Új Szó, 1977. augusztus (30. évfolyam, 210-240. szám)
1977-08-31 / 240. szám, szerda
Megélénkült az újítómozgalom Trnavai példa Az újítómozgalom népgazdasági jelentőségét a CSKP XV. kongresszusán is hangsúlyozták. Erről a szlovákiai vasutasok sem feledkeztek meg. Sőt, az első félévi eredmények alapján elmondható, hogy ezen a területen ismét jelentős lépést tettek előre. Jól működtek a bratislavai területi szakszervezeti bizottság hatáskörébe tartozó vasutasok is, ami főleg az általuk benyújtott újítási javaslatok mennyiségében nyilvánult meg. Erről a kérdésről beszélgetünk Karol Karabával, az említett szakszervezeti bizottság elnökével. A Nagy Október hatvanadik évfordulóját a mi újítóink is jelentős vállalásokkal köszöntik. Ebből az alkalomból júniust az újítók hónapjának nyilvánítottuk, s egyúttal valamennyi üzemi szakszervezeti bizottságot tokozott aktivitásra szólítottuk fel. Vagyis arra, hogy hatáskörükben járuljanak hozzá az újítómozgalom íneg- élénkí léséhez. Ez a felhívás a dolgozók körében kellő visszhangra talált, s az újítási javaslatokat benyújtók között nagyon sok eddig „ismeretlen“ név is felbuk kant. Ebből is látható, hogy ezen a területen is vannak ijutalékok, amelyek helyes irányítással hasznosíthatók. Ha az idei év első felében elért eredményeket összehasonlítjuk a múlt év hasonló időszakában elértekkel, megállapíthatjuk, hogy az újítómozgalom lényegesen több követőre talál. Míg a tavaly benyújtott újítási javaslatok száma az első félévben 152 volt, számuk 1977 első hat hónapjában már 262 re gyarapodott, jelentősen növekedett a javaslatok megvalósításából származó bevétel ie, megpedig 91)5 !Jfí4 koronáról 1 540 566 koronára. A legjelentősebb újítási javaslatok közé tartozik többek között a žil inai mozdonycsar- nokban dolgu/ó Jozef Stalma- šek mérnök javaslata, valamint a štúrovói (Párkányi vasútállomáson dolgozó Ján Gabi'O mérnöké. Az újítók hónapjában 63 javaslatot nyújtottak be, míg az év elejétől csupán 33-at. A legtöbb javaslat František Bá- novectól, Drahomír Janustôl, Helena Pavloválól és továbbiaktól származik. A legtöbb anyagi bevételt Viliam Innák javaslatának megvalósítása jelentette, mégpedig 200 000 koronát. Karol Karaba véleménye szerint azonban a jó eredmények még nem adnak okot a pihenésre. Mindenekalőtt meg kell gyorsítani a benyújtott újítási javaslatok körüli adminisztratív teendők elintézését, mert gyakran a lassúság, a „papírháború“ kedvellenjli el az embereket. Ez a megvalósított újítási javaslatokon járó jutalom kifizetésére is vonatkozik. Több figyelmet kell szentelni az újítómozgalom propagálásának és terjesztésének, mint ahogy azt például a leopoldovi mozdonycsarnokban is teszik. Itt csupán az első félév folyamán két kiállítást rendeztek a legjobb benyújtott újítási javaslatokból, s a faliújságon negyedévenként megjelennek a legjobb újítók fényképei. Az is örvendetes, hogy az újítók táborában egyre több a nő. Egy közülük Rozália &ko- dáöková, a trnavai vasútállomás műszaki dolgozója. A kétgyermekes, szerény asszony j\p példával jár a többiek előt|: a közelmúltban több mint WÖ korona értékű újítási javaslatot nyújtott be. F. RISZDORFER Az ostrava-kunčičkyi Sziléziai Cementgyár komplex racio- nalizációs brigádja néhány más kutatóintézettel és vállalattal karöltve sikeresen megoldotta a Jorgókemenee pormentes üzemeltetésének kérdését. Felvételünkön: a villany- por leválasztó stabilizátora látható. (Felvétel: ČTK — F. Gabčan) A FIATAL ELNÖK A Nagy Október jubileumának tiszteletére A várnai kikötő dolgozói is csatlakoztak az Októberi Forrada- kini 60. évfordulójának tiszteletére kibontakozott nagyarányú nemzetközi munkakezdeményezéshez. Felajánlásaikkal elsősorban as idei igényes népgazdaságfejlesztési tervfeladatok megvalósítására törekszenek. Képünkön: kirakják a Szovjetunióból érkezett Vasai! Aprílov hajó rakományát. (Felvétel: ČSTK — TASZSZ) lehetőségek vannak elképzeléseim megvalósítására. Jelenleg három agrármérnökünk van, közvetlenül a termelésben bét szakközépiskolát végzett dolgozó irányítja a munkát. Az adminisztrációban további kilenc dolgozónak van ilyen fokú képesítése. Az elnök szavai azt bizonyítják, hogy a szövetkezetben idejében felismerték a szakképzettség szükségességét. A helyi talajviszonyok és a gazdálkodási feltételek itt sürgetően igénylik a realitások felismerését. A gazdálkodás belterjesí- tésével növekszik a gépek száma, s a munkaigényes növények, a gyümölcs és a zöldségfélék nagyüzemi termesztésének szervezése nem kevés gondot okoz. A háromszáz állandó szövetkezeti dolgozó átlagos él el kora 45 év, a traktorosoké és a gépjavítóké harminc éven alul. A mezőgazdaság fellendítése érdekében minden szővelKezet úgy és annyit tesz, amennyire termesztési feltételei és vezetőinek szakmai felkészültsége engedi. Vajon milyen eredményeket ért már el Dzsogány Imre mérnök a talajviszonyok megjavításában? — Az altalajvíz lecsapolása után kilencven hektárnyi területen már megkezdtük a szükséges talajjavítást. Ez száraz úton történik, gipszadagolással. A talajba bedolgozzuk a szükséges mennyiségű gipszet, ez indítja meg a kémiai folyamatokat a szik elvonására. Ezután a talajt szerves trágyával és foszforos műtrágyával javítjuk. Ez a munka a szántóréteg és az alatta levő szint együttes javításira irányul. Az így elért eredmények alapján igyekszünk gondoskodni szövetkezetünkben a termőtalaj jobb kihasználásáról. Ez sikerrel is jár, hiszen a kísérleti parcellákon 30—35 mázsával növekedett a terméshozam. — Milyen volt az utóbbi évek hektárhozama búzából és kukoricából a nem kísérleti táblákon? — Búzából volt már 42 mázsás átlagos hektárhozamunk is, kukoricából pedig elértük az 50 mázsát. Megjegyzem azonban, hogyha a szikes területeket nem számítjuk, akkor is nehéz nálunk a gazdálkodás. A határunk részben kötött, részben pedig rendkívül kötött talajú. Az ilyen talajok, nehezen engedik át a vizet, ha pedig kevés a csapadék, nagyon kiszáradnak, nehéz a megművelésük, aminek a gépeink látják a kárát. — A sziktelenílés tehát nem old meg minden problémát. — Távolról sem. Ki kell építenünk a teljes öntözési és vízelszívó rendszert. Ez lesz a következő lépésünk, távlati terveinkben ez is szerepel. TOROK ELEMČR A minősítést végző szakemberektől megtudtam, hogy különösen az utóbbi tíz évbeni jelentősen fejlődött a sertésállomány nemesítése. Szlovákiai méretben a gazdaság karvai részlegének törzstenyésztői szép eredményeket értek el, bár tenyésztési feltételeik — elsősorban az épületek befogadóképessége és felszereltsége — nem a legjobbak. Ezen a teAz L 1 Khuis kunt Hollandiából importálták (A szerző felvételei') Dzsogány Imre harminchárom éves, 1968-ban szerzett Nyitrán agrármérnöki diplomát. Egy évig dolgozott Mieha- lovcén, a járási pártbizottság mezőgazdasági osztályán, 1970- ben választották meg a Kis- ráskai (Malé Raškovce) Efsz elnökévé. Akkor még csak 26 éves volt. Ma is ő irányítja a három község egyesített szövetkezetét. Felkértem őt, hogy mondjon valamit magáról. Dzsogány Imre szövetkezeti elnök (Gyökeres György felvétele) — Négyen vagyunk testvérek, mind a négy fiú, én vagyok a „vakarék“, ahogy errefelé mondják, azaz a legifjabb Dzsogány. Tizenkét éves koromban apám még magángazdaként művelte a földeket, én is sokat segítettem délutánonként, s főleg a nyári szünidőben a mezei munkákban. Jól éreztem magamat a mezőn, s már akkor eldöntöttem magamban, hogy mezőgazdász leszek. Amikor aztán elvégeztem a Nagykaposi ('Veiké Kapušany) Mezőgazdasági Technikumot, beiratkoztam a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskolára. Itt vettek fel a pártba is. — A főiskolai tanulmányok elvégzése bizonyára sok szorgalmat követelt. — Nálunk ez már családi hagyomány. A két idősebb bátyám például, akik a magán- gazdálkodás idején nem tanulhattak tovább, levelező hallgatókként most folytatják tanulmányaikat a mezőgazdasági technikumban. Csoportvezetők az abarai szövetkezetben, úgy érzik, hogy munkájukhoz szükség van a magasabb fokú szak- képzettségre. — Ha jól tudom, ön is tovább képzi magái. — Igen, Bratislavában végzem az aspirantúrát, melyben «i talajjavítás kérdéseivel foglal közöm. — Miért éppen azzal? — A mi vidékünkön elég sok a szikes talaj, amit csak alapos talajjavító munkával lehet termővé lenni. Ehhez pedig jó szakismeretekre van szükség, továbbá sok kísérleti munkára. Szövetkezetünkben nagy Az állatgondozók kollektívája Nemcsak többet, hanem fobbai is A karvai sertéstenyésztők példás munkája az állami gazdaság karvai részlegének vezetője. Bóna Ferenc zooteclinikus szerint a jól végzett munka gyümölcséből az állatgondozók is megfelelő arányban részesülnek. Átlagbérük jóval meghaladja a mezőgazdasági dolgozók átlagkeresetét. Az elért eredmények azt igazolják, hogy, az anyagi érdekeltségnek nagy szerepe van a termelékenység fokozásában. A bonitációból kiderült, hogy az állomány színvonala jó. További javulást a zöldtakarmá- nyok etetésével és a betegségek megelőzésével lehet elérni. Az állatgondozók társadalmi munkában gondoskodtak a jó minőségű alomszalma betakarításáról. Mogyorósi Kálmán törzstenyésztő zootechnikus becsületes munkájával nagyban hozzájárult a nagyszerű eredmények eléréséhez. Tőle érdeklődtem, hogy kifizetődő-e a törzstenyésztéssel foglalkozni. — Ez elsősorban társadalmi érdek. Ma már a húsellátásban nemcsak a mennyiség, hanem a minőség is fontos. Részlegünket a Landrace fajta hazai változatának tenyésztésére szakosítottuk. Alapkövetelmény a gazdaságos termelés, a kevesebb szalonna, a több hús és a nagyobb sonka. Megéri a fáradságot, növendékállataink a vásárokon szép összegekért cserélnek gazdát. Egy-egy koca, illetve kan ára eléri a négy, sőt a nyolc-tízezer koronát is. Ebből látszik, hogy állományunk nemcsak szép, hanem értékes is. RIGLER JÁNOS Lehet valamivel több? Gyakran hangzik el a kérdés, ha húst vásárol az ember. Persze az már egy további kérdés, hogy miből legyen az a több. A napokban a Gyulamajori (Ďulov Dvor) Állami Gazdaság karvai (Kravany nad Dunajom) részlegén jártam, ahol éppen a sertéstenyésztő szakemberek népes csoportja gyűlt össze, hogy szemügyre vegye és értékelje, szaknyelven szólva bo- nitálja a törzstenyésztés eredményeit, a kiváló kocákat és kanokat. Amolyan állatszépségverseny- re emlékeztetett a produkció, amelyre évente egyszer kerül sor. A tisztára mosott állatok meghatározott, sorrendben vonultak porondra, hogy a szaktekintélyekből álló bizottság döntsön minősítésükről és további sorsukról. ren viszont lényeges javulás nem várható, mivel az összpontosítási tervek keretében a karvai részlegen nagyobb beruházást nem terveznek. így továbbra is az. adott feltételek jobb kihasználásával, az állat- gondozók odaadó munkájával igyekeznek eleget tenni a növekvő feladatoknak — tájékoztatott Szurdi László elvtárs,
