Új Szó, 1977. augusztus (30. évfolyam, 210-240. szám)

1977-08-22 / 231. szám, hétfő

JOZEF LENÁRT ELVTÁRS BESZÉDE r (Folytatás az 1. oldalról) az egyszerű harcosoknak. Kö­szönjük, hogy hűek maradtak a felkelés üzenetéhez, erőt, egészséget, s számos munkasi­kert kívánunk mindnyájuknak. Tisztelt Barátaink! Röviden említsük meg, hogy több mint három évtizeddel ez­előtt milyen elgondolások fog­lalkoztatták népünket, hogy akkor milyen erő nyomta a fegyvert ezrek és ezrek ke­zébe. Ez a harcunk igazságába ve­tett hit volt. Ez a forradalmi elszántság volt, hogy megold­juk a hajdani nemzeti és szo­ciális sérelmeket, hogy véget vessünk a kizsákmányoló rend­szernek, mely országunkat tör­ténelmi elmaradottságra ítélte. Ez a nagy küzdelemhez való hozzájárulás vágya, óhaja volt, melyet a forradalmi erők a jobb, igazságosabb világért vívtak, a nemzetek közötti bi­zalomért és egyetértésért, a népek testvériségéért. Népünk a fenti eszmék ne­vében harcolt a világ imperia­lizmus legsötétebb reakciója, a hitleri fasizmus és hazai papi fasiszta bérenceik ellen. Az új, a szociális és nemzeti szem­pontból igazságos köztársasá­gért, a dolgozók igazi ottho­náért harcolt, ahol a csehek és a szlovákok kapcsolata az egyenjogúság és az egyenlő­ség eivein fejlődik tovább. Olyan köztársaságért, amely szövetségben a Szovjetunióval a külső hatásokkal szemben biztonságban lesz majd. Ezek az eszmék, amelyeknek a kommunista párt megnyerte a munkásosztályt és a nemzet legszélesebb rétegeit is egyesí­tette, igazolták teljes létjogo­sultságukat. Engedjék meg, tisztelt elv­társak, hogy nemzeti felszaba­dító küzdelmünk céljairól és eredményeiről szólva megem­lékezzek arról az eseményről is, amely az emberiség, tehát nemzeteink számára is sors­döntő volt, hogy hangsúlyoz­zam a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom jelentőségét, melynek hatvanadik évforduló­ját ünnepeljük. Emlékezzünk meg továbbá, bogy a Szovjetunió, a Nagy Október országa volt az, amely mellettünk állt a müncheni egyezmény tragikus napjaiban, amikor a német fasizmus ve­szélyeztette köztársaságunkat, a Szovjetunió volt az egyetlen, amely elutasította a szégyen­letes imperialista uralmat. Mi tehát újra történelmi Igazságként jelenthetjük ki a megcáfolhatatlan igazságot, hogy a Szovjetunió nélkül nem lett volna Szlovák Nemzeti Felkelés. Ünnepségünket lelkes, derű­látó légkörben tartjuk. Kije­lenthetem, hogy ez azért van, mert munkánk eredményes, si­kerrel valósítjuk meg a XV. pártkougresszuson kitűzött programot. Hála a munkások, a földművesek, az értelmiség áldozatkész munkájának, a Magy Október tiszteletére ki­bontakozott óriási munkakez- deményezésnek és szocialista versenynek, elérjük a 6. ötéves terv céljait. Népgazdaságunk ez eddigi eredményekből lát­hatóan dinamikusan fejlődik, szilárdul a dolgozók szociális és létbiztonsága, minden téren előrehaladunk. Ez bizonyítja meggyőzően utunk, reális cél­jaink helyességét, melyeket a párt kitűzött és amelyeket a dolgozók tevékenyen, öntudato­san támogatnak. Lenárt eivtárs beszédének további részében méltatta a nyugat-szlovákiai keriiiet dol­gozóinak kezdeményezését, akik a szaratovi és a Ívovi mozgalom alkalmazásának út­törőivé váltak. Kiemelte töb­bek között a topoľčanyi MIER faipari üzem, a partizánskéi Augusztus 29. Üzem, a tlmacel Szlovák Energetikai Gépgyár, a trenčíni Merina és Odeva, a Jaslovské Bohunice-i Atomerő­mű, a Trnavai Autógyár, a Zá- horiei Cementipari Kombinát, továbbá a nyugat-szlovákiai kerület üzemei, vállalatai, épít­kezései és kutatóintézetei dol­gozóinak törekvését, az igé­nyes tervek teljesítésére irá­nyuló kezdeményezését. Elismerés illeti — mondot­ta — a nyugat-szlovákiai ke­rület mezőgazdasági dolgozói­nak munkáját, eredményeit. Nagyra becsüljük, hogy ered­ményesen teljesítették az idei gabonatermés betakarítását, felvásárlását, tárolását. A legforróbb jókívánságain­kat tolmácsoljuk a mezőgaz­dasági dolgozóknak a jó ter­mésért és köszönetét mondunk mindazoknak, akik becsületes munkával hozzájárultak a ga­bona gyors betakarításához, az állami gabonafelvásárlási terv túlteljesítéséhez. Kerületük tizennégy mező- gazdasági vállalatának a NOSZF 60. évfordulója tiszte­letére tett felhívása, hogy szov­jet gabonafajtákból hektáron­ként legalább 60 métermázsa búzát termeljenek, hazafias felhívást jelent. E;z a felhívás kedvező visszhangra talált, már 83 vállalat válaszolt reá jó eredményekkel. Tisztelt Elvtársak! Nemzetközi téren is a békés élet, az együttműködés, orszá­gunk haladása feltételeinek megteremtésére törekszünk. Az események most arról ta­núskodnak, hogy nagy küzde­lem folyik a nemzetközi kap­csolatokban a feszültség eny­hítéséért. Igazolást nyer újra, hogy a békés együttélés politikája ké­pes megoldani a problémákat, biztosítani a békés nemzetközi együttműködést, ha megtartják az országok kölcsönös kapcso­lataiban az egyenjogúság el­veit. Európa szolid alapokkal ren­delkezik az ilyen kapcsolatok­nak a helsinki értekezlet Záró­okmánya szellemében való fejlesztésére. Sikernek köny­velhető el, hogy a belgrádi ér­tekezlet résztvevői megegyez­tek abban, miszerint az érte­kezlet őszi szakaszában felvá­zolják a pozitív fejlődés to­vábbi útját. Nem téveszthetjük azonban szem elől, hogy az enyhülés ellenségei nem ülnek téllenül. Amit az államok pozitív érte­lemben elértek, azt meg akar­ják változtatni, meg akarják zavarni a kedvező légkört és Számvetés a jól végzett munka tudatában Értékelték az aratás eredményeit (Tudósítónktól) — „A Nagy Október zászlaja alatt a szo­cialista mezőgazdaság tovább­fejlesztéséért“ jelszó jegyében tartották meg szombaton a du­naszerdahelyi (Dunajská Stre­da) járás mezőgazdasági dol­gozói aktívaértekezletüket, amelyen részt vettek Jaroslav Kánsky, a nyugat-szlovákiai ke­rületi pártbizottság titkára, Ti­bor Bogdanovský, a Szövetke­zeti Földművesek Szövetsége Szlovákiai Központi Bizottságá- »ak titkára, dr. Rabay Zoltán, az Üj Szó főszerkesztője, a já­rási párt- és állami szervek ve­zető dolgozói, a mezőgazdasá­gi üzemek képviselői és a leg­jobb aratók. Az idei aratási eredményeket Bartos Andor, a Járási Mező- gazdasági Igazgatóság igazgató­ja értékelte. Kiemelte, hogy a járás növénytermesztői haszno­sították a szocialista mezőgaz­daság adta lehetőségeket, amit az eredmények bizonyítanak. A szélsőségesen kedvezőtlen idő­járás és az érést megelőző he­tek szárazsága ellenére is sike­rült többet termeszteni a ter­vezettnél, és a közel 55 mázsa hektáronkénti járási gabonaát­lag elismerésre méltó. Szerve­zetten, gyorsan és jól folyt le az aratás, kis szemveszteséggel. Érvényesült a gabonabetakarí­tás komplex jellege, és sokat segített a nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. évfor­dulója tiszteletére kibontako­zott szocialista munkaverseny. Az aklívaértekezleten kitün­tették a legjobb gabonaátlagot elért mezőgazdasági üzemeket, köztük a Felbári (Horný Bar), a Csilizközi (Medzičilizie), a Lúcsi (Lúč na Ostrove) és a Felsőpatonyi (Horná Potôň) Egységes Földművesszövetkeze­teket, ahol 66—63 mázsa kö­zött volt az átlagos hektárho­zam. —<>[— a békés együttműködés helyett a nemzetközi feszültség, a hi­degháború veszélyes politiká­jára törekszenek. A tőkés világ, elsősorban az Egyesült Államok reakciós, mi­litarista és imperialista erői, amelyeknek sajnos, a Kínai Népköztársaság maoista politi­kája is kezére játszik, nagyon veszélyes mesterkedésbe kez­dett az atomfegyverkezés, a lá­zas fegyverkezés terén. Olvasták és hallották bizo­nyára, hogy az USA kormány­gépezete jóváhagyta az újfajta fegyverek, az ún. szárnyas ra­kéták és a neutronbomba gyártásának és fejlesztésének finanszírozását. Több nemzet szakemberei, tudósai, fizikusai és biológusai véleménye szerint a neutronbomba borzalmas fegyver, arra szolgál, hogy ha­talmas sugárzással tönkrete­gyen minden élőt. Sajnálatra méltó, hogy az amerikai elnök, aki magát „az emberi jogok védelmezőjének“ nevezi, egyik kezével e jogok­ra esküszik, a másikkal pedig aláírja a legembertelenebb fegyver gyártásának jóváha­gyását. És csak természetes, hogy éppen és elsősorban a kommu­nisták, huszonnyolc kommu­nista és munkáspárt nyilatko­zatában, felhívással fordult a békeszerelő népekhez, hogy aktívan harcoljanak a neut­ronbomba gyártása ellen, hogy követeljék az enyhülés politi­kájának folytatását. Tisztelt barátaim, láthatjuk, hogy a világon különböző ma­gatartást tanúsítanak az embe­riség vágyai és szükségletei iránt a haladás, a szocializ­mus erői és a másik oldalon a kapitalizmus erői. Míg Brezs­nyev elvtárs, a Szovjetunió s a szocializmus országai a lesze­relésre törekszenek, valamint arra, hogy nemzetközi egyez­mény jöjjön létre a nemzetkö­zi kapcsolatokban az erő nem alkalmazásáról, hogy felszá­molják az éhínséget, javítsák az életkörnvezetet, addig az im­perialista reakció új fegyver­kezési kampányt akar az em­beriségre kényszeríteni, a világ népeit az atomhalálba akarja kergetni. Mi, Csehszlovákiában, pár­tunk a néppel egységben to­vábbra is a lenini békepolitikát követjük. Azért, mert ez az út fejezi ki az egész világ nemze­teinek érdekeit, békés feltéte­leket biztosít az országépítés számára, a szocialista társada­lom fejlődésére, hazánk boldog életére. Befejeződött a Kínai KP XI. kongresszusa (ČSTK) — Pekingben szom­baton hivatalosan bejelentet­ték, hogy bejejeződött a Kí­nai Kommunista Párt XI. kong­resszusa. Az augusztus 12 tői 18-ig tartó kongresszuson a 35 millió párttagot 1510 küldött képviselte. A program három napirendi pontból állt: a Köz­ponti Bizottság jelentése, a párt alapszabályzatának reví­ziója és az új Központi Bizott­ság megválasztása. A kongresz- szus nem foglalkozott az or­szág gazdasági problémáival. Hua Kuo-feng terjesztette elő a politikai beszámolót, a párt alapszabályzatának felülvizs- gá'ásáról Jie Tyien-jing szá­molt be, és a konferenciát Teng Siao-phing összegezte. A Kínai Kommunista Párt új Központi Bizottságának 201 tagja és 132 póttagja van. A Po­litikai Bizottság összetétele eddig ismeretlen. Bizonyára a Kínai Kommunista Párt vezető­sége azonos lesz a kongresszus elnökségével. Hua Kuo-feng politikai be­számolójában mindenekelőtt az úgynevezett „négyek bandá­jának“ likvidálásával foglalko­zott. Beszámolója külpolitikai kérdésekkel foglalkozó részé­ben védelmébe vette Mao Ce- tung „három világ“ koncepció­ját és többször támadta a Szov­jetuniót. Később érkezett hírek szerint a Kínai Kommunista Párt elnö­kévé Hua Kuo-fenget választot­ták. A Politikai Bizottságnak 23 tagja és 3 póttagja van. Megválasztották a Politikai Bizottság állandó bizottságát, amelynek elnöke Hua Kuo-feng és négy helyettese van,. SZOVJET—JUGOSZLÁV KÖZÖS KÖZLEMÉNY SIKERESEN FEJLŐDŐ KAPCSOLATOK (ČSTK) — Mint már jelentet­tük, Joszip Broz Tito, a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a Jugo­szláv Kommunisták Szövetségé­nek elnöke befejezte hivatalos tárgyalásait Moszkvában, és a tárgyalásokról közös közle­ményt adtak ki, amelynek lé­nyeges részeit az alábbiakban ismertetjük. A baráti légkörben, a kölcsö­nös megértés és a kölcsönös tisztelet jegyében lefolyt tár­gyalásokon Leonyid Brezsnyev és Joszip Broz Tito tüzetesen megvitatták a szovjet—jugo­szláv kapcsolatok és együtt­működés fejlődésére és a leg­időszerűbb nemzetközi kérdé­sekre vonatkozó nézeteiket. Kölcsönösen tájékoztatták egy­mást a két ország fejlődésének fő irányvonalairól és a Szovjet­unió Kommunista Pártja, vala­mint a Jugoszláv Kommunjsták Szövetsége tevékenységéről. Az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és a JKSZ elnöke, a JSZSZK elnöke leszögezte, hogy az SZKP és a JKSZ, valamint a Szovjetunió és a JSZSZK közötti kapcsola­tok és az együttműködés min­den téren kedvezően fejlődik. Hangsúlyozták a kölcsönös kapcsolatok és együttműködés sokoldalú továbbfejlesztésének szükségességét és előkészítését, és arra a következtetésre ju­tottak, liogy ebhez a széles körű lehetőségek adottak. Mindkét fél kifejezte megelé­gedettségét a sikeresen fejlődő szovjet—jugoszláv kapcsolatok­kal és együttműködéssel, ame­lyek az 1955-ben Belgrádban és az 1956-ban Moszkvában ki­adott deklaráció és nyilatkozat alapelvein fejlődnek. Ezeket az alapelveket fejlesztette tovább az 1971-ben kiadott nyilatko­zat és az 1976-ban kibocsátott szovjet—jugoszláv közös köz­lemény, valamint más közös dokumentumok. A tárgyalások résztvevői fi­gyelmének középpontjában a szovjet—jugoszláv együttműkö­dés továbbfejlesztése és elmé­lyítése állt abban a szel­lemben, amelyet Belgrádban 1976 novemberében a legma­gasabb szintű találkozón ké­szült egyezménybe foglaltak. Hangsúlyozták a kétoldalú el­határozást, hogy továbbra is támogatni fogják a politikai, gazdasági, tudományos-műszaki és kulturális együttműködést, valamint a parlamentközi és kormányközi kapcsolatok meg­tartását, és a tájékoztatás te­rén való együttműködést. Ápol­ni fogják az egyes köztársasá­gok, kerületek és városok, az egyes társadalmi szervezetek közötti kapcsolatokat. Mindez hozzájárul a kölcsönös meg­ismerés tökéletesítéséhez, a kapcsolatok kedvező fejlődéi­hez, a kölcsönös megértéshez és bizalomhoz, a szovjet—jugo­szláv barátság elmélyítéséhez. A két fél kifejezte abbeli el­határozását, hogy továbbfejlesz­tik a két ország és a pártok közötti kapcsolatokat, elmélyí­tik a szovjet—jugoszláv barát­ságot, mert szilárd meggyőző­désük, hogy a szovjet—jugo­szláv kapcsolatok pozitív fejlő­dése a két ország népeinek ér­dekeit szolgálja, hozzájárul a világbéke megszilárdításához, a békés egymás mellett élés elveinek győzelemre viteléhez, a nemzetközi feszültség enyhí­téséhez, az egyenjogú nemzet­közi együttműködés elmélyíté­séhez, a demokráciáért, társa­dalmi haladásért és a szocia­lizmusért folytatott harchoz. A két fél kifejezte meggyő­ződését, hogy az enyhülési fo­lyamat továbbfejlesztéséhez és elmélyítéséhez hozzájárul az európai biztonsági és együtt­működési konferencia Záróok­mányában foglaltak hatékony megvalósítása. Nagy jelentősé­get tulajdonítottak a közelgő belgrádi találkozónak, ame­lyen részt vesznek a Helsin­kiben részt vevő országok kép­viselői, és a szovjet—jugoszláv fél véleménye egyezett abban, hogy ennek a találkozónak konstruktív jellegűvé kell vál­nia, hozzá kell járulnia a biz­tonság és együttműködés megszilárdításához és az euró­pai államok közötti kölcsönös bizalom és megértés megszi­lárdításához. Ez a pozitív fej­lődés kedvezően befolyásolja Európában a Földközi-tenger térségében és az egész világon a béke és az együttműködés megszilárdulását. A tárgyalásokon hangsúlyoz­ták, hogy a legfontosabb és legidőszerűbb nemzetközi kér­désekhez a gazdasági problé­mák és a fejlődés kérdése tar­tozik. A nemzetközi gazdasági kapcsolatoknak a demokratikus alapokra való helyezése, a diszkrimináció és az egyenlőt­lenség különböző formáinak megszüntetése sürgős követel­mény. A fejlődő országok kö­vetelésében, hogy új nemzet­közi, gazdasági rendszert dol­gozzanak ki, ezeknek az or­szágoknak az a jogos igyeke­zete nyilvánul meg, hogy ves­senek véget a gyarmatosítás­nak és az újgyarmatosításnak a gazdasági kapcsolatokban és számolják fel az egyre növek­vő különbségeket a fejlett és a fejlődő országok között és biztosítsák a fejlődő országok gazdaságának gyorsabb ütemű megvalósítását. A Szovjetunió és Jugoszlávia az ENSZ köz­gyűlése 6. és 7. rendkívüli ülés­szaka határozatának értelmé­ben továbbra is támogatni fog­ja a fejlődő országok törvé­nyes jogait, hogy maguk ren­delkezhessenek nemzeti kin­cseikkel és támogatni fogják azon igyekezetüket, hogy nem­zeteiknek magasabb szociális, gazdasági és kulturális élet- színvonalat biztosíthassanak. A két fél megállapította, hogy Közel-Keleten a helyzet továbbra is veszélyes és fenye­geti nemcsak e körzet békéjét, de az egész világét. Az érde­kelt országoknak arra kell tö­rekedniük, hogy minél előbb megtalálják az igazságos meg­oldás lehetőségét az ENSZ Biz­tonsági Tanácsa és Közgyűlése idevonatkozó határozatai értel­mében. A közel-keleti válság megoldása és a tartós béke biztosítása ebben a körzetben csak akkor válik lehetségessé, ha az izraeli katonaság kivo­nul az 1967-ben elfoglalt arab területekről és biztosítják Pa­lesztina arab népének törvé­nyes nemzeti jogait, beleszá* mítva az államalapítás jogát is, és tiszteletben tartják a térség minden országának füg­getlenségét, önállóságát és biztonságát. A két fél nézete megegyezett abban, hogy fel kell újítani Genfben a közel- keleti kérdéssel foglalkozó konferenciát, amelyen kezdet­től fogva részt kell vennie a Palesztin Felszabadítási Szer­vezetnek mint a palesztin nép egyetlen törvényes képviselő­jének. A két fél kifejezte az afri­kai helyzet romlása feletti mélységes aggodalmát. A kél fél ismételten hang­súlyozta a szocialista orszá­goknak a békés együttélés megvalósításában és a nemzet­közi kapcsolatok megszilárdí­tásában játszott jelentős szere­pét. Leonyid Brezsnyev és Joszip Broz Tito megvitatták a mun­káspártok és a kommunista mozgalom időszerű kérdéseit. Hangsúlyozták a berlini kon­ferencia nagy jelentőségét és kifejezték elhatározásukat, hogy pártjaik hozzájárulnak a kommunista és munkáspártok együttműködésének fejleszté­séhez a berlini konferencia zá­róokmányában foglaltak alap­ján. A két párt kifejezte meggyő­ződését, hogy Joszip Broz Ti­to, a JKSZ elnöke, a JSZSZK el­nöke, szovjetunióbeli látogatá­sa és Leonyid Brezsnyevvel, az SZKP KB főtitkárával, a Leg­felsőbb Tanács Elnöksége el­nökével, folytatott tárgyalásai hozzájárulnak az SZKP és a JKSZ, valamint a Szovjetunió és a JSZSZK közötti és a két ország népe közötti barátság megszilárdításához és a sok­oldalú együttműködés fejleszté­séhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom