­nökségének, külügyi bizottsá­gainak és parlamenti csoport­jainak sokoldalú tevékenysége, a küldöttségek látogatásai, tár­gyalásai és cseréje — mindez lényegesen gazdagítja államunk külpolitikai törekvését. A diplomáciai kapcsolatok a politikai párbeszéd, a gazdasá­gi, kulturális, tudományos-tech­nikai együttműködés fejleszté­sének bevált eszközei, megszi­lárdítják a szocializmus békés és humánus politikáját repre­zentáló sokoldalú kapcsolato­kat. Csehszlovákia az utóbbi két év alatt további 16 állammal kötött diplomáciai kapcsolatot. Míg 1975 ben 105 állammal, ma már 121-gyol van diplomáciai kapcsolatunk. Külföldi érde­keinket aktívan érvényesíti 81 képviseleti hivatal és 16 konzu­látus. Prágában 59 külföldi dip­lomáciai képviselet van. Az el­múlt két év alatt öt új képvi­seleti hivatal létesült. A szerződéses jogi területen is pozitív eredményeket értünk el. Következetesen érvényesít­jük a külpolitika azon lenini elveit, mely szerint szerződési­leg kell rögzítenünk azokat a kajjcsolatokat, amelyek vala­mennyi érdekelt félnek kölcsö­nös előnyöket hoznak, és a megvalósítás folyamatában kö­vetkezetesen meg kell tartani az egyezményeket, s így a szer­ződések rendszerének kialakítá­sával kell megszilárdítani a nemzetközi együttműködést és stabilitást. 1976-ban további 303 kétoldalú nemzetközi megálla­podást és szerződést kötöttünk. A mai napig a CSSZSZK 1942 nemzetközi szerződést és meg­állapodást írt alá, ami önmagá­ban is mércéje Csehszlovákia mai nemzetközi helyzetének. Jelentősen növekedett a két­oldalú találkozók, valamint ve­zető képviselőink és más orszá­gok képviselői politikai kap­csolatainak száma. Ezek jelen­tőségét kiemelte a Varsói Szer­ződés bukaresti deklarációja is, amely a nemzetközi kapcsola­tok fejlődésének politikai alap­ját és feltételét képezi. 1976- ban külügyminiszteri szinten más államok 13 képviselőivel találkoztunk, míg az idén az el­ső tíz hónapban már 21 ilyen tanácskozásra került sor, és az ENSZ-közgyűlés idei ülésszaka alkalmából további 40 találkozó zajlott le. Csehszlovákia 60 nemzetközi kormány és 1200 kormányon kí­vüli szervezet tagja. A Szövet­ségi Gyűlés képviselői és veze­tői ismerik a Nemzetközi Kap­csolatok Csehszlovákiai Társa­ságának sokoldalú tevékenysé­gét, elsősorban a 34 nem szo­cialista államban működő, a CSSZSZK barátainak társaságai­val folytatott gyümölcsöző együttműködés fejlesztésében, valamint az 52 csehszlovák vá­ros és járás testvérkapcsolatai­nak fejlesztésében a világ kü­lönböző városaival és járásai­val. A külföldi kulturális kapcsolatok A csehszlovák külpolitika fontos része a külföldi kulturá­lis kapcsolatok. 1969-től e kap­csolatok nagysága 30 százalék­kal növekedett. 1976-ban a kul­turális, oktatásügyi, tudomá­nyos és egészségügyi csere ke­retében csaknem ezer személyt fogadtunk, illletve küldtünk ki. Ennek 27 százalékát a kapita­lista országokkal folytatott cse­re képezi. A CSSZSZK kulturá­lis kapcsolatait jelenleg 123 or­szággal megkötött egyezmény, terv, illetve program szabályoz­za. Érdemes tevékenységet fej­tenek ki külföldön a csehszlo­vák kulturális és információs központok. Az országunk iránti érdeklő­dés vitathatatlan mutatója az idegenforgalom növekvő görbé­je. Tömegtájékoztató eszközeink és kulturális intézményeink te­vékenységének eredményekép­pen állampolgáraink objekti­ven és komplexen tájékozottak a nemzetközi * eseményekről. Aránylag sok sajtóterméket, audiovizuális információt, köny­vet, színdarabot, filmet, televí­ziós és rádióprogramot Impor­tálunk a nyugati országokból. Rendkívül örvendetes tény számunkra, hogy külpolitikánk bonyolult, felelősségteljes ak­cióiban közvetve vagy közvet­lenül aktívan részt vesz a CSKP több ezer tagja, a CSSZSZK, a CSSZK, az SZSZK kormányának tagjai, a Szövet­ségi Gyűlés, más szervek és szervezetek képviselői. Ez szavatolja, hogy külpolitikánk a békéért és a nemzetek biz­tonságáért folytatott világküz­delem aktív résztvevője, a Szov­jetunióval és a szocialista kö­zösség testvéri országánál megbonthatatlan szövetségben a következő időszakban is tel­jesíti nagy és nemes küldeté­sét — továbbra is a szocializ­mus, a béke és a biztonság tá­masza lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom