Új Szó, 1977. augusztus (30. évfolyam, 210-240. szám)

1977-08-09 / 218. szám, kedd

A Csaru.^üuk Elba—Odera-i Hajózási Vállalat több mint 100 hajója és 214 dolgozója az idén 2 009 000 tonna árut szállít a Moldván Prágába, 58 000 tonnával többet, mint tavaly. A vízi áru­szállítás terjedelmének nagyarányú növelését elsősorban a prá­gai beruházások teszik szükségessé. Elsősorban kavicsot, homo­kot, köveket, épületelemeket és jnás építőanyagot szállítanak vízi úton. A képen: teheráruval megrakott uszály a Moldva fo­lyón. (Felvétel: J. Sýbek — CTK) VÁLASZ 01VASÖINKNAK KÜLÖNBÖZŐ S. Z.: ön 1976. október 1-től öregségi (efsz) nyugdíjat élvez. Ajánljuk, hogy nyugdíjvégzéséi mutassa meg hozzáértő sze­mélynek) forduljon a jnb tár­sadalombiztosítási osztályához), mert a közölt átlagkeresete és ledolgozott évei alapján való­színűleg magasabbnak kellene lennie járadékának. Lehetsé­ges, hogy a havi 1100 koronát azért állapították meg, mert tag­sági viszonya ' munkatevé­kenysége továbbra is fennáll, és önre úgy tekintettek, hogy tartósan tovább akar az efsz- ben dolgozni. Eben az esetben viszont a tartós munkatevé­kenység idejére nyugdíját havi 1100 koronáig jogosan erre az összegre csökkentve folyósít­ják Ha az efsz-szel, vagy más munkaadó vállalattal olyan szerződést köt, hagy egy év­ben 180 munkanapot (vagy 1200 munkaórát) dolgozik le, akkor igénye van a teljes fize­tésén kívül a nem csökkentett, teljes összegű nyugdíiára. A nyugdíj az esetleges to­vábbi munkaviszonnyal nem emelkedik. Ha nyugdíjának emelését szeretné elérni, akkor további munkatevékenysége idejére le kellene mondania öregségi nyugdíjának folyósítá­sáról, és ezt be Is kellene je­lentenie a nyugdíjtörzsszámára való hivatkozással a nyugdíjin­tézetnek (St. úrad dôchodkové­ho. zabezpečenia, Bratislava). Az emelkedés 1,75 százalék minden ledolgozott 3 hónap után a nyugdíj keletkezésekori redukált átlagkeresetből szá­mítva. Egyébként a nyugdíjasok to­vábbi akár tartós, akár rövid ideig tartó munkatevékenysége nincs korhatárhoz kötve. S. I: Itt dolgozó, magyar ál- lampolgárú fiatalemberhez ment férjhez. Most várja már második gyermekét. _ Közben férjét behívták katonai szolgá­iéira a magyar hadseregbe. Ön itt mint csehszlovák állampol­gár saját munkaviszonyából ki­folyólag eddig mindent megka­pott, amire igénye volt. így 26 hétre fizetett szülési szabadsá­got, egyszeri szülési segélyt, majd a meghosszabbított, fize­tés nélküli szülési szabadság ideje alatt a havi 500 korona összegű gyermekgondozási se­gélyt és a 90 korona összegű családi pótlékot. Az 1975/121 sz. társadalombiztosítási tör­vény 73. és következő paragra­fusai szerint csak akkor lenne férje tényleges katonai szolgá­latának idejére igénye önnek és gyermekének ellátási pótlék­ra (zaopatrovací príspevok) a már említett gyermekgondozási segélyen kívül, ha férje a csehszlovák hadseregben telje­sítené katonai szolgálatát. Tu­domásunk szerint a magyaror­szági társadalombiztosítási elő­írások nem ismerik az „ellátá­si hozzájárulást“, s ha más for­mában létezik is ilyesfajta il­letmény, csak a Magyarorszá­gon élő családtagok részére. Az 1965/143 sz. hirdetmény 45. §-ának 2. bek. értelmében va­lószínűleg igénye lesz születen­dő gyermekére fizetett szülési szabadságra olyan összegben, mint amennyit első gyermeké­nek születése után kapott. M. J.: Az éjjeli-, és üzemi őrökre vonatkozó elvi jellegű előírás az 1968/103 sz. hirdet­mény. Az éjjeli őrök esetében túl­órái munkának számít a heti 42 és fél órai munkaidőn túl végzett munka. Ajánlatos a munkaütemtervet úgy kidolgoz­ni, hogy először a rendes mun­kaidőbe számító időt kell be­számítani. Az éjjeli munkáért most felemelt pótlékot vissza­menőleg nem igényelhetik. A szombaton és vasárnap végzett munkáért a bérek átépítése után rendszerint 25 százalékos pótdíj jár. Ha a kollektív szer­ződés nem állapít meg átalányt, a túlórákért az alapbéren kívül 33 százalékos túlórái pótlék jár, tekintet nélkül arra, hogy nappali, éjjeli, vagy munkaszü­neti napon végzett túlóráról van-e szó. A pótlékot a havi fizetés egy száznyolcvanötöd részéből mint egy órára eső bérből kell kiszámítani. A fi­zetett ünnepen való munkáért az átlagbér összegében az alap­béren kívül teljes pótlék jár, túlóra esetében még az emlí­tett 33 százalékos pőtdíj is. CSALÁDI PÓTLÉK B. M.: Hitelesen kell bizonyí­taniuk, nogy menyük halála után kizárólagosan Önök gon­doskodnak a két árváról, mivel apjuk munkakerülése (abszen- ciája) miatt nem kapott csalá­di pótlékot és a megítélt tar­tásdíjat sem fizeti. Ajánljuk, hogy a járásbíróság ítéletének másolata alapján a Betegbizto­sítási Járási Igazgatóságnál kér­jék a családi pótlék kifizeté­sét élettársának betegbiztosí­tása alapján (amióta a gyer­mekekről Önök gondoskodnak, de legfeljebb 1 évre visszame­nően). A jnb szociális osztályán az 1975/128 sz. hirdetmény 126. §-a értelmében kérhetik, hogy hozzájárulást engedélyezzenek a gyermekek eltartásához (a családi pótlékon kívül), mivel az apa nem fizeti a megálla­pított tartásdíjat és ennek be­hajtása is eredménytelen ma­radt. Sz. A.: Szülési segélyre (26 hét) és az egyszeri szülési se­gélyre (200 korona) az itteni munkaadó vállalatnál keletke­zik igénye. Születendő gyermekük állam- polgárságáról egy éven belül az anyakönyvi hivatalban tör­ténő egyszerű bejelentéssel dönthetnek. Mivel még el kell intéznie áttelepülését is, egyszerűbbnek tartjuk, ha gyermekét itt szüli meg és a szülési segély folyó­sításának 26 hete után települ át végre Magyarországra. Át- településével kapcsolatban a férje szerezzen be Magyaror­szágon hatósági bizonyítványt arról, hogy áttelepülésük ese­tére eltartásukat és lakásukat biztosítja. Ezután forduljon tá­jékoztató és űrlapok megkül­dése iránt a Magyar Népköz- társaság Főkonzulátusához, Bratislava, Palisády 54, címre. Az elintézés 4—5 hőnapot vesz igénybe. _ Dr. F. J. A szociális tervezés tennivalói Hazánkban már több eszten­deje intenzíven törekednek ar­ra, hogy elméletileg megfogal­mazzák a szociális fejlesztés tervezésének koncepcióját. En­nek tanúbizonysága, hogy or­szágos viszonylatban összesen 30, Szlovákiában pedig 15 vál­lalatban, s ezenkívül a Trnavai járási Nemzeti Bizottságon fog­tak hozzá a vállalati kollektí­vák szociális fejlődése tervezé­si módszertanának kísérleti ki­próbálásához. Ennek a törek­vésnek közös nevezője, hogy a szociális fejlesztés tervezése magába akarja foglalni, illetve a tervező tevékenységben tük­rözni kívánja azokat az új kri­tériumokat és feladatokat, ame­lyek a szociális folyamatok vi­szonylatában, a fejlett szocia­lista társadalom építésével kap­csolatban, a szervezetekben előfordulnak. További sürgető feladat ki­dolgozni a területi-helyi egysé­gek (járások, városok) szociá­lis fejlesztésének tervezési módszertanát, és bátrabban hoz­záfogni egyes kiválasztott járá­sokban és városokban a szo­ciális fejlődés tervezési mód­szereinek kísérleti alkalmazá­sához. Jelentős körülmény, hogy az egyes kísérletező vállalatok dolgozóinak kollektíváit széles­körűen tájékoztatták a szociális fejlesztési terv kidolgozásának jelentőségéről, mégpedig párt- és szakszervezeti gyűléseken, termelési értekezleteken, vala­mint az üzemi újságok útján is. A vállalatokon belüli elem­zéseket illetően leszögezhetjük, hogy azok nem mérik fel tár­gyilagosan az adott szervezet szociális klímáját, mivel nem valósult meg az ez irányú szo­ciális kutatómunka. E tekintet­ben kivétel á bratislavai Slov­naft, illetve a nyitrai Magas­építő Vállalat. Ebben a két vál­lalatban már néhány esztendeje szakemberek, szociológusok és pszichológusok foglalkoznak rendszeresen ezzel a témakör­rel. A vállalati szociális fejlődés tervezése érdekében nem kell alapvetően megváltoztatni a szervezeti felépítést és rendet, de az eddigi tapasztalatok arra utalnak, hogy minden vállalat­ban létre kell hozni egy olyan alakulatot, amely komplex szak­mai jogkörrel és teljes felelős­séggel szavatolná a szociális fejlesztés tervének megvalósí­tását. Egyes nagyob vállalatok­ban már létrehozták — a ká­der- és személyzeti osztály ke­retében — a szociális fejlesztés alosztályát. A Ružomberoki V. I. Lenin Gyapotfeldolgozó Üzem a tervezési osztály keretében fog­lalkoznak a szociális fejlesztés tervével. Célszerű lenne, ha minden vállalatban fokozatosan egységesen irányított alakula­tokba vonnák össze a dolgo­zókról való gondoskodás terü­letén dolgozó szakembereket. Ezek az alakulatok azonban képtelenek lesznek arra, hogy teljes egészében megbirkózza­nak minden vállalati szociál­politikai feladattal, s főleg ar­ra, hogy önálló szakmai kuta­tómunkát és elemzést fejtse­nek ki. Célravezetőbb lesz, ha ezt a tevékenységet számukra felettes szerv látja el, esetleg a problémakörben járatos mű­velődési ’'intézmények, illetve az ezzel foglalkozó szerveze­tek. A munka további tökélete­sítése érdekében fokozatosan biztosítani kell a központi ter­vező szervek cselekvő részvé­telét is a szociális fejlesztési terv módszertanának kidolgo­zásában, összefüggésben a vál­lalat, illetve az adott terület gazdasági tervével, miközben a szociális fejlesztési tervnek utasításos jellegűnek kell len­nie, hogy a termelési tervek­hez hasonlóan teljesítése a felelős dolgozók jogilag rögzí­tett kötelessége legyen. Fontos feladat szavatolni a szociális fejlesztési makro- és mikroterv kapcsolatát a termelési-gazda­sági szervezet más terveivel, elmélyíteni a nemzeti bizottsá­gokkal az együttműködést, rendszeresen értékelni a szo­ciális fejlesztési terv megvaló­sítását, s kibontakoztatni az együttműködést a kutatási bá­zissal, a főiskolákkal, valamint az egyes tárcák kutatóintézmé­nyeivel, hogy kidolgozzák a szociális fejlesztés egyes fel­adatait. Az ezzel kapcsolatos kísérle­teket végző szervezetek tapasz­talatai szerint szükséges már az 1978. évi terv előkészítése során biztosítani, hogy a terv- javaslatok magukban foglalják a szociális fejlesztésre szánt beruházásokat, pénzeszközöket és a munkaterveket is. Végül hadd mondjunk néhány szót egyes vállalatok tapasztala­tairól. A már említett Ružom­beroki V. I. Lenin Gyapotfel­dolgozó Üzem nemzeti válla­latban a szociális fejlesztési tervben nem kevesebb, mint 225 feladat szerepel, s az anyagi költség szintje megha­ladja a félmillió koronát. Ta­valy az üzem összköltségeinek 7,1 százalékát fordították szo­ciális célokra, s ez a hányad a hatodik ötéves tervidőszak végén eléri a 10,7 százalékot. A szociális fejlesztési terv min­den feladatát anyagilag és ka- pacitásbelileg is fedezik. A szo­ciális fejlesztési terv feladatat teljesítésének ellenőrzése a ter­vező alakulat hatáskörébe tar­tozik. A káder- és személyze­ti osztály pedig figyelemmel követi a szociális fejlesztési terv érvényesítésének módsze­reit, javasolja az esetleges vál­tozásokat vagy kiegészítéseket. Végül összegezésképpen meg­állapíthatjuk, hogy a hatodik ötéves tervidőszak további évei­ben feladatunk: • a szociális fejlesztési ter­vet úgy értelmezni, mint a gaz­dasági és szociális terv részét; ,• a szociális fejlesztési terv kidolgozásának ezért megfelelő figyelmet kell szentelni; • a vállalati kollektívák szo­ciális fejlődése tervezésének egyeztetője a káder- és sze­mélyzeti alakulat lesz. Ezért meg kell teremteni annak fel­tételeit, hogy ezekben az ala­kulatokban tevékenységet fejt­senek ki a szociális fejlesztés tervezői is, és lehetőleg épít­sék ki a szociális fejlesztés- ügyi osztályt; • hozzáfogni az anyagi esz­közük társításához; • meg kel] kezdeni a szo­ciális fejlesztés normáinak ki­dolgozását; • el kell érni, hogy a szo­ciális fejlesztés évi terve a kol­lektív szerződés kidolgozásá­nak alapanyagává váljon. Mindez megkívánja, hogy a szervezetek vezetőségei elmé­lyítsék együttműködésüket a Forradalmi Szakszervezeti Moz­galommal, a dolgozókat akti­vizálják a szociális fejlesztési terv kidolgozásában és megva­lósításában, mivel ez a terv ja­vát szolgálja mind az egyes szervezeteknek, mind dolgo­zóinknak. (BÚJ Megbecsülik az időseket Az egyik verőfényes nyári péntek délutánon ünneplőbe öltözött idős emberek gyülekeztek a gútai (Kolárovo) korszerű kultúrház Rotunda elnevezésű körtermében. Fél kettő tájban aztán megsokasodott az idős emberek száma: autó­busszal érkeztek. A Bálványi (Balvany) Mag­termesztő Állami Gazdaság vezetősége az üzemi pártbizottsággal és a szakszervezeti tanáccsal karöltve nyugdíjas-ünnepélyt rendezett az ála­mi gazdaság volt dolgozói számára. 201-en jöt­tek el a 207 meghívott közül. A baráti ölelések, könnyes szemek, meleg kézfogások azt jelezték, hogy néhányan már öt, esetleg több éve nem találkoztak. Kimondottan örültek egymásnak. Amikor Virág Ferenc elvtárs, a Magnemesítő Állami Gazdaság igazgatója ünnepi beszédét tartotta, megnéztem az idős embereket. Volt közöttük nyugalmazott etető, gépjavító, trakto­ros és műszaki dolgozó. Valamennyi tekintet­ből egyformán sugárzott az öröm, s ezt lehe­tett belőlük kiolvasni: „Nem felejtettek el, meg­becsülnek bennünket.“ Az idősebb nemzedék tagjai jól emlékeznek még arra, hogy mi volt a múltban, hogy a dol­gozók a szó szoros ,értelmében robotoltak pusz­ta létük fenntartásáért. A dolgozó embernek szüntelenül rettegnie kellett a munkanélküli­ségtől, a betegségtől, vagy más szerencsétlen­ségtől és félelemmel gondolt öregségére. A ka­pitalizmussal szemben társadalmi rendszerünk egyik alapvető előnye az, hogy a becsületes munka eredményei visszatérülnek a dolgozók minden rétege számára olyan formában, hogy kielégíthetik anyagi és szellemi szükségletei­ket. Virág Ferenc igazgató ismertette a Magne­mesítő Állami Gazdaság fejlődését kezdettől (17 éve alakult) mostanáig. Sok-sok idős em­ber szinte csodálkozott a nagy hozamok hal­latán. Míg alakuláskor a gabonafélékből 24—26 mázsás hozamokat értek el, addig az elmúlt évben már az új nemesített fajtákból 50 mázsán felüliek voltak a hozamok. 1975-ben, amikor kedvező volt az időjárás, 73 mázsa kukoricát termeltek hektáronként, ami a magtermesztő állami gazdaságok szlovákiai versenyében az első helyet eredményezte. Szólt a többi ágazat fejlődéséről Is és hangsúlyozta: a megjelent idős dolgozók is nagymértékben hozzájárultak a nagyszerű fejlődéshez. Az ünnepi beszéd után valamennyi résztvevő ajándékot kapott, majd két zenekar mellett kez­dődött a megvendégelés és a beszélgetés. Fel­újultak az élmények, amelyek között voltak jók is, rosszak is. A párt szociálpolitikájáról vala­mennyien dicsérőleg nyilatkoztak. Az állami gazdaság jelenlegi szerveiről, vezetőségéről is, amely — szerintük — a gyakorlatban is helye­sen értelmezi a párt politikáját. Nagyon érdekes volt számomra az a beszél­getés, amelyet Mente Gáborral, az állattenyész­tési részleg volt technikai dolgozójával folytat­tam. A beszélgetés előtt megtudtam, hogy a munkásból lett technikus 22 évig mindig kom­munista példamutatással végezte a munkáját a Magnemesítő Állami Gazdaság királynézéti (Kráľka) gazdaságában. Hadd idézzem őt: „A családban én voltam a legidősebb gyerek, ezért már 10 éves koromban „őrző gyerekként“ a réti parasztokhoz kerültem szolgálni. Amikor felnőttem, részben arattam, vagy szolgáltam a gazdáknál. Azért, hogy részaratók lehettünk, a tavaszi munkákat is el kellett végeznünk. Ha nem volt otthon kenyér, akkor reggel vettem egy koronáért kenyeret, kettőért pedig szalon­nát — annyit, ami nekem ebédre elegendő volt. A napszám — amiért napkeltétől napnyugtáig kellett dolgoznom — 6 korona volt. El lehet képzelni, mi jutott a családnak. Ezt a burzsoá rendszernek soha nem tudom megbocsátani. Mindez 1934-ben történt. Nagyon megörültem ennek a találkozónak. Látom, megbecsülnek bennünket. Nekem 1400 koronás nyugdíjam van, 5—6 hónapot dolgozom is. Örülök, hogy ilyen társadalomban élek. A vélemények a részletekben eltértek, de egyben mind megegyeztek: örültek nagyon an­nak, hogy ismét találkozhattak, annak, hogy megbecsülik őket és nem feledkeznek meg ró­luk. KOLOZSI ERNŐ 1977. MII 9. 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom