Új Szó, 1977. július (30. évfolyam, 179-208. szám)
1977-07-09 / 187. szám, szombat
Rendszeres ellenőrzéssel AZ ÉPÍTŐIPAR további sikeréért *A CSKP KB és az SZLKP KB legutóbbi tanácskozásai bírá- lóan értékelték az építőiparnak az elmúlt években elért eredményeit, és kitűzték a további igényes feladatokat. Egyúttal hangsúlyozták, menynyire szükséges elmélyíteni a pártszervezeteknek a vállalatok gazdasági vezetősége iránti ellenőrzési jogát. Ez a követelmény az építőipar fontosságából következik. Ez az ágazat befolyásolja ugyanis a népgazdaság többi produktív és nemproduktív ágazatának fejlődését, jelentős mértékben járul hozzá a munka és az életkörnyezet alakulásához, az életszínvonal emelkedéséhez, és az emberek elégedettségének fokozódásához. Tehát az építőipartól is nagymértékben függ, hogy társadalmunk sokoldalúan fejlődjék, az, hogy teljesítjük e a kommunista párt gazdasági és szociális programjában kitűzött feladatokat. A CSKP KB hatodik plenáris ülésének határozatai közül figyelmet érdemel az a határozat, amely rámutat az irányításban és a belső tartalékok felhasználása terén mutatkozó fogyatékosságokra. Ezek a tartalékok az építőiparban nagyon jelentősek. Közéjük tartozik a munkaidő jobb kihasználása, az építőanyagokkal, a gépekkel, a gépi berendezésekkel való jobb gazdálkodás, a munka minőségének javítása, a munkafegyelem megszilárdítása. Törvényszerű, hogy a CSKP Központi Bizottsága a pártszervezetek és -szervek, a vezető káderek és minden építőiparban dolgozó felelős alkalmazott kötelességének tartja, hogy feltárja ezeket a tartalékokat, a fogyatékosságok okait, és a tartalékokat jobban felhasználják a társadalom javára. Ezen a téren az eddiginél sokkal nagyobb mértékben el kell mélyíteni a pártszervezeteknek a gazdasági vezetők iránti ellenőrzési jogát. Sok építkezésen még most sem dolgoznak pénteken és hétfőn, vagy ha igen, akkor is csak rövidített műszakokban. Más népgazdasági ágazatok dolgozói gyakran joggal bírálják az építőipari dolgozókat amiatt, hogy elkésnek a beruházások átadásával, joggal mutatnak rá egyéb visszásságokra is, amelyeket különféle okok idéznek elő. Ezek közül a leggyakoribb az, hogy nem készülnek fel a munkára, akadozik az anyagszállítás, rossz a munkaszervezés, nem tartják meg a munkafegyelmet, az irányítási dolgozók rosszul ellenőrzik ós tartják nyilván az elvégzett munkát. Kempný elvtárs, a CSKP KB ö. plenáris ülésén is rámutatott: „... Ha naponta legalább 15 perccel jobban kihasználnánk a munkaidőt, az építőipar terme• lése legalább 3 százalékkal növekedneMinden építkezésen, a pártszervekben és -szervezetekben, a szakszervezeti, a SZISZ-szervezetekben és a gazdasági vezetőségekben ennek a gondolatnak ösztönző erőt kellene adnia, s az illetékeseknek kötelezettséget kel* lene vállalniuk, hogy következetesen megvalósítják, hiszen a tartalékok számos építkezésnél még ennél is sokkal nagyobbak. Az egyik nagy belső tartalék, amelynek felhasználása hatalmas gazdasági és politikai értékeket jelenthet társadalmunk számára, a munka minőségének javítása. A számos jó eredmény ellenére ezen a téren még mindig tapasztalhatók súlyos fogyatékosságok, amelyek lejáratják az építőipar és a jó építőipari dolgozók hírnevét. Nemegyszer a beruházások átadásakor jönnek rá számos hibára, és befejezetlen munkára, amelyeket aztán, sajnos, csak nagyon lassan és nagy költségekkel hoznak rendbe, s ezzel igen gyakran megkeserítik sok dolgozó életét. Az építőipar minden vezető dolgozójának tudatosítania kell, hogy a rossz minőségű munka, a munkaidő, a gépek és a gépi berendezések nem megfelelő felhasználása nemcsak jelentős gazdasági veszteség, hanem egyúttal komoly politikai kár is, amely csökkenti szocialista építő- munkánk értékét. Az emberek gyakran megkérdezik, hogyan fordulhat elő az, hogy egyesek ennyire felelőtlenül bánnak a társadalom vagyonával. Nagy veszteségek keletkeznek a termékekkel és az anyagokkal való nem gazdaságos bánásmód miatt is, úgy, ha például a termékeket és az alapanyagokat helytelenül raktározzák, kezelik vagy szállítják. A különféle termékekkel és az építőanyagokkal való nemtörődöm bánásmód fosztogatásra és arra ad alkalmat, hogy egyesek a társadalom rovására meggazdagodjanak. Teljesen érthetetlen, hogyan lehetséges, hogy a tönkretett vagy ellopott anyag senkinek sem hiányzik. Ehhez hozzájárulhat az építőipari munkák rossz minősége, ennek pedig végső soron mindannyian kárát valljuk. Látni kell ennek politikai következményeit is, ugyanis a gazdaságosság és a hatékonyság növelése, valamint a minőség javítása politikai célkitűzésünk, amelyet a CSKP XV. kongresz- szusa hagyott jóvá. Hruhkoulö elvtárs az SZLKP Központi Bizottságának jelentésében rámutatott az építőipari gépek felhasználásában rejlő nagy tartalékokra. Ezt mondotta: „... Tavaly a lapátos kotrógépek fölhasználása 1,6 százalékkal, a mozgódaruké 2,4 százalékkal csökkent." A problémából levont tanulság egyértelmű: meg kell követelni a vezető dolgozóktól és » pártszervezetektől, hogy a belső tartalékok jobb felhasználása érdekében átfogó politikaiszervezési intézkedéseket foganatosítsanak. A felsorolt fogyatékosságok előfordulását az Is lehetővé teszi, hogy hiányos a'‘nyilvántartás és az ellenőrzés, amit egyes vezetők bürokráciának és fölösleges papírmunkának tartanak. Az áttekinthető nyilvántartás nemcsak a jó irányító és szervező munkának, hanem egyúttal a gyors és hatékony ellenőrzésnek is feltétele. Ezzel szemben a rendetlen, rossz 1877 Vll. 9. nyilvántartás, a gyenge ellenőrzés ösztönszerűséghez, fegyelmezetlenséghez, fosztogatáshoz és a fogyatékosságok elkendőzéséhez vezet. A CSKP KB 6. ülésén elhangzottakkal összhangban azért mutattam rá néhány belső tartalékra, mert felhasználásukhoz nincs szükség semmilyen ráfordításra, csak egyszerűen a pártszervek és -szervezetek, a vezető dolgozók irányító, szervező és ellenőrző munkájának fejlesztésére és javítására, valamint az ösz- szes építőipari dolgozónak a párt politikájához való öntudatos hozzáállására. Ennek érdekében tökéletesíteni kell a pártszervezeteknek a gazdasági vezetőség Iránti ellenőrzési jogát, amelyet a párt alapszabályzatának t>9. cikkelye mond ki. Ez azt jelenti, hogy az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet kell Szentelni a kulcsfontosságú kérdések és problémák bíráló elemzésének az egyes munkahelyeken, a terv minőségi mutatóinak és azoknak az okoknak, amelyek gátolják a teljesítmények és a munka hatékonyságának növelését, a modern gépek és a munkaidő hatékonyabb felhasználását, u munkafegyelem szilárdítását. Az említett problémák törvényszerűen megkövetelik az ellenőrzés jogának elmélyítését. Az ellenőrzés jogát nem lehet korlátozni — ahogy ezt még mindig gyakran teszik — a vezető dolgozók jelentéseinek és tájékoztatóinak formális megvitatására. Az építőiparban tevékenykedő pártszerveknek és pártszervezeteknek a jövőben még nagyobb mértékben kell saját elemzéseikre és konkrét helyzetismeretükre támaszkodniuk, továbbá a párttagok és a pártonkívüliek Ismereteire, véleményére, bírálatára, s mindezt alkotó módon fel kell használni az igényes és bonyolult feladatok megoldása érdekében. Ha a gazdasági vezetőség iránti ellenőrzési jogot a felsorolt fontos problémák tekintetében érvényesítik a gyakorlatban, hu a pártszervek és -szervezetek igényesek lesznek a gazdasági vezetőkkel szemben, és segíteni fogják őket pozitív igyekezetükben, akkor nem férhet kétség ahhoz, hogy sikerül felszámolni a fogyatékosságokat és teljesíteni az igényes feladatokat. * Dr. |AN MACHYNÍAK Nagy fózsef és unokái až Üj Szót olvassák. (Molnár János felvétele) Munkás öregkor Kitüntetett kommunista Suhog a kasza Nagy József kezében. Engedelmesen terül a fű a sudár nyárfákkal ékesített községi parkban. Szentesen (Plešany) az elesett hősök emlékére létesítették a Szabadság téri parkot. Ennek hű „gondnoka“ a 74 esztendős Józsi bácsi. A felszabadulást követő időszakban hivatalosan, mint a helyi pártszervezet és a tanács egyik tisztviselőjét látogattam meg. így most régi ismerősként köszönthettem Közel ötvenhárom éve tagja a kommunista pártnak, aktívan részt vállalt a kizsákmányolás ellen szervezett harcokból. Megaláztatásban, üldöztetésben volt része. Amikor háza udvarán a szőlőlugas alatt beszélgettünk, így válaszolt kérdéseimre: — Én ebben a korban Is örülök az életnek, de leginkább annak, hogy nekünk, kommunistáknak igazunk volt. A cselédsorból felcseperedett •ember küzdelmes életútját bejárta Nagy Józsi bácsi is. Alig volt ötéves, amikor apja meghalt. Az első világháború idején öt testvérbátyja harcba vonult. Édesanyja, a ,,hadi asz- szony“ — ahogyan akkor hívták a magukra maradt asszonyokat — a földbirtokos bárótól ,,kommenciót“ kért. — Járt volna az anyámnak, mert minden felnőtt ember hadba vonult a családból, de a báró azt mondta anyámnak, hogy van még egy fia otthon, már mint én, az menjen dolgozni, akkor kiadja a kenyérnek valót. És ha nem állok mukába, ki is hajt bennünket a cselédházból. Én suszter akartam lenni, de nem tanulhattam ki ezt a mesterséget, mert munkába kellett állni a báró birtokán. Ökröket hajtottam, alig bírtam felemelni a jármot az ökrök nyakába. Két öreg béres segített, így nagy nehezen elküszködtem. Aztán következett — tartósan — a szentesi kőbánya, a sztrájkok, bérharcok, az illegalitás és üldöztetés Időszaka. — Igen gyakori „vendége“ voltam, sok-sok társammal együtt a helmeci börtönnek. Mindig találtak valami okot arra, hogy becsukjanak. A csendőrök kényük-kedvük sze rint nyitogatták rám az ajtót otthon is. Ez volt a rendőri felügyelet. Egy dobozkából gondosan őrzött kitüntetések, iratok kerülnek elő. A 32997-es számú párttagsági könyvecske arról tanúskodik, hogy Nagy fózsef elvtárs 1924. április 4-től tagja Csehszlovákia Kommunista Pártjának. ]ózsi bácsi orosz nyelven írt igazolványt nyújt felém. 1945. április 5-én adta ki a Királyhelmeci (Kráf. Chl- mec) Járási Nemzeti Bizottság mely szerint Nagy József tagja a Szentesi Nemzeti Bizottságnak. — Boldog ember vagyok én, így öregen is — mondta. — örülhetek a népes családnak, az unokáknak, azoknak az eredményeknek, melyeket a párt vezetésével hazánkban elértünk. A társadalom is megbecsüli a magamfajta embert. Felszabadulásunk 32. évfordulója alkalmából magas állami kitüntetésben részesített szocialista hazánk elnöke. Nótás kedvem sem hagyott el. Az egyik unokámmal, Valikéval egyült még most Is gyakran fellépek kulturális műsorokban. Az unokám énekel, én meg harmonikán kísérem. Jó hangulatban búcsúzunk azzal, hogy még soká szeretne dolgozni, segíteni. KULIK GELLERT Gyorsan, szervezetten A nagy nyári erőpróba # Segítenek a kommunisták A bohumíni Vas- és Drótgyár öntödéiének dolgozói a NOSZF 60. évforduló fának tiszteletére 7000 négyzetméternyi radiátorral gyártanak többet. A képen: Marie Sodiavlczná brigádtag több atmoszféra nyomás alatt ellenőrül a tlzbordás radiátorok áteresztő képességét. ^Felvétel: CTK — V, Svorüttr) A Gombai Állami Gazdaság (Hubice) kommunistát és dolgozói nagy nyári erőpróbák küszöbén állnak. A legtágabb küzdőteret, a legsürgősebb tennivalókat a termőföldek adják, amelyeken hamarosan meg lehet kezdeni a gabona aratását. És mielőbb be is kell majd fejezni, hiszen ha csak egy-két napol késnek, máris tetemesen nő a szemveszteség, s gyengül a gabona minősége. — Ha meggondoljuk, hogy ez idén 2609 hektár termését kell betakarítani jelentette ki Brányik György elvtárs, az ÄG üzemi pártbizottságának elnöke —, kézenfekvő, hogy nagy a tét. örvendetes azonban, hogy az aratás egész menete gépesített, adottak tehát a siker feltételei. A nagy nyári munkák bevezetőjeként a gazdaság minden üzemegységben 180 hektár területen eredményesen befejezték a repce aratását, s a benne részt vevők kitűnőre vizsgázttak felelősségérzetből. Hogyan készültek fel a halaszthatatlan feladatok teljesítésére? — Mielőtt a munkának nekifogtunk volna, mind a kilenc alapszervezetünkben alapos szemlét tartottak az emberek ós a gépek felkészültségéről. Azért hangsúlyozom ezt, mert sa adott lehetőségek kihasznáBrányik György lása, a tervszerű, gyors, szervezett cselekvés a sikeres aratás feltétele. A kommunisták évek óta hagyományosan élen járnak a kezdeményezésben. Legutóbb igazgatósági szinten, az aratásban részt vevő csaknem száz traktoros és kombájnos jelenlétében emberközelben tárgyaltak a betakarítás kérdéseiről. — Ezen az értekezleten — kapcsolt rá Brányik elvtárs — a terveket egyeztettük, a tavalyihoz mérten kedvezően módosítottuk őket. Egyöntetű volt a megállapítás, hogy a rendelkezésünkre álló saját és a vendégkombájnokat — szám szerint 24-et — ezúttal három csoportra osszuk, mert az előző évben a kétcsoportos bevetés megszervezésével a gépek akadályozták egymást. Az aratással egyidőben a gabona elszállítására, utókezelésére, raktározására és a szalma betakarítására, a tarlóhántás folyamatos végzésére is megtelte a szükséges Intézkedéseket. A gyors, szervezett munka további elengedhetetlen feltétele a betakarítási verseny és az emberek alkotó kezdeményezése. — Hogyan támogatják ennek az érvényesülését? — Köztudomású, hogy traktorosaink, kombájnvezetőink nagy becsvággyal végzik munkájukat. De szorgalmukat az anyagi ösztönzés különböző, a gazdasági propaganda és az agitáció eszközeivel is kellőképpen támogatjuk. A nagy nyári munkák idején az állattenyésztés fejlesztése sem szünetelhet, az aratás erről a szakaszról sem vonhatja el a gazdaság dolgozóinak figyelmét. — Nálunk ez a kérdés is tisztázott — mondotta befejezésképpen a pártelnök. — Mindenki derekasan helytáll a számára kijelölt munkaszakaszon. Egyáltalán nem ba], hogy nagy erőpróbákat tartogat a nyár. Jó hasznát vesszük anyagilag, erkölcsileg, eszmeileg is, mert közöj fáradozásunknak ez a valódi értelmp HZOMBATH AMBRUS
