Új Szó, 1977. augusztus (30. évfolyam, 210-240. szám)

1977-08-16 / 225. szám, kedd

KIVÁLÓ MINŐSÉGŰ TEJET ADNAK EL

Csökkent a szemestokarmóny-fogyosztás

A hőmérő hi- ganyszála már a délelőtti órákban ÜO fok felé> közeledett. Ezrek lubickoltak a közeli patakok, folyók és gyógyforrások vizében. Az Ipolysági (Šahy) Állami Gazdaság (Deman- dice) részlegének dolgozói azonban szombaton sem pihentek. A gépesítőbrigád tagjai minden percet kihasználva a szalmát hordták össze és hatalmas piramisokba fújtatták. A megtisztított parcellákon gyors járású traktorok után hasadt a fekete barázda. Gépek zajától volt hangos a dimbes-dombos halár.

Kovács Sándor, a gazdaság vezetője szolgálati Trabantjával épp a határból érkezett meg. Verejtékező homlokát tö- rölgetve elégedetten mondotta:

— Ilyenkor jól érzem magam. Azért is Jakom a gazdasági udvar mellett, hogy kora reggel ellenőrizhessem a munka kezdését. Az emberek is jobb kedvvel dolgoznak, ba közöttük vagyok.

Kendre, fegyelemre az élet és az Ipolysági Mezőgazdasági Középiskola nevelte. Több mint két évtizede dolgozik az állami gazdaságokban vezető funkcióban. Megtanulta, bogy a vezető csak akkor követelhet jó munkát a dolgozóktól, ba példát mutat. Ma is együtt kezdte a szombati műszakot a többiekkel.

Miden szava előrelátásról, gondosságról tanúskodik. A takarmányozási célra megfelelő bálázott búzaszalmát is fóliaponyvával takarták le, és csak utána tetőzték, hogy ne folyjon bele a csapadék. A jó minőségű szalmát takarmánypogácsa készítésére használják fel. A szénakazlak tetejét is betakarták, hogy az eső vagy a hóié minél kisebb kárt tegyen benne. Idén több takarmányuk van, mint a múlt évben. A takarmány- alap jobb minőségű. Vörösheréből tíz vagon šzenázst készítetlek, lucernából pedig 40 mázsa zöldi iszlet. jól felkészültek a silókukorica tarolására is, amely előreláthatólag hektáronként 350 mázsa zöld anyagot ad.

— A minőség nagyon fontos — fejtegette a gazdaság vezetője. — Mert jó szálas takarmány etetésével csökkentjük az a bra k la ka rmán y - fogyaszt á st.

Michal Príboj üzemgazdász pontosan kimutatja, hogy az állattenyésztésben több szakaKovács Sándor, a gazdaság vehetője (középen) Dombai Lászlót és Sáróka Jánost a fejőgép kezelésére oktatja.

szón sikerült szálas- és pogá- csázott takarmánnyal csökkenteni az abrakfogyasztást. Egy liter tej termeléséhez csak 21 deka takarmánykeveréket használtak fel.

Gazdaságosság, észerüsség jellemző a vezetők és beosztottak munkájára. A jó minőségű takarmány és az állatok szakszerű etetése, gondozása megmutatkozik a termelékenységben is. A tehenek átlagos napi tejhozama több mint tíz liter. A nyugdíjba készülő Tóth Károly bácsi 12 litert is fej naponta tehenenként. De hasonló eredményt ér el Dombai László, valamint Sáróka ]ános is. Az etetők és a fejők szüntelenül fokozva a termelékenységet, az első félévben 8000 liter tejjel teljesítették túl a tejeladási tervet.

A gazdaságban hozzáértő vezetők és dolgozók végzik a termelőmunkát. Más részlegek számára is itt nevelik a borjakat egynapos kortól háromhónapos korig. Sáróka Gizella és Franciska Chovancova olyan lelkiismeretesen gondozzák az

állatokat, hogy az első félévben a darabonkénti súlygyarapodás napi H0 deka volt. Az anyakoca-tenyészet kifizetődő, mert Révész István és felesége éven te átlagban 18 malacot választ el kocánként. Idén az első félévben már tíz malac felneveié se jut egy-egy anyakocára.

Egy kis szemlét végzünk az istállókban. Rend, tisztaság uralkodik mindenfelé.

— A higiéniai normák betartását szigorúan megkövetelem a dolgozóktól — mondja a gazdaság vezetője. — A tej minőségét is rendszeresen ellenőrizzük. Verseny folyik a lehető legjobb minőségű áru termeléséért. Eddig igazán szép eredményeket értünk el. A'z Ipolysági Tejfeldolgozó Üzem laboratóriumának kimutatása szerint a gazdaságunkból szállított tej minősége első osztályú. A zsírtartalom 3,8—4 százalék között mozog. Ez a munka fokmérője.

Közeleg az ebéd ideje. Az irodák környékén gyülekeznek a munkából hazaigyekvő fejők és a poros arcú szalmabetaka- rítók, tarlószántók. Folyik a te- refere. Mindannyian elégedettek. Beszélgetés közben üdítő italokat szürcsölgetnek. Kovács elvtárs még megbeszéli velük a hétfői beosztást. Amikor már mindenki hazafelé indult, még utánuk szólt.

— Pontosan gyertek munkába. Nehogy túl sokat fogyasz- szatok a hegy levéből...

— így megy ez minden nap — mondogatja. — Figyelmeztetni kell az embereket, hogy a munkahelyre tiszta fejjel érkezzenek. A feladatok nem köny- nyűek. Csakis józanul, a legnagyobb erőfeszítéssel lehet őket teljesíteni.

A búcsúzás után — összegezve a szemle eredményeit — megállapítom magamban: jól

gazdálkodnak ezen a részlegen. Eredményeik nem mindennapi- <rk.

BALLA JÓZSEF

Egy kis beszélgetés a szombat délelőtti műszak után a gépek előtt. (A szerző felvételei)

ARATNAK A FIATALOK

1977.

VIII. 16.

Volt időszak, amikor néhá- nyan aggódva kérdezték: Mi

lesz a mezőgazdasággal, ha kihalnak az öregek, lesz-e kinek átadni a stafétabotot?

Aki ezekben a napokban szétnéz a Kosice-vidéki járás határában, az láthatja, hogy nincs ok az aggodalomra. A traktorok, a kombájnok nyergében idősebb embert szinte nem is látni, sőt azok a gépek vannak túlsúlyban, melyekre a SZISZ-jelvényt is ráfestették. Nem tagadom, ez ösztönzött arra. hogy a napokban a SZISZ i ,ico-vidéki járási bizottságára kopogtassak be, ahol Ján Maflák titkárt kérdeztem meg: Vajon hány SZISZ-tag kapcsolódott be az idei aratásba?

— Fenntartások nélkül mondhatom — válaszolta a titkár —, hogy járásunkban a fiatalok egyre felelősségteljesebben végzik a mezőgazdasági munkákat. Ezt bizonyítja az idei aratás is. A fiatalok munkaeredményei valóban kiemelkedöek. Az „Egy szem se vesszen kárba“ elnevezésű ifjúsági aratási versenybe az idén 93 kombájn fiatal személyzete kapcsolódott be.

— Melyik gazdaságban dolgoznak a legügyesebb fiatalok?

— Az eddigi eredmények szerint Hegedűs János nevét említeném meg, aki az újbodvai (Nová Bodva) szövetkezetben KOLOSZ típusú szovjet kombájnnal már több mint 160 hektárt aratott le. Ebben a szövetkezetben egyébként 20 fiatal kombájnos dolgozik. Ugyancsak jó munkát végeztek a perényi (Perinj szövetkezet fiatal kom- bájnosai. Köztük említeném meg a két Borisz testvért, Fe- rencet és Jánosi.

— Gondolom abban, hogy a fiatal kombájnosok ilyen jó eredményeket érnek el járásunkban, nem kis szerepük volt azoknak a gépjavítóknak, akik idejében üzemképessé tették ezeket a gépeket. Bizonyára ezek között is sok a fiatal.

— Valóban így van. Azok a SZISZ-eseink, akik a javítóműhelyekben dolgoznak, az aratási előkészületek során 3084 órát fordítottak a kombájnok javítására. Tóth Arpád, a bodol - lói (Budulov) Efsz technikusa külön is említést érdemel, ugyanis ő a munkaidőn kívül szabad idejéből is 70 órát fordított a sürgős javítások elvégzésére. És az sem lebecsülendő, hogy abban a szövetkezetben az Olajos János vezette 3tagú ifjúsági gépjavító csoport szintén 724 órát áldozott szabad idejéből a gépek javítására.

— Vajon a falusi SZISZ-szer- vezetek tagjai is bekapcsolódtak az aratásba, vagy csak azok a fiatalok, akik a szövetkezetekben, illetve az állami gazdaságokban dolgoznak?

— A falusi SZISZ-szerveze- tek tagjai is részt vállaltak az aratásból. Járásunkban szinte egyetlen olyan község sincs, ahol félreálltak volna a fiatalok. Akanovcében például eddig már több mint ezer órát dolgoztak le.

Már sok olyan fiatalunk is van, akikre a gazdaságok vezetői bátran rábízzák a szemveszteség ellenőrzését. A Nižný Klátov-i szövetkezetben ilyenek például Tomanová Marta és Spisaková Éva. De a legkisebbek, a pionírok segítségéről sem szabad megfeledkezni, hisz járásunkban 5080-an segítenek az aratásban. Ök főleg az egészségügyben nyújtanak jelentős segítséget, és bekapcsolódnak a tűzvédelmi járőrök munkájába is. Őszintén mondom, úgy érzem, lesz mit értékelnünk az aratás befejezése után. — szák

Automatizálják a termelést

Az ndryj Optimit vatlalat dolgozói, akik préselt kanosukat, különleges és vízvezetéktömlőket gyártanak, 101,4 százalékra teljesítették az első félév termelési tervét, a KGST tagállamokba irányuló nagynyomású tömlők kiviteli tervét pedig 134,1 százalékra. Az eredmények eléréséhez nagyban hozzájárul a termelés korszerűsítése. A közelmúltban több automata gépsort helyeztek üzembe. A képen: jarmila Janírková kicseréli a kisnyomású törlők gyártására szolgáló gépsor automata irányítóberendezésének tekercsét. (Felvétel: V. Švorčík — ČTK)

ünnepi délután

Délután két óra óta ünnepi hangulat uralkodik a faluban. A Dobrá Niva-i Csehszlovák-- Szovjet Baráti Szövetség Efsz határában akkor fejezték be munkájukat a kombájnosok. Most már valamennyien tisztára mosakodva, átöltözve, kisebb nagyobb csoportokban beszélgetnek a szövetkezeti étté-- rém udvarán. Megvitatni való téma minden csoportban bőven akad, hiszen az utóbbi két hét folyamán, amíg az aratás volt a szövetkezeti dolgozók legfontosabb feladata, beszélgetésre, vitatkozásra nem igen futotta az időből. A közép-szlovákiai kerület legnagyobb egységes földművesszövetkezetében ugyanis összesen 1730 hektáros területről kellett betakarítani a gabonát.

— Tizenegy munkanapon át huszonSt kombájnnal dolgoztunk a földeken — mondja Ján Ukrop mérnök, a szövetkezet elnöke. — Szövetkezetünk koin- bájnosai, valamint a nyitrai, illetve az érsekújvári járásból és a Magyarnándori Állami Gazdaságból érkezett kisegítő kombájnosok minden tekintetben kiváló munkát végeztek. A jó idő egyetlen percét sem hagyták kihasználatlanul. Ennek köszönhetjük, hogy a zvoleni járás egységes földművesszövetkezetei közül másodikként fejeztük be a gabona betakarítását. Több olyan szövetkezetei is megelőztünk, amelyek dolgozói a járás déli részén kedvezőbb feltételek között végezhették az aratást.

A kombájnosok munkáját valóban csak dicsérni lehet. Nemcsak azért, mert az aratás kezdete óla minimális veszteségekkel takarították be a termést, hanem azért is, mert a szövetkezet kombájnosui közül került ki a járási aratási verseny eddigi első és második iielyezettje. Milan Sýkora augusztus kilencedikéig 200 hektárnyi területről takarította be a termést. A második helyezeti, Peter fiosál kombájnos teljesítménye csak nyolc hektárral volt kisebb ennél.

— Az idei évben különösen jól sikerült megszervezni az aratási munkákat. Naponta átlagosan 150 hektáros területről takarítottuk be a gabonát. Vasárnap, augusztus hetedikén azonban 185 hektárt jártak be a kombájnosok. Ennél csak az aratás utolsó előtti napján dolgoztak többet a földeken, amikor összesen 212 hektárról csépelték ki a kalászokat.

— Milyen a termés?

— Annak ellenére, hogy errefelé a gabonatermesztőknek nem igen kedvezett az időjárás, nálunk negyven mázsán felüli heklárhozamot sikerült elérni. Hála a jó termésnek, a járásban az elsők között teljesíthettük a gabonaeladás állami tervét. Külön örömet jelent számunkra az a körülmény, hogy

jónak mondhatjuk a gabona minőségét is.

A szövetkezetben már szinte hagyománynak számít, hogy az aratás napjaiban magyarországi kombájnosok is dolgoznak a földeken. Az idei nyáron már ötödször aratott itt a Magyarnándori Állami Gazdaság három kombájnja.

— Csakúgy, mint az elmúlt években, most is komoly segítséget jelentett számunkra a magyarországi kombájnosok. Mészáros László, Sándor József, Mód József, Szabó József, Pleva László és Bodonyi István jó munkája — mondja a szövetkezet elnöke. Nagy teljesítményű nyugatnémet gépeikkel naponta átlagosan 25—25 hektárt arattak le. Kár, hogy csak hat napig dolgozhatlak nálunk.

— Már szinte úgy járunk ide, mintha csak hazajönnénk — bizonygatják a magyarnán- dori kombájnosok. Igazi jó barátaink vannak ebben az egységes földművesszövetkezetben. Az sem okoz különösebb gondot, hogy egyikünk sem beszéli a szlovák nyelvet. Megértjiik egymást. Mindig akad valaki, aki tolmácsolja a legszükségesebbeket. Júliusban három kombájnnal arattak nálunk a Dobrá Niva-i Efsz-ból. Ügy hisszük, most sikerült viszonoznunk a segítséget. Reméljük, hogy a jövő nyáron sem lesz ez másként.

A szövetkezet vezetői ismét messzemenően gondoskodtak a vendég kombájnosokról. Azon kívül, hogy elszállásolásukat és étkeztetésüket kiválóan biztosították, másról sem feledkeztek meg. Az aratás befejezését követő napon az elmúlt évek hagyományát folytatva gazdag élményt jelentő kirándulást szerveztek a számukra. Tavaly a Magas-Tátrában jártak, riiost Zvolen és Banská Bystrica nevezetességeivel ismerkedtek meg.

— Kölcsönösen hasznosnak tartjuk a Magyarnándori Állami Gazdasággal felvett baráti kapcsolatokat — magyarázza a szövetkezet elnöke. — A tapasztalatcseréken és a kombájnosok munkája által nyújtott segítségen kívül az internacionalista kapcsolatok erősítése különösen fontos számunkra. A magyarországi elvtársak mindig szívesen jönnek ide. Ugyanez mondható el a mi dolgozóinkról is, akik már szintén több alkalommal jártak Magyarnán- doron.

A szövetkezeti étterem udvarán váratlanul elhalkul a beszélgetők szava. Az ünnepi vacsora készítői terített asztalhoz szólítják az aratókat. Amint gazdára találnak a székek, Ján Ukrop mérnök keresetlen szavakkal mond köszönetét valamennyiük jól végzett munkájáért. Aztán késő estig ünnepelnek, örülnek a jól végzett munkának.

LALO KÁROLY