Új Szó, 1977. szeptember (30. évfolyam, 241-270. szám)

1977-09-14 / 254. szám, szerda

A kokavai agitátor

úr szó

Mielőtt még a 80 éves kommunistával, Malei Fronkóval elindultunk volna, hogy körbejárjuk ezt az egykor nagyon szegény falut, figyelmesen elolvastam azt, amit az Egyesült Államokban a Ľudové noviny című, szlovák nyelven megjelenő haladó hetilapban írt, ősz- szegezve csehszlovákiai látogatásának benyomásait. Rendkívül pozitívan értékelte a 12 éve megrendezett második országos spartakiádot, és nem titkolta, hogy örömkönnyeket hullatott, amikor látta azokat a változásokat, amelyek időközben szülőfalujában végbementek. A Ľudové noviny yj.965. december 30-i számában egyebek között ezt írja: „Csehszlovákiá ba menni annyit jelent, mint új világba menni, egy koldusok és urak nélküli világba, ahol a haladás az úr, fejlődik a kultúra. Nem lehet két-három cikkben megírni azt, ami a fel- szabadulás óta végbement. Csehszlovákia népe szereti szocialista hazáját, büszke reá, büszke a Szovjetunióra is. hadsere-- tjére, amely meghozta a szabadságot.“ További cikkeiben a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi gazdálkodás előnyeit dicséri, és megszólaltat egy idős nénit, aki korábban a szövetkezetesítésről hallani sem akart, de véleményét az idők folyamán megváltoztatta.

. Ügy tűnik, hogy Fronko Csehszlovákiáról írott cikksorozatát Amerikában sok ember elolvasta, olyanok is, akik féltek meglátogatni az óhazát, mert elhitték azokat a rémiszt- getéseket, amelyeket az Egye-, sült Államokban rosszakaratúan rólunk lerjeszlenek- Később aztán több Csehszlovákiából kivándorolt ember győződött meg Matej Fronko cikkeinek igazságáról, köztük ján Vretenár, Rudolf Bittner, Juraj Paluga és mások. „Éppen ez volt a célom a cikkek leírásával. . Azt akartam elérni, hogy az emberek ne higgyenek azok rágalmainak, akik 1948 februárjában, sem azoknak a kalandoroknak, akik húsz évvel később hagyták el Csehszlovákiát“ — mondja a pipázgató, rokonszenves ősz hajú elvtárs, aki 55 év elmúltával véglegesen visszatért szülőhazájába. Megmutatott számos cikket, amely a ľudové noviny- ban látott napvilágot. írásaiban az Egyesült Államokban élő cseheknek és szlovákoknak tárta fel az igazságot. 1968 tavaszán Csehszlovák kormányprogram címmel cikket írt, amelyben bírálta az akkori csehszlovák kormány programját, amely szerinte is utat nyitotta reakciós és a felforgató elemeknek.

, Matej Fronko, a kilenc gyermekes családból származó egykori proletárfiú átélte a munkásság ellen elkövetett bűntetteket. 1919-ben, amikor mozgósítottak a polgári köztársaság védelmére, azt mondta a rekru- táknak: „Ne vonuljatok be, ne harcol jutok olyan köztársaságért, amely nem ad elég kenyeret az embereknek“

. Pár nappal később bebörtönözték, majd elvitték katonának. Amikor leszolgálta katonaidejét, kölcsönvett 8000 koronát, és kivándorolt Amerikába.

Matej Fronko

(A szerző felvétele)

Pittsburgban egy egészség- ügyi berendezéseket gyártó üzemben dolgozott lengyelekkel, magyarokkal, csehekkel együtt. Két évvel később el is bocsátották, amikor arra ,.buj- togatta“ a többi munkást, hogy követeljenek magasabb bért. Ekkor került a Ľudové noviny chicagói szerkesztőségébe; '— a lapot 1900-ban egy haladó szlovák, Martincek indította meg.

Megkérdeztük tőle, nehéz dolga van-e egy szerkesztőnek Amerikában. „Bizony nehéz. Már csak azért is, ínért a kommunista szerkesztő nem tudja nézni a gaztetteket. Pedig Amerikáról azt állítják, hogy a szabadság hazája, llát kérem, igaz, hogy az Egyesült Államokban az ember szabad, de nem biztos, hogy munkát is kap. Mit ér a szabadság kenyér nélkül. Az Egyesült Államokban a dollár isten és törvény, meg*' igazság. Sajnos, akinek pénze van, mindig igaza van. A Ľudové noviny szerkesztőségébe számos panasz és tiltakozás érkezett olyan emberektől, akik jofifosztottakká váltak amiatt, mert nem volt pénzük“.

Hát ez az igazság abban az országban, ahová Szlovákiából még a felszabadulás előtt több mint 300 000 ember vándorolt ki. Egészséges és erős férfiak jobb megélhetést, jobb életet kereslek. Egy fél évszázad elteltével sokan visszatérnek. Most, hogy Matej Fronko is hazaiért, földije — egy kokavai

— levélben kérdezte meg tőle: „Milyen az élet otthon?“ Fronko elvtárs postafordultával megírta, hogy szülőfalujukban bizony már egyetlen ember sem koldul, és a régi fakalyibák is eltűntek. Meg azt is megírta, hogy például nálunk a szemüveg 170 koronába kerül, Amerikában bizony 170 dollárba.

Szülőföldije következő levelében köszönetét mondott azért, hogy Fronko előző levelében megírta az itteni helyzetet mert az ott élő szlovákiaiak összejövetelt tartottak, és Fronko levele kézről kézre járt.

Fronko elvtárs viszonylag gyorsan megismerte az itteni életkörülményeket, és felfigyelt életünk negatív jelenségeire is. „Azt hiszem, hogy az emberek túl büszkék az öltözködésben, és nem becsülik meg eléggé a szocializmus vívmányait. Egyébként az ember nem látna mindenfelé még használható ruhát, cipót, sőt gyakran kiflit és vajas kenyeret is eldobálva. A városban olyan munkásokat is láttam, akik munkaidő alatt söröztek, és arról is hallottam, hogy a gyárakban néha már a műszak végét jelző sziréna előtt fél órával is eltűnnek a gépek mellől. Ez Amerikában nem lehetséges. Ott csak akkor lehet otthagyni a gépet, ha letelt a munkaidő. Ellenkező esetben az ember akár már másnap is új munkahelyet kereshet.“

Fronko elvtárs politikailag már 55 éve tevékeny, meggyőzi az embereket a szocializmus előnyeiről é^: az . osztályszem- ppútból megosztott világ helyzetéről. 1927-ben lépett be az Egyesült Államok. Kommunista Pártjába. Az egykori liptói lázadó ma már azonban csak csendes megfigyelő. Mosolyogva közli: „Itt egyszerűen nincs Ari, ellen lázadoznom, nem kell magam és mások számára igazságot keresnem. Valóra vált régi álmom, legalább öregkorom bán a szocializmusban élhetek. Olyan társadalomban ', ahol nem a pénz, hanem a tudás, a be csillét, az emberi méltóság szá mit. Ezekért az elvekért küzdöttem egész életemben.

Egy szép villában van ízlésesen berendezett manzárdszobája. A könyvespolcokon Marx, Engels és Lenin művei találhatók. „Tudja, az embernek mindig tanulnia kell. Még 80- éves korában is.“ Elgondolkodtam az ős’z hajú elvtárs szavain. Nagyra értékelem egész életre szóló céltudatosságát, küzdelmét. Es ma? örül sikereinek, és bántják őt a fogyatékosságok. Hát ilyen ember a Liptovská Kokava i agitátor.

^ÁT.ORI JÁNOS

MEGÉRDEMELT BIZALOM

A PART FIATAL TAGJELÖLTJE

1977.

IX. 14.

A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) len- és kenderfeldolgozó üzem pártalapszerveze- te a XV. pártkongresszus határozata szellemében nagy figyelmet fordít a tagállomány összetételének javítására. A politikai-szervező munka keretében arra is ügyel, hogy a tagjelöltek soraiban megfelelő számban legyenek nők is. A kongresszus óta a tagjelöltek között már sokkal több a nő, mint annakelőtte.

A spárgát készítő részlegen munkájába mélyedve találtam Halász Jolánt, aki 1972 tői dolgozik az üzemben. Nagyon szereti munkahelyét. Itt van alkalmazásban az édesapja, a sógornője és a bátyja is. Az elmúlt öt év alälťmegérdemelten nyerte el munkatársai bizalmát, megszerették őt. Az üzem vezetői úgy nyilatkoztak róla, hogy szorgalmas, megbízható fiatal. A pártalapszervezetben is felfigyellek aktivitására, példás munkájára. 'A részlegen a legszorgalmasabb dolgozók közé tartozik. Amikor megkérdezték tőle, hogy nem akar-e párttagjelölt lenni, örömmel mondott igent.

— Az első pártfeladatot a szocialista munkabrigádban és az SZISZ üzemi szervezetében kaptam. Később több szervezési kérdéssel is megbíztak, elsősorban az ifjúsági szervezet munkalervének összeállításában segédkezem. Jól esik, s nagyra értékelem az idősebb elvllalász Jolán

társak szakmai, politikai segítségét, amellyel munkámban támogatnak'.

A pártszervezet vezetőségének ajánlatát nagy megtiszteltetésnek vette. Tudjam hogy a párttagságot ki kell érdemelni.

— Az pedig nagyon jólesik, ha megbecsülik az embert. Szerintem fontos, hogy a pártszervezet vezetősége figyelemmel kísérje a fiatalok, különösen a tagjelöltek munkáját," a kapott feladatok teljesítését.

— Hogyan' vélekedik a munkahelyéről?

— Szorosan összekovácsolód- tam a brigád tagjaival. Akkor sem mennék el innen, ha lehetőségem lenne rá, nem válnék meg a munkatársnőimtől. Egyébként nem lehet közömbös számomra, hogyan megy a munka a brigádunkban. A tervteije- sítés esetén a közös javakból egyformán részesed ii n k.

Egyszóval a tervteljesítés náluk közügy. Vajon mi az a plusz, amivel mint párttagjelölt járul hozzá a feladatok teljesítéséhez? Mindenekelőtt példamutatását kell kiemelni, amellyel élen jár a kollektívában.

— A taggyűléseken, pártokta- táson közelebbről megismerkedtem pártunk célkitűzéseivel, üzemünk feladataival. így, az összefüggések ismeretében munkáin mennyiségére és minőségére is kedvező hatással vannak a pártbizottság határozatai. Igyekszem a munkaidő jobb, gazdaságosabb kihasználásával tovább fokozni a teljesítményemet. Ennek érdekében szabad szombatokon szívesen vállalok akár különműszakot is.

—* Mit csinál a szabad idejében?

— Szerelek olvasni és kézimunkázni. Számos lömegszer- vezetnek vagyok tagja és gyakran veszek részt különböző akciókban, társadalmi munkában.

Halász Jolán tudja, hogy a pártnak magabiztos, becsületes emberekre van szüksége, akik megbirkóznak a problémákkal. Ezek közé tartozik ő is, ezért javasolták őt a kommunista pártba.

KRASCSENICS GÉZA

Tóth Eta a táskák minőségét ellenőrzi

Táskák a futószalagon

Öt éve korszerű üzem • Sok az ingázó • Összefognak a tömegszervezetek 9 A minőség további javitásával köszöntik a NOSZF évfordulóját

Üt éve épült a Kožatex termelőszövetkezet somorjai /Sa- morinj üzeme. Az évforduló alkalmából ellátogattunk a 370 személyt foglalkoztató üzembe.

Előbb Jozef Bilikkel, az üzem vezetőjével és Lelkes Vilmos pártelnökkel beszélgettünk.

— A Kožatex, melynek a központja Bratislavában van, hét üzemből áll. A mienk a legnagyobb. Az össztermeléshez 40 százalékkal járulunk hozzá.

Koffereket és / női táskákat gyártunk, évente 40 millió korona értékben, főleg kivitelre.

1972-ig három műhelyünk volt a városban, ezekben összesen száz ember dolgozott, a mostaninál sokkal rosszabb feltételek között. Üzemünk minden dolgozója tagja a termelőszövetkezetnek. Dolgozóink túlnyomó többsége — a 370-ből 340 — nő.

Jelenleg 70 nődolgozónk gyermekgondozási szabadságon van.

Az üzem dolgozóinak átlag- életkora elég alacsony. Ezt egy tavaly végzett felmérés is megállapította: kilencven 20 éven aluli lány dolgozik az üzemben.

Fiatal a pártszervezet rendkívül készséges elnöke is, iiki 1964-től tagja a kommunista pártnak. Elnöki tisztségét 1975- től látja el. Egyébként az üzem termelési részlegének a vezetője.

— Alapszervezetünk 30-tagú —mondja. — Ez idén már hat

fiatalnak előlegeztük a bizalmat, s az év végéig még egyet felveszünk a tagjelöltek' sorába.

A felvétel során figyelembe vesszük, hogyan áll helyt a fiatal a munkában, s milyen aktív az ifjúsági szervezetben. A fiatalok ajánlói közül keltő rendszerint nálunk dolgozik, egy pedig az illető lakóhelyéről való. Üzemünk dolgozóinak nagy része vidékről, a Kis- és a Nagy-Duna közti falvakból, de főleg a Felső-Csallóközből jár be munkahelyére. Szervezetünk tagjai pártoktatásra az üzemben járnak. Előadóink részben

ját nézem meg. Itt természetesen főleg fiatalok dolgoznak, hiszen mintegy 50 kg-os műbőrtekercseket kell emelgetni. A szabást formakésekkel végzik, ezekkel 30—40 rétegből álló anyagot vágnak egyszerre. Kissé odább a meó ellenőrök asztala álh Sereglii Erzsébet éppen egy sötétebb csíkot, azaz hibát vesz észre az anyagon. Erről persze az üzem nem tehet. A minőségi ellenőr szerint csak pénztárca készíthető a hibás anyagból.

A táskakészítő szalagon dolgozók munkáját vesszük szemügyre. A szalag elején egy óra áll. Ezt Domonkos Szidónia kezeli. Az ő dolga, hogy annyi anyagot tegyen a szalagra, amennyiből tízpercenként tíz táska készíthető.

A szalag megállás nélkül.jár, s közben mindenki elvégzi az anyagon a számára kijelölt munkát. Van aki varr, van aki ragaszt, szegecsel, csomagol. Az egyik csomagoló Kadics Mária, aki munkáját olyan gyorsan végzi, hogy gyorsában már nem is lehet. Üt táskát helyez «gy-e^y kartonba. Társa. Purger Ilona, aki egyben a munkabriAz üzem bejárata

alapszervezetünk tagjai, részben pedig a járási pártbizottság segít ki bennünket. Az új pártoktatási évben alap- és középfokú oktatást egyaránt szervezünk. Az alapfokú pártoktatásnak pártonkívüli hallgatói is vannak. Három tagunk a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemére jár. A pártmunka, valamint a tömegszervezetek munkájának szervezését részben nehezíti a kétműszakos termelés és az, hogy sok az ingázó. 150 személy dolgozik két műszakban — főleg azok, akiknek jó az autóbusz közlekedése, illetve nincs tíz éven aluli gyermeke.

— A mindennapi utazás az ifjúsági szervezet munkáját is nehezíti — jegyzi meg Bleho Edit. a SZISZ 30-tagú üzemi szervezeténe'k elnöke, majd így folytatja: — Akcióinkat gyakran a többi tömegszervezéttel karöltve rendezzük.

A sikeres rendezvények közül a röplabdatornát említi.

— Könnyebb lenne a SZISZ- munka szervezése, ha nemcsak lányokból tevődne össze, a szervezet. Ennek ellenére az utóbbi időben rendszeressé vált a gyű- lésezés.

Ez Lelkes elvtárs szerint nagymértékben a JáZISZ-elnök tekintélyének köszönhető. Bleho Edit a pártszervezet fiatal tagja, s az üzem bérelszámolóU>- . ■ . . ,

A termelés megtekintésére Lelkes Vilmos társaságában indulok. Előbb a szabók munká(A szerző felvétele)

gád vezetője. A brigádvezető kitűnő varrónő, de most csomagol. mert fáj a szeme. Tizenhat éve dolgozik a termelőszövetkezetben, s az üzem egyik legjobb dolgozója.

— Sosem gyártunk selejtet — mondja, majd arról l>eszél, hogy a brigád minden tagja bekapcsolódik a Nőszövetség üzemi szervezetének munkájába.

A kommunista Bartalos Ilona a kollektíva mestere. A bőrdíszművesszakmában 25 éve dolgozik.

— Betanított munkásként kezdtem — mondja. — Minden feladatot szívesen végzek. Szerintem minden munka szép, ha jól elvégzik. Tetszik a kollektívánk. összetartó. Hetvenhá- romban négyen voltunk jutalomkiránduláson a Szovjetunióban. Valami különös érzés töltött el. amikor egyik kijevi áruházban megpillantottam az általunk készített táskákat. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom ünnepségein vettünk részt a Szovjetunióban. A Nagy Október 60. évfordulójának tiszteletére brigádunk kötelezettséget vállalt. Ennek a lényege a minőség további javítása.

.A minőség követelményének megtartásával eddig sem volt baj az üzemlsen. A termelési terv teljesítése érdekében is minden tőlük telhetőt megtettek á most ötéves üzem dolgozói.

FÜLÖP IMRE