Új Szó, 1977. október (30. évfolyam, 271-301. szám)
1977-10-24 / 294. szám, hétfő
A földet szerelni kell Amikor megérkeztem a Sajó- gömöri (Gemer) Efsz telepére, úgy éreztem magamat, mintha eg.y új faluban lennék, A korszerű istállóktól, műhelyektől alig kőhajításnyira áll az egyszintes irodaház, távolabb, az út szélén lakóházak sora fehérük. A telep parkolóhelyén személygépkocsik tucatja áll, No, nem hivatalos kocsik, hanem az itt dolgozó munkásoké, alkalmazottaké. Egy busz is árválkodik köztük, ez a szövetkezet tulajdona. Ezen szállítják a környező falvakból munkába és haza a dolgozókat. Jó, észszerű ötlet, s ami lényeges: gazdaságos is. Ha esik, ha fúj, a dolgozók kényelmesen és pontosan érkeznek munkahelyükre. A buszról lekésni nem Tehet. Aki mégis, ha kedve tartja, kilométereket gyalogolhat. Ha nem, akkor otthon marad. A hiányzást és a késést ťeljegyzik, ez pedig a fizetésen fc. meglátszik. A sajógömöri szövetkezet 1949 ben alakult meg. A majd három évtized alatt a tagság megélt már számtalan jó és tossz gazdasági évet. Bosszankodtak, örültek is eleget. Az elnökök, a vezetők is gyakran váltogatták egymást. Az 52 éves Orbán Ferenc, a szövetkezet jelenlegi elnöke volt már csoportvezető, agronómus, elnök is. Évek óta ismét ő áll a 3100 hektárnyi területen gazdálkodó szövetkezet élén. Amikor újra átvette a szövetkezet vezetését, több millió korona adósság terhelte a gazdaságot. A munkafegyelem laza volt, az átlagos hektárhozam búzából nem érte el a 30 mázsát. Ebben a gazdasági évben 40 mázsát terveztek hektáronként, és negyvenkettő lett. Cukorrépából négyszáz volt a terv, s a valóság átlagosan 460 mázsa hektáronként. Tizenhét korona volt a munkaegység, ma 30 koCsernok István, a pártelnök többsége minden gyűlésen hozzászól a felvetett kérdésekhez. Ma már nincá álmatag, unalmas gyűlésünk. Mindenki látja, érzi, hol szorít a cipő, sok okos javaslat hangzik el a termelékenység, a gazdaságosabb munka megszervezésére. A párttagság 80 százaléka közvetlenül a termelésben dolgozik. Jelenleg 15 párttagjelölt várja felvételét. A szövetkezet elnöke a kös vetkezőket mondja: — Én a párt és a magunk munkáját is a gazdasági eredményeken mérem le. Ezek pedig az idén kiválóak. Ilyen évünk még nem volt. Eddig minden téren túlteljesítettük gazdasági terveinket. Év végére, szerény becslésünk szerint is, 4 millió korona többletjövedelemre számíthatunk. Az elnök véleménye szerint: ahol a vezetés rugalmasan igazodik a szükségletekhez, ott az eredmény sem marad el. A szövetkezet ma már valóban nagyüzemi szinten és korszerűen gazdálkodik. Az elnök beszélgetésünk elején ezt mondta: — jól gazdálkodni csak pénzért nem lehet. Ehhez szív, és ha szabad így fogalmaznom: egy kis hobby is kell. Apám mindig arra tanított: fiam, a Orbán Ferenc, a szövetkezet elnöki 1977 X. 24. róna. Október 8-ra elvetették a tervezett 750 hektár kenyérnek valót és a 100 hektárnyi őszi keveréket. Megtudtam azt is, hogy a szántóterület 64 százalékán termesztenek kalászos növényeket, 180 hektáron cukorrépát, 45-ön dohányt, 30-on zöldséget, 28-on pedig szőlőt. Kilencvenkét hektárnyi területen most készítik elő a talajt a teraszos szőlőgazdálkodásra. A szőlő ültetésénél már minden munkát géppel végeznek. A szőlészetet főiskolát végzett agrármérnök irányítja. Kisegítői is szakemberek. A tagság véleménye szerint remi és fegyelem van a szövetkezetben, de a keresetük is szép. A dolgozók pedig elsősorban a boríték vastagságán mérik le, hogy jól irányítják-e a szövetkezetet vagy sem. Orbán Ferencet megkértem, válaszoljon néhány kérdésemre. — Várjon egy pillanatra, behívom Csernok István elvtársat is, szövetkezetünk pártszervezetének elnökét. Jobb, ha kettőnk véleményét hallja. így beszélgetésünk hármasban folyt. Csernok István 35 éves, magas, barna, határozott tekintetű fiatalember. Mezőgazdasági szakközépiskolát végzett. Tagja a kerületi pártbizottságnak. Tíz éve dolgozik a gömöri szövetkezetben, évekig üzemgazdásza volt. Egy éve függetlenített elnöke a szövetkezet párt- szervezetének. — Amióta létrejött az önálló pártszervezetünk, több idő jut saját problémáink megvitatására —» kezdi a pártelnök —, majd így folytatja: Élénkebbek a viták, párttagságunk nagy földet szeretni kell. Add meg neki, amit kíván, akkor joggal várhatsz jó termést. Mi nemcsak az agrotechnika szabályait tartjuk meg pontosan, hanem gépeink is a legkorszerűbbek. Nagyon jelentős a sajógömöri szövetkezetbfMi az állattte- nyésztés is. E téren szintén a korszerűsítésre fordítják a legtöbb gondot. Elsősorban a szarvasmarha-tenyésztést emelném ki. A szarvasniarha-állo- mány 3200, ebből lá8o tehén. A szarvasmarha több mint 50 százaléka keresztezett. Fokozatosan a szlovák-tarka és a holland fekete-tarka hibrid tehenek tenyésztésére térnek át. Az igényes tehénfajtáknak korszerű istállókat építenek. Már felépült egy K-320-as és egy K-220-as típusú modern istálló. S ami nagyon lényeges, a főzootechnikus állatorvos. A főbb gazdasági ágazatokat agrármérnökök irányítják. 400 szövetkezeti tag átlag- életkora 40 év, ami jónak mondható. Az utóbbi években egyre több fiatal tér vissza falujába, és vállal munkát a szövetkezetben. Ezek számára a szövetkezet saját költségén 42 családi házat épített. A további hazavágyó fiatalokat is új lakás várja. A pártelnök elmondta azt is, hogy a fiatal szövetkezeti dolgozók részére nemcsak a szakmai, hanem a politikai továbbképzés lehetősége is megvan. Tehát egy olyan aktív gazdasági, politikai és szellemi életről van itt szó, amely egyaránt szolgálja a szövetkezet és a tagság javát. TÖRÖK ELEMÉR Kielégíti) o mezógozdasógi munkák üteme HELYZETKÉP KÉT JÄRÄSBÖL Még csak október végén járunk, de a mezőgazdasági üzemekben az őszi mezei munkák zömét máris elvégezték. Jelentősen leszűkült a tennivalók köre, így jelenleg az erőket lényegében már csak három munkára kell összpontosítani, és adott a lehetőség, hogy a mezőgazdasági dolgozók ezekkel is határidőben végezzenek. Az elmondottakat bizonyítja a galántai és a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás őszi helyzetképe is. Még két jó hét kell A galántai járásban az elmúlt hetekben első számú munka a búza vetése volt. Érthetően, hiszen ezzel már a jövő évi jó termés alapjait rakták le. A vetőgépek jelenleg már a szérűkben pihennek, a tervezett 19 500 hektáron idejében és jó minőségben vetették el a búzát. — Pedig nem volt könnyű — mondta Iványi Vince mérnök, át járási Mezőgazdasági Igazgatóság főagronómusa. — Száraz volt a talaj, az ekék által felforgatott nagy hantokat nehezen lehetett eldolgozni. Különösen ott, ahol árpa után. vetettek búzát és tavasszal meggyúrták a puha földet. A járásban lett útjaink alkalmával többször meggyőződtünk róla, hogy mezőgazdasági üzemeink dolgozói a minőség rovására e nehézség ellenére sem tettek engedményt, és a búzát jól előkészített talajba vetették el. A munka minősége mellett részben a fajtaválasztékkal is elégedettek vagyunk. Azért részben, mivel az eddigi, bevált és jól termő fajták mellett nem vethettünk annyit a legújabb fajtákból, elsősorban a Sláviá- ból, amennyit szerettünk volna. Még kél jó hét kell ahhoz, hogy a járásban lényegében végezzenek a betakarítással. Cukorrépát 4200 hektáron termesztettek és a növény betakarítása még soha nem tapasztalt ütemben folyik. A kampány első napjától kezdve bőségesen ellátták a cukorgyárat, így a feldolgozásban sem volt fennakadás. Jelenleg már csak 700 hektáron van földben a cukorrépa, és adott a lehetőség, hogy a járásban november 7-re — ahogy azt a mezőgazdasági üzemek a Nagy Októberi Szocialista* Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére vállalták — járásszerte befejezik a cukorrépa betakarítását. — Sokkal jobban kell igyekeznünk, ha ugyanezt a szemes kukoricánál is el akarjuk érni. Mezőgazdasági üzemeink a közel 15 000 hektárnyi területnek feléről takarították be a növényt, ami nagyon jó eredmény, ha az elmúlt évihez hasonlítjuk, de kevésbé jó, ha a kitűzött határidőt vesszük alapul. A kukorica betakarítását elsősorban a szem nagy nedvességtartalma késlelteti. A 36, sőt helyenként 40 százalék nyi vizet tartalmazó szemet nagyon nehéz megszárítani, még akkor is, ha szárítóink napi 24 órán át üzemelnek, és a heti műszaki karbantártási időt a minimálisra csökkentjük. A karbantartások többségét — amit lehet — például a szárítás folyamatában végzik el. Az őszi mezei munkák közül utolsóként — de a jelek szerint határidőben — fejezik be az őszi mélyszántást. A tervezett 36J100 hektárnak eddig harmadát szántották fel, de az ütem napról napra nagyobb, mivel a vetésből, illetve a cukorrépa betakarításából felszabadult traktorokat is bekapcsolják az őszi mélyszántásba.. Munka novemberben is lesz Németh János mérnök, a Dunaszerdahelyi Mezőgazdasági Igazgatóság főagronómusa is arról tájékoztatott, hogy időelőnnyel végzik az őszi munkákat. — Búzát 16 600 hektáron fogunk termeszteni, a vetést az elmúlt héten befejeztük. Magtárban van a napraforgó, a szója és a lucernamag. Az 5000 hektár cukorrépának mintegy 70 százalékát, a szemes kukoricának pedig felét takarítottuk be. Lényegében befejeztük a szőlő- és almaszüretet, a zöldségkertészetben már csak egy-két helyen ad munkát a gyökérzöldség felszedése, illetve a káposzta betakarítása. Nem emlékszem, hogy az őszi mezei munkákat — különösen a cukorrépát — illetően, valaha is ilyen jól álltunk volna. Egyedüli munka, ahol némi lemaradás mutatkozik, az őszi mélyszántás. A tervezett 35 000 hektárból eddig 10 000 hektárt szántottunk fel. Kétségbeesésre azonban itt sincs ok, mivel a felszabaduló traktorokkal behozzuk a késést. És közben talán egy kiadós esőt is kapunk, ami átmenetileg megnehezítené ugyan a betakarítást, de annál többet segítene a szántásnak és a búzának. Kevés ugyanis a talajnedvesség, lassan kel a búza, és az eke sem fordítja úgy a földet, ahogy az kívánatos lenne. Amint a továbbiak során kitűnt, nemcsak az elvégzett munka mennyisége, hanem minősége is kielégítő. A búza agrotechnikai határidőn belül, én jól előkészített talajba kerüW. Tavalyhoz viszonyítva csökkent a Száva vetésterülete, vele azonos részarányt — 30 százalékot — kapott a Jubilejnaja 50, és jelentősen előbbre lépett a ranglétrán a Solaris. A tavalyi 7 százalékkal szemben az idén a vetésterületnek már 25 százalékát kapta. — A Solaris az elmúlt két évben már bebizonyította, hogy magas agrotechnikai szint mellett nagy hozamot ad. Ezért részesítjük előnyben. * Többet kell vele törődni, mivel a jelenleg termesztett fajták közül a legigényesebb, de visszafizeti a többletmunkát. — Időelőnnyel végzik a betakarítást, így rövidesen befejezik. Lényegesen korábban, mint az előző években. Mi lesz azután? — Tovább folytatjuk a munkát. Unatkozni egyetlen mező gazdasági üzemben sem fognak sem november végén, sem december elején. Az a tény, hogy előbbre vagyunk a betakarításban, megnyugtató. Lehetőséget ad arra, hogy még jobbam ügyeljünk a minőségre. Idő marad arra, hogy állattenyésztőink számára jó minőségű és az előző évekhez viszonyítva több takarmányt silózzunk, mivel maximális mennyiségű kukoricaszárat takaríthatunk be. -És ha ez is meglesz, még mindig akad munka, mivel kihordható az időközben felgyülemlett istálótrágya, és párhuzamosan a cukorrépa, valamint a szemes kukorica vetésterületének egy része is előkészíthető. Nem árt például, ha a Zea.- zinnal ősszel permetezik a talajt, nem szólva arról, hogy azt, amit most elvégzünk, már nem marad meg tavaszra. Amikor ismét rengeteg lesz a tennivaló. EGRI FERENC Sikeres olajkutatás Szahalin közelében „Nagy a valószínűsége, hogy Ázsia legnagyobb olajmezőjére bukkantunk“ — jelentette ki bizakodóan Kobajasi Szadao, a Sahalin Oil Development Cooperation Co. a szovjet sziget szénhidrogénkincseinek felkutatására és kiaknázására alapított szovjet —japán vegyes vállalat elnöke. Szahalin északi részén, Oha közelében 1400— 2200 méter mélységből a kontinentális talapzatból tört fel a jó minőségű, alacsony kéntartalmú édes olaj. A kísérleti fúrótorony jelenlegi hozama napi 100 tonna. A vegyes vállalat 1978 végéig folytatja kutatási programját, hogy megállapítsa a lelőhely kiterjedését és számításokat végezzen a kiaknázás gazdaságosságát illetően. A szovjet—japán vegyes vállalat augusztus óta keres olajat és földgázt Sz,ahalinon és a kétoldalú megállapodás szerint, ha az iparszerű termelés megkezdődik, mintegy 15—20 esztendőn keresztül Japán veszi át az olaj 50 százalékát. A kitermelés közel 1 milliárd dolláros összköltségét Japán és a Szovjetunió egyenlő arányban viseli. Az erdő- és fagazdálkodás fejlesztése Lengyelországban Lengyelország több mint kétszer akkora összeget ruház be az erdő- és faiparban az 1976 —1980-as ötéves tervben, mint az előző ötéves tervidőszakban. Az előirányzott 84,6 milliárd- nak egynyolcadát, 10,8 milliárd zlotyt szánnak az erdőgazdaságok fejlesztésére, a többit a fafeldolgozó ipar kapja. Bár a faipari gépek gyártását is fokozzák ennek üteme egyelőre nem tarthat lépést a fafeldolgozó ipar fejlődésével. A gépszükséglet annál is nagyobb, mert a fakitermelés 85 százalékát gépesíteni akarják 1980-ig. Az erdőgazdasági és faipari minisztériumhoz tartozó vállalatok eladási forgalmát 1975- höz képest 1980-ig 56 százalékkal 120 'milliárd zlotyra akarják növelni. A legnagyobb ütemű fejlesztés a forgácsoltfa- gyártásban valósul meg, amelynek termelését több mint kétszeresére (205 százalékl akarják növelni. A bútorgyártás 96,4 százalékkal 59,7 milliárd zlotyra nő. Fejlesztik a Vietnami halászatot Vietnam délnyugati, a Sziámi-öböllel határos partvidéke igen gazdag halban. Az MTI hanoi tudósítója idézi a FAO egyik jelentését, amely szerint a partvidéki tartomány halászai akár évente 400 ezer tonna halat is kifoghatnak. Kién Oiang tartomány a Sziámi-öböl mintegy 200 kilométeres szakaszát, továbbá a halban rendkívül gazdag Phu Quoc szigetet foglalja magába. A háború előtt körülbelül 20 ezer ember élt halászatból. A felszabadulást követően helyreállították a halászati ipart. Az állam támogatást nyújt a halászhajók tulajdonosainak és ellátja őket üzemanyaggal. A közvetítő kereskedőréteget kikapcsolták, szerepüket állami szervek vették át. A halászat fejlesztéséhez az OPEC is folyósít pénzügyi támogatást. FAO előrejelzés az ideí rizstermelésről Ha Ázsiában továbbra is kedvező marad az időjárás, a világ (hantolatlan) rizstermése elérheti a 351 millió tonnát — írja a FAO előrejelzése — és ez meghaladja nemcsak az 1976. évi 343 milliót, hanem az eddigi legnagyobb és 1975-ben elért 348 millió tonnás termést is. Az egy főre jutó mennyiség azonban nem nagyobb a tavalyinál és elmarad az 1975-ben elért feladagtól. A növekmény majdnem teljes egészében a Távol-Keletről származik. Az indiai szubkon- tinensen a bőséges monszunesőzések időleges árvizeket okoztak ugyan, de kedveztek a rizstermésnek. Kínában is nagy esőzések voltak, a száraz tavasz után ez is javítja a kilátásokat. Végül Japánban is nagyobb lesz a termés.
