Új Szó, 1977. szeptember (30. évfolyam, 241-270. szám)

1977-09-09 / 249. szám, péntek

Csehszlovák parlamenti küldöttség Finnországban [ČSTK) — A finn parlament meghívására tegnap Finnország­ba utazott a Szövetségi Gyűlés hivatalos küldöttsége Alois Indrának, a CSKP KB Elnöksé­ge tagjának, a Szövetségi Gyű­lés elnökének vezetésével. A delegáció további tagjai: Dalibor Hanes, a Szövetségi Gyűlés alelnöke, Elena Svehlo- vá. a Szövetségi Gyűlés elnök­ségi tagja, Vlasta Kohoutová, a Népi Kamara szociálpolitikai bizottságának elnöke. Rudolf Chlad, a Népi Kamara Ipari, közlekedési és kereskedelmi bi­zottságának tagja és Zdenék Sytni/, a Nemzetek Kamarája alkotmányjogi bizottságának tagja. Ez a látogatás a két ország hivatalos parlamenti küldöttsé­geinek legfelsőbb szinten 1972- ]>en és 1973 ban tett csereláto­gatásain alapul, és alkalmat nyújt arra. hogy a felek véle­ménycserét folytassanak a cseh­szlovák—finn kapcsolatok to­vábbi megszilárdításáról. A Ruzynéi repülőtéren a csehszlovák parlamenti küldött­séget Ján Marko, a Szövetségi Gyűlés első alelnöke; a Szövet­ségi Gyűlés alelnökei: Václav David, Jaroslav Srb és Michal Žákovič, JoseJ Šimon szövetsé­gi miniszterelnök-helyettes, Du­sán Spáöil külügyminiszter-he­lyettes és más személyiségek bú­csúztatták. felen volt Olle Jo­hannes Auero, a Finn Köztársa­ság csehszlovákiai nagykövete. A csehszlovák küldöttséget a helsinki repülőtéren Veikko Helle, a finn parlament elnöke, Ahti Pekkala, a parlament első alelnöke. Eiler Hultin, a parla­ment főtitkára és más hivatalos személyiségek üdvözölték. felen volt Antonín Kou'ril, Csehszlovákia finnországi nagy­követe is. GENFBEN FOLYTATÓDTAK A SZOVJET—AMERIKAI LESZERELÉSI TÁRGYALÁSOK (ČSTK) — New Yorkban az ENSZ közgyűlés rendkívüli le­szerelési ülésszaka összehívásá­val foglalkozó előkészítő bi­zottság ülésén a szocialista or­szágok előterjesztették a lesze­relési nyilatkozat alapvető tézi­seire. illetve a leszerelési ak­cióprogramra vonatkozó javas­lataikat. Bulgária, Magyaror­szág, az NDK. Mongólia, Len­gyelország, a Szovjetunió és Csehszlovákia a közös javaslat­ban rámutat arra a veszélyre, amelyet- a lázas fegyverkezés rejt magában. A javaslat leszö­gezi, az utóbbi évek történelme nyilvánvalóan rámutat arra, hogy van lehetőség a lázas fegyverkezés korlátozására. Az egyes tézisek körülhatá­rolják a legfontosabb feladato­kat a leszerelés terén. Idetarto­zik elsősorban az a tóm leszere­lés. az atomháború veszélyének elhárítása, az atomfegyverek ál­talános és teljes betiltása, vala­mint atommentes és békeöveze- tek megteremtése. Az ENSZ-közgyűlés rendkívü­li leszerelési ülésszaka ezeket.a javaslatokat a jövő év májusá- ban-júliusában sorra kerülő ülé­sén vitatja meg. Diktátor vendégek Washingtonban ALÁÍRTÁK A PANAMA-CSATORNA SZERZŐDÉST (ČSTK) — James Carter ame­rikai elnök és Omar Torríjos panamai kormányfő szerdán Washingtonban aláírta a Pana­ma csatornáról szóló új szerző­dést. Az egyezményről augusztus­ban jött létre elvi megállapo­dás, amelynek értelmében az Egyesült Államok 2000-ben adja a teljes fennhatóságot Panamá­nak a mintegy 80 kilométeres vízi út felett. Carter elnök a szerződés alá­írását felhasználta arra, hogy megbeszéléseket folytasson a meghívott latin-amerikai állam- és kormányfőkkel. Látogatást tett többek között a Fehér Máz­ban Pinochet, a chilei fasiszta vezető is. Az elnököt korábban többen felszólították, hogy mondja le a dél-amerikai dik­tátorok fogadását. Carter azon­ban erre nem volt hajlandó. Az USA haladó közvéleménye tilta­kozott Pinochet washingtoni lá­togatása ellen és elítélték Car­ter döntését, miszerint fogadta Pinochetet. Panamában meglehetősen két­kedéssel fogadták a szerződés aláírását. Diákok százai tüntet­tek a szerződés azon tétele el­len, amely szerint Washington katonai jelenléte továbbra is fennmarad a térségben. Szakszervezeti küldöttségünk NSZK beli körúton (ČSTK) — A Szakszervezetek Központi Tanácsának küldöttsé­ge, amely néhány napos láto­gatáson az NSZK-ban tartózko­dik. tegnap Hessen tartomány­ba látogatott. Konbergben meg­tekintette a Braun gyárat, Maj- na-Frankfurt környékén pedig a lakásépítkezéssel ismerkedett. A Braun gyárban a külföldön is jól ismert elektroipari gyárt­mányokat gyártják. Szovjet tiltakozás Washingtonban (ČSTK) — A Szovjetunió — washingtoni nagyköve Lségének útján — tiltakozó jegyzéket jut­tatott el az Egyesült Államok Külügyminisztériumának. A szovjet kormány jegyzé­kében a szeptember 7-én az Aeroflot washingtoni épülete ellen elkövetett bombamerény­lettel kapcsolatban — amely szerencsére csak anyagi ká­rokkal járt — rámutat, hogy az amerikai hatóságok több ha­sonló terrortámadás után sem tették meg a s7’"kségep intéz­kedéseket, hogy biztosítsák az Egyesült Államokban működő szovjet hivatalos intézmények biztonságát, noha ez az ameri­kai fél kötelessége. A jegyzék a bűnösök felku­tatását és megbüntetését, va­lamint az okozott anyagi kár megtérítését kéri. Megszakadtak az etióp—szomáliai kapcsolatok (ČSTK) — Tovább éleződik Etiópia és Szomália viszonya: Etiópia megszakította diplomá­ciai kapcsolatait keleti szom­szédjával és felszólította az or­szágban akkreditált szomáliai diplomatákat, hogy 48 órán be­lül hagyják el az országot. Etió­pia Szomália ellenséges maga­tartására hivatkozva határozta el magát erre a lépésre. Választási kampány (ČSTK) — A Spanyol Kom­munista Párt megkezdte válasz tási kampányát. Mint ismeretes Spanyolországban a helyi taná esi választásokat ez év decem­berében tartják. A Madridban közzétett nyilatkozatban a Köz­ponti Bizottság megállapítja, hogy a Spanyol Kommunista Párt is indít jelölteket a válasz­tásokon. M a huszonkilenc éve, 1948. szeptember 9-én kiáltot­ták ki a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaságot. Már akkor is nyilvánvaló volt, hogy ez az esemény történelmi sorsfordulót jelent az ország életében, hi­szen e nép történetében első íz­ben alakult meg egy olyan ál­lam, amelyben a munkásosztály vette át a hatalmat. sőbb népgyűlése, amely kikiál­totta a KNDK-t. Kim Ir Szén, a Koreai Munkapárt KB főtitká­ra, a KNDK elnöke kijelentette: „Ha a szovjet hadsereg nem szabadította volna jel Koreát, nem kerülhetett polna sor a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság kikiáltására, és né­pünk felszabadiJó mozgalma nem tudta volna kivívni ilyen lyik, addig délen a Pák Csöng Hi-rezsim kegyetlen diktatóri­kus elnyomás alatt tartja a Ko­reai-félsziget e részének lakos­ságát. Hatalmának fenntartásá­hoz nagy mértékben hozzájárul a Dél-Koreában állomásozó 40 000 amerikai katona jelenlé­te is. A KNDK az utóbbi években már számtalan javaslatot tett az 29 éve kiáltották ki a KNDK-t 1977 IX. 9. A KNDK függetlenségének ki­kiáltására azért kerülhetett sor. mert három évvel korábban, 1945. augusztusában a szovjet hadsereg szétzúzta a Kína észa­ki részét és a Koreai-félszigetet megszállva tartó japán imperia­lista seregeket. A második vi­lágháború után a 38. szélességi foktól északra a szovjet, ettől délre az amerikai hadsereg fel­adata volt a vereséget szenve­dett japán megszállók lefegy­verzése és ezzel párhuzamosan az új élet megindításának segí­tése. Ez azonban a két zónában korántsem valósult meg egyfor­mán. Míg északon a szovjet hadsereg valóban végrehajtotta ezt a Jeladatot, addig délen az amerikai imperialisták szembe­fordultak a koreai nép akaratá- val és kelté szakították az or­szágot. Erre válaszul Észak-Ko- reában általános választásokat rendeztek, melyek eredménye­ként megalakult Korea legfel­hamar a győzelmet a japán im­perialisták felett." A KNDK megalakulása azon­ban korántsem jelentette azt, hogy a fiatal ázsiai ország za­vartalanul építhette az új tár­sadalmat. Alig két évvel meg­alakulása után a fiatal ország­nak agresszióval kellett szem­benéznie. Hároméves hősi küz­delemben a KNDK a szocialista országok támogatásával meg­hátrálásra kényszerítette az amerikai agresszort és dél-ko­reai csatlósait. A KNDK népe a szocialista országok támogatását a mai na­pig Is élvezi. Tulajdonképpen ennek eredménye, hogy a KNDK napjainkban fejlett ipa­rú, korszerű mezőgazdaságú or­szág. Tavaly fejezte be a lakos­ság legutóbbi hatéves terv fel­adatainak teljesítését. Míg Korea északi részén sike­res szocialista építőmunka fo­ország békés újraegyesítésére. mert a KNDK álláspontja sze­rint Korea mesterséges ketté­osztása ellentétben áll az or­szág újraegyesítését kívánó de­mokratikus koreai erők akara­tával. Az ENSZ-közgyűlés 30. ülésszakán már a tagállamok elfogadtak egy olyan határoza­tot, amely előirányozza az amerikai csapatok kivonását Dél-Koreából és a békeszerző­dés megkötését a két Korea kö­zött. A KNDK sürgetésének el­lenére ez az ENSZ határozat a mai napig sem valósult meg. A KNDK bármikor hajlandó arra, hogy tárgyalásokat kezdjen Dél- Koreával az ország békés, de­mokratikus újraegyesítéséről. A Szovjetunió és a többi szocia­lista ország nemcsak az ENSZ- ben, hanem egyéb jórumokon is támogatja a KNDK-nak az or­szág újraegyesítésére vonatko­zó javaslatait. P. VONYIK ERZSÉBET A Bolgár Népköztársaság nemzeti ünnepén Sikerek és távlatok A bolgár nép kommunista pártja vezetésével ezelőtt 33 évvel, 1944. szeptember 9 én a szovjet hadseregre támaszkodva söpörte el az országbitorló fasiszta klikket _és ill. Borisz cár személyes diktatúráját, s kezébe vette sorsa irányítását. Az ország nagy árat fizetett a győzelemért; 30 000 hazafi áldoz­ta életét a szabadságért a három évig tartó partizánháborúban. Számos szovjet katona pusztult el a felszabadító harcokban és nagyon sok bolgár katona lelte halálát a csatatereken, amikor a szovjet hadsereg oldalán bekapcsolódlak a hitleri fasizmus teljes megsemmisítéséért folyó harcokba. Az áldozat azonban nem volt hiábavaló: A felszabadulás után Bulgária előtt megnyílt az út a boldogabb, szocialista jövő felé. Az országra nemcsak a há­ború okozta sebek begyógyítása várt, hanem évszázadok mulasz­tását is pótolni kellett: fel kellett számolni az ország gazdasági, szociális és kulturális elmaradottságát. A hatalom átvétele után a szocialista forradalmat az ipar ál­lamosításával és a mezőgazdaság kollektivizálásával mélyítették el. Az 1946-os nemzetgyűlési választásokon a kommunista párt vezette Hazafias Front győzött, 1947-ben megszavazták az tíf népköztársaság alkotmányát és a kétéves tervet. Az elmaradott Bulgáriában 1985-ig 1550 000 lakás épül. Ilyen nagyméretű épít­kezés csakis a legmodernebb technológia és ipari módszerek al­kalmazásával valósítható meg. Felvételünkön Burgasz egyik új lakónegyede, a Tolbuhin-negyed látható. (ČSTK-felvétel) agrárországban 33 év alatt gyökerestől megváltozott a társadalmi- gazdasági élet. Az ipari termelést 30-szorosára emelték. A me­zőgazdaság háromszor többel termel korszerű nagyüzemi alapon, miközben dolgozói száma az eredetinek az egyharmadára csök­kent. Míg 1944-ben az ipari termelés 25, s a mezőgazdasági 75 százalékkal részesedett az ország termelésében, jelenleg az ipar részesedése 83, a mezőgazdaságé pedig 17 százalék. A Bolgár Kommunista Párt legutóbbi kongresszusi értékelése szerint az ország a fejlett szocialista társadalom építésének sza­kaszába lépett. Á 7. ötéves terv első Jelében (1976-ban) az ipari termelés 8 százalékkal emelkedett. Jelentős a fejlődés az ener­getika, a gépgyártás, az elektronika és a feketefém-kohászat te­rületén. Jó volt az alapvető mezőgazdasági termények hozama, lényeges a javulás az állattenyésztésben. A lakosság élelmiszer­rel és iparcikkekkel való ellátása is tovább javul, s a nagyszabá­sú építési programok megvalósítása is jogos büszkeség forrása. A 7. ötéves terv a minőség és a hatékonyság ötéves terve, s ezért idén nagy feladatok állnak a dolgozók előtt. A terv a nemzeti jövedelem 8,2 százalékos növekedését irányozza elő, a reáljövedelem 4,5 százalékos emelkedésével számol. 80 000 lakást szeretnének felépíteni. Bővítik az iparcikkek választékát, külö­nös gondot fordítanak minőségükre. Az országépítő munka nagy sikereit á bolgár nép a Szovjetunióval és a többi testvéri szocia­lista állammal szorosan együttműködve érte el, melyekhez ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződé­sek szálai fűzik. Bulgária megbecsült tagja a Varsói Szerződésnek és a KGST- nek. Következetes békepolitikát folytat. Aktívan részt vesz a bé­kéért, a haladásért és a nemzetközi enyhülés megszilárdításáért vívott közös harcban. Bulgária 90 országgal tart fenn diplomáciai, s még többel kereskedelmi kapcsolatot. 1950 óta tagja az ENSZ- nek. Pártjainkat, országainkat a marxizmus—leninizmus és a pro­letár internacionalizmus elvein alapuló politika, a nemzetközi munkásmozgalom és a világpolitika valamennyi alapvető kérdé­sében képviselt azonos álláspont köti össze. (—y—) A BIZTONSÁGI TANÁCS FOLYTATJA CIPRUSI VITÁJÁT (ČSTK) — A Biztonsági Ta­nács folytatja a ciprusi kérdés­ről szóló vitáját. A vita nagy érdeklődést kel­tett világszerte, mivel a térség feszültségének kiéleződése ve­szélyezteti a ciprusi állam fiig getlenségét és egységét. Joannisz Chrisztofidesz cipru­si külügyminiszter, valamint a többi felszólaló nyilatkozata megmutatta, hogy a sziget ve­szélyes helyezte bizonyos impe­rialista hatalmakat újabb manő­verekre ösztönöz. Ezek a nagy­hatalmak arra törekszenek, hogy Ciprust NATO katonai tá­maszponttá változtassák. India és Benin képviselője megállapította, hogy a ciprusi válság veszélyt jelent az el nem kötelezettek mozgalmára. A Szovjetunió határozottan tá­mogatja az ENSZ Ciprusra vo­natkozó határozatainak teljesí­tését — állapította meg Mihail Harlamov, a Szovjetunió képvi­selője. A Szovjetunió támogatja továbbá Ciprus függetlenségé­nek, szuverenitásának és terüle­ti sérthetetlenségének védelmét, egyetért az idegen seregek Cip­rusról való kivonásával. lANYaí KS;s ORBÁN NICOLAE CEAUSESCU, az RKP főtitkára, román köztársa­sági elnök, aki küldöttség élén négynapos hivatalos baráti lá­togatáson Bulgáriában tartóz­kodott, tegnap elutazott Szófiá­ból. WANG JOU-PHING, Kína szov­jetunióbeli nagykövete tegnap a Kremlben átnyújtotta megbí­zólevelét Mahmadul Holovnak, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnöksége alelnökének. JOSZIP BROZ TITO, a JKSZ és a (SZSZK elnöke tegnap be­fejezte 9 napos kínai hivatalos látogatását és visszarepült ha­zájába.

Next

/
Oldalképek
Tartalom