Új Szó, 1977. augusztus (30. évfolyam, 210-240. szám)

1977-08-08 / 217. szám, hétfő

BIZTATÓ MÉRLEG Közép-Szlovákiában az el­múlt napokban értékelték az idei termelési tervfeladatok első félévi teljesítését. A szakemberek véleménye sze­rint az év első hat hónapjá­ban kedvezően alakult a hely­zet a tervfeladatok teljesíté­sében. A kerület ipari üzemei­ben 26 milliárd 500 millió korona értékű terméket gyár­tottak. Kétmilliárd 305 mil­lió koronával többet, mint a tavalyi év hasonló időszaká­ban. Ugyancsak örvendetes, hogy a kerület ipari üzemei­nek dolgozói 186 millió ko­ronával túlteljesítették első félévi feladataikat. A legna­gyobb túlteljesítésekre a bá­nyákban, az üveggyártásban és az élelmiszeriparban ke­rült sor. Lemaradás csak az építőanyagok gyártásában volt. Az ipari üzemekben külön sikernek számít, hogy az év eleje óta jóval egyenleteseb­ben teljesítik a termelési fel­adatokat, mint tavaly. Ez azért is dicséretre méltó, mert a kerület szinte vala­mennyi ipari üzemében to­vábbra is komoly gondokat okoz a betöltetlen munkahe­lyek viszonylagos nagy szú­rna. A termelés növelését ezért elsősorban a munkater­melékenység fokozásával kel­lett biztosítani. A nyerster­melés növekedésének több mint 65 százaléka ennek kö­szönhető. A tavalyihoz viszonyítva sok tekintetben sikeresebb féléves időszakot értékeltek az építőipari üzemek dolgozoi is, akik összesen két milliárd 600 millió korona értékű munkát végeztek el. Tervfei- adataikat ezzel 100,7 száza­lékra teljesítették. Január elejétől június végéig 218 mill'ió 400 ezer koronával több munkát végeztek el, mint az elmúlt év első felé­ben. Az építőipari üzemekben ugyancsak sok nehézséget okozott az a körülmény, hogy nem sikerült kellő mértékben növelni a dolgozók számát. A tervezetthez viszonyítva 362 munkahellyel kevesebbet si­került betölteni az építkezé­seken. Gyakori lemaradásokat okozott az építőanyagokkal való ellátás akadozása is. A Banská Bystrica-i, a losonci (Lučenec j, a rimaszombati [Rimavská Sobotaj és a Žiar nad Hronom-i járásban első­sorban ezzel magyarázható az építőipari dolgozók lemaradá­sa. Örvendetes viszont, hogy a nem kis nehézségek ellené­re 110,5 százalékra sikerült teljesíteni a lakásépítés ter­vét. Közép-Szlovákiában ösz- szesen 13 600 lakásegység felépítésével számolnak az év végéig. Az év kezdetétől jú­nius végéig terven felül 348 lakást adtak át. Július első napjaiban sike­rekben gazdag időszakot ér­tékelhettek az egységes föld- művesszövetkezelek és az ál­lami gazdaságok dolgozói is. Tavasszal a gabona és a cu­korrépavetés, valamint a burgonyaültetés tervét a leg­több helyen túlteljesítették. A tavalyihoz viszonyítva si­került növelni a gabonaföl­dek területét is. Ugyancsak jónak mondható, hogy az év első hat hónapjában kedve­zően alakult a helyzet az ál­lattenyésztési termékek fel­vásárlásában. A hústermelés tervét 103,1 százalékra, a baromfihús értékesítésének tervét 104,2 százalékra, a tej­termelés tervét több mint 103 százalékra, a tojáslermelés tervét pedig 111,5 százalékra teljesítették a mezőgazdasági üzemek dolgozói. Terven fe­lül összesen csaknem 1530 tonna hús, négymillió 600 ezer liter tej és nyolcmillió 700 ezer tojás felvásárlására kerülhetett sor a kerület ti­zenhárom járásában. Az egy­séges földművesszövetkezetek és az állami gazdaságok dol­gozói ezzel nagyban elősegí­tették a többi termelési ága­zat tervfeladatainak teljesíté­sét is. —ly— Társadalmi munkával (Tudósítónktól) — A Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulója és a IX. szakszervezeti kongresszus tisz­teletére összesen egy milliárd 390 millió korona értékű kö­telezettségvállalást tettek a közép-szlovákiai kerület dolgo­zói. Ebből mintegy 480 millió koronás értéket képviselnek azok a csoportos és egyéni munkafelajánlások, amelyek teljesítése a ,,Z“-akció beruhá­zást igénylő építkezéseinek^ mielőbbi befejezését segítik elő. A városok és a községek la­kosainak fokozott igyekezete nyomán elsősorban új óvodá­kat, művelődési házakat, torna­termeket, sportpályákat adnak át határidő előtt a kerületben. A társadalmi munkák eredmé­nyeként azonban jelentősen ki­bővülnek a vízvezeték- és a csatornahálózatok is. Az első félév végéig a „Z“-akció kere­tében több mint két és fél­millió óra ledolgozására került sor. A társadalmi munka ér­téke eléri a 70 millió koronát. A „Z“-akció beruházást nem igénylő feladatainak teljesítése érdekében ezenkívül az év kezdete óta csaknem 20 millió órát dolgoztak le társadalmi munkában a kerület lakosai.-ly­Szárítóberendezések mezőgazdasági üzemeknek Gáti Péter a Slovnaft vaján! Özemének fiatal mestere. Egy háromszor négy méteres, hangulatos irodahelyiségben be­szélgetünk. Bal oldalt a falon a Képes Sport Eseménynaptára látható, mellette egy színes ké­keslap Prágáról, velük szem­közt, a másik oldalon egy kis polc van a falra erősítve, raj­ta piros-fehér-zöld szalagokon érmek sorakoznak, melyek hát­teréül egy Gáti Péter névre szó­ló oklevél szolgál. A fő falon szintén egy berámázott oklevél hívja magára a figyelmet, de ezen már az olvasható, hogy „Diplom s. Petrovi Gátimu za ...“ teni emberek. Először az anyó- soméknál laktunk, majd 1973- ban — amikor elkezdtük épí­teni a v.ajáni Slovnaft olajfino­mítót, Nagykaposon kaptam egy háromszobás üzemi lakást. Nem tagadom, büszke vagyok rá, hogy én is a gyáralapítók közé tartozom. Hatodiknak lép­tem a Slovnaftba, ezt igazolja az üzemi belépőm száma is — húz ki egy kis fiizetecskét a zsebéből. — Kezdetben mi volt a legne­hezebb? — A nyelv. Két évig szótár­ral a kezemben mentem min­denhová. Aztán jött a komo­lyabb munka. Elküldték a bra­NEM LEHET ELVESZNI Nézem a 32 éves, fekete kere­tes szemüveget viselő fiatalem­bert. Ismerkedünk. Elsőként akaratlanul is azt kérdezem, mi késztette arra, hogy otthagyja Budapestet és itt, Bodrogközben eresszen gyökeret. — Hogy úgy kezdjem, most már tárgyi és személyi dolgok kapcsolnak e vidékhez — mond­ja. — A történet 1966-ban kez­dődött. Nyár volt. A Balaton­nál megismerkedtem egy ki- rályhelmeci kislánnyal. Nagyon megtetszett nekem, bár akkor még nem is tudtam, hogy hol van Királyhelmec. Megismerke­désünk második évfordulóján összeházasodtunk. Ekkor még tervező technikusként dolgoztam a Budapesti Mélyépítő Tervező Vállalatnál. Először Pesten pró­báltunk lakást szerezni, de nem sikerült. Felajánlották, hogy menjünk vidékre. így érkeztünk az első válaszút elé. A kérdés persze ekkor már nem is az volt, hogy Pest vagy vidék, ha­nem inkább az, hogy vidék, vagy inkább Királyhelmec? Az utóbbit választottuk. — Mit szóltak budapesti kol­légáid döntésetekhez? , — Lebeszéltek. Már ingadoz­ni kezdtem, de most örülök, hogy nem hallgattam rájuk. Miért? — Legelőször 1967-ben vol­tam Helmecen. Engem nagyon megragadott ez a vidék, az it­tislavai Slovnaftba tanulni. Nem volt más kiút, ha érvényesülni akartam, meg kellett tanulni a nyelvet. És én nagyon akartam. Nézd — mutat egy iratcsomóra — már én írom a jelentéseket Is. — Titeket úgy hívnak a gyár­ban, hogy „vizesek“. Mit rejt ez a fogalom? — Legnagyobb feladatunk a hűtőkör fenntartása, de mi biz­tosítjuk az olajfinomítónak a tűzoltóvizet, az ivóvizet, ehhez jönnek még a fürdők és a konyha. Feladataink közé tar­tozik a vezetékek állandó kar­bantartása is a szennyezett eső­víz tisztítása. Mi tisztább vizet engedünk a Latorcába, mint amilyet mi onnan veszünk. Az igazgatónk még ivott is belőle! Habár az igazsághoz tartozik, hogy most már nagyon kevés vizet engedünk ki. — Ezt hogy kell érteni? — Mi a vizet drágán vettük, az elhasználás után pedig ki­tisztítottuk és a folyóba enged­tük. Ez engem valahogy nem hagyott nyugton. Azon kezdtem töprengeni, milyen ésszerűsítést lehetne itt megvalósítani. Rájöt­tem a megoldásra. Kidolgoztam egy rendszert, mellyel megva­lósult a kitisztított víz vissza­forgatása a hűtőfolyamatba. — Volt még más újításod is? — Igen. Egy technológiai újí­tás. Ennek az a lényege, hogv az egyes vegyi anyagokat nem­csak egyszer, hanem többször is hasznosítani tudjuk. — Honnan erednek vegyésze­ti ismereteid? — Elektrovegyész vagyok. Odahaza vegyészeti techniku­mot végeztem. — Hogy érzed magad a gyár­ban? — Nagyon jól. Mindenkit is­merek. Én is tagja vagyok az Allende brigádnak. Az előrejel­zések szerint augusztusban megkapjuk a szocialista munka­brigád bronz fokozatát. — Mennyit keresel? — Háromezer korona a brut­tó keresetem. Ehhez még hoz­zájönnek az újításért iáró és egyéb jutalmak. A feleségem is dolgozik. Van egy hétéves kis­lányunk és egy négyéves fiunk. Fenntartás nélkül mondhatom, hogy nincsenek különösebb gondjaink. — Tapasztalataim szerint az utóbbi időben nagyon sok fiatal búcsút, mond Bodrogköznek, mondván, hogy itt semmi érde­kes nincs, itt nem lehet érvé­nyesülni. Mi erről a vélemé­nyed? — Azt tartom, aki nem sze­ret dolgozni, az nehezen bol­dogul — és ez a szabadidő hasznos eltöltésére is érvényes. Ha nincsenek feltételek, akkor meg kell teremteni őket. Én például barátaimmal télen is megtalálom annak a módját, hogy focizhassunk, röplabdáz- hassunk. Most nyáron pedig az üzemben szervezünk honvédel­mi versenyeket, sportnapokat. Igaz, egy strand is jó lenne Ka- poson, de hát a Šírava sincs messze. — Van valamilyen titka az életednek? — Nincs. Olyan vagyok, mint a többi ember. Vannak gyön­géim és vannak értékeim. A célom nem lehet más. mint az, hogy a mindennapok során felszínre hozzam az értékeket. Hinni kell abban, hogy nem le­het elveszni! A vajáni Slovnaftban tavaly több mint 1 500 00 liter kőolajat dolgoztak fel, s 1980-ban már kétmillió liter feldolgozását ter­vezik. Ez a munka odaadó, dol­gos embereket kíván. Olyano­kat, mint - Gáti Péter. SZÁSZAK GYÖRGY A reáljövedelem alakulása a Szovjetunióban A lakosság reáljövedelme tük­rözi az anyagi javak gyarupo dását, amely a pénzjövedelem­ben és a természeti juttatások­ban realizálódik. A kifizetések munkabér, nyugdíj és különféle segélyek formájában történnek, amelyeket a nemzeti jövedelem fogyasztási alapjából fedeznek, a lakosság személyes szükség­leteinek kielégítésére fordíta­nak. A nemzeti jövedelemből a dolgozók a munkamegosztásban való részvétel alapján része­sednek, a kifizetések aránya ál­landóan növekszik. A fogyasz­tási alap 1975 ben a Szovjet­unió nemzeti jövedelmének 73,5 százaléka volt, s 1980-ra ezt az arányt 75 százalékra kívánják emelni. A fogyasztási alap a ti­zedik ötéves tervidőszakban megközelítőleg 75 milliárd ru­bellel nő. Az egy főre jutó reáljövede­lem 1976-ban az 1940-es évihez viszonyítva több mint ötszörö­sére nőtt. Ez alatt az időszak alatt az egy dolgozóra és alkal­mazottra jutó reálbér 3,6-szo- rosára nőtt, míg a kolhozokban dolgozóké a hatszorosára. Mint kitűnik, a mezőgazdaságban dolgozók jövedelme gyorsabban növekszik. Ennek eredménye­ként az egy családtagra számí­tott reáljövedelem szintje a kol­hozokban a terveknek megfele­lően jelenleg 85 százaléka a munkások és az alkalmazottak bérének, szemben az 1975-ös 75 százalékkal. Az életszínvonal gyors ütemű és állandó emel­kedését a tizedik ötéves terv is előirányozta. A lakosság reáljövedelme 1980-ra 1975-höz viszonyítva 21 százalékkal nő. A szocializmus feltételei kö­zött a lakosság alapvető jöve­delmi forrása a munkabér. A jelenlegi ötéves tervidőszakban a jövedelmek közel Háromne­gyedét e forrásból biztosítják. A Szovjetunióban az alapvető termékeknek az állam által sza­bályozott kiskereskedelmi ára ez idő alatt összességében vál­tozatlan maradt, sőt némileg csökkent. Az összevont kiske­reskedelmi árindex 1965-höz vi­szonyítva 99,3 százalék. A Szov­jetunióban a lakbérek és az alapvető szolgáltatások ára szin­tén stabilitást mutat. Bulgária félévi tervteljesitése Több célra szolgáló szárítóberendezéseket gyártanak hazai mező­gazdasági üzemek számára és exportra is az ejpuvicei (rokycanyi járás) Érc- és Ásványbányaipari vállalat műhelyeiben. Képünkön: egy BS—18—E típusú berendezés dobjának csiszolása. (Felvétel: J. Vlach — CSTK) A bolgár népgazdaság az idei év első felében — a mezőgaz­dasági tevékenységet nem szá­mítva — körülbelül 9 százalék­kal növelte termelését a tava­lyi év hasonló időszakához ké­pest. A most közzétett hivatalos jelentés szerint az ipar egészé­ben véve túlteljesítette tervét, a népgazdasági nyereség pedig a százalékkal nőtt. Az építőipar 4,8 százalékkal emelte termelé­sét a tavalyi év első feléhez viszonyítva, az állami tervtől azonban még így is 3,7 száza­lékkal maradt el. A mezőgazdaságban a szarvas­marha-állomány 5,8 százalékkal, a juhállomány 5,6 százalékkal, a baromfiállomány 6,6 százalék­kal, a sertésállomány pedig 2,2 százalékkal gyarapodott. A bolgár külkereskedelem, összehasonlítva a tavalyi év el­ső felével az idei év első hat hónapjában 12,1 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolított le. Nőtt a szocialista országok vonalhajózási forgalma A Brémai Hajózási Intézet adatai szerint a szocialista or­szágok (Szovjetunió, Lengyelor­szág, NDK, Csehszlovákia. Bul­gária, Románia és Magyaror­szág] flottája 1970 és 1975 kö­zött 16 millió tonnáról csak­nem 23,2 millió tonnára növel­te forgalmát, ami 45 százalékos emelkedést jelent. A Szovjet­unió flottájának forgalomnöve­kedése ezen belül 86,8 százalé­kos. A szocialista országok vo­nalhajózásában 57 százalékos növekedés volt tapasztalható a parti hajózásban, míg a tenge­rentúli forgalom emelkedése 38 százalékot tett ki. A tengeren­túli vonaliáratok száma 1970- hez viszonyítva megkétszerező­dött, s jelenleg a szocialista országok 139 rendszeres jára­tot tartanak fenn. Jelentős olajlelőhely a Shetland-szigeteknél A British Petroleum szóvivője a közelmúltban bejelentette, hogy jelentős nehézolaj-lelő- helyre bukkantak a Shetland- sziqetek nyugati partjainál. Minthogy a part menti brit olaj­készletek legnagyobb része a számítások szerint az Északi­tenger körzetében található, a mostani, 39 méteres mélység­ben lelt forrás megerősíti a feltevéseket, hogy a skót terü­letektől északra kell folytatni a kutatásokat. A BP az ICI-vel (Imperial Chemical Industries! és az amerikai Chevron Oil Company­val együttműködve az új forrás­ból naponta 2930 barrel olajat nyer. Mivel nehéz fajsúlyú olaj­ról van szó, amelynek minősé­ge hasonló az eddig használa­tos közel-keleti olajéhoz, a fi­nomítókat sem kell átállítani. Az új olajlelet gazdasági fon­tosságát egyébként csak akkor lehet megállapítani, ha újabl fúrásokat végeznek, de erre az év vége ©lőtt már nem kerül sor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom