Új Szó, 1977. október (30. évfolyam, 271-301. szám)
1977-10-03 / 273. szám, hétfő
A diószegi (Sládkovičovo) Major István cukorgyárból már szállítják a fogyasztóknak az idei clkorrépatermésből gyártott cukrot. A gyár napi teljesítménye 193 vagon cukorrépa feldolgozása. Felvételünkön: Hollós Olga a kristálycukrot csomagolja. (Felvétel: A. Páldy — CSTK) Ostrava — a fejlődés városa (Tudósítónktól) — Az Ostrar vai Városi Nemzeti Bizottság ? napokban hagyta jóvá a város távlati fejlesztési tervét. A tervezet magában foglalja az ostravai lakásépítés, városrendezés és környezetvédelem távlatait 1990-ig. A tervezet módosítja a hatodik ötéves tervidőszakra előirányzott lakásépítési tervet. Ebben az ötéves tervidőszakban az észak-morvaországi metropolisban 14 000 új lakás épül. Üj lakótelepeket létesítenek, s a még befejezetlen lakótelepeket gyorsított ütemben építik fel. A jövőben Ostrava területe főleg déli irányban nagyobbodik. A városfejlesztés szerves része az ostravai városközpont átépítése, ami rendkívüli feladatok elé állítja az ostravai építővállalatokat, mivel a városközpont átépítését a forgalom lényegesebb korlátozása nélkül tervezik. Nagy gondot fordítanak a város zöldterületének védelmére és kiszélesítésére. A városfejlesztési terv Ostrava közúti hálózatának és hídjainak teljes felújítását is tartalmazza. (sm) Öt év alatt — 11 millió szakmunkás A szovjet fiatalokat a szakközépiskolákban 1100 foglalkozásra készítik fel. A szakmunkásképzés alapja a szakközép- iskola. A Szovjetunió 0270 szakközépiskolája a szakmai képzésen kívül a középiskolás tananyag elsajátítását is lehetővé teszi. A szakközépiskoláknak az elmúlt évtizedekben különösen nagy szerepe volt a szövetséges és autonóm köztársaságok nemzeti munkásosztályának megteremtésében. A szakközépiskolákban harmonikusan összekapcsolódik a tanulás és a munka. Ehhez minden feltételt megteremtettek. A leendő szakembereknek szertárak, laboratóriumok, korszerű kísérleti eszközök állnak rendelkezésükre. Minden szakközépiskola kapcsolatban áll valamilyen termelőüzemmel vagy kolhozzal, ahol a tanulók az elméleti ismereteket a gyakorlattal gazdagíthatják. A választott szakma jellegétől függően a tanítási idő 1— 3 év között váltakozik. Ez alatt az idő alatt a tanulók teljes ellátásban részesülnek: az étkezés, a munkaruha, a kollégium ingyenes. A legnehezebb szakmák tanulói még állami ösztöndíjat is kapnak. A szakközépiskolák az elmúlt évtizedben 33 millió szakmunkást adtak az országnak. A jelenlegi ötéves tervben a szovjet munkásosztály 11 millió szakközépiskolát végzett fiatallal növekszik. (Rndapress — APN) Vasút-újjáépítés Latin-Amerika első vasútvonalát 1837-ben avatták fel Kubában. Ez a vasút — a személyszállítás mellett — főként a cukorszállítás céljait szolgálta, de az 1929—32-es nagy világgazdasági válság után nem sok gondot fordítottak rá, s a többi vonal fenntartására sem. Ezért a mai Kubában igen sürgős feladat a vasútvonalak felújítása, a személy- és teheráru- szállítás modernizálása. A vasút-rekonstrukciő részletes terveit 1969—70-ben dolgozták ki, s a folyamatos program megvalósításában igen nagy segítséget ad a szigetországnak a Szovjetunió. A most folyó első ötéves tervben újjáépítik többek között a 880 kilométer hosszú Havanna—Santiago de Cuba vonalat. Az ötéves terv vasúti beruházásaira 700 millió pesót fordítanak, s ebből 1149 kilométer hosszú pálya átépítését tervezik. Megteremtik a vasútépítéshez szükséges igari hátteret is, de a modernizáláshoz szükséges mozdony- és kocsiparkot importból biztosítják. Elsősorban a szocialista országokból, de Argentínából és Kanadából is vásárolnak vonatokat: 1976 és 1980 között 40 Diesel-mozdonyt és több mint 1900 tehervagont szereznek be. A vasútvonalak, a kocsipark modernizálásával egyidőben a vasúti személyzet, a szakemberek képzésére is nagy gondot fordítanak. (Budapress — Prensa Latina) Épül bolgár közreműködéssel 1977. X. 3 A bolgár tervezőmérnökök és építészek szakértelmét szívesen veszik Igénybe az úgynevezett harmadik világ országaiban. Bolgár tervek alapján, bolgár szakemberek közreműködésével épül többek közt a nigériai Ilorinban egy hatalmas sportstadion. Líbiában a sejhai nemzetközi repülőteret, valamint orvosi rendelőintézeteket, kórházakat készítenek a bolgár építészek Afrika legnagyobb színházát Nigéria fővárosában szintén bolgár szakemberek emelték. Számos ipari objektum létesítésében is részt vesznek: terveznek és építenek olajfinomítókat, völgyzáró gátakat, öntözőműveket. Munkájukat a Technocxportsztroj nevű vállalat szervezi, amely szovjet partnerével, a Tehno- promprojekttel több közös vállalkozást is indít. Ilyen többek között a líbiai, 200 kilométer hosszú energiavezeték építése. Ojabban szerelési munkák közös vállalására folynak a tárgyalások nyugat-európai, japán és amerikai cégekkel. (Budapress — Sofiapress) Új feladatok a felsőoktatásban ÍRTA: JURAJ BUSA, AZ SZSZK OKTATÁSI MINISZTERE A fejlett szocialista társadalom építésének és a tudományos-műszaki fejlődésnek az időszakában — amikor a tudomány és a technika népgazdaságunk továbbfejlesztése szempontjából az egyik legmeghatározóbb tényező — nőnek a követelmények a diplomás szakemberek oktatásával és képzésével szemben. A tanév kezdete kedvező alkalom arra, hogy elgondolkozzunk a felsőoktatási intézmények munkájának eddigi eredményein és a rájuk váró feladatokon, s elemezzük, milyen szerepet töltenek be a szocialista értelmiség képzésében és nejjelésében. Az 1977178-as tanév is erre késztet bennünket, annál inkább, mert ez az iskolaév jelentős lépés lesz a főiskolák és az egyetemek átépítésében és az új oktatási tervezetből eredő feladatok megvalósításában. Éppúgy, mint minden iskolatípusban, a felsőoktatási intézményekben is az idei munka a Nagy Október 60. és a februári győzelem 30. évfordulójának alkotó légkörében folyik majd. Az új tanév küszöbét azzal az elhatározással lépjük át, hogy ezeket a jubileumokat a leghatékonyabban használjuk ki a munkakezdeményezés fejlesztésére, az oktatómunka és a tudományos kutatómunka javítására, egyszóval a kommunista nevelés egész rendszerének jobbítására. A kommunista nevelés elmélyítése Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy a felsőoktatási intézményekben az elmúlt években lényegében kialakult a kommunista nevelés rendszere, s ezen a téren intenzívebb munka folyik, mint korábban. Kedvezően nyilatkozhatunk a főiskolákon és egyetemeken kialakult politikai légkörről is. Egyre jobban mélyül a felső- oktatási intézmények és a gyakorlat közti kapcsolat, mind a tudományos kutatótevékenységben, mind az oktatásban, valamint az ipari és mezőgazdasági vállalatokkal való együttműködésben. A szocialista ember erkölcsi tulajdonságainak formálásához és a fiatalok munkához való viszonya megszilárdításához nagymértékben hozzájárult a fiatalok nyári építőtáborozása. Az idei nyáron több mint 16 ezer egyetemi és főiskolai hallgató vállalt munkát. Jelenleg több ezer diák kész arra, hogy segítsen az őszi termés betakarításában. A nevelés és az élet hatékony kapcsolatához nagymértékben hozzájárul a felsőoktatási intézmények társadalmipolitikai gyakorlata is, melyet a múlt évben csak a pedagógiai szakokon vezettünk be. Az 1977/78-as tanévben a bölcsészet- és természettudományi karokon, a testnevelés és sportkaron, valamint az orvosi és a mezőgazdasági karon is meghonosítjuk. A kommunista nevelés további javításának egyik feltétele, hogy a nevelést konkretizáltuk az egyes intézmények, karok és tanszékek tanterveiben. E céltudatos munkának köszönhető, hogy megszilárdult a hallgatók szocialista öntudata, marxi—lenini gondolkodása, a munkásosztályhoz és a szocialista hazához, valamint az egész szocialista közösséghez való viszonya. A lehetőségek jobb kihasználásáért Az elért eredmények ellenére, melyek a párt céltudatos oktatáspolitikájának, a pedagógusok öntudatos és lelkiismeretes munkájának köszönhetők, nem pihenhetünk babérainkon. Még fokozottabb mértékben törekszünk a fogyatékosságok kiküszöbölésére és a tartalékok kihasználására. Törekvéseink elsősorban az eszmei-politikai és szakmai felkészítés egységének elmélyítésére irányulnak. Célunk, hogy a tudományos világnézetre nevelés minden karon és szakon a szakmai felkészítés elválaszthatatlan és egyenértékű része legyen. Ez azt jelenti, hogy minden tantárgyat formalitástól mentesen használjunk ki a fiatalok marxista—leninista szemléletének formálására. Ezért arra törekszünk, hogy tovább mélyítsük az együttműködést a tanszékek és a marxizmus— leninizmus intézetei között, hogy segítségükkel a szaktantárgyakban következetesebben alkalmazzák a marxista dialektika módszerét, s az oktatás még közvetlenebbül kapcsolódjon a népgazdaság szükségleteihez. Megállapíthatjuk, hogy fokozatosan sikerült kiküszöbölnünk a diákotthonok politikainevelő munkájában korábban tapasztalható ösztönösséget, tovább szilárdult a fegyelem, jobb feltételek alakultak ki a diákszállásokon, olyanok, melyek megfelelnek az emberek közötti szocialista kapcsolatoknak. Szükséges azonban, hogy még kedvezőbb feltételeket teremtsünk az iskolán kívüli neveléshez, különösen a művészeti szakköri, a testnevelési és a honvédelmi tevékenységhez, hogy a diákotthonok ne csak szállást nyújtsanak a hallgatóknak, hanem kielégítsék társadalmi és kulturális igényeiket is, s ezáltal a politikai nevelés hajlékaivá váljanak. A tartalmi átépítés döntő szakasza Az egyetemisták és főiskolások magatartása persze az oktató-nevelő munka során formálódik. A párt XV. kongresz- szusánnk határozatai, valamint az új oktatási tervezet alapján a felsőoktatási intézmények oktatási és nevelési kérdéseiről külön anyagot dolgoztunk ki, mely ebben a tanévben és a következő években is irányadó lesz az egyetemek és a főiskolák életében. Ezenkívül kidolgoztuk az egyes szakok új profilját, egységes tanterveket és óraterveket állítottunk ösz- sze. Az 1977/78-as tanévben ezzel összhangban valamennyi felsőoktatási intézmény a tartalmi átépítés döntő szakaszába lép. Ennek hatékony megvalósításától függ, hogy az iskola hogyan tesz eleget a feladatoknak a következő években. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy a tartalmi átépítés eredményességének egyik alapfeltétele a jó tankönyv és tanszöveg, melyek megszerkesztése a pedagógusok, elsősorban a tanárok és docensek egyik legfőbb feladata. A felsőoktatási intézmények valamennyi pedagógusának részletesen meg kell ismerkednie a tartalmi átépítés céljaival, mert csak így lesznek képesek arra, hogy felelősségteljesen megvalósítsák őket mindennapi munkájukban. A párt- szervek és társadalmi szervezetek hatékony segítségével az egyetemek funkcionáriusainak ügyelniük kell arra, hogy az intézményekben folyamatos legyen az oktató-nevelő munka, kedvező alkotó légkör, embertársi és munkatársi kapcsolatok alakuljanak ki, mert csak így emelhető az oktatás és nevelés színvonala. Van mire építenünk, hiszen az 1971/72-es tanévhez képest a hallgatók eredményesebben tanulnak: 47 százalékról 71,6 százalékra emelkedett azoknak a diákoknak a száma, akik eredményesen fejezték be tanulmányaikat és 86,4 százalékról 91,4 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik minden vizsgát eredményesen tettek le. Fokozott követelmények a pedagógusokkal szemben Az idei év júniusában végzett felmérés eredményei azt mutatják, hogy ezen a téren még vannak tartalékok. Még mindig bizonyos fogyatékosságok mutatkoznak a vizsgáztatás módszerében és a vizsgákra való felkészülésben. Egynémely karon a pedagógusok önmaguk döntenek arról, hogy a megadott napon vizsgáztatna k-e, esetenként igénytelenek vagy éppen túl igényesek a diákokkal szemben. Bár ezek a hibák nem általánosíthatók, mégsem fogjuk őket elnézni, s kiküszöbölésükre törekszünk. Hasonló figyelmet szentelünk a tanulmányi idő ésszerű kihasználásának. Ebben a tanévben is újabb szakokon rövidítettük a tanulmányi időt: erre hosszan tartó elemzés után került sor, s az egyes szakok kedvező tanulmányi idejének megállapítását, illetve rövidítését 1980-ig befejezzük. A pedagógusok munkája a tanítási órával, az előadással vagy a gyakorlattal nem ér véget. A pedagógusok tevékenysége magában foglalja az egyéni nevelői ráhatást is. Az új tanévben az oktatók megkülönböztetett figyelmet szentelnek majd a tehetséges diákoknak, ügyelnek szakmai és politikai fejlődésükre. Feltétem lezzük, hogy ennek a feladatnak a teljesítésében és a hall« gatók tudományos kutatómunkájában döntő részt vállalnak a legjobb és a legtapasztaltabb oktatók. Másrészt a tanszékeknek gondoskodniuk kell a hátrányos helyzetből induló fiatalokról. A pedagógusok munkájával szemben egyre növekvő igények, valamint az új oktatást tervezet megvalósítása megkövetelte, hogy átszervezzük a pedagógiai karokat és megtegyük a kellő intézkedéseket munkájuk minőségének és hatékonyságának növelésére. A2 új tanévben az 5—12. osztályokra képesítő karokon egységesítettük a pedagógusképzést, melynek értelmében megváltoztattuk az egyes szakolt elhelyezését, s az eddigi több mint százról 35-re csökkentettük a szakpárosítást. Az egyetemi és főiskolai képesítésű szakemberek nevelésének egyik formája jelenleg a tudományos kutatómunka, rael/ az utóbbi években egyre nagyobb méreteket ölt, akárcsak a hallgatók tudományos és szakmai tevékenysége, jelenleg a diákoknak több mint 20 százaléka kapcsolódik be ebbe a munkába, örvendetes, hogy a felsőoktatási intézmények tudományos-kutató kapacitásának több mint 87 százalékát az állami és szakágazati kutatóiéi« adatok megoldására fordítják, és az egyetemek s a főiskolák az új tudományos dolgozóknak több mint 50 százalékát adják.. A Szlovák Oktatási Minisztérium űj intézkedései nyomán ezen a téren a jövőben újabb előrehaladás várható, mert lehetővé válik, hogy új tudományos szakokat hozzunk létre, és még több hallgatót kapcsoljunk be a tudományos pedagógiai munkába. Nagy figyelmet szentelünk a tudomány és a technika fejlesztéséről szóló állami terv rendszerének, a szakágazati terv feladatainak, a felsőoktatási intézmények tudományos kapacitása kihasználásának, valamint az együttműködés elmélyítésének az intéz* mények és a Szlovák Tudományos Akadémia között, továbbá a külföldi felsőoktatási intézményekkel és a KGST-tagálla* mok egyes munkahelyeivel va< ló együttműködés hatékony irányításának. Igényes feladatok várnak ránk a továbbképzés terén is, valamint a levelező tagozatok kiépítésében, a felvételi vizsgák rendszerének javításában stb., és nem kevésbé igényes feladatok az új felsőoktatási intézmények és diákkollégiumok építésében, mert ezen a téren évek óta komoly nehézségekkel küzdünk. Az új tanévet azonban derűlátással s erőnkben bízva abban a meggyőződésben kezdjük meg, hogy — akárcsak eddig is — törekvéseink valóra váltásában megértésre találunk, és számíthatunk egész társadalmunk segítségére. Több figyelmet q tudományos-kutató munkának
