Új Szó, 1977. július (30. évfolyam, 179-208. szám)

1977-07-11 / 189. szám, hétfő

A CSKP KB 7. plenáris ülésének szellemében RÖVIDEBB ÜTŐN A TEBMELŰÍÜ A FAGYASZTÓIG A liatárürök a leghűségesebb segítőtársaikról, a kutyákról is lel­kiismeretesen gondoskodnak, (Pavel Meluš felvétele) Július 11-e a Csehszlovák határőrség napja AZ ELSŐ VONALBAN... 1977 VII 11. A Szlovák Nemzeti Felkelés határőregységet — amely a Munkaérdemrend, tulajdonosa — nagy kitüntetés érte. Másodszor nyerte el a SZISZ Szlovákiai Központi Bizottsága vándorzász­laját. Megérdemelték. Jó poli­tikai nevelőmunka, a harci fel­adatok eredményes teljesítése, mindennapi kemény szolgálat áll mögöttük. Esőben, sárban, hóviharban, nagy melegben — az államhatár biztonságára és sérthetetlenségére ügyelnek. A legjobb halárőregységek között emlegetik őket. . — A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom közelgő hatva­nadik évfordulója még jobb eredmények elérésére ösztönöz — mondja Ladislav Hradil al­ezredes, az egység egyik tiszt­je. — A jelentős évfordulót 161 kollektív és 3410 egyéni köte­lezettségvállalással köszöntik katonáink. Ezek elsősorban a biztonságosabb határőrzés fel­tételeinek megteremtésére irá­nyulnak. Ám a mezőgazdaság megsegítéséről sem feledkezünk meg. Egységünk katonái kive­szik részüket a választási prog­ram teljesítéséből is. Több tisz­tünk és tiszthelyettesünk a nemzeti bizottság képviselője. Ez is arról tanúskodik, hogy a határmenti községek lakosaival jól megértjük egymást, és se­gítségünk kölcsönös. Katonák, altisztek ülnek az egyik asztal mögött. Ott van közöttük Ľudovít Kiš, aki a be­vonulás előtt a trnavai bútor­gyárban dolgozott. A féléves altiszti iskola után rajparancs­nok) beosztást kapott. — Az államhatáron szolgálni és rajparancsnoki tisztséget be­tölteni nem könnyű feladat — kezdi el a beszélgetést. — Jó­magam is rendszeresen szolgá­latba járok, erre a feladatra beosztottjaimat is fel kell ké­szítenem. — Gyakran jár haza? — Nem mondhatnám, pedig nem messze laknak a szüleim. Megértem, hogy nem lehet gyakran szabadságot vagy eltá­vozást kapni, mivel ránk itt van most szükség az államha­táron, itt van a mi munkahe­lyünk. — Mihez kezd ősszel, ha le szerel? — Visszamegyek a régi mun­kahelyemre ... Aztán hamaro­san megnősülök. A menyasß szonyjelöltet már megtaláltam. Mellette iil Jaroslav Tfiška közlegény, aki a polgári élet­ben Havírovban tetőfedő. Szűk­szavú, kisfiús külsejű legény, de hogy itt van, az már ma­gában is azt jelenti, hogy Jó katona, példásan teljesíti fel­adatait. — Az első napok nehezen teltek el — töri meg a csendet. — Nehéz volt a szolgálat. Most azonban már megszoktam. Ál­lomáshelyemen úgy élünk baj­társaimmal, mint egy nagy csa­lád. Közben odajön hozzánk Fran­tišek Mráz hadnagy. Amikor észreveszi, hogy az asztal kö­rül ülők arcát fürkészem, kész­séggel tájékoztat: — Az ott — mutat az egyik katonára — Ján Rybár közle­gény, járőrparancsnok. A párt és a SZISZ alapszervezetében aktívan tevékenykedik. Eddig már két határsértöt tartóztatott fel, A mellette ülő František Kolena közlegény még rajta- is túltett. Az államhatár mentén három személyt tartóztatott fel. Az asztal egyik sarkán pol­gári ruhás ember ül. Nem vé­letlenül került a határőrök kö­zé. Bár nem hord egyenruhát, ő is a határőrök nagy család­jához tartozik. Rudolf Sékely 1953-tól a segédhatárőr egység tagja, Amint hallottam, munka után naponta felveszi a karsza­lagot, s mergy az önkéntes szol­gálatba. Eddig 15 határsértőt tartóztatott fel, illetve hozzá­járult elfogásukhoz. — Legutóbb május 15-én tar­tóztattam fel egy túloldalra ké­szülő külföldi állampolgárt — mondja. — A határ közelében egy útelágazásnál felfigyeltem egy ismeretlen személyre, aki az államhatárt szemlélte. Ami­kor észrevett, elsietett. Utána mentem, majd amikor me'ggyő- ződtem róla, hogy ismét a ha­tár felé tart, motorkerékpárom­mal megelőztem, az államhatár közelében elbújtam és amikor szándékához már nem fért két­ség, feltartóztattam. Nem taga­dott. Rossz családi életére hi­vatkozott. Sékely elvtárs fia, Ladislav pionírként az ifjú határőrök soraiban ismerkedett az állam­határ védelmével, s most mint határőr teljesít szolgálatot. Ha leszerel, minden bizonnyal ő is édesapja nyomdokaiban fog majd haladni. Lassan szétszéled az asztal körüli társaság. Egymás után távoznak a katonák. Pedig lett volna még miről társalogni. Vladimír Aňtolik tizedes, a du­nai határőrség tagja sok érde­kes élményt élhetett át a jó öreg Duna hátán. Milan fakubik őrvezetőt is jó lett volna meg­hallgatni, hogyan fogott el két határsértőt. Ám búcsúzni kelj ezektől a fiatal, kemény kötésű fiúktól, akik felelősségteljes \ szolgálatot teljesítenek —ahogy a katonák mondani szokták: az első vonalban állnak őrséget. — Munkánk nem volna ered­ményes a polgári lakosság se gítsége nélkül — mondja Hra­dil elvtárs. — Ma már 14 köz­ség és hat üzem viseli a példás határmenti község, illetve üzem címet. Megállapítását számos példá­val igazolja. Többek között el­mondja, hogy az egység körze­tében mintegy 1500 segédhatár- őr tevékenykedik. 59 pionírcsa­patban 1025 ifjú határőr dolgo­zik igen eredményesen, s ez arra enged következtetni, hogy utánpótlás Is lesz. Július 11-e teiiát mindnyájuk ünnepe. NÉMETH JÁNOS Délután öt óra felé járt az idő. Az egyraűszakos munka­helyekről már többnyire haza­értek az emberek. De a ZELE­NINA n. v. Királyhelmeci (Krát. Chlmec/ felvásárló üze­mének perbenyíki udvarán, reggel óta megállás nélkül mozgalmas az élet. A legkü­lönbözőbb zöldségfélékkel, gyü­mölcsökkel megrakott jármű­vek érkeznek és távoznak. Prescsák István főraktáros, — az üzemi pártszervezet el­nöke — rugalmas intézkedé­sekkel irányítja a beérkezett áruk átvételét. Tőle a lemért termékek mennyiségét és mi­nőségét igazoló cédulákkal a „kisablakhoz“ mennek a ter­melők, ahol Horváth János a kistermelőknek pénzben kifi­zeti az ellenértéket. A mező- gazdasági nagyüzemek megbí­zottjainak hivatalos átvételi elismervényt ad. Alig kerül le a frissen ér­kezett zöldség, gyümölcs a mérlegről, szabványosított lá­dákban az üzem és a Cseh­szlovák Autófuvarozási Válla­lat gépkocsijaira rakják. Anton Kačuräk elvtárs, az üzem vezetője, ezen a napon is személyesen irányítja el az áruval megrakott tehergépko­csikat. Az egyik paradicsom­mal, zöldséggel, cseresznyével megrakott tehergépkocsi veze­tőjének és kísérőjének oda­szól: — Siessetek vissza Pop- rádról, hogy kora reggel a do- mašai üdülőközpontba vihessé- tek a következő rakományt... Egy ellesett, a nap minden órájában, percében megismét­lődő életkép ebből, a zöldség-, és gyümölcsellátás terén igen jelentős szerepet játszó üzem­ből. A Zelenina n. v. többi tize­métől eltérően, a helmeci spe­ciális feladatot teljesít a „vita- mintermesztő“ kelet-szlovákiai síkság déli részén: a környé­ken termesztett termékeket felvásárolja, majd az egész Kelet-szlovákiai Kerületbe, sőt ennek határain túlra is gyor­san elszállítja, illetve saját üz leteiben értékesíti a zöldséget és gyümölcsöt. Tegyük hozzá, az utóbbi esztendők folyamán egyre eredményesebben. Nem véletlenül nyerte el az üzem munkaközössége a kerü­leti versenyben az elsőséget az elmúlt év első és második fe­lében. Az eredményekről Kaču- rák elvtárs így nyilatkozik: — Munkánk, törekvéseink végcélja: lerövidíteni a zöldség és gyümölcs útját a termelő­től a fogyasztóig, hogy jóminő­ségű, friss áru kerülhessen a pultokra és a fogyasztók asz­talára ... Feladataink állan­dóan növekszenek, s jelenleg a mi üzemünkön keresztül kap­ia a kerület lakossága zöld­ség- és gyümölcsszükségleté­nek igen jelentős hányadát... Kollektívánk jó munkáját bi­zonyítja a Zelenina n. v. ke­rületi igazgatóságának elisme­rő oklevele és vándorzászlaja, melyet tavaly mind a két félév­ben elnyertünk. Az üzemvezető néhány szám­adattal illusztrálja munkakö­zösségük sikerét. A ö. ötéves tervidőszak első évében a kis­kereskedelmi áruforgalmi ter­vet 107, a nagykereskedelmi tervet csaknem 110 százalék­ra tel jesitelték. Közel 270 ezer korona értékű anyagmegtaka­rítást értek el, és terven felül több mint 1,2 millió korona nyereséget könyvelhettek el. Munkájuk eredményességét növeli az is, hogy az előző év­hez viszonyítva 140 ezer ko­ronával csökkentették az áru­kezeléssel járó veszteségeket. A kerületi elsőség elnyeréséhez hozzájárult az is, hogy az üzem sikeresen megoldotta a zöldségfélék téli raktározását. — Az 1977-es évi feladatok nagyon igényesek, de megold­hatók — jegyzi meg Kačurák elvtárs. — Például zöldségfé­lékből 10 ezer 385 tonna mennyiséget kell felvásárol­nunk. Egyes fajtákból, mint például sárgarépából, petre­zselyemből, karalábéból, ubor­kából, főzni való tökből, ká­posztából elegendő a kínálat. Paradicsomból kevesebb, ezt romániai importból pótoljuk. Már megjelent a piacon a kar­fiol, a zöldpaprika, a zöldbab, a fokhagyma is. Üzemünk és kilenc felvásárló központja veszi át a termelőktől a fel­kínált árut. Ennek arányában folyik a felvásárolt termékek továbbszállítása, árusítása. Tíz saját tehergépkocsi és a Cseh­szlovák Autóközlekedési Válla­lat 25 gépkocsija szállítja az árut az elárusító helyekre, a kerület határain túlra is. Pél­dául júniusban negyvenezer csomó zöldséget, ötezer csomó retket, huszonötezer darab ka­ralábét, ezerötszáz tonna ubor­kát juttatunk a kerületen kí­vüli piacra, ahová júliusban hétszázőtven tonna uborkát, háromszáz tonna zöldséget szállítunk. Közben Kačurák elvtárs azt is megemlíti, hogy az idén Bodrogközben sem kedvezett az időjárás a zöldségtermesz­tőknek. Szerinte cseresznyé­ből, barackból is 60 százalék­kal kevesebb lesz, mint tavaly. A beérkezett termékek zömét a Királyhelmec, Nagykapos (Veiké Kapušany), Trebišov környéki kistermelőktől vásá­rolták fel, akiknek eddig több mint 11 millió koronát fizet­tek ki a felkínált termékekért. Vége az első félévnek, ezért a tervteljesítés eddigi eredmé­nyei felől érdeklődünk. Kaču­rák elvtárs erről ennyit mond: — A közeli napokban foglal­kozott a Trebišovi járási Párt- bizottság a lakosság anyagi szükségletei kielégítésének kérdéseivel. Ezen a plenáris ülésen munkaközösségünk ne­vében szavamat adtam, hogy a megnövekedett feladatokat si­keresen teljesítjük. Felvásárol­tunk és értékesítettünk közel 200 tonna karalábét, 560 tonna káposztát, 350 tonna uborkát, 100 tonna egyéb terméket... Az előzetes értékelések alap­ján féléves tervünket 100,5 szá­zalékra teljesítettük, terven felül csaknem 10 vagonra va­ló terméket juttattunk piacra. Már sötétedett, a felvásárlás ezen a napon lassan véget ért, de a zöldséggel, karalábé­val, cseresznyével és egyéb áruval megrakott tehergépko­csik égő lámpákkal indultak út­jukra, hogy a mezőről néhány órával azelőtt beérkezett vita­mindús termés minél előbb a fogyasztókhoz kerülhessen. KULIK GELLERT* Kanada és Kuba kereskedelme „Kanada kész arra, hogy nö­velje kereskedelmi forgalmát Kubával, beleértve azt is, hogy Kuba fokozza oda irányuló ex­portját“ — jelentette ki Char- land, kanadai ipar- és kereske­delemügyi m i n i sz te r he 1 ye 11 es Havannában. Tavaly Kanada és Kuba áru­forgalma meghaladta a 250 mil­lió dollárt, és a szigetország rovására deficites volt. Char- land szerint a Kanadába irá­nyuló kubai export növelésével és változatossá tételével a de­ficit kiküszöbölhető anélkül, hogy Kanada csökkentené Ku­bába irányuló exportját. El­mondta, hogy megvizsgálják kö­zös beruházások és különböző ipari létesítmények felépítésé­nek lehetőségét Kubában. Ka­nada főleg gépeket és más ipa­ri termékeket szállít Kubába, ahonnan cukrot, rumot, do­hányt és halat importál. Gyapotvész fenyeget Egyiptomban Egyiptom legfőbb exportcik­kének. a hosszú szálú gyapot­nak ültetvényeit komoly veszély fenyegeti az idén, a gyapotfé­reg néven ismert kártevő pél­dátlan méretű elszaporodása miatt. A gvapotféľ'eg elsősorban a deltavidék ültetvényeit támadta meg. de Dél-Egyiptomban is több terület fertőzött. A del­tában levő Dakalia kormányzó­ságban 2200 gyapottermő gaz­daságot támadott meg a féreg. (Tavaly 126 ilyen eset fordult elő.) A felmérések szerint egy feddanon 36 ezer lárvát talál­tak a vizsgálat során. Ilyen méretű gyapot féreg-invázióra még nem volt példa az évszá­zadban. Szíria megkétszerezi textiliparát Szíria hozzáfogott annak a programnak a megvalósításá­hoz, amelynek során 220 mil­lió dollár ráfordítással 1980- ig megkettőzi az ország textil­ipari kapacitását. A hatalmas munkába több külföldi ország vállalatait vonják be. Japán gyárak segítségével a meglevő 230 ezer fonóorsón kívül to­vábbi 400 ezer orsót szerelnek fel; kibővítenék három üzemet, és felépítenek legalább három újat. A csehszlovák Investaexport 1979-ben ad át egy fonodát, 45 ezer orsóval és szövődét, évi 20 millió méter kapacitással. Az angol Platt International 75 ezer orsós fonodát épít Latakia kikötője mellett. A bővítési program végrehajtásában részt vesz még a svájci Sulzer and Co. és az olasz Machintas vál-> lalat, amelyek a damaszkuszi textilkombinát bővítését végzik, Jelentés az ázsiai élelmiszerhelyzetről Az Ázsiai Fejlesztési Banlc szakértői, akik áprilisban tették közzé jelentésüket az ázsiai or­szágok élelmiszerhelyzetéről, megállapították, hogy az ázsiai élelmiszer-termelés képtelen volt lépést tartani a lakosság növekedésével. A születésszám gyors növekedése miatt az egy főre jutó gabonamennyiség egy­re inkább csökken. Az egy főre jutó napi élelmiszer-fogyasztás nem haladja meg a 2000 kaló­riát, holott 2500—3000 kalóriá­ra lenne szükség. A rosszultáp- láltság melegágya a betegsé­geknek. Az ázsiai országokat a munkanélküliség is sújtja, a legtöbb országban az aktív la­kosság 10 százaléka nem talál állást, de a legrosszabb hely­zetben levő államokban ez az arány a 20 százalékot is eléri. A bank szakértői szerint Ázsia túl kevés segélyt kap, míg a világ lakosságának több mint a felét adja, a fejlesztési segé­lyek hányada az elmúlt évek­ben nem haladta meg a 38 szá­zalékot. A Šurany i El it ex vállalat a Szovjetunióba exportálja az üzemben gyártott kifésülő­hengerek nagy részét, is. A vállalat textilipari gépei nö­velik a munkatermelékeny­séget. Képünkön: Katarína Mokrášová a kifésiilöhenge- reket gyártó ’ félautomata gépet kezeli. Az új gépen háromnegyedével nagyobb a munkatermelékenység. (VI. Andor — CSTK felv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom