Új Szó, 1977. augusztus (30. évfolyam, 210-240. szám)

1977-08-16 / 225. szám, kedd

VÁLASZ OLVASÓINKNAK NYUGDÍJ 1Vendégvárón nyitva a kapu Kényelmes otthon idegenben KORSZERŰ KEMPING AZ IPOLY PARTJÁN S. K.: A nyugdíjasok és jára­dékosok gyakran nem szentel­nek figyelmet a nyugdíjvégzé­sek nyomtatványain levő fi­gyelmeztetésnek, amely szerint a napon belül (szóban vagy írásban) kötelesek bejelenteni azokat a bekövetkezett változá­sokat, amelyek hatással vannak a járadékigény további indo­koltságára, illetve a járadék összegére, vagy folyósítására. A nyugdíjhatározatokon levő fi­gyelmeztetés akkor Is kötelez, ha a nyomtatványon ilyen fi­gyelmeztetés nem lenne, mivel az ilyen figyelmeztetés lénye­gében a törvény szövegének le­rövidített vagy egyszerűbb tol­mácsolása. A törvény nem is­merete nem mentesít. A jelenleg érvényes 1975/121 sz. társadalombiztosítási tör­vény 61. §-ának 2. bekezdése tartalmaz ilyen rendelkezést. Ezzel kapcsolatos az idézett törvény 62. §-ának 2. bekez­dése, amely szerint az a jára­dékos, aki nem teljesítette a törvény által megszabott, már említett bejelentési kötelezett­ségét, vagy más módon, tuda­tosan okozza a járadék jogta­lan, vagy jogtalan összegben való folyósítását, köteles az át­vett összegeket, illetve azok magasabb összegben kifizetett részét viszatéríteni, éspedig at­tól az időponttól kezdve, ami­kor nem volt rá igénye egyál­talában, vagy nem a folyósí­tott összegben. Különösképpen vonatkozik ez azokra az ese­tekre, amikor a járadékos a járadékot kicsalta, vagy elhall­gatott valamilyen döntő jelen­tőségű körülményt, továbbá alj­ban az esetben is, ha tudato­san fogadja el a jogalap nél­küli, vagy jogtalanul magasabb összegben kifizetett járadékot. 'A járadék túlfizetésének vissza­térítéséről az a hivatal határoz, amely a járadék megállapításá­ról, megváltoztatásáról, vagy megvonásáról dönt. A jogerő­sen megállapított túlfizetést a folyó járadékból, a későbbi já­radékból, vagy a kötelezett személy fizetéséből vonhatják le. Az ilyen levonások eseté­ben is kötelezők a polgári per- rendtartás végrehajtási eljárá­sáról szóló előírások, amelyek megszabják az adós nem érint­hető létminimumát és a mara- dékösszegbői a törvény által megengedett havi levonások arányát. Ezzel kapcsolatban ismerni kell a társadalombiztosítási tör­vény 71. §-ának 3. bekezdését is, amely szerint a járadék visszafizetésére szóló igények 3 éven belül évülnek el, ami­kor a társadalombiztosítás szer­ve .megállapította, hogy a jára­dékot jogtalanul, vagy maga­M. H.: Az 1976. január 1-től hatályos új, 1975/122 sz. efsz- törvény 37. §-ának 2. bek. ér­telmében a szövetkezet az ál­tala szövetkezeti használati jog alapján használt földeken, — beleértve a tagok által társított földeket Is, — szabályozásokat ós változásokat eszközölhet a mezőgazdasági termelés növe­lése érdekében, joga van a föl­dek átlagának megváltoztatásá­ét is, és anyagát is felhasznál- Hatja (pl. kavicsbányát nyit­hat). Joga van a társított föl­deken a szövetkezet gazdálko­dásához szükséges építménye­ket emelni és joga van a föl­deket igénybe venni üzemi la­kásépítés céljaira is. Az idézett törvény 38. §-a értelmében indokolt esetben a jnb előzetes beleegyezésével a társított földeket más mezőgaz­dasági szervezet használatában is átengedheti. Az ilyen bele­egyezésre nincs szükség, ha ezt a területet olyan mezőgazda- sági társulásnak engedik át, amelynek az efsz is tagja. így a szövetkezet az itt idézett elő­írás értelmében társított erdő­területét — azon kívül, hogy átengedheti az Állami Erdészet­nek — átengedheti az Állami Halászati Vállalatnak is. Erről írásbeli szerződést nem kell kötni. Az idézett törvény 40. §-a értelmében az efsz azokat a társított földeket, amelyeket nagyüzemi módszerekkel és gazdaságos módon nem lehet megművelni, a jnb engedélyé­sabb összegben fizették ki', visszamenőleg azonban a kifi­zetéstől számított 113 éven be­lül. Az elévülési határidő nem folyik azon idő alatt, amikor a járadékból levonásokat esz­közölnek. Az említett változás bejelen­tési kötelezettsége vonatkozik azokra a járadékosokra is, akiknek járadékát azon az ala­pon emelték, hogy a nyugdíj megélhetésük egyetlen forrása, és magas koruk, rossz egészsé­gi állapotuk, vagy más komoly ok miatt nem képesek életszín­vonalukon javítani sem saját maguk, sem családtagjuk segít­ségévei. Ezekben az esetekben az idézett §. 4. bekezdésének értelmében nem veszik tekin­tetbe az emelés jogosultsága szempontjából azt, ha a jára­dékos, vagy eltartott családtag­ja egy-egy naptári évben 70 munkanapon át dolgozik, illet­ve, ha már betöltötte 70. élet­évét. Mint Ismeretes, az utolsó rendelkezés szerint a magányos nyugtkjasnak alacsony nyugdí­ja ható 600 koronáig, ha esa- tádtagról is gondoskodik, havi MÖO koronáig emelhető. A* ön esete is ilyen, mert az egyes emeléseknél nem jelen­tette be, hogy felesége csak­nem r«n dózere sen dolgozik, és í&y már nem teljesítette az em­lített emelés feltételét. Ajáofjűk: közöljék a nyugdíj- intézet legutolsó átiratéra, hogy ragaszkodnak ahhoz, hogy az idejében beadott fel­lebbezésüket terjesszék a kerü­leti bírósághoz átvizsgálás vé­gett (na preskúmanie), mivel kétségtelen, hogy az 1975/121 sz. törvény 137. §-ának 2. bek. b) pontja értelmében a 755 ko­rona Összegű rokkantjáradéka 1976. január 1-től számítva 855 koronára emelkedett. Ez a kö­rülmény a kifogásolt végzések­ből nem derül ki. Valószínű, hogy a követelt túlfizetés ösz- szege sem pontos. Egyébként a havi 200 korona összegű le­vonás ellen is lehet tiltakoz­ni, mert a polgári perrendtar­tás 276. és következő paragra­fusai értelmében legfeljebb ha­vi .150 koronát vonhatnak le. P. I.t Ha már betöltötte 65. életévét fiatalabb kora eseté­ben ha teljesen rokkantnak kellene önt tekinteni és lét­fenntartása sincs biztosítva —, a jnb társadalombiztosítási vé­leményező bizottságának dönté­se aiagján, az 1975/121 sz. tör­vény 46. §-a értelmében a jnb szociális osztályán szociális já­radék Ivánt folyamodhat. En­nek havi legmagasabb összege legfeljebb Ö00, eltartott család­tag esetéiw?« havi 1100 korona lehet. vei írásbeli szerződéssel meg­határozott időre ideiglenesen átengedheti állami vagy szövet­kezeti vállalat használatába, társadalmi szervezetnek (pl. a kertészszövetségnek) mezőgaz­dasági kihasználás céljaira. A község belterületén levő, a 10 árt meg nem haladó telkeket átengedheti a szövetkezet olyan tagjainak ideiglenes használa­tába, akiknek nincs saját kert­jük. Ha olyan kisajátításról lenne szó, amely nem a fenti módon említett használati jog átenge­désének felelne meg, a kisajá­títást kártérítés az igénybe vett földekért a tagokat — akik mint saját földjüket tár­sították — illeti meg. Egyébként az új efsz-törvény értelmében a szövetkezet a tár­sított földeket illetően időben nem korlátozott és ingyenes használati jog illeti meg, és az efsz a földeket a jogszabályok értelmében a szövetkezet mű­ködése és gazdálkodása érde­kében jogosan használhatja. N. Srt Az 1976/160 sz. hirdet­mény szerint a régi házak mo­dernizálása, átépítése esetében csak akkor lehet feltételesen elengedhető kölcsönt nyújtani, ha ezzel új lakásegység kelet­kezik. Talán a jnb építési osz­tálya kivételesen elismerhetné, hogy az Önök által tervezett modernizálás egy szobával való bővítéssel szintén megfelel a feltételnek. Dr. F. J. Korunk eg.y,fk jellegzetessége a turizmus, mely a motorizmus fejlődése eredményeképpen egyre nagyobb méreteket ölt. Az életszínvonal állandó emel­kedése lehetővé teszi, hogy bárki elindulhasson világot lát­ni. Társasutazás keretében vagy családi kiránduláson megcso­dálhatjuk hazánk gyönyörű tá­jait, gazdag múltú, mégis ifjú városait, emlékezhetünk a hő­sökre, népünk dicső tetteire. De csábít a külföld is, más orszá­gok népeinek, szépségeinek megismerése. Ezért is suhan oly sok személygépkocsi köz utainkon. • • • Ipolyság (Šahy) főterén ülök a parkban. Figyelem a T—7-«s közúton haladó külföldi jelzé­sű autókat. Sok fut északnak, délnek is. Két lengyel rendszámú Fiat fékez, és húz a járda mellé. Az elsőből fiatal férfi hajol ki az ablakon, s odaszól a közeli pá­don ülőkhöz. — Kemping?! A diákok egymásra néznek, majd vállat vonnak. — Itt, Ipolyságon kemping?! Nincs, itt nincs. A kocsi utasai egymásra néz­nek, tanakodnak. Már indulná­nak, amikor egy férfi áll fel a szomszéd pádról, és a kezében levő újsággal int nekik. — De van! A Homokon, a határ mellett — mutat előre. Majd szlovákul folytatja: — Jeden kilometer. Vľavo. Köszönő kézmozdulat a ko­csiból, s máris indulnak. A férfi utánuk néz, majd kis­sé kihúzva magát, megy visz- sza a pádhoz. Közben kis büsz­keséggel szól oda a diákoknak: — Van kemping. Bizony van! • ft • Hajtott a kíváncsiság, a két kocsi után indultam. A város szélén, alig száz mé­terre a csehszlovák—magyar határtól, egyszerű tábla ötlik a szemembe: „AUTOCAMPING“. Szép kis házikók sorakoznak egymás mellett. Aszfaltos utacskák kötik össze őket, a rendezett környezetben virág­padok varázsolnak otthonias hangulatot. A kapuban Pleva István, az autókempiug vezetője fogad. Mint vendéget, de mikor kide­rül, hogy nem szállás iránt ér­deklődöm, a szerény kis irodá­ba vezet, ott beszélgetünk. Egy éve helyezték üzembe ezt a 78 férőhelyes kempinget. Az elmúlt egy év igazolta: jó gondolat volt. Bár semmiféle prospektusban nem szerepel, s nincs az erre vezető T—7-es nemzetközi út mellett, már na­gyon sokan felkeresték. Nem csak csehszlovák motorosok, de Európa számos országának mo­torosai is megszálltak már itt. A szocialista tábor országaiból főleg lengyelek, németek, ma­gyarok. De járlak itt svédek, finnek, törökök, olaszok, jugo- szlávok, franciák, sőt már an­gol vendégünk is volt. — Voltak, akik hosszabb idő­re is itt maradtak? — Főleg hazánkbeliek. Né­hány család látogatott ide Bra- tislavából, illetve Csehország­ból. Megtetszett nekik az Ipoly völgye s itt, maradtak néhány napra. Ez nem csoda, hiszen aki ismeri a környéket, az tud­ja, hogy pihenésre, szórakozás­ra itt bőven van lehetőség. Az Ipoly, mely alig 150 méterre Huszonhét éssze­rűsítési javasla­tot tett, ebből kettőt szabadal­maztatott a Stará Turá i 1151—010 számú gyógyszer- tár dr. Ladislav Kovács vezette ki­lenctagú közös­sége hétévi mun­ka eredménye­ként. Céljuk a v gyógyszertári munkák gépesí­tése, korszerűsí­tése és automa­tizálása. Az egyik legértékesebb ja. vaslat a vibrá­ciós tablettaosz- tályozó. Felvéte­lünkön: dr. Ko­vács és Mária Vaclavková a tablettaosztályo­zó mellett. (Felvétel: J. Kolenííík — ČSTK) folyik innen, horgászásra, für­désre, romantikus partja pedig pihenésre, kikapcsolódásra al­kalmas. De van itt másféle szórako­zás is. A közelben levő híres fürdőhelyek: Dudince, Santovku könnyen elérhetők, néhány ki­lométerre innen túrázásra al­kalmas erdőt is talál az érdek­lődő. Aztán van meg egy igen je­lentős előnye ennek a kem­pingnek. Az, hogy közvetlenül a határ mentén fekszik, így könnyen elérhető Magyaror­szág. Ezt különösen azok érté­kelik, akik hazai földön akar­nak táborozni, de olykor a ha­táron túlra is szeretnének át­ruccanni. — Télen is akad vendégük? — Természetesen, a nyári idény és a tél között nagy a különbség, de azért mindig akad vendégük. Különféle cso­portok, szakszervezetek, spor­tolók veszik igénybe néhány napra. — Milyenek a szállásfeltéte­lek? — Csalááias környezetet biz­tosítunk a kis házakban, ahol kétágyas háló, egy tágas nap­pali, kis előszoba, konyhasarok várja vendégeinket. Nyáron hi­deg-meleg víz van mindenütt. Mindezt aránylag olcsó áron kapják vendégeink. Hogy elé­gedettek szolgáltatásainkkal, azt az is igazolja, hogy több volt vendégünk ismét felkere­sett bennünket. — Mivel bővítik a kempin­get a jövőben? — Most épül egy nagyobb társalgó, ahol különféle össze­jöveteleket rendezhetnek. Egy fürdőmedence építését is terv­be vettük. Az Ipoly szabályozása folya­mán halastó létesítésével, an­nak partján halászcsárda épí­tésével is számolnak. Addigra az erre járó motorosok megis­merik, megszeretik szolgáltatá­sainkat, és visszatérnek ide majd akkor, amikor még gaz­dagabb lehetőségeket kínálnak fel nekik itt, a romantikus Ipoly partján. BÖJTÖS JÁNOS KÜLÖNBÖZŐ Sumichrast Mária pénztáros és Pleva István, a kemping vezetője, a „házigazda" (A szerző felvételei) ÚJ szó 1977. VIII. 16. 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom