Új Szó, 1977. szeptember (30. évfolyam, 241-270. szám)

1977-09-09 / 249. szám, péntek

A LAKOSSÁG SZOLGÁLATÁBAN Nem fényűzés Sokféle hasznos és tetszelős szépségápoló szer, kozmetikai készítmény kapható illatszerboltjainkban, drogériáinkban és háztartási boltjainkban. A kölnik, parfümök, éjszakai és nappali krémek, alapozó és tisztítókrémek, rúzsok, púderek, bőrfrissítő és szemkozmetikai készítmények ma már nem tar­toznak a fényűzési cikkek közé, sőt hasznos eszközei az ember jó közérzetének, ápoltságának, s ezzel egyiilt a maga­biztos fellépésnek is. A kereskedelem a maga résiéről min deni elkövet azért, hogy jó minőségű belföldi ôs külföldi kozmetikai készítmények álljanak a vásárlók rendelkezésé­re. Mindez azonban nem ér fel azzal a szolgáltatással, ame­lyet a kozmetikai szalonok nyújtanak. Ezzel magyarázható az az igyekezet is, amellyel a Nőszövetség galántai járási bi­zottsága szorgalmazta a kozmetikai szalon megnyitását a já­rási székhelyen. Ez év májusában a főutcán meg is nyílt a várva várt koz­metikai szalon a Járási Szol­gáltatóvállalat keretében, ami persze nem ment minden aka­dály nélkül, hiszen helyiséget kellett találni és kozmetikust szerezni. Mindkét problémát sikerült megoldaniuk. A koz­metikusét úgy, hogy a vágsely- lyei (šaľai) Szolgáltató ház két kozmetikusa közül az egyik he­tente kétszer Gálán tán dolgo­zik. Egy pénteki napon ellátogat­tunk Galántára, hogy megte­kintsük ezt az újojiiuui léte­sült szolgáltatást, de az ablak­ba kifüggesztett tábla tudomá­sunkra adta, hogy rosszkor ér­keztünk, mert a szalon csak kedden és szombaton „üzemel“. Vágsellyén azonban megtalál­tuk Takács Ilonát, a két város kozmetikusát. Két vendége volt. Az egyik a gőzölő búra előtt ült, a má­sik bekrémezett arccal pihent a heverőn, fgy volt időnk elbe­szélgetni a rokonszenves koz­metikus nővel anélkül, hogy elvontuk volna figyelmét a munkájától. — Még csak egy éve dol­gozom a szakmában — mon­dotta bevezetőnek — de na­leiiesífik, amit vallattak Komárom (Komárno) lakos-# sága is méltó szocialista köte­lezettségvállalásokkal köszönti a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját. A több mint 19 millió korona ér­tékű felajánlást, amely 136 kol­lektív és 7534 egyéni kötele­zettségvállalást tartalmaz, az év elején fogadták el a városi szervek. A jó politikai és tár­sadalmi szervezésnek, de nem utolsósorban a dolgozók és a lakosság munkakezdeményezé- sének köszönhető, hogy ez ideig a vállalások teljesítése so­rán több mint 28 milliós érté­ket alkottak városunk lakosai. Igv lehetővé vált. hogy a váro­si szervek az eredeti felajánlás értékét 35 millió koronára emeljék. A kötelezettségválla­lási mozgalom városunkban fő­leg az élet- és a munkakörnye­zet további javítására, valamint a Z-akcióban kitűzött igényes városfejlesztési feladatokra összpontosul A kötelezettségvállalásokkal ■kapcsolatos akciók közül a leg­nagyobb a fedett sportcsarnok építése, külön figyelmet ‘érde­mel a gyulamajori (Dulov dvor), valamint a hajógyár és a fogyasztási szövetkezet által épített óvodák, a közlekedési játszótér, a két LUR típusú üvegház. amelyeket már át is adtak rendeltetésüknek. A vnb mindennemű kezdeményezést fölkarol ezen a téren. így az ifjúság sportolási lehetőségei­nek érdekében Z-akcióban tervije vettek egy összeszerel­hető tornatermet, és építését Virág István Irányításával az év szeptemberében el is kezdik. Ugyancsak megkezdték a vízi­sportközpont terveinek kidolgo­zását, amely Soós Tibor mér­nök, lelkes sportoló irányításá­val szintén Z-akcióban épül majd fel. A társadalmi munká-' ból jelentősen kivették részüket a város üzemei, elsősorban a hajógyár, a Hydrostav, a Priem- ko, a fárási Építőipari Válla­lat, a Magasépítő Vállalat, az Agrostroj. Gyulamajor. Techni­kai Szolgáltató Üzem. A szer­vezésbe bekapcsolódik a vnb összes képviselője, de különö­sen jó munkát fejt ki Seregi Sándor, Kajan Eva, Luka Béla, Rudolf Koníček, Jozef Topic, Meilz György és még sokan mások. Az eredményekből arra kö­vetkeztethetünk, hogy városunk dolgozói között kedvező vissz­hangra talált a városi szervek felhívása. Egyre nagyobb akti­vitással kapcsolódnak be a köz­célú létesítmények építésébe, szép munkaeredményekkel akarják köszönteni a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját. BENDE ISTVÁN Takács Ilona kozmetikus mun­ka közben (Ä szerző felvétele) nyolc kilométerre van a két vá­ros egymástól. 1 — De hiszen annyira kér­ték a galántai asszonyok a szalon megnyitását... — Igen, kérték, és jogosan, hiszen Szlovákiában szinte va­lamennyi kisvárosban van már kozmetikai szalon, csak az a baj, hogy a kérelmezők eléggé kis százalékát képviselik azok­nak, akiknek szüksége lenne erre a szolgáltatásra. — Mi lehet az oka a tartóz­kodásnak? — Elsősorban az előítéletek. Mert ilyen is van. Vidéken előfordul, hogy a környezete megszólja azt, aki kozmetikus­hoz fordul segítségért. A vendégek egyike is hozzá­szólt ehhez a témához. Elmon­dotta, hogy édesanyja szintén jár kozmetikushoz, de nem a lakóhelyén, hanem Bratislavá- ba utazik minden alkalommal, hogy ki ne tudódjon a titka. — Mégis, hogyan lehetne rá­bírni a nőket arra, hogy ne tekintsék elítélendő luxusnak ezt a szolgáltatást? — Csak a felvilágosítás, a meggyőzés, az előadások segít­hetnek. Ezen a téren jó példá­val jártak elől a vágtornóci (Trnovec nad Váhom) asszo­nyok, akik nemrégiben meghív­tak egy beszélgetésre, így az­tán alkalmam volt meggyőzni a kételkedőket is az arcápolás fontosságáról. Bizonyára so­kat segítene Sellyén és Ga- lántán is egy-egy ilyen népsze­rűsítő előadás, vagy pedig a propagandának más formája. Azt kellene elérni, hogy min­den nő legalább egyszer pró­bálja meg, milyen hatással van külsejére és közérzetére a koz­metikai kezelés. Meggyőződé­sem, hogy utána megnöveked­ne a szalon látogatottsága. KOVÁCS ELVIRA ORVOSI TANÁCSADÓ Toxikománia, alkoholizmus, dohányzás Toxikomániának azt az álla­potot nevezzük, mikor ellenáll­hatatlan vágyat érzünk valami­lyen mérgező anyag Iránt, és állandó használatára törek­szünk. Azért nevezzük toxiko­mániának, illetőleg narkomá- náinak, mivel ezeket az anya­gokat nem mérgezésre, hanem narkotikus (bódult} állapot elő­idézésére, kiváltására használ­juk fel. A toxikománia sokféle lehet, mint pl. nikotinizmus, alkoholizmus, nagymértékű gyógyszerfogyasztás (altatók, idegnyugtatók, kábítószer-él­vezet). Mai tanácsadónkban a dohányzás és az alkoholizmus károsságával szeretnénk fog­lalkozni. Alkoholizmusról azoknál az embereknél beszélünk, akik a szeszt nem mint alkalmi élve­zeti cikket fogyasztják, hanem mint narkotikumot, vagyis nagy mennyiségben vagy kisebb ada­gokban alkalmatlan időpont­ban (gépkocsivezetés, meleg környezetben végzett munka közben). Az alkoholizmussal kapcsolatban meg kell külön­böztetnünk az alkohol fogyasz­tása révén kifejlett toxikomá- niát az időkénti ittasságtól. Nem mondható alkoholistának az, aki olykor a pohár feneké­re néz. Az idült alkoholmérge­zés függ az ital mennyiségétől és töménységétől, a fogyasztás időtartamától, az egyén testi és lelki állapotától. Az alkoholista kezelését rá beszéléssel, meggyőzéssel kell elkezdeni. Vigyázni kell arra, hogy a beteg ne minősítse igyekezetünket erkölcsi prédi­kációnak, mert ez ilyen eset­ben ellenállást válthat ki. Az érzelmi ráhatás nem vált ki in­gerültséget a betegből, hisz jó­zan állapotban maga is javu­lásra, változásra törekszik. A rábeszélésről, ráhatásról még akkor sem szabad lemondani, ha a beteg durván visszautasít. Ezt a viselkedést nem szabad sértésnek tekinteni, hanem csak a betegség következtében kórossá vált tünetnek. A krónikus alkoholistáknál a túlzott szeszfogyasztás minden esetben nagy károsodásokat okoz testi és lelki egészségük­ben. Az alkohol az idegrend­szerre bénítólag hat. Az érzé­kelés, az észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás, az akarat funkciója gyengül. Érzelmi, hangulati, indulati el­változások lépnek fel, melyek szélsőséges jellegűek, féktelen­séghez, erőszakossághoz vezet­nek. Mozgási koordinációs za­varok keletkeznek, melyek sok­szor balesetet okoznak. A sörivó arca és hasa jelleg­zetesen pufadt, míg a lömény- szeszivókat inkább az általá­nos testi leromlás jellemzi. Jellegzetes az arcszín megvál­tozása, az ujjakon és az ajkon j Kommentáljuk Á családi életre is készülni kell Nekem miért nincs apukám? Anyuka miért nincs mindig velünk? Szomorú kérdések ezek egy kisgyerek szájából, sajnos, mégis elég gyakran elhangzanak. Az elmúlt évben Szlo­vákiában a bíróságok 6011 házasságot bontottak fel (225- ®t már egyéves tartani után), s ebből csupán 817 volt gyer­mektelen, 49 esetben pedig négygyermekes családokról volt szó. A kimutatások szerint tehát 1976-ban minden 100 es­küvőre átlag 14 válás esett, s ezek 75 százalékban kisgyer­mekes családok voltak. A család a társadalom alapja, s egyik fő, azt is mond­hatják: helyettesíthetetlen funkciója a gyermeknevelés. Szocialista társadalmunk kedvező feltételeket teremt a csa­ládalapításra — ma már ritkaságszámba megy az érzelmi szálak nélkül, csupán érdekből kötött házasság — és arról is messzemenően gondoskodik, hogy a család nehézségek nélkül teljesíthesse a gyermekneveléssel járó feladatait. A gyermekes családok érdekében hozott — világviszonylatban is kimagasló szociális-gazdasági intézkedéseink meghozták első gyii »fülesüket: a szaporulat kedvező alakulását. Csa­ládpolitikánkban a figyelmet ezekután a nevelés területé­re, a családi problémák megoldásában nyújtandó segítség­re, a gyermekek sokoldalú fejlődéséhez szükséges családi feltételek megszilárdítására, a fiatalok családi életre való nevelésére kell összpontosítanunk. A kedvező szociális-gazdasági feltételek ellenére ugyan­is az utóbbi öt évben hazánkban növekedik a válások száma. A szülők válása, a család felbomlása pedig termé­szetesen kedvezőtlenül hat a gyerekekre. A válások számának növekedése azt bizonyítja, hogy a fiatalok egy része nincs megfelelően felkészülve a családi életre, sokan meggondolatlanul, esetleg a harmonikus csa­ládi élethez szükséges feltétetek hiányában kötnek házas­ságot. A fiatalok családi életre való neveléséről, felkészí­téséről nem elég csupán beszélnünk, hanem ezt minél előbb, széles fórumon, a gyakorlatban is meg kell valósí­tanunk. E feladat teljesítésében — a szülőkön és az iskolán kívül — fontos szerepet vállalhatnak a házasági tanács­adók is. A házassági tanácsadószolgálat kiépítése nálunk a CSKP XIV. kongresszusa után kezdődött, s 1980-ig Szlovákia min­den járási nemzeti bizottsága mellett működnie kellene a tanácsadónak. Az elmúlt év végéig Szlovákiában 26 léte­sült. A felmérések azt mutatják, hogy a kezdeti bizalmat­lanság időszakán már túljutottak, fokozatosan egyre töb­ben veszik igénybe a tanácsadókban működő szakemberek — pszichológusok, orvosok, jogászok — segítségét. (1975 januárjától 1976 júniusáig 2532 üggyel foglalkoztak a ta­nácsadókban, 1771. esetben házassági problematikával.) A házassági tanácsadóknak a családi nézeteltérések, konfliktu­sok megoldásában nyújtott segítségen, a pszichológiai és orvosi tanácsadáson kívül azonban fokozottabban be kell kapcsolódniuk — együttműködést teremtve az iskolákkal, az ifjúsági szervezetekkel stb. — az ifjúság körében kifej­tett nevelőmunkába is, hogy a fiatalok helyesen értelmez­zék a családalapítás és a gyermeknevelés társadalmi funk­cióját, fontosságát, hogy egyre kevesebb legyen a csonka család, a szomorú kérdéseket feltevő kisgyerek. FtÓRIÁNNÉ M. MÁRTA szederjesség figyelhető meg. A bőr ráncossá, szürkéssé válik, és n beteg azt a benyomást kelti, mintha valamilyen sú­lyos betegségben szenvedne. A belső szervpk közül az al­kohol megtámadja a májat, a szívetf a gyomrot, a beleket. A májsejfek az alkohol folyama­tos káros hatása következté­ben elpusztulnak, és ezt követi a gyakran nem gyógyítható májzsugorodás. A szív károso­dásában nem csak az alkohol mérgező hatása játszik szere­pet, hanem pl. a sörivóknál a szív megnagyobbodik, a szív­izom elfajul. Az érfalak elvesz­tik rugalmasságukat, idő előtti érelmeszesedés, korai öregedés lép fel. A túlzott alkoholfo­gyasztás a bélrendszerben idült hurutot idézhet elő. A gyomor­hurut hozzájárul a gyomorfe­kély kialakulásához. Az alko­holisták étvágytalanná válnak, szájízük, közérzetük rossz. Szervezetük ellenállóképessége csökken, gyakori náluk a tüdő- gyulladás. Míg a szervi és ideg­megbetegedések nem minden alkoholistánál lépnek fel, addig a személyiség vátozásai, a jellem elfajulása, eltorzulása mindegyiknél bekövetkezik. A nikotinizmus a szervezet krónikus megmérgezése a do­hánylevélben levő fő alkaloid­dal — a nikotinnal. Napi 20 el­szívott cigarettát még nem ne­vezünk nikotinizmusnak, de ezenfelül már jelentkeznek a krónikus mérgezés jelei. A leg­mérgezőbb hatást az idegrend' szerre gyakorolja a dohányzók­nál gyakoribb a légzőszervek rákosodása, a pipázóknál az ajakrák. Klinikai adatok özöne bizonyítja, hogy a dohányzás ártalmas az egész szervezetre, súlyosbítja a betegségeket, meg­belegíti az egészséges embere­ket. Jelei a gyengeség, izzadás, fejfájás, szédülések, szívtáji fájdalmak, fáradékonyság, ál­matlanság. A dohányzás nagyon jelentős egészségügyi és társadalmi probléma. Miért is kezd az em­ber dohányozni? Az elkezdését motiválhatja az ismeretlen meg­ismerése utáni vágy, a felnőt­tekkel való egyenlőség kinyil­vánítása, a kisebbségi érzés kompenzálása. A későbbi stá­diumban a dohányos nyugtató érzéssel, lazítással, inspiráció- forrással, magasabb munkatel­jesítménnyel magyarázza a már kialakult toxikomániáját. A do­hányzók nagy táborát 3 cso­portra oszthatjuk: akik napon­ta elszívnak 3—7 cigarettát, azt gondolva, ennyi nem árt. A második csoportnál a 10—15 cigaretta a napi adag. Tudják, hogy ez ártalmas, de nem tud­ják elképzelni, hogyan dolgoz­nának cigaretta nélkül. A do­hányzás utáni vágyuk már ki­alakult. A harmadik csoport napi 20 vagy több cigarettát szív el. Tisztában van a ciga­retta káros hatásával, ideges, ingerlékeny, minden munkát fél­beszakít, hogy dohányozhasson. Szocialista országunk egész­ségügyi gondoskodása kiterjed a dohányzókra is. Célja a do­hányzásról való leszoktatás vagy ennek a csökkentése olyan embereknél, akik erről nem képesek teljesen leszok­ni. Az erős dohányosokat pszi­choterápiás és gyógyszeres kezelésnek kell alávetni. Fon­tos, hogy a beteg kellő tájé­koztatás után önként, meg­győződés alapján magára vál­tatja a leszokást. Dr.MILADA KARASOVÁ. CSc. 1977. IX. 9. gyón megszerettem ezt a mun­kát. — Hogyan lett kozmetikus? —Először a nővérem végez­te el a kozmetikusképző tanfo­lyamot. Én akkoriban egészség- ügyi szakközépiskolába jár­tam. Szabad időmben gyakran elmentem hozzá a szalonba, mert szerettem nézni, ahogy dolgozik. Elhatároztam, hogy érettségi után én is elvégzem ezt a tanfolyamot. Tervemet azonban nem sikerült mindjárt megvalósítanom, csak egy év­vel az iskola befejezése után. Addig az egyik bratislavai kórházban dolgoztam. A gottwaldovi kozmetikai tanfolyam elvégzése után ke­rült Vágsellyére. S most már nemcsak munkahelye, hanem lakhelye is a Vág menti kis város, mivel a közelmúltban garzonlakást kapott. — Mit szól hozzá, hogy Ga­lántára is ki kell járnia, sőt a tervek szerint néhány hónap múlva ott lesz az állandó mun­kahelye? — Nincs ellene semmi kifo­gásom, annál is inkább, mert Sellyén nem akad egész hét­re való munka. S ha véglege­sen Galántára kerülök, a be­utazás sem okoz majd túl nagy gondot, hiszen mindössze

Next

/
Oldalképek
Tartalom