Új Szó, 1977. július (30. évfolyam, 179-208. szám)

1977-07-30 / 208. szám, szombat

ADÁSVÉTEL ■ A MATESZ Komárno felvesz: — sziupadtecliiiikusokat a komár­nói részlegre. A beutazók számára lakást bizto­sítunk. Az érdeklődőknek részlet felvi­lágosítással szolgál a MATESZ személyzeti előadója, Takács Ro­zália, tel.: 38—83. Címünk: MOD Fučíkova 24, 942 12 Kmnárnu. ÚF 91 ISMERKEDÉS H 70 éves nyugdíjas Iparos, Jó megjelenésű nőt keres házasság céljából, vagy házvezetésre. Nem Iszom, nem dohánvzoin. Jelige: Boldog otthon. Ú-1094 ■S 43/165 elvált, hozzá illő, sze- ret5 jó férfit keres házasság cél­jából 49 éves korig, csak őszin­tén. Jelige: Ne légy egyedül, read várok. Ű-1102 J 40'183/88 jó megjelenésű, egészséges, elvált, szolid, abszti- nens erdészeti alkalmazott keresi hasonló sorsú munkás falusi csa­ládos anya ismeretségét Nyugat- Szlovákiából. Lakásom van. Jel­ige: Gyöngyvirág. Ú 1104 ■ 28 éves, csinosnak mondott, elvált fiatalember korban hozzá Illő nő ismeretségét keresi házas­ság céljából. Jelige: Szeptember­ben együtt. Ü-1108 ÄLLÄS köszönetnyilvánítás ■ Fájó szívvel mondunk köszöne­tét minden kedves rokonnak, Is­merősnek, munkatársaknak és mindazoknak, akik 1977. július 19-én elkísérték utolsó útjára a felbárl temetőbe az 56 éves ko­rában hirtelen elhunyt ■ Törzskönyvezett, tetovált né­met rövidszőrű vizslák kitűnő mi­nősítéssel eladók. Michal na Ostrove 27., dunaszerdahelyi já­rás. Ü-1099 KÖSZÖNTŐ ■ id. Szabados Jánosnak, Kameničná 72. születésnapja alkalmából sok szerencsét és boldogságot kíván felesége, fiai, lányai, menyei, veje és unokái 0 1055 megemlékezés Bt Eladó Fiat 128 Rally. Tel.: Bratislava 673-116. Ű-103Ö fel Eladó Flat 125/1300 polszkl, gy. év 1972. Tel.: Bratislava 33Ü 997. Ű-1043 A chvaletioei új 800 megawattos villanyerőmű építői július 20-án tartották az első 200 megawattos blokk turbinapróbáját. Felvéte­lünkön jobbról Milan Voska turbinakezelő és Vladimír Pešek ve­zető ellenőrzi a turbinát és a gőz nyomását. (Felvétel: Telefoto — CSTK), Kutyavilág Manapság nagy divat a kutyatartás. Városban is gyak­ran találkozhatunk négylábú barátainkkal. Kutyabarátsá­gunk nem új keletű. Ékesen bizonyítják ezt ‘ősi szólá­saink, közmondásaink. r Ha minden rendben van körülöttünk, akkor kutya ba­junk sincs, nehézségek, gondok közepette azonban kutyául érezzük magunkat. Ha egy vállalkozásunk nem sikerül, előfordulhat, hogy kutyaszorítóba kerülünk. Talán mert valaki más erősebb kutyának bizonyult, vagy mert az elgondolásunk a kutyának se kell. Már bánjuk is az egész dolgot, mint a kutya, amelyik kilencet külykezett. Akivel senki sem törődik, azt a kutya se ugatja meg, ami pusztulóban van, az az ebek harmincadjára jutott. — Ha valami nincs rendben (például szeretőt tart az asz- szonyj: kutya vun a kertben. Ha' egy nagj/kutya a kisemberek véleményét kutyába se veszi — hiszen kutyaugatás nem hallik az égig —, könnyen megjárhatja, mert lesz még kutyára dér. A kutyák az időjárásban is szerepet kapnak. Nyáron kutya meleg, télen kutya hideg van. Enyhe télen fon­toskodva jelentjük ki, hogy nem eszi meg a kutya a telet, azaz jönnek még nemszeretem idők, amikor az ember még a kutyáját se kergeti ki a házból. A javíthatatlan korhely másnajiosan a kutyaharapást szőrével gyögyixgatja. Szívesen segítenénk rajta, de ott van a kutya elásva — az a bökkenő —, hogy hiába prédikálunk neki, mert kutyából nem lesz szalonna. Pedig emberünk erősen fogad közi k: csak egyszer volt Budán kutyavásár. És hosszan sorolhatnám még a „kutyaságokat“, csak­hogy a kéziratlapomnak (a kutyanyelvnek) immár a vé­gére értem. nr. ROZSLAY GYÖRGY Ne köriilményeskedfünk! Barátainkkal, jó Ismerőseinkkel egyszerűen, néha talán a kelleténél is egyszerűbben beszélünk, már-már az argó, magyarul a tolvajnyelv szókészletének határait súrolva, sőt néha át is lépve. A közvetlen, úgynevezett társalgási stílus kétségtelenül többet eltűr, mint mondjuk a vá­lasztékosabb, amelyet művelt köznyelvi stílusnak szoktunk nevezni Arra azonban mégsincs szükség hogy szinte meg­mereved tünk, ha ismeretien emberekkel vagy közönség előtt beszélünk, illetve ha tollat veszünk a kezünkbe. Sajnos, ez történik a legtöbb emberrel ilyen helyze­tekben. Aki baráti társaságban könnyed, szellemes társal­gó, az közönség előtt gyakran válik körülményeskedővé. Nem előad, hanem előadást tart, mint ahogy az üzem­vezetők nagy része sem intézkedik, hanem intézkedést foganatosít, azt meg már szinte természetesnek tartjuk, hogy a miniszterek — legalábbis az újságírók szerint — nem megbeszélik ügyes-bajos dolgaikat, hanem megbeszé­lést folytatnak róluk. Különösen a végez igét használjuk efféle terpeszkedő kifejezések szaporítására: gyomirtást végez, • krumplikapálást végez, villany motor-tekercselést végez, térdemelést végez stb. Látjuk, hogy ezek a kife­jezések általában a szakmai szókészletből kerülnek a köznyelvbe, s a végez ige előtt legtöbbször összetett szó áll. Ha jobban megnézzük őket. azt is felfedezhetjük, hogy ezeknek az összetett szavaknak az utótagja Igéből kelet-, kezett főnév, tehát maguk az összetételek könnyen fel- bonthatók igés szerkezetekre, s akkor a végez Ige leg­többször feleslegessé válik. A gyomirtást végez-bői lehet gyomot irt, a krumplikapálást végez-bői krumplit kapál, a villanymotor-tekercselést végez-bői villanymotort teker­csel, a térdemelést végez bői térdet emel stb. De talán a másik végletbe esnénk, ha ennyire leegyszerűsítenénk ezt a problémát, és azt mondanánk, hogy minden ilyen kifejezésből hagyjuk el a végez igét az előbb említett módon. Ezt nem tesszük. Ha a végez igés kifejezésnek más a jelentése, mint a nélküle állónak, akkor természe­tesen megvan a létjogosultsága nyelvünkben, illetve nyelv- használatunkban. Furcsa volt például, ha a törzshajlítást végez, térdemelést végez helyett csak ezt használnánk: törzset hajlít, térdet emel. £rre a kérdésre: Mit csinálnak most a tanulók a tornateremben? — csak így felelhetünk: törzshajlítást végeznek vagy térdemelést végeznek, nem pedig így: törzset hajlítanak, térdet emelnek. Itt a végez igével a tartós-huzamos cselekvést fejezzük ki. De a test­nevelő tanár, vagy akár a televíziós tornáztatók is nyu­godtan vezényelhetnek így: „Hajlítsuk a törzsünket két­szer előre, kétszer hátra!“, Illetve: „Emeljük a bal, majd a jobb térdünket négyszer vízszintes tartásbal“, mert bi­zony a jelenleg gyakran használt forma: „Végezzünk törzs­hajlítást...“, illetve: „Végezzünk térdemelést...“ — kö­rülményes, terpeszkedő. Más esetekben a bár tartós-huzamos, de alkalmi módon végzett tevékenység kifejezésekor nyugodtan elhagyhatjuk a végez igét: a szövetkezeti tagok krumplit kapálnak, gyomot irtanak, a villanyszerelő villanymotort tekercsel, ha az iránt érdeklődünk, hogy jelenleg mit csinálpak. Ha ellenben úgy tesszük fel a kérdést, hogy Nagy János vagy Kiss Pál mivel foglalkozik a szövetkezetben, illetve az üzemben, akkor felelhetünk így is: Gyomirtást végez, villanymotor-tekercselést végez. Megjegyeazük azonban, hogy az sem követ el hibát, aki egyszerűen ezt válaszolja: gyomot irt, villanymotort tekercsel. Miért kell a befizetést eszközölnünk, amikor egyszerűen befizetjük a pénzt valamilyen célra? Miért kell a bírá­latot gyakorolni, amikor bírálhatunk is? Miért kell láto­gatást tennünk valahol, amikor egyszerűbb ellátogatnunk^ oda, vagy meglátogatnunk a szóban forgó személyt? Azt gondoljuk, ezek a terpeszkedő kifejezések válasz­tékossá teszik nyelvhasználatunkat. Választékossá egyál­talán nem, legfeljebb körülményessé, nehézkessé, fontos- kodóvá, s bizony sokszor homályossá. Márpedig ezt — feltehetően — senki sem akarja. Dr. JAKAB ISTVÁN Farkas Pálra, (Dobfenék J, akit a kegyetlen halál 1976. Jú­lius 27-én fiatalon, 35 évesen ki­ragadott közülünk. Akik ismerték és szerették, em­lékezzenek meg róla ezen a szo­morú évfordulón. Gyászoló rokonai Ú-1100 Heller Imrét, a szerető férjet és gondos csa­ládapát. Köszönjük a sok koszo­rút, virágot, búcsúbeszédet, ked­ves vigasztaló szót, mellyel eny­híteni igyekeztek mély fájdalmun­kat. Gyászoló felsége, leányai, va­jét és unokái Ű-1103 A SZERSZÁMOK GAZDAD VÁLASZTÉKA ÉS SZAKTANÁCSADÁS VÁRJA ÖNÖKET A DOMÁCE POTREBY SZAKÜZLETEiBEN! AZ EMBER SOK MINDENT EL TUD VÉGEZNI EGYEDÜL EHHEZ PERSZE JÖ SZERSZÁM KELL APRÓHIRDETÉS

Next

/
Oldalképek
Tartalom