Új Szó, 1977. augusztus (30. évfolyam, 210-240. szám)
1977-08-31 / 240. szám, szerda
ARAFAT SZOVJET VEZETŐKKEL TÁRGYAL ALÁÍRJÁK az új amerikai-panamai CSATORNASZERZŰOÉST? Szélsőséges nézetek • Carter „aggodalmai* (ČSTK) — A közel-keleti rendezésnek mind bonyolultabbá váló kérdéskörét vitatja meg a küldöttség élén Moszkvában tartózkodó Jasszer Arafat. A PFSZ vezetőjét hétfőn fogadta Gromiko külügyminiszter. Arafat látogatására olyan időpontban került sor, amikor ismét rendkívül veszélyes a helyzet a közel-keleti térségben. Hiszen Vance amerikai külügyminiszter legutóbbi kőrútjának kudarca is azt bizonyítja, hogy Izrael nem hajlandó a békés rendezésre. Vance sikertelen útjának további oka Arafat szerint az, hogy az Egyesült Államok még mindig nem tett le régi tervéről, hogy akadályozza a genfi konferencia összehívását, vagy legalábbis saját érdekeinek megfelelően módosítsa a tárgyalások tartalmát. Erről tanúskodik az az igyekezetük is, hogy elkülönítsék a Szovjet(ČSTK) — Az amerikai hivatalok bizonyságot szereztek arról, hogy a Dél-afrikai Köztársaság atomrobbantást tervezett, habár ezt hivatalosan tagadja. A Washington Post tegnap azt írta, hogy az amerikai hivatalok kezébe kerültek olyan fényképek, melyeket a mfibolygók készítettek, s melyeken aprólékosan megfigyel(ČSTK) — A Dél afrikai Köztársaság fajüldöző rezsim jenek képviselőivel folytatott eredménytelen tárgyalások után David Owen brit külügyminiszter és Andrew Young, az Egyesült Államok állandó ENSZ- képviselője Pretoriából Tanzánia fővárosába, Dar es Salaam- tat utazott. Owen és Young abban reménykedtek, hogy az angol—amerikai tervhez meg tud iák nyerni a dél-afrikai kormányfő és külügyminisztere támogatását. A Dél-afrikai Köztársaság képviselői a tárgyalásik után bejelentették, hogy nőm egyeznek bele ebbe a uniót a közel-keleti probléma megoldásában való részvételtói. Arafat hangsúlyozta, hogy a közel-keleti kérdést, végérvényesen csak a Szovjetunió részvételével lehet megoldani, inert »z az ország az arabok és a fejlődő országok nemzeteinek mindenkori hű barátja. Ha a Közel-Keleten fel akarjuk számolni a háború veszélyét, hangsúlyozta Arafat, akkor számunkra csakis egy út van, amely a genfi békekonferencia mielőbbi összehívásához vezet. A konferencia összehívásának fő feltétele, hogy a Palesztin Felszabaditási Szervezet képviselői mint egyenrangú fél vehessenek részt a tárgyalásokon. Befejezésül Jasszer Arafat elmondotta, hogy a Közel-Keleten ismét válságossá vált a helyzet, melyet csak a Szovjetunió, a szocialista államok és a békeszerető nyilvánosság segítségével lehet megoldani. helő a Kalahari sivatagban az atomkilövő építése. A Washington Post elismer!, hogy a Dél-afrikai Köztársaság atomprogramja a nyugati hatalmak nyílt támogatásával valósul meg. A Dél-afrikai Köztársaságnak hatalmas uránkészletei vannak, a reaktort és a technológiai segítséget pedig az említett országoktól kapja. nyugati tervbe, mely szerintük visszavonulást jelentene. A nyugati diplomáciának Vorsterrel folytatott tárgyalásai azt akarják elérni, hogy a zimbabwei nép jövőjének megoldásához Vorster is hozzájáruljon. Az angol—amerikai terv i9mét a fajüldözők érdekeit szolgálja. A Zimbabwei Hazafias Front vezető képviselői elítélik ezt a neokolonialisla tervet. A Daily Mail zambiai lap a tárgyalások eddigi eredményével kapcsolatban kijelentette, a terv a frontországok határozott ellenállásába ütközik, ezért nincs remény a sikerre. |NEh IANYMÍ »•-SOR GENFBEN tegnap befejeződött a leszerelési bizottság nyári ülésszaka, amely július 5-én kezdődött & Nemzetek Palotájában. A résztvevők tanácskozásainak napirendjén elsősorban az atomfegyver-kísérletek általános és teljes betiltása, valamint a tömegpusztító és vegyi fegyverek új fajtáinak fejlesztésére és gyártására vonatkozó tilalom kimondása szerepel. ADOLFO SUAREZ spanyol kormányfő tegnap Koppenhágában Spanyolország közöspiaci tagságáról tárgyalt Anker Jörgensen dán miniszterelnökkel. Hasonló tárgyalásokat folytatott az elmúlt napokban Hágában és a közeljövőben pedig Franciaországba és Olaszországba látogat. VANG JOU PHING, a Kínai Népköztársaság szovjet unióbeli nagykövete tegnap Moszkvába érkezett. TOKIÓBAN megkezdődött a Japán Kommunista Párt Központi Bizottságának plénuma, amely megtárgyalja a júliusi felsőházi választások eredményeit. MENAHEM BEGIN izraeli miniszterelnök tegnap ötnapos látogatás illán befejezte megbeszéléseit Romániában. Begin a román kormányfő meghívásának tett eleget. EDWARD GIEREK, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára a francia köztársasági elnök meghívására szeptember 12-e és 14 e között hivatalos látogatást tesz Franciaországban — közölték Párizsban. DIMITRIOSZ BICIOSZ görög külügyminiszter hivatalos látogatásra Lengyelországba érkezett. Emil Wojtaszek lengyel külügyminiszterrel a két ország kapcsolatairól és néhány nemzetközi kérdésről tárgyal. A NATO hét tagállamának légiereje és tengerészeti egységei vesznek részt a Search and Rescue fedőnevű hadgyakorlaton, amelyet tegnap reggel az Északi-tengeren kezdtek meg. A gyakorlat szeptember 6 ig tart. (ČSTK) — Az amerikai reakciós körök egyre fokozottabb ellentámadásba lendülnek át az új amerikai—panamai csatornaszerződés hivatalos aláírása dátumának közeledtével. Az említett körök ellenzik a csatornaövezet jelenlegi statútumának módosítását. Gyakran elhangzanak olyan vélemények, hogy a csatorna „amerikai tulajdon“ ezért nem kell a panamai kormánnyal a térség visszaadásáról tárgyalni. William Lloyd szenátor javaslata tükrözi leginkább ezeket a szélsőséges nézeteket, aki többek között kijelentette, hogy a Panama csatorna övezete legyen az 51. amerikai szövetséges állam, vagy pedig Puerto (ČSTK) — Joszip Broz Tito, Jugoszlávia elnöke és a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnöke kedden hivatalos látogatásra a Kínai Népköztársaságba érkezett. A repülőtéren Hua Kuo-feng, az Államtanács és a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának elnöke fogadta a vendéget. Joszip Broz Tito, aki előRico példájára legyen „társult terület“. Az amerikai sajtó leszögezi, hogy nem számolható azzal, hogy a szerződés rövidesen érvénybe lép. Sőt a New York Times szerint a Kongresszus a ratifikációt csak a jövő éviién tárgyalja meg. Carter elnök ezzel összefüggésben bizonyos mértékű „aggodalmait“ fejezte ki a szerződés ellenzőivel kapcsolatban. Hozzáfűzte „abban állapodtunk meg Panamával, hogy továbbra is mi fogjuk biztosítani a térség biztonságát és védelmét*. Vagyis ez azt jelenti, hogy Washington a jövőben is jogot formál arra, hogy biztosítsa a a csatornaövezet „bfztoivgá- gát“. szőr tesz látogatást Kínában, a pekingi tárgyalások után ellátogat több kínai városba is. A Kínai Népköztársaság Tito útjának utolsó állomása. Előzőleg a Szovjetunióban és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban járt. A KNDK-ban tett látogatás befejeztével közös jugoszláv—koreai közleményt hoztak nyilvánosságra. A Jugoszlávia és a KNDK, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége és a Koreai Munkapárt közötti baráti kapcsolatok és sokoldalú együttműködés sikeresen fejlődik mindkét ország s a világbéke, a haladás és a szocializmus ügye érdekében, állapítja meg az a közös közlemény, amelyet Pjöng- janban adtak ki, Joszip Broz Tito hivatalos baráti látogatásának befejeztével. Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnöke és Kim ír Szén, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elnöke, a Koreai Munkapárt KB főtitkára a közleményben nyugtalanságának ad kifejezést, hogy rosszabbodott a helyzet a világ számos részében, főként Afrikában. Fő veszélyként a világbékére és az országok függetlenségére nézve az imperialista és az újgyarmatosító politikát jelölték meg, és elismeréssel szóltak az el nem kötelezett országok mozgalmának növekvő szerepéről a nemzetközi problémák megoldásában. . A jugoszláv elnök hangsúlyozta, hogy Korea békés egyesítésének fő akadálya a külföldi csapatok jelenléte DÓK- Koreában és kívánatosnak tart- ják mielőbbi kivonásukat. Tito elnök a Koreai Népi De* mokratikus Köztársaságban telt hivatalos baráti látogatásának végén hétfőn kétórás megbeszélést tartott Kim ír Szénnél. A találkozó szívélyes légkörben, a kölcsönös megértés jegyében zajlott le. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Legfelsőbb Népi Gyűlésének Elnöksége Joszip Broz Tito elnöknek a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Hőse Érdemrendet adómé* nyozta. Ezt a legmagasabb koreai kilünletést hétfőn Kim ír Szén adta át Joszip Broz Titónak. Jugoszláv—koreai közös közlemény A Dél-afrikai Köztársaság atomrobbantást tervezett KUDARCBA FULLAD A NYUGATI TERV Joszip Broz Tito Pekingben "■ A Kínai KP XI. kongresszusa (ČSTK) — Mint azt augusztus 20-án utólagusan Pekingben bejelentették, a kínai fővárosban augusztus 12-től lB-ig terjedően megtartották a Kínai Kommunista Párt XI. knngresz- xzusát. A kínai sajtójelentésekből nem lehetett megítélni, vajon a kongresszus előtt megtartották-« a helyi pártkonferenciákat. A XI. kongresszus is — hasonlóan a két legutóbbihoz — titokban ülésezett és a sajtó nem közölt híreket lefolyásáról. Csak pár nappal a kongresszus befejezése után tették közzé azt a politikai beszámolót, amelyet HUA KUO-FENG terjesztett elő, valamint JIE TYIEN-JING beszédét a pártszervezet szabályzatának módosításáról, TENG HSZIAO-PING zárszavát, a kongresszus politikai határozatait, valamint a Kínai Kommunista Párt új szervezeti szabályzatát. Megválasztották az új Központi Bizottságot és a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának Politikai Bizottságát. * A dokumentumok alapján ítélve a kongresszus tükrözte a Mao Ce-tunq utáni vezetésben folyó harcot, melynek során félreállították azokat, akik a „kulturális forradalom“ idején kerültek magas funkciókba. A kongresszus „a négyek bandája“ szétzúzására összpontosította figyelmét. Elhangzott többek között, hogy ez a csoport megkísérelte „a legfelsőbb párt- és államhatalom megszerzését“. Vissza akarták fordítani a történelem kerekét, felül kívánták vizsgálni Mao Ce-tung eszméit és a kapitalizmus visszajutásán mesterkedtek Kínában. Eddig azoban úgy tudjuk, hogy a „négyek bandája“ Mao Ce- tung személyes vezetése alatt tevékenykedett. A kongresszuson feladatként tűzték ki egy „széles körű népi háború“ kibontakoztatását annak érdekében, hogy leleplezzék a „négyek bandájának“ szerepét, hogy a lehetőségekhez mérten teljesen elszigeteljék a csoportot és támogatóikat, hogy döntő csapást mérjenek rájuk. Ez „hosszú távú és rendkívül igényes feladat“. Hua Kuo-feng hangsúlyozta, hogy a Kínai való előkészületekről stb. A párt tagjait felhívták, hogy határozottan szálljanak síkra Mao Ce-tung eszméiért, mert „nemcsak a kínai forradalom eredményeiről van szó. hanem az egész világ népeinek sorsáról is“. A gazdaságban mutatkozó nehézségekért a kongresszusi anyagok „a négyek bandáját“ teszik felelőssé, és beismerik, hogy e téren „sok értékes időt vesztettek“, „a termelés stagnált, sőt csökkent az utóbbi Hatalmi harc a vezetőségben Kommunista Pártot a „burzsoá frakciósok“ támadásai érték. E támadások nem voltak híján a „hamisításoknak és a politikai spekulációknak“. A Kínai Kommunista Párt XI. konrgeszusán kinyilvánították, hogy a „négyek bandájának“ szétzúzásával befejeződött az első. tizenegy évig tartó „kulturális forradalom“ és „új korszak“ kezdődött Kína fejlődésében. Kitűzték a feladatot, hogy három éven belül az „országban általános rendet teremlenek“, szükség szerint rendezik a párt sorait és megjavítják a munkastílust. A Kínai Kommunista Párt tevékenységének elméleti alapjaként Mao Ce-tungnak a „forradalom folytatása a proletár- diktatúrában“ tézisét jelölték meg. Idézték továbbá Mao Ce- tung további téziseit a szocialista feltételek között kibontakozó osztályharcról, „a népgazdaság fejlesztéséről a nagy ugrások elve alapján“, a további „kulturális forradalmak“ megvalósításáról, a háborúra időben“ és felhívják a kínaiakat arra, hogy „be kell hozni az elvesztett időt“. Leszögezték, hogy a tudomány, kultúra és az iskolaügy terén is válságos a helyzet. A határozatokból kitűnik, hogy nem vitatták meg részletesen a párt társadalmi-gazdasági prorgamjának kérdéseit és nem is állapították meg a kínai népgazdaság fejlesztésének legfontosabb mutatóit. A kongresszuson bejelentették. hogy későbbi időpontban megtartják a Kínai Országos Népi Gyűlés ülésszakát. A kongresszusi anyagokból kitűnik, hogy továbbra is Mao Ce-tung téziseiből indulnak ki az ország militarizációját illetően. Eszerint Kínának nemcsak erős szárazföldi hadsereggel. hanem ütőképes légierővel és haditengerészettel is rendelkeznie kell. „mélyíteni kell a mély alagutakat és mindenhol gabonát kell raktározni“ stb. Kitűzték a feladatot, hogy „állandó készültségben kell lenni a háború megindítására“, „fokozni kell az előkészületeket a háborúra“, „növelni kell a hadsereg fegyverzetének mű- «.zaki színvonalát“. Mindezt azzal a hamis, megalapozatlan állítással indokolják, hogy Kínát a Szovjetunió „fenyegeti“. A nemzetközi helyzetet „rendkívül kedvezőnek“ tartják azért, mert „a forradalmi tényezők további növekedése mellett sokasodnak a háborús tényezők is“. Éles kirohanásokat Intéznek az enyhülési politika ellen, védelmezik a „háború elkerülhetetlenségéről“ szóló tézist. Mident összegezve folytatódik a háborús irányzat, a háborúért való lelkesedés, ami ellenkezik a népek, köztük a kínai nép akaratával. Senki sem hiszi el. hogy a kínai nép áhítozna a háborúra és annak szörnyű következményeire. Hua Kuo-feng beszámolója és a kongresszus más anyagai külpolitikai részének alapvető tételei nemcsak hogy semmibe veszik a jelenlegi nemzetközi fejlődés fő irányait, hanem egyenesen azok ellen irányulnak. A világban végbemenő eseményeket a „három világról“ szóló régi maoista séma alapján magyarázzák. Mint ismeretes, arra használták -*• és a beszámolóból ítélve — arra használják fel ezt a sémát, hogy igazolják Peking összefogását a világ legreakciósabb erőivel a Szovjetunió ellen, a szocialista világközösség ellen folytatott harcban. A „szuperhatalmak“ ellen folytatott harc ürügyén Hua Kuo-feng olyan „egységfront“ létrehozását sürgette, amely elsősorban a Szovjetunió ellen irányulna. A KKP XI. kongresz- szusán elfogadott új szervezeti szabályzat a párt külpolitikájának vonatkozásában „hosszú történelmi időszakra“ feladatul tűzi ki a harcot a Szovjetunió ellen és a bomlasztó tevékenységet a nemzetközi munkás- mozgalmon belül, összehasonlítva a X. kongresszus dokív mentumaival, a XI. kongresszus anyagaiban nem szerepel, hogy ki kell alakítani a „harci egységfrontot az imperializmus, a gyarmati rendszer és a neoko- lonializmus ellen“. Hua Kuo-feng beszámolója és a kongresszus egyéb anyagai rágalmazzák a Szovjetunió társadalmi rendszerét, bel- és külpolitikáját. A kongresszus a szovjetellenes kampány légkörében zajlott le. Teljes mértékben elferdítették a szovjet- kínai kapcsolatok alakulását az utóbbi években. A Kínai Kommunista Párt előtt, a kínai nép előtt eltitkolják azokat a kezdeményezéseket, amelyeket a Szovjetunió tett e kapcsolatok normalizálása érdekében. Sőt, a Kínai Népköztársaság népét továbbra is azzal a koholmánnyal rémítgetik. hogy a Szovjetunió nem adja fel Kína leigázásának gondolatát. Ennek kapcsán nem árt emlékeztetni Leonyid Iljics Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának a kijelentésére: Normális, jószomszédi kapcsolatokat szeretnénk ezzel az országgal... de az államok közötti kapcsolatok mindig kétoldalú alapokon épülnék. A Kínai Kommunista Párt XI. kongresszusán megállapították, hogy Kínának „még sok kérdést kell megoldania és nem kevés nehézséget kell leküzde- nie“. Az idő fogja megmutatni, hogy mit és hogyan tesznek majd ennek érdekében.
