Új Szó, 1977. október (30. évfolyam, 271-301. szám)

1977-10-27 / 297. szám, csütörtök

HAZÁNK A SZOCIALISTA VILÁGRENDSZER SZILARD LÁNCSZEME Bohuslav Chnoupek külügyminiszter expozéja a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság külpolitikájáról a Szövetségi Gyűlés kamaráinak 5. együftes ülésén A Csehszlovák Szocialista Köztársaság legfelsőbb képvise­leti szervének képviselői elé lépek, hogy beszámoljak, mi­ként teljesítjük azokat a fel­adatokat, amelyeket a csehszlo­vák külpolitika elé a CSKP XV. kongresszusa kitűzött. Külpolitikánk kedvező ered­ményeit dolgozó népünk, a munkások, parasztok és értel­miségiek céltudatos erőfeszíté­sének köszönhetően, pártunk előrelátó vezetésével sikerült «lérni. Országunk szilárd lánc­szeme a szocialista világrend- szernek, a jelenlegi nemzetkö­zi kapcsolatok fő mozgató ere­jének, amely a szocializmus el­ső országára, a hatalmas Szov­jetunióra támaszkodik. A Szovjetunió és később az egész szocialista közösség ki­alakulásával olyan erő jelent meg a nemzetközi küzdőtéren, amely következetesen elutasí­totta a háborút, mint a politi­kai célok elérésének eszközéi, erő, amely első ízben emelte a tárgyalásokat a vitás kérdé­sek békés rendezésének és a népek közötti megértés elérésé­nek elvévé és egyedüli eszkö­zévé. A kommunista pártok ki­tűzték azt a nemes célt, hogy ki kell rekeszleni a háborút az emberi társadalom életéből, s ezt az elvet az állami politika programjában rögzítették és a béke eszméjét közvetlen kap­csolatba hozták a szociális ha­ladás eszméjével. Céltudatos igyekezet a békeprogram megvalósítására Évek múltával azt látni, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta eltelt hosszú, hatvanéves időszak egész fo­lyamán az első szocialista ál­lam külpolitikai tevékenységét a leszerelésre, a tartós és ál­talános béke, Európa és a világ biztonsága megteremtésére, az egész világ népeinek a szabad­ságra ,és a függetlenségre való jogai biztosítására irányuló erőfeszítések töltötték ki. Az időszak, amely azóta telt el, hogy az SZKP XXIV. kong­resszusa elfogadta és a szovjet kommunisták XXV. kongresszu­sa továbbfejlesztette a béke- programot, amellyel Csehszlo­vákia Kommunista Pártja XV. kongresszusa is teljes mérték­ben azonosította magát, az e program megvalósításéra irá­nyuló intenzív tevékenység je­gyében telt el. A haladó béke­szerető erők figyelme a nem­zetközi fejlődés alapvető irány­vonalára, a nemzetközi légkör megjavításának folyamatára, ezen belül a nemzetközi fe­szültség enyhülésére, a kölcsö­nös együttműködés és a bé­kés egymás mellett élés erősí­tésére Irányult. Megteremtődött a reális lehetősége egy új vi­lágháború elhárításának, ugyan­akkor kialakultak a feltételei annak, hogy a háborút végle­gesen ki lehessen küszöbölni a társadalom életéből. Az enyhülés ellenségeinek célja Ez a nemzetközi kapcsola­tokban bekövetkezett alapvető fordulat a szocializmus és a kapitalizmus osztályerőinek ará­nyában bekövetkezett minőségi eltolódás következménye, éspe­dig politikai, gazdasági, kato­nai-stratégiai és minden más területen. Természetesen soha­sem ringattuk magunkat ab­ban az illúzióban, hogy más­más eszmei pólusú országok közötti békés egymás mellett élés megvalósításának útja konfliktusoktól mentes út lesz. Mert hiszen éppen az utóbbi időben tanúi vagyunk annak, hogy a feszültség enyhülésé­nek ellenfelei azok, akik va­rázsló rituáléban riadót vernek a nagydobon, hogy elriasszák az „enyhülés rossz szellemeit“, az egész enyhülési politikát szinonimájaként lelölve meg mindannak, ami kétséges, rossz, katasztrofális, ha nem egyene­sen hazaáruló. Azt hangoztat­ják, hogy szerintük nincs szó itt másról, mint az engedmé­nyek sőt egyenesen az „aján­dékok“ bizonyos formájáról, melyeket az államok egyik cso­portja nyújt a másiknak. Az ilyen és hasonló akciók­nak az a céljuk, hogy megbont­sák a szocialista világrendszer egységét és összeforrottságát. El karják terelni a nyugati or­szágok dolgozóinak figyelmét a súlyos gazdasági helyzetről és nyomást akarnak kifejteni a realisztikusan gondolkodó kö­rökre, melyek az enyhülés hí­vei. Meg akarják ijeszteni a demokratikus erőket saját or­szágukban. Az úgynevezett em­beri jogokért indított kampá­nyokkal a szocialista országok­ban el akarják terelni a figyel­met a társadalmon való saját élősködésükről, a saját orszá­gukban uralkodó gazdasági helyzet kellemetlen dialektiká­járól, arról a tényről, hogy tár­sadalmuk magában hordozza a belső ellentmondások kigyó- gyíthatatlan betegségeit, és ez­zel ténylegesen megtagadja az alapvető emberi jogokat, mint amilyen a jog a munkára, a művelődésre, a szociális bizton­ságra, vagy az egzisztencia biztosítására betegség esetén és öregkorban. .A katonai ipari komplexumok arra használják fel és ösztönzik ezeket a kam­pányokat, hogy kedvező légkört teremtsenek a katonai költség- vetések, a fegyverkezés növelé­sére. E reakciós erők hatásának következtében folytatódik a fegyverkezési verseny a világ­ban. Fegyvergyártásra annyit fordítanak az országok földün­kön, hogy csak mostani beszé­dem alatt további hatvanmil­lió dollár folyik be a fegyver­gyárak számlájára. A' katonai ipari komplexumok cápái új, még rafináltabb és szörnyűbb tömegpusztító fegyverek gyár­tására készülnek. Forrón üdvözöljük az új szovjet békekezdeményezést 1977 X. 27. Ezért forrón üdvözöljük és támogatjuk az ú| jelentős szov­jet kezdeményezést, amely az ENSZ-közgyűlés mostani ülés­szakán beterjesztett két doku­mentumjavaslatban jut minde­nekelőtt kifejezésre. Üdvözöljük és támogatjuk a nemzetközi enyhülés elmélyítésére és meg­szilárdítására vonatkozó nyilat­kozatot és a nukleáris háború veszélyének elhárítására vonat­kozó határozatot, valamint a Gromiko elvtárs beszédében szereplő további jelentős gon­dolatokat. A nemzetközi feszültség eny­hülésére, az európai és a világ­béke megőrzésére, a népek biztonságának megszilárdításá­ra irányuló mindennapos erőfe­szítéseinkben szemmel látható sikereket értünk el. Ezek döntő mértékben a Szovjetunió követ­kezetes békepolitikájának, az SZKP Központi Bizottságának és személy szerint főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnöke tevékenysé­gének eredményei, aki összekö­ti a világpolitika alakulásának mélyreható marxista—leninista elemzését azzal a művészetével, hogy ki tudja fejezni a szocia­lista közösség s az összes ha­ladó ós békeerők létérdekeit, összekapcsolva ezt a megvaló­sításukért vívott fáradhatatlan harccal. A szocialista közösség orszá­gainak következetes békepoliti­kája, mely a nemzetközi fe­szültség enyhülési folyamatá­nak elmélyítésére, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányában fog­lalt elvek és megállapodások komplex megvalósítására irá­nyul, tükröződött abban az ok­mányban, amelyet a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete fogadott el a múlt év novemberében „Nyilatkozat a nemzetközi feszültség enyhü­lésének új céljairól, az európai biztonság megszilárdításáról és az együttműködés fejlesztésé­ről.“ Tovább kell szilárdítani a szocialista közösség egységét A szocialista közösség orszá­gai a nemzetközi kapcsolatok alapvető stabilizációs tényező­jévé leütik. Egységük, gyümöl­csöző testvéri együttműködésük, sikeres belső fejlődésük magva ben, a nemzeti és nemzetközi érdekek tiszteletben tartásával kulcsfontosságú tényezője di­namikus fejlődésüknek és az egész szocialista világrendszer p rog ressz ív fe jl ődéséne k. Rulmslav Chiioupek külügyminiszter előterjeszti expozéját a Szö­vetségi Gyűlés Kamaráinak keddi együttes ülésén. (CSTK-felvétel) a pozitív folyamatok sikeres folytatódásának a nemzetközi kapcsolatokban. Az SZKP XXV. kongresszusa, pártunk XV. kongresszusa és a kommunista testvérpártok kong­resszusai ezért emelték az első helyre azt a követelményt, hogy tovább kell szilárdítani a szo­cialista közösség egységét és erősíteni ennek fejlődését. En­nek az irányvonalnak megvaló­sítása során a csehszlovák kül­politika mindig abból a nézet­ből indult ki, hogy a szocialis­ta közösség országainak egysé­ge és testvéri kapcsolatainak elmélyítése a marxizmus—leni­nizmus és a szocialista interna­cionalizmus elveinek alapján, az igazi egyenlőség szellemé­A szocialista közösség orszá­gai egységének szilárdítása, békés külpolitikájuk alakulása, s biztonságuk és védelmük biz­tosítása szempontjából elsődle­ges küldetése van a Varsói Szerződés szervezetének, amely­nek Csehszlovákia szilárd és elválaszthatatlan része és tevé­kenyen kiveszi részét ennek munkájából. Minőségileg magasabb szintre jutott a szocialista országokkal folytatott sokoldalú gazdasági együttműködésünk is a KGST keretében. Az elmúlt években tovább fejlődött Csehszlovákia népgazdaságának kapcsolata a KGST tagországaihoz, főként a Szovjetunió gazdaságához. Külpolitikánk fő feladata a Szovjetunióval való barátság és együttműködés erősítése A történelmi időszak, amely az országnak a szovjet hadse­reg által történt felszabadítá­sa óta telt el, a szocializmus építésének időszaka hazánkban megcáfolhatatlanul igazolta, hogy nem lehet sem szabadság és függetlenség, sem szocializ­mus Csehszlovákia népei szá­mára a Szovjetunióval való leg­szorosabb és testvéri szövetség nélkül. Ezért hangsúlyozta a CSKP XV. kongresszusa is, hogy a csehszlovák külpolitika fő és változatlan feladata a test­vérbarátság, a szövetség és a sokoldalú egviittmüködés állan­dó szilárdítása a Szovjetunióval a marxizmus—leninizmus, a szocialista internacionalizmus, a testvéri kölcsönös segítség, támogatás és harci szolidaritás elveinek alapján. A testvéri szövetség és né­peink közeledés szüntelen el­mélyítésének folyama tában je­lentős szerepet játszik az 1970- ben aláírt csehszlovák—szovjet .barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezmény, amelv folytatása barátságunk legnemesebb ha­gyományainak. Ennek alapján a csehszlovák—szovjet kapcso­latok széleskörűen, sokoldalúan fejlődtek és magas szintet ér­tek el, ami nemcsak a kapcso­latok terjedelmében, hanem mindenekelőtt hatékonyságában is kifejezésre jut. Csehszlovákia és a Szovjet­unió s a szocialista közösség valamennyi országa egységes magatartásának biztosításához külpolitikai téren a külügymi­nisztériumok közötti hatékony és szoros együttműködés is hozzájárul. Rendkívül fontosnak ás Je­lentősnek tartjuk a törvény ho zó testületek útján megvalósu­ló kapcsolatokat. Nem kevésbé fontos szerepet játszik a két ország lakosságá­nak hatalmas tömegeit tömörí­tő szakszervezetek, ifjúsági szervezetek, nőszervezetek és más szervezetek közötti kap csolatok intenzívebbé tétele. Az új alkotmány elfogadása fontos mérföldkő a Szovjetunió népeinek politikai történetében és életében, a dicső lenini párt történelmi hozzájárulása az egész világ dolgozóinak a sza­badságért, az emberi haladá­sért, a tartós békéért, az Igazi szocialista humanizmus megva­lósításáért, a szociálökonómiai, polgári jogokért és a valóban demokratikus emberi szabad­ságjogokért folyó harc nemzet­közi ügyéhez. A Szovjetunió új alkotmánya, amely a békés kül­politikát az állam alaptörvé­nyének szintjére emeli, ily mó­don hatalmas fegyverévé lesz a szocializmusnak és a kommu­nizmusnak. A gazdasági kapcsolatok és a tudományos műszaki együtt­működés a Szovjetunióval a csehszlovák népgazdaság szá­mára legfontosabb része kül­gazdasági kapcsolatainak és tartós kihatással van a cseh­szlovák népgazdaság fejlődésé­re. A Csehszlovákia és a Szov­jetunió közötti kölcsönös ke reskedelem az 1976—1980. évekre szóló hosszú lejáratú csehszlovák—szovjet árucsere­forgalmi és fizetési megállapo­dás alapján valósul meg, mely jelentősen elősegíti a csehszlo­vák ipar gyártási programjai­nak stabilizálását. A mostani ötéves terv időszakában az áru­csere-forgalom értéke eléri n 24 milliárd rubelt és a megelő­ző ötéves tervidőszakban mag­valósult árucsere szintjét 45 százalékkal haladja meg. Igen nagy jelentőségűek a csehszlovák—szovjet kapcsola­tokban a gazdag kulturális kap­csolatok. Tarka palettájuk elő­segíti a két ország nemzeti kultúráinak gazdagítását és kölcsönös közeledését. Szüntelenül fejlődik együttműködésünk a szocialista közösség további országaival is Jelentősen elmélyült az együttműködés a szocialista közösség többi testvérországá­val is. A szocialista országok veze­tőinek rendszeres találkozói ma a leglényegesebb formáját je­lentik a sokoldalú együttműkö­dés dinamikus fejlődésének, s az ezeken a találkozókon elfo­gadott dokumentumok a Var­sói Szerződés és a KGST tagál­lamainak egységét és összefor­rottságát demonstrálják. A Lengyel Népköztársasággal fennálló kapcsolatok terén to­vább fejlődött a kölcsönös együttműködés a politikai, gaz­dasági és kulturális élet vala­mennyi területén, E kapcsola­tok tetőzése volt a Lengyel Népköztársaság párt- és álla­mi küldöttségének hivatalos, baráti látogatása Csehszlová­kiában, az idén július elején. Az együttműködés további el­mélyítését segítették elő a Lengyel Népköztársaság minisz­terelnökének és külügyminisz­terének csehszlovákiai munkalá­togatásai is. Kapcsolataink a Német De­mokratikus Köztársasággal va­lamennyi területen dinamikus fejlődést értek el, ami teljes mértékben megfelel a Cseh Szlovákia Kommunista Pártja XV. kongresszusán és a Német Szocialista Egységpárt IX. kongresszusán kitűzött irányvo­nalnak. Igazolták ezt a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság é;» a Német Demokratikus Köztár­saság párt- és állami küldött­ségei között nemrég lezajlott tárgyalások is. Sikeresen fejlődnek kapcso­lataink a Magyar Népköztár­sasággal. Jelentős ösztönzést jelentenek a kölcsönös kapcso­latok további fejlesztéséhez a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság és a Magyar Népköz- társaság párt- és állami kül­döttségei idén szeptemberben folytatott tanácskozásainak eredményei. Ez a látogatás ki­fejezte a két ország népeinek megbonthatatlan barátságát. A miniszterelnöki és külügymi­niszteri szinten megvalósult tárgyalások szintén hasznosak és gyümölcsözők voltak. Sokoldalú fejlődést mutatnak a Bolgár Népköztársasággal fenntartott kapcsolataink is, amelyek a két ország nézetei­nek azonosságából indulnak ki az összes alapvető politikai kérdésekben. A kapcsolatok széles skálája a kultúra, az ok' tatás- és az egészségügy terü­letén, a turistafogalom fejődé­se s a kiterjedt gazdasági és tudományos-műszaki együttmű­ködés mindkét fél számára előnyös feltételeket teremt a két ország népei barátságának további elmélyítésére, és szi­lárdítására. Jól * fejlődnek a kétoldalú kapcsolatok a Román Szocialis­ta Köztársasággal, ahogy azt a legmagasabb szinten az idén júniusban megvalósult csehszlo­vák párt- és állami küldöttség látogatása igazolta. E látogatás folyamán összesen hat megál­lapodás, jegyzőkönyv és szerző­dés aláírására került sor a gazdasági kapcsolatok és a kooperáció további fejlesztésé­ről a gép- és a vegyipar terü­letén. Sikeres volt a Román Szocialista Köztársaság Minisz­tertanácsa elnökének tárgyalá­(Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom