Új Szó, 1977. augusztus (30. évfolyam, 210-240. szám)

1977-08-31 / 240. szám, szerda

ARAFAT SZOVJET VEZETŐKKEL TÁRGYAL ALÁÍRJÁK az új amerikai-panamai CSATORNASZERZŰOÉST? Szélsőséges nézetek • Carter „aggodalmai* (ČSTK) — A közel-keleti rendezésnek mind bonyolul­tabbá váló kérdéskörét vitatja meg a küldöttség élén Moszk­vában tartózkodó Jasszer Ara­fat. A PFSZ vezetőjét hétfőn fogadta Gromiko külügyminisz­ter. Arafat látogatására olyan időpontban került sor, amikor ismét rendkívül veszélyes a helyzet a közel-keleti térség­ben. Hiszen Vance amerikai külügyminiszter legutóbbi kőr­útjának kudarca is azt bizo­nyítja, hogy Izrael nem haj­landó a békés rendezésre. Vance sikertelen útjának to­vábbi oka Arafat szerint az, hogy az Egyesült Államok még mindig nem tett le régi tervé­ről, hogy akadályozza a genfi konferencia összehívását, vagy legalábbis saját érdekeinek megfelelően módosítsa a tár­gyalások tartalmát. Erről ta­núskodik az az igyekezetük is, hogy elkülönítsék a Szovjet­(ČSTK) — Az amerikai hi­vatalok bizonyságot szereztek arról, hogy a Dél-afrikai Köz­társaság atomrobbantást terve­zett, habár ezt hivatalosan ta­gadja. A Washington Post teg­nap azt írta, hogy az amerikai hivatalok kezébe kerültek olyan fényképek, melyeket a mfibolygók készítettek, s me­lyeken aprólékosan megfigyel­(ČSTK) — A Dél afrikai Köz­társaság fajüldöző rezsim jenek képviselőivel folytatott ered­ménytelen tárgyalások után David Owen brit külügyminisz­ter és Andrew Young, az Egye­sült Államok állandó ENSZ- képviselője Pretoriából Tanzá­nia fővárosába, Dar es Salaam- tat utazott. Owen és Young ab­ban reménykedtek, hogy az an­gol—amerikai tervhez meg tud iák nyerni a dél-afrikai kor­mányfő és külügyminisztere támogatását. A Dél-afrikai Köz­társaság képviselői a tárgyalá­sik után bejelentették, hogy nőm egyeznek bele ebbe a uniót a közel-keleti probléma megoldásában való részvétel­tói. Arafat hangsúlyozta, hogy a közel-keleti kérdést, végérvé­nyesen csak a Szovjetunió részvételével lehet megoldani, inert »z az ország az arabok és a fejlődő országok nemzetei­nek mindenkori hű barátja. Ha a Közel-Keleten fel akarjuk számolni a háború veszélyét, hangsúlyozta Arafat, akkor számunkra csakis egy út van, amely a genfi békekonferencia mielőbbi összehívásához vezet. A konferencia összehívásának fő feltétele, hogy a Palesztin Felszabaditási Szervezet képvi­selői mint egyenrangú fél ve­hessenek részt a tárgyaláso­kon. Befejezésül Jasszer Arafat elmondotta, hogy a Közel-Kele­ten ismét válságossá vált a helyzet, melyet csak a Szovjet­unió, a szocialista államok és a békeszerető nyilvánosság se­gítségével lehet megoldani. helő a Kalahari sivatagban az atomkilövő építése. A Washington Post elismer!, hogy a Dél-afrikai Köztársaság atomprogramja a nyugati hatal­mak nyílt támogatásával való­sul meg. A Dél-afrikai Köztár­saságnak hatalmas uránkészle­tei vannak, a reaktort és a technológiai segítséget pedig az említett országoktól kapja. nyugati tervbe, mely szerintük visszavonulást jelentene. A nyugati diplomáciának Vorsterrel folytatott tárgyalá­sai azt akarják elérni, hogy a zimbabwei nép jövőjének meg­oldásához Vorster is hozzájá­ruljon. Az angol—amerikai terv i9mét a fajüldözők érdekeit szolgálja. A Zimbabwei Hazafias Front vezető képviselői elítélik ezt a neokolonialisla tervet. A Daily Mail zambiai lap a tár­gyalások eddigi eredményével kapcsolatban kijelentette, a terv a frontországok határozott ellenállásába ütközik, ezért nincs remény a sikerre. |NEh IANYMÍ »•-SOR GENFBEN tegnap befejező­dött a leszerelési bizottság nyári ülésszaka, amely július 5-én kezdődött & Nemzetek Palotájában. A résztvevők ta­nácskozásainak napirendjén el­sősorban az atomfegyver-kísér­letek általános és teljes betil­tása, valamint a tömegpusztí­tó és vegyi fegyverek új faj­táinak fejlesztésére és gyártá­sára vonatkozó tilalom kimon­dása szerepel. ADOLFO SUAREZ spanyol kormányfő tegnap Koppenhá­gában Spanyolország közöspia­ci tagságáról tárgyalt Anker Jörgensen dán miniszterelnök­kel. Hasonló tárgyalásokat folytatott az elmúlt napokban Hágában és a közeljövőben pe­dig Franciaországba és Olasz­országba látogat. VANG JOU PHING, a Kínai Népköztársaság szovjet unióbeli nagykövete tegnap Moszkvába érkezett. TOKIÓBAN megkezdődött a Japán Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának plénuma, amely megtárgyalja a júliusi felsőházi választások eredmé­nyeit. MENAHEM BEGIN izraeli mi­niszterelnök tegnap ötnapos látogatás illán befejezte meg­beszéléseit Romániában. Begin a román kormányfő meghívá­sának tett eleget. EDWARD GIEREK, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára a francia köztársasági elnök meghívására szeptember 12-e és 14 e között hivatalos láto­gatást tesz Franciaországban — közölték Párizsban. DIMITRIOSZ BICIOSZ görög külügyminiszter hivatalos láto­gatásra Lengyelországba érke­zett. Emil Wojtaszek lengyel külügyminiszterrel a két or­szág kapcsolatairól és néhány nemzetközi kérdésről tárgyal. A NATO hét tagállamának légiereje és tengerészeti egy­ségei vesznek részt a Search and Rescue fedőnevű hadgya­korlaton, amelyet tegnap reg­gel az Északi-tengeren kezd­tek meg. A gyakorlat szeptem­ber 6 ig tart. (ČSTK) — Az amerikai reak­ciós körök egyre fokozottabb ellentámadásba lendülnek át az új amerikai—panamai csa­tornaszerződés hivatalos alá­írása dátumának közeledtével. Az említett körök ellenzik a csatornaövezet jelenlegi statú­tumának módosítását. Gyakran elhangzanak olyan vélemények, hogy a csatorna „amerikai tulajdon“ ezért nem kell a panamai kormánnyal a térség visszaadásáról tárgyalni. William Lloyd szenátor javas­lata tükrözi leginkább ezeket a szélsőséges nézeteket, aki többek között kijelentette, hogy a Panama csatorna övezete le­gyen az 51. amerikai szövetsé­ges állam, vagy pedig Puerto (ČSTK) — Joszip Broz Tito, Jugoszlávia elnöke és a Jugo­szláv Kommunisták Szövetségé­nek elnöke kedden hivatalos látogatásra a Kínai Népköztár­saságba érkezett. A repülőté­ren Hua Kuo-feng, az Állam­tanács és a Kínai Kommu­nista Párt Központi Bizottsá­gának elnöke fogadta a vendé­get. Joszip Broz Tito, aki elő­Rico példájára legyen „társult terület“. Az amerikai sajtó leszögezi, hogy nem számolható azzal, hogy a szerződés rövidesen ér­vénybe lép. Sőt a New York Times szerint a Kongresszus a ratifikációt csak a jövő éviién tárgyalja meg. Carter elnök ezzel összefüg­gésben bizonyos mértékű „ag­godalmait“ fejezte ki a szerző­dés ellenzőivel kapcsolatban. Hozzáfűzte „abban állapodtunk meg Panamával, hogy továbbra is mi fogjuk biztosítani a tér­ség biztonságát és védelmét*. Vagyis ez azt jelenti, hogy Washington a jövőben is jogot formál arra, hogy biztosítsa a a csatornaövezet „bfztoivgá- gát“. szőr tesz látogatást Kínában, a pekingi tárgyalások után ellá­togat több kínai városba is. A Kínai Népköztársaság Tito útjának utolsó állomása. Elő­zőleg a Szovjetunióban és a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaságban járt. A KNDK-ban tett látogatás befejeztével kö­zös jugoszláv—koreai közle­ményt hoztak nyilvánosságra. A Jugoszlávia és a KNDK, a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetsége és a Koreai Munka­párt közötti baráti kapcsolatok és sokoldalú együttműködés sikeresen fejlődik mindkét or­szág s a világbéke, a haladás és a szocializmus ügye érde­kében, állapítja meg az a kö­zös közlemény, amelyet Pjöng- janban adtak ki, Joszip Broz Tito hivatalos baráti látogatá­sának befejeztével. Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztár­saság elnöke, a Jugoszláv Kom­munisták Szövetségének elnö­ke és Kim ír Szén, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elnöke, a Koreai Munkapárt KB főtitkára a közleményben nyugtalanságának ad kifeje­zést, hogy rosszabbodott a hely­zet a világ számos részében, főként Afrikában. Fő veszély­ként a világbékére és az or­szágok függetlenségére nézve az imperialista és az újgyar­matosító politikát jelölték meg, és elismeréssel szóltak az el nem kötelezett országok moz­galmának növekvő szerepéről a nemzetközi problémák meg­oldásában. . A jugoszláv elnök hangsú­lyozta, hogy Korea békés egye­sítésének fő akadálya a kül­földi csapatok jelenléte DÓK- Koreában és kívánatosnak tart- ják mielőbbi kivonásukat. Tito elnök a Koreai Népi De* mokratikus Köztársaságban telt hivatalos baráti látogatásának végén hétfőn kétórás megbe­szélést tartott Kim ír Szénnél. A találkozó szívélyes légkör­ben, a kölcsönös megértés je­gyében zajlott le. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Legfelsőbb Népi Gyűlésének Elnöksége Joszip Broz Tito elnöknek a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság Hőse Érdemrendet adómé* nyozta. Ezt a legmagasabb koreai kilünletést hétfőn Kim ír Szén adta át Joszip Broz Titónak. Jugoszláv—koreai közös közlemény A Dél-afrikai Köztársaság atomrobbantást tervezett KUDARCBA FULLAD A NYUGATI TERV Joszip Broz Tito Pekingben "■ A Kínai KP XI. kongresszusa (ČSTK) — Mint azt augusztus 20-án utólagusan Pekingben bejelentették, a kínai fővárosban augusztus 12-től lB-ig ter­jedően megtartották a Kínai Kommunista Párt XI. knngresz- xzusát. A kínai sajtójelentésekből nem lehetett megítélni, va­jon a kongresszus előtt megtartották-« a helyi pártkonferen­ciákat. A XI. kongresszus is — hasonlóan a két legutóbbihoz — titokban ülésezett és a sajtó nem közölt híreket lefolyá­sáról. Csak pár nappal a kongresszus befejezése után tették közzé azt a politikai beszámolót, amelyet HUA KUO-FENG terjesztett elő, valamint JIE TYIEN-JING beszédét a pártszer­vezet szabályzatának módosításáról, TENG HSZIAO-PING zár­szavát, a kongresszus politikai határozatait, valamint a Kínai Kommunista Párt új szervezeti szabályzatát. Megválasztották az új Központi Bizottságot és a Kínai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának Politikai Bizottságát. * A dokumentumok alapján ítélve a kongresszus tükrözte a Mao Ce-tunq utáni vezetésben folyó harcot, melynek során félreállították azokat, akik a „kulturális forradalom“ idején kerültek magas funkciókba. A kongresszus „a négyek bandá­ja“ szétzúzására összpontosítot­ta figyelmét. Elhangzott töb­bek között, hogy ez a csoport megkísérelte „a legfelsőbb párt- és államhatalom megszerzését“. Vissza akarták fordítani a tör­ténelem kerekét, felül kíván­ták vizsgálni Mao Ce-tung esz­méit és a kapitalizmus vissza­jutásán mesterkedtek Kínában. Eddig azoban úgy tudjuk, hogy a „négyek bandája“ Mao Ce- tung személyes vezetése alatt tevékenykedett. A kongresszu­son feladatként tűzték ki egy „széles körű népi háború“ ki­bontakoztatását annak érdeké­ben, hogy leleplezzék a „né­gyek bandájának“ szerepét, hogy a lehetőségekhez mérten teljesen elszigeteljék a csopor­tot és támogatóikat, hogy dön­tő csapást mérjenek rájuk. Ez „hosszú távú és rendkívül igé­nyes feladat“. Hua Kuo-feng hangsúlyozta, hogy a Kínai való előkészületekről stb. A párt tagjait felhívták, hogy ha­tározottan szálljanak síkra Mao Ce-tung eszméiért, mert „nem­csak a kínai forradalom ered­ményeiről van szó. hanem az egész világ népeinek sorsáról is“. A gazdaságban mutatkozó nehézségekért a kongresszusi anyagok „a négyek bandáját“ teszik felelőssé, és beismerik, hogy e téren „sok értékes időt vesztettek“, „a termelés stag­nált, sőt csökkent az utóbbi Hatalmi harc a vezetőségben Kommunista Pártot a „burzsoá frakciósok“ támadásai érték. E támadások nem voltak híján a „hamisításoknak és a politikai spekulációknak“. A Kínai Kommunista Párt XI. konrgeszusán kinyilvání­tották, hogy a „négyek ban­dájának“ szétzúzásával befeje­ződött az első. tizenegy évig tartó „kulturális forradalom“ és „új korszak“ kezdődött Kí­na fejlődésében. Kitűzték a feladatot, hogy három éven be­lül az „országban általános rendet teremlenek“, szükség szerint rendezik a párt sorait és megjavítják a munkastílust. A Kínai Kommunista Párt te­vékenységének elméleti alapja­ként Mao Ce-tungnak a „for­radalom folytatása a proletár- diktatúrában“ tézisét jelölték meg. Idézték továbbá Mao Ce- tung további téziseit a szocia­lista feltételek között kibonta­kozó osztályharcról, „a nép­gazdaság fejlesztéséről a nagy ugrások elve alapján“, a to­vábbi „kulturális forradalmak“ megvalósításáról, a háborúra időben“ és felhívják a kínaia­kat arra, hogy „be kell hozni az elvesztett időt“. Leszögez­ték, hogy a tudomány, kultúra és az iskolaügy terén is vál­ságos a helyzet. A határozatok­ból kitűnik, hogy nem vitatták meg részletesen a párt társa­dalmi-gazdasági prorgamjának kérdéseit és nem is állapítot­ták meg a kínai népgazdaság fejlesztésének legfontosabb mu­tatóit. A kongresszuson bejelentet­ték. hogy későbbi időpontban megtartják a Kínai Országos Népi Gyűlés ülésszakát. A kongresszusi anyagokból kitűnik, hogy továbbra is Mao Ce-tung téziseiből indulnak ki az ország militarizációját ille­tően. Eszerint Kínának nem­csak erős szárazföldi hadsereg­gel. hanem ütőképes légierővel és haditengerészettel is rendel­keznie kell. „mélyíteni kell a mély alagutakat és mindenhol gabonát kell raktározni“ stb. Kitűzték a feladatot, hogy „ál­landó készültségben kell lenni a háború megindítására“, „fo­kozni kell az előkészületeket a háborúra“, „növelni kell a hadsereg fegyverzetének mű- «.zaki színvonalát“. Mindezt az­zal a hamis, megalapozatlan állítással indokolják, hogy Kí­nát a Szovjetunió „fenyegeti“. A nemzetközi helyzetet „rendkívül kedvezőnek“ tartják azért, mert „a forradalmi té­nyezők további növekedése mellett sokasodnak a háborús tényezők is“. Éles kirohanáso­kat Intéznek az enyhülési politi­ka ellen, védelmezik a „háború elkerülhetetlenségéről“ szóló tézist. Mident összegezve foly­tatódik a háborús irányzat, a háborúért való lelkesedés, ami ellenkezik a népek, köztük a kínai nép akaratával. Senki sem hiszi el. hogy a kínai nép áhítozna a háborúra és annak szörnyű következményeire. Hua Kuo-feng beszámolója és a kongresszus más anyagai külpolitikai részének alapvető tételei nemcsak hogy semmibe veszik a jelenlegi nemzetközi fejlődés fő irányait, hanem egyenesen azok ellen irányul­nak. A világban végbemenő ese­ményeket a „három világról“ szóló régi maoista séma alap­ján magyarázzák. Mint ismere­tes, arra használták -*• és a beszámolóból ítélve — arra használják fel ezt a sémát, hogy igazolják Peking össze­fogását a világ legreakciósabb erőivel a Szovjetunió ellen, a szocialista világközösség ellen folytatott harcban. A „szuperhatalmak“ ellen folytatott harc ürügyén Hua Kuo-feng olyan „egységfront“ létrehozását sürgette, amely el­sősorban a Szovjetunió ellen irányulna. A KKP XI. kongresz- szusán elfogadott új szervezeti szabályzat a párt külpolitikájá­nak vonatkozásában „hosszú történelmi időszakra“ feladatul tűzi ki a harcot a Szovjetunió ellen és a bomlasztó tevékeny­séget a nemzetközi munkás- mozgalmon belül, összehason­lítva a X. kongresszus dokív mentumaival, a XI. kongresszus anyagaiban nem szerepel, hogy ki kell alakítani a „harci egy­ségfrontot az imperializmus, a gyarmati rendszer és a neoko- lonializmus ellen“. Hua Kuo-feng beszámolója és a kongresszus egyéb anyagai rágalmazzák a Szovjetunió tár­sadalmi rendszerét, bel- és kül­politikáját. A kongresszus a szovjetellenes kampány légkö­rében zajlott le. Teljes mér­tékben elferdítették a szovjet- kínai kapcsolatok alakulását az utóbbi években. A Kínai Kom­munista Párt előtt, a kínai nép előtt eltitkolják azokat a kez­deményezéseket, amelyeket a Szovjetunió tett e kapcsolatok normalizálása érdekében. Sőt, a Kínai Népköztársaság népét továbbra is azzal a kohol­mánnyal rémítgetik. hogy a Szovjetunió nem adja fel Kína leigázásának gondolatát. Ennek kapcsán nem árt emlékeztetni Leonyid Iljics Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának a kije­lentésére: Normális, jószomszé­di kapcsolatokat szeretnénk ez­zel az országgal... de az ál­lamok közötti kapcsolatok min­dig kétoldalú alapokon épül­nék. A Kínai Kommunista Párt XI. kongresszusán megállapítot­ták, hogy Kínának „még sok kérdést kell megoldania és nem kevés nehézséget kell leküzde- nie“. Az idő fogja megmutatni, hogy mit és hogyan tesznek majd ennek érdekében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom