Új Szó, 1977. szeptember (30. évfolyam, 241-270. szám)

1977-09-05 / 245. szám, hétfő

K öztudott dolog, liogy Szlovákia egyik legré­gibb földművesszövetkezete a leleszi Május 1-e Efsz, amely 1949-ben alakult meg. A szö­vetkezetnek országszerte jó hí­re volt. Valamikor ide jártak tanulni, tapasztalatot szerezni az újdonsült szövetkezetek ve­zetői. Azóta persze sok víz le­folyt a Latorcán is, s a bodrog­közi szövetkezetben szintén olyan gazdálkodási formák ala­kultak ki, melyek a legújabb követelményeknek is megfelel­nek. Az itteni szövetkezetek je­lenlegi gazdálkodásáról azt Is merem állítani, hogy rugal­masan és figyelmesen igazodnak a kor minden követelményéhez. Hol tartanak már e szövetkeze­tek az indulás korátóll Én csak a magam tapasztalataiból is fel­frissíthetnék számos igazoló példát, de ezúttal eltérek et­től, mert rövid riportomban másról kívánok szólni. Törté­netesen arról, megtalálta-e már a leleszi Május 1-e Efsz a ki­vezető utat az évek óta tartó gazdasági pangásból, s ha igen, hogyan és merre tart ez a haj­dan jó hírű szövetkezet. Koleszár Gáborral, a közel 4000 hektárnyi területen gaz­dálkodó társult szövetkezet fő- agronómusával beszélgetek, leginkább a jelenről és a jö­vőről. Koleszár Gábor 20 évig volt a bacskai szövetkezet üzemgazdásza, két éve pedig Leleszen főagronómus. Azt is meg kell róla említenem, hogy póttagja a CSKP Központi Bi­zottságának. — Hogyan fér össze ez a két nagyon komoly feladatkör? — Ez a magas párttisztség és a szövetkezetben betöltött felelős munkakör kötelez a kö­vetkezetes és eredményes mun­kára. Nehéz még mindig tel­jesen eleget tennünk annak az elvárásnak, melyet a felső párt- és állami szervek igé­nyelnek tőlünk, bár már na­gyot léptünk előre. — Ezt magam Is tapaszta­lom és hallom baráti beszél­getések közben a lelesziektől. Igaz ugyan az Is, ahogy ők mondják: „egy fecske nem csi­nál nyarat“, de az ő tapaszta­lataik szerint is sok minden változott itt a két év alatt. Eb­ben nagy része van Iván elvtárs­nak, a szövetkezet új elnöké­nek is. — Az eredmények kétségte­lenül pozitívak, szerénytelen­ség lenne ezekről hallgatni, de a jó vezetés még nem old meg mindent, pontosabban nem azonnal és nem is egy-két éven belül. További bizalomra és tü­relemre van szükségünk a tag­Az ember érféke ság részéről — amit most fs megkapunk —, és ez sokat je­lent. Vannak azonban objektív nehézségeink, melyek gyors el­hárítása nélkül nehéz lesz a megkezdett gazdasági szintet tartani é* tovább növelni. Ilyen például gépeink elavulása, ezek pótlására komoly anyagi' b®- fektetés kell, de még ennél na­gyobb gotidot okoz szövetke­zetünkben a talajjavítás. Ugyan­is a mi földterületünk 80 szá­zaléka erősen kötött talajú. Bár az úgynevezett alagcsövezés nálunk is megtörtént, ez még kevés a magasabb hektárhoza­mok eléréséhez. A fölösleges vizek levezetése után el kell végeznünk a talajjavítást. — Melyek ezen a területen a legfontosabb teendők? — Elsősorban a területren­dezés, a szilárd szántóföldterü­letek kialakítása, melyek lehe­tővé teszik a gépek nagyobb és jobb kihasználását. Másod­sorban pedig a talaj kémha­tásának javítása, és a talaj lazítása. Ez utóbbihoz pedig sok homokra lenne szüksé­günk. A környéken volt belőle elég, de a kaponyai és a lele­szi homokdombok régen el­tűntek, befalazódtak a városi épületekbe. Így a még meglevő homokkészletből kell ezt a na­gyon fontos talajvédelmi mun­kát elvégeznünk, s a hiányt valahonnan pótolni, — Van erre lehetőség? — Mi mindent megteszünk ennek érdekében, ez rajtunk nem múlik, de mennyivel köny- nyebb és gazdaságosabb lett volna ezt a mi természetadta homokbányáinkból fedezni. — Úgy tudom, hogy már ki­dolgozták a távlati gazdaság- fejlesztési tervet. Ebben mi­lyen helyet kap a talajjavítás? — Tervünk még nem teljes, de rövidesen elkészül, s ter­mészetesen a talajjavítás fon­tos helyet kap benne. Előttünk világos: csak akkor várhatunk a mai követelményeknek meg­felelő terméshozamokat, ha a talajjavításra elegendő gondot fordítunk. Hiszen az eddigi ta­pasztalatok is bizonyítják, hogy határunkban is elérhető 50, sőt 60 mázsás hektárhozam is a jól megválasztott búzafajták­ból. — Még néhány mondatot az őszi munkákról. — Az aratást mi is idejében elvégeztük, a hektárhozamok a járásban elért átlaghozammal azonos, így eladási tervünknek A cukorkampány kezdete előtt A karbantartók, a szocialista brigádok tagjai tevékeny­kednek • Naponta 190 vagon cukorrépát dolgoznak fel • Szocialista vállalások 500 méteimázsás hektárhozamok elérésére 1977. ÍX. s. A galántai járási pártbizott­ság elnöksége megvitatta és jóváhagyta az őszi mezőgazda- sági munkálatok teljesítését célzó politikai-szervezési intéz­kedéseket. Külön foglalkozott a Diószegi (Sládkovičovo) Ma­jor István és a Seredi Cukor­gyár küszöbönálló cukorkampá­nyának előkészítésével. A Diószegi Cukorgyár 5198 hektárnyi területen még tavasz- szal biztosította a mezőgazda- sági üzemekben a cukorrépa termesztését. A zsigárdi (Ži- harec és a vágfarkasdi (Vlča- ny) Haladás Efsz, valamint a Királyrévi (Kráfov Brod) Álla­mi Gazdaság földjeit azonban nagy részben elöntötte a ta­lajvíz. Ezért a cukorrépaföldek terjedelme a Diószegi Cukor­gyár körzetében 5103 hektárra csökkent. A cukorgyártási kampány előkészítését az üzemi pártszer­vezetben is megtárgyalták, és intézkedéseket foganatosítottak a kampány zökkenőmentes le­folyása érdekében. A Diószegi Cukorgyár körzetében 212 552 tonna cukorrépát vásárol fel. Arra számítanak, hogy a me­zőgazdasági üzemek átlagosan 408 mázsás hektárhozamot ér­nek majd el. A galántai járás mezőgazdasági üzemei azonban bekapcsolódtak a hektárhoza­mok növelése érdekében indí­tott mozgalomba, amelyet a nyugat-szlovákiai kerületi párt- bizottság és a Bratislava! Ke­rületi Mezőgazdasági Igazgató­ság szervezett. A Peredi (Te- šedíkovo) Efsz és a csllizrad- ványi (Cilizská Radvaií) Csillz­köz Efsz felhívására a járás mezőgazdasági üzemeinek több­sége a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évforduló­jának tiszteletére szocialista felajánlást tett hektáronként átlag 500 mázsás cukorrépa- hozam elérésére. Ennek követ­keztében lényegesen növekszik majd a Diószegi Cukorgyár cu­kortermelése is. Az üzemi alapszervezet, a gyár vezetősége és az üzemi szakszervezeti bizottság értekez­letet szervezett, amelyen érté­kelték a szocialista munkabri­gádok eredményeit. A karban­tartó csoportban a legjobbak közé tartozik a villanyszerelők Vavrik Ottó vezette brigádja, Barcúch Józsej 17 tagú lakatos­brigádja, valamint Kakvic Já­nos 5-tagú brigádja. Az első két szocialista munkabrigád a bronzérem tulajdonosa. Vala­mennyi munkacsoport kiválóan elvégezte a karbantartási mun­kálatokat, hogy a Diószegi Cu­korgyárban a folyamatos dif­fúziós gépsoron naponta 190 vagon cukorrépát dolgozhas­sanak fel. Az idei kampányban 19 950 tonna finomított cukor gyártását tervezik. A kampány 89 napig tart majd, és a mun­kában 490 idénymunkás vesz részt. Hogy mikor kezdik meg a cukorrépa feldolgozását? Erre Otto Magnus mérnöktől, a cu­korgyár igazgatójától kaptunk választ. A cukorrépafelvásárlást már szeptember 10-én elkezdik, s a gyártás valószínűleg már szeptember 20-án megkezdődik. KRAJCSOVICS FERDINAND eleget tettünk. A szalmabe- gyűjtés is megtörtént, már a tarlóhántást is befejeztük. Szeptember elején mindenne­mű talajelőkészítési munkával végzünk. Szeptember közepén kezdjük az ősziek vetését, ad­dig pedig megjavítjuk a hibás gépeket. Nyugodtan mondha­tom. hogy mi mindent megte­szünk azért, hogy a jövő évi kény ér nek való agro technikai­lag jól előkészített talajba ke­rüljön. — Hány hektár lesz a gabo­na vetésterülete és milyen fajták kerülnek a földbe? — Búzát ezer hektáron ve­tünk, a legtöbbet a már eddig is jól bevált fajtákból. Szává­ból 350, Mirkonovszkajából 350, Jubilejnajából pedig 180 hektárt vetünk be. A fennmaradt terü­leten kísérletképpen Solarist és Iljicsovszkaja búzafajtát ve­tünk. — Milyen a szövetkezet ta- karmánvalapja? — Kitűnő és elég, főleg a szénatermésünk volt nagyon jó. S hogy jövőre minőségi szem­pontból is biztosítsuk a jó ta­karmányalapot, ezért az idén 50 hektár lucernát és ugyan­ennyi takarmánykeveréket ve­tünk. Itt jegyzem meg azt is, hogy ebben az évben jó kuko­ricatermést várunk. Ha az idő továbbra is kedvező marad a szem fejlődésére és az érésre, akkor megközelítjük a 60 má­zsás hektárhozamot. Nagyon jó a cukorrépánk is, ebből 350 mázsát várunk hektáronként. Ez nagy előrelépés, hiszen ed­dig hektáronként csupán 200 — 250 mázsát takarítottunk be. — A főagronómus szerint te­hát a leleszi Május 1-e Efsz már kilábalt a hullámvölgyből. — A felsorolt eredmények is ezt jelzik. És ami lényeges: bízunk tagságunk munkaerkől- csében, s abban, hogy egyre inkább érvényre jut nálunk is az a felfogás, hogy az ember értéke, becsülete és joga el­választhatatlan a jól elvégzett munkájától. E szemlélet kiala­kulását nagyon fontosnak tar­tom. A felhozott példák, s a főag- ronómus bizakodó szavai re­ménykeltők. Azt is bizonyítják, hogy a leleszi Május 1-e Efsz már magára talált. A kedvező változást itt nemcsak a műtrá­gya, a növényvédő szerek tér­hódítása, a technika okozta, hanem az az erkölcsi szemlélet és felfogás, amelyről Koleszár Gábor főagronómus oly biza­kodóan beszélt. TÖRÖK ELEMÉR Az üstravakarvl- íi ái Bányaipari Épí- tcivállalat 32-es számú üzeme és a Pardtibicei Ipari Építővállalat dol­gozói 28 millió ku- runás ráfordítással Senovban hazánk legnagyobb gabu- nasilóját építik. A' siló magassága 44 ni. 32 raktárhelyi­sége lesz összesen 54 000 tonna ga­bona befogadásá. ra. (Felvétel: CTK — F. Gabčan) EREDMÉNYES ÚJÍTÓK A Vízgazdálkodási Építővál­lalat bratislavai üzemének dol­gozói értékes kötelezeüségekbt vállaltak a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. évfor­dulójának tiszteletére. Főleg az újítók érdemelnek dicséretet, akik olyan újítási és ésszerűsí­tési javaslatokat dolgoznak ki, melyek jelentős megtakarításo­kat eredményeznek és elősegí­tik az eddiginél jobb termelési és gazdasági eredmények el­érését. A hatodik ötéves terv­időszak folyamán az üzem dol­gozóira — az előző tervidő­szakhoz viszonyítva — nagyobb feladatok várnak, és vállalt kötelezettségeik ezek túlteljesí­tését célozzák. A hatodik ötéves tervidőszak első évében az újítási javas­latok realizálásával sikerült túlteljesíteniük a főbb mutató­kat, és jelentősen csökkentet­ték az önköltséget is. A gya­korlatba bevezetett újítási ja­vaslatok kétmillió korona hasz­not eredményeztek. A legjobb újítókat az üzem vezetősége 33 ezer koronával jutalmazta. Nem feledkeztek meg az ésszerűsí­tési javaslatok elbírálóiról sem, akik között 24 ezer koronát osztottak ki. Mivel a feladatok évről évre nőnek, a fejlődéssel lépést tar­tanak az újítók is. Kötelezett­séget vállaltak, liogy az idén egy- és félmillió korona meg­takarítást eredményező javas latokat nyújtanak be. Az üzem vezetősége — a műszaki tudo­mányos társaság és a tömeg­szervezetek hatékony közremű­Csehszlovák textil a Szovjetunióban Csehszlovákia a Szovjetunió egyik hagyományos textilszállí­tója. A csehszlovák Centrotex külkereskedelmi vállalat egész textil- és ruhaexportjának kb. 20 százaléka a Szovjetunióba kerül. Hazánk készruhát, sző­nyeget, szövetet, kötöttárut, nyakkendőt és egyéb textilárut szállít a Szovjetuniónak. A Centrotex évente kb. 1500 új modellt és mintát ajánl a szovjet vásárlóknak, s kiállítá­sokat, divatbemutatókat is szer­vez számukra. Az utóbbi évek­ben Moszkvában, Kijevben, Minszkben, Kistnyovban, Lenin- grádban, Tallinnban, Lvovban, Taskentben, Buharában, Sza- markandban, Jerevánban, Ha­barovszkban és Irkutszkban szervezett ilyen jellegű rendez­vényeket a Centrotex. A Centrotex és a szovjet Raz- noekszport által aláírt szerző­dés értelmében az idén a Szov­jetunióba irányuló csehszlovák textilexport értéke 1 milliárd 650 millió rubel lesz, 5 száza­lékkal több, mint tavaly. Növekedik a KGST-tagországok villamosenergia­ipari kapacitása A KGST-tagországok villa- mosenergia-iparának több mint kétszer annyi új kapacitást kell létrehozni 1976 és 1980 között, mint a megelőző ötéves terv­időszakban. A mostani ötéves tervidőszakban a tagországok atomerőműveinek teljesítménye mintegy 30 ezer megawattra emelkedik, azaz megnégyszere­ződik. Kapacitásgondok az olasz acéliparban Az olasz állami IRI holding- vállalat acélbizottsága felül­vizsgálta az ország acélipará­nak kapacitáshelyzetét. A vizs­gálat eredményeként megállapí­totta, hogy a Calabria nyugati partján Gioia Tauróban terve­zett új acélművet csak akkor szabad megépíteni, ha helyette bezárják a nápolyi Bagnoli acélművet. A bizottságnak az a meggyőződése, hogy Olaszor­szágban egyelőre nem szabad további acélgyártó kapacitáso­kat létesíteni. A jelentés abból indul ki, hogy az acél iránti belföldi ke­reslet messze elmarad az ere­deti várakozásoktól. 1980-ban az eredetileg tervezett 30 millió helyett valószínűleg csak 25 millió tonna lesz az igény, a 30 millió tonna csak 1985-ben érhető el. A kapacitás viszont már a calabriai acélmű nélkül is 31,4 illetve 33.4 millió tonna lesz a folyamatban levő beru­házások figyelembevételével. Ez azt jelenti, hogy 1980 ban ködösével — versenyt hirde­tett, amelynek keretében oda­ítélik majd a legértékesebb újítási javaslat, a legeredmé­nyesebb újító és az újító moz­galomban legkiemelkedőbb eredményeket elérő üzemrész- leg * címet. Ez a kezdeménye­zés jó visszhangra talált, ugyanis ez év januárjától má­jusig 23 újítási és ésszerűsítési javaslatot nyújtottak be, me­lyeket ezekben a hetekben bí­rálnak el és javasolnak majd a gyakorlatba való bevezetésre a szakemberek. Az újítási ja­vaslatok közül a legértékesebb az életkörnyezet javítására irá­nyuló intézkedéssorozat, mely­nek lényege, liogy Bratislavá­ban a Medzijarky nevű lakó­telepen az autóparkolóhely ésszerű áthelyezésével nagy területek szabadulnak fel a la­kóházak között, ahová fákat, bokrokat ültetnek majd. Egy másik javaslat urbanisztikai megoldást vet fel. Lényege, hogy az eddiginél rövidebb út köti majd össze Dolné Monyt és Medzijarkyt. A járműveknek nem kell kacskaringós kitérők­kel közlekedniük és elkerülhe­tik az időrabló várakozásokat kikényszerítő útkereszteződé­seket. Külön dicséret illeti az újítókat, mert olyan megoldást találtak, mely a forgalom el-* terelése nélkül is megvalósít­ható. Ezt az újítási javaslatot — amely kétmillió koronás hasznot jelent népgazdaságunk­nak — rövidesen bevezetik a gyakorlatba. — m(i — már Gioia Tauro nélkül is 6,4 millió, öt évvel később pedig 3,5 millió tonna a felesleges ka­pacitás. Elméletileg az olasz acél­iparnak tehát legalább ennyit kellene exportálnia. A bizottság az egyre élesebbé váló nemzet­közi verseny miatt ezt nem tartja lehetségesnek, véleménye szerint semmi körülmények kö­zött nem Ismételhető meg az 1975-ben elért 4 millió tonnás, rekordnagyságú nettó kivitel. A lengyel számítógépipar A lengyel elektronikai ipar kibontakozásának ékes bizonyí­téka a számító- és elektronikus gépek, berendezések gyártásá­nak rohamos fejlődése. Len­gyelországban a szocialista in­tegráció keretében az „R-32“ típusú komputert állítják elő, és megindultak az előkészüle­tek a majdan félvezető rendszer­rel működő „Odra 1305“ jelzé­sű gép gyártásőra is. A szük­séges nagyobb kapacitású szá­mítógépet a szocialista orszá­gok közötti együttműködés ré­vén Import útján szerzik be. . Az információs technika fej­lesztési programját egy, a párt és állami szervek által létesí-4 tett különbizottság dolgozta ki, és azt a minisztertanács hagy­ta jóvá. A program végrehajtó* sát egy 1975-ben életre hívott, és a miniszterelnök vezetése mellett működő bizottság ellen­őrzi. Lengyelországban négy infor­mációs rendszer működik: a CENPLAN a gazdasági tervezés, a SPIS a statisztikai munkák, a PESEL a lakossági bejelentőhi­vatalok és a SINTO a tudomá­nyos kutatás és szerveze» szol­gálatában.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom