Új Szó, 1977. július (30. évfolyam, 179-208. szám)

1977-07-27 / 205. szám, szerda

Aratás után is népes a határ A munkabon már kezet fogott egymással a nyár és az ősz Rövidebb-hosszabb kényszer- pihenőkkel tarkítva két hétig tartott az aratás a Marcelházi lMarc*’óvá) Egységes Földmű- vesszövetkezelben. Miután az utolsó hektár lábon álló gabo­nát is learatták, a kombájno­sok gépeikkel együtt útnak in­dultak mások megsegítésére, akik pedig maradtak, ott foly­tatták a munkát, ahol abba­hagyták: kinn a határban. — A mezőgazdaságban ez már így van. Alighogy befeje­ződik az egyik nagy munka, jelentkezik a következő — mondta Molnár józsef mérnök, a szövetkezet főagronómusa. Közben egy pillanatra sem vette le szemét a pár méterre dolgozó gépről, amely nem volt más, mint egy uborkasze­dő. Gyors léptekkel megelőzte a masinát, hogy lássa, rende­sen felszedi-e a növényt, majd megvárta, amíg elhalad mellet­te, hátulról véve szemügyre a szerkezetet, vajon jól műkö­dik-e a leszakító. Odaszólt a pótkocsit vontató traktorosnak, hogy húzódjon közelebb a gép­hez, mert némelyik uborka a szállítószalagról a földre hull. — Most próbáljuk ki először. Elégedett vagyok a munkájá­val. Nagyon keveset hagy el, a böngészőknek alig akad dol­guk. Látom, nyugodtan beállít­hatjuk a hat hektár uborkába. A gép közben felszedte a következő uborkasort is. A fő- agronómus még egyszer meg­nézte a lerakott uborkaszár- rendet, nem takar-e egész, vagy kettétört uborkákat. Elé­gedetten bólintott, minden a legnagyobb rendben. — Talán indulhatunk, itt már nélkülünk is boldogulnak — indítványozta, és útnak indul­tunk aratás utáni munkát és határt nézni. Mellettünk egy traktor ha­ladt el, műtrágyával tetézett szóróval. — Ez már az ősz jegyében végzett munka — jegyezte meg kísérőm. — Először az aláve­tésekről gyűjtöttük össze a szalmát, utánuk pedig azok a területek következtek, ahova ősszel búzát vetünk. A felszán­tott részekre pedig már a mű­trágyát hordjuk ki. Első számú munka persze továbbra is a szalma összegyűjtése. Naponta húsz-huszonöt hektár tarlót te­szünk szabaddá, amit még az­nap vagy legkésőbb a követ­kező napon fel is szántunk. A munka szombaton és vasárnap sem szünetel, sőt, még na­gyobb erővel végezzük, hiszen dolgozóink mellett a helybeli sportolók, a posta gala mble­nyésztők, a vadászok, valamint a CSEMADOK és a SZISZ he­lyi alapszervezetének tagjai is segítenek a szalma begyűjté­sében. Mezei úton haladunk, jobb­ról kukoricatábla, balról fris­sen felszántott és lesimított terület van. — Ez a kertészet része, kar­fiol volt itt. Felszántottuk és takarmánnyal vetjük be. A ku­korica szép, erőteljesen fejlő­dik. Nagyon jót tett neki, hogy a kritikus időben kapott csa­padekot. A tavalyinál lényege­sen jobb termést ígér. Ugyan­ezt mondhatom a silókukoricá­ról és a lucernáról is. Már megkezdtük a harmadik kaszá­lását, és minden jel arra mu­tat, hogy tavalyhoz viszonyít­va lényegesen jobb takarmány- készlettel indulunk a télnek. Ennek ellenére szeretnénk, ha minél tovább kihúzhatnánk a zölddel való etetést. Ezért ve­tünk 150 hektár nyári takar­mánykeveréket. És. hogy teljes legyen az örömet jelentő dol­gok sora, még elmondom, hogy a tervezett hatvan hektár he­lyett 110 hektár lucernát hagy­tunk magnak, és nagyon jól tettük, mert a növény állapota után ítélve a tavalyinál sok­kalta jobb eredményre van re­mény. A közelben tarlót látunk, jó­kora részét már felszántották. Feltűnik, hogy mennyire tiszta a parcella, elhullott szalmát, vagy elhagyott bálamaradványt még véletlenül som látni rajta. — Értéke van a szalmának, nem engedhetjük meg, hogy akár kis hányada is a földön maradjon. A több szalma érde­kében a kombájnosok értékelé­sekor a kicsépelt szem meny- nyiségén és a veszteségek nagyságán kívül a tarló ma­gasságát is figyelembe vettük. A rendfelszedők és bálázók után pedig hárítóyal is átjár­juk a földet. Az így megmen­tett szalma almozásra nagyon megfelel. Kertészetünk 130 hektár, 35 hektáron dohányt termesztünk, és cukorrépát is nagy területen vetettünk. Sok istállótrágyára van szükségünk, amihez szalma kel], nem be­szélve arról, hogy mint takar­mányt is hasznosítjuk. Az utób­bi célra szánt szalmát a jobb minőség érdekében letakarjuk, mégpedig azzal a fóliával, amely az uborkaágyásokról le­került. — Még milyen munkákat ad­nak az aratást követő hétköz­napok? — A kertészetben szedik a paprikát, s rövidesen meg­kezdjük a paradicsom szedését. Közben törjük a dohányt és tisztítjuk a gabonát, hiszen észre sem vesszük, elszalad a pár hét és vetni kell a búzát. Addig persze a magágyat is elő kell készíteni. — Az őszre vonatkozóan bi­zonyára tanulságokkal is szol­gált az idei aratás. — Mégpedig hasznosakkal. Ismét bebizonyosodott, meny­nyire fontos az emberek és a gépek megfelelő előkészítése. Maradjunk az utóbbiaknál. Fele annyi szemes kukoricánk van, mint amennyi az összes gabo­na volt. Külső segítés nélkül, fele annyi kombájnnal kell be­takarítani a termést, rövidebb munkanapokon, hiszen aratás­kor este kilencig dolgozhat­tunk, kukoricabetakarítás ide­jén pedig ötkor már sötét van. Minden kiesés, minden leállás kétszeres veszteség. Alapos fel­készülésnek mi azt tartjuk, hogy gondosan megjavítjuk a gépeket, de a cserélhető ré­szekből olyan tartalékokat ké­szítünk elő, hogy belőlük pél­dául a hat kombájn mellett majdnem egy hetediket lehetne „összehozni“. Ősszel sem sza­bad megfeledkezni a hatásos agitációs munkáról. A határban dolgozók megérdemlik, hogy népszerűsítsék eredményeiket. És végül, ami a legfontosabb, a szárítás. A Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat járási Igazgatóságától két moz­gó szárítót kölcsönöztünk ki az aratás idejére, és az őszi betakarításra is nálunk marad. Aratás idején kevés olyan na­punk volt, amikor kisebb-na- gyobb eső nem késleltette vol­na a munkát. Amikor azonban annyira megszikkadt a kalász, hogy a kombájn csépelni tud­ta, már újra indultunk, mivel volt szárítónk. EGRI FERENC (CSTK) — Tübb mint IS mil­lió korona értékben teljesítet­ték túl az idei első félévben a bruttó termelés tervét a hrati slavai Georgi Dimitrov Vegy­ipari Müvek dolgozói. A Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 80. évfodulójának tisztele­tére tett egész évi felajánlásu­kat ezzel több mint 60 száza­lékra teljesítették. Egyébként az idei tervei 52 százalékra tel jesitet*ék, s ezzel megterem­tették a teltételeket a második félévi tervteljesítés Kikeres megkezdéséhez. ÖNTÖZNI ÉJJEL IS LEHET Hogyan használják ki az öntözőrendszereket a galántai járásban Kevés szlovákiai járásnak vannak olyan jó öntözési felté­telei, mint a galántainak. A já­rás területén a Vágsellye—Gú­la (Sala—Kolárovo) öntöző­rendszer 9882 hektárt, a Feke­tevíz (Čierna voda) öntözőrend­szer 11583 hektárt hálóz be. Ezeken kívül közepes nagyságú és kis öntözőművek is vannak a járásban. Az öntözhető 27 339 hektár a járás szántóterületé­nek körülbelül a harmadrészét képezi. Még ebben az évben üzembe belyezik az 1522 hek­táros nádszegi (Trstice) öntö­zőrendszert, s 80 hektár öntö­zése válik lehetővé a Zemian­ske Sady-i iskolagazdaságban. Az említett adatok alapján in­dokoltan tehetjük fel a kér­dést, hogy vajon eléggé ki­használják-e az öntözés lehető­ségeit a galántai járásban? A válasz sajnos nem megnyugta­tó. Az SZLKP Járási Bizottságá­nak elnöksége a napokban érté­kelte az öntözőberendezések kihasználásáról és a talajjavító munkák menetéről szóló jelen­tést. Megállapította, hogy a nagy öntözőrendszereket 7,2 százalékkal kisebb mértékben használják ki, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A Vág elegendő vizet szol­gáltat a nagy területű öntöző- rendszer keretében a Peredi (Tešedíkovo) Efsz 2050 hektár­jának öntözéséhez. Egyelőre még kevés olyan szövetkezet van Szlovákiában, mint a pe­redi, melynek az egész területe öntözhető. Itt nyolcvan sávos öntözővel és huszonhét hordoz­ható berendezéssel juttatják a vizet a növényzetre, s a na­pokban helyezték üzembe a legkorszerűbb öntözőberende­zést, a szovjet Volzsankát. A sávos öntözőket és a Volzsan­kát teljes mértékben kihasz­nálják, a hordozható berende­zéseket azonban már kevésbé, mert nincs elegendő munkaerő a csövek áthelyezéséhez. Azon­ban még így is jó példát mu­lat a szövetkezet az öntözőbe­rendezések kihasználásában. A Peredi Efsz egyike azoknak a mezőgazdasági üzemeknek, amelyek a nyugat-szlovákiai kerületben részt vesznek a 100 mázsás kukoricahozam elérésé* re indított jelentős versenyben. A szövetkezet tagjai levelet küldtek a Szelszkaja Zsizny szovjet mezőgazdasági napilap szerkesztőségébe, amelyben az Üzbég SZSZK fiatal mezőgazdá­sági dolgozóinak felhívására és kötelezettségvállalására vála­szoltak. A mezőgazdaságban dolgozó üzbég fiatalok ugyan­is a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére kötelezettséget vál­laltuk, hogy az öntözött terüle­teken szemes kukoricából 100 mázsás hozamot érnek el. A nyugat-szlovákiai. kerületben eddig már több mint húsz me­zőgazdasági üzem csatlakozott ehhez a mozgalomhoz. A peredi szövetkezeten kívül az öntözőberendezéseket a Sók­szelőcei (Selice) Efsz ben és a soporňai Győzelmes Február Efsz-ben is jól kihasználják. Ugyanezt mondhatjuk el a Dió­szegi (Sládkovičovo) Magter- me«ztő Állami Gazdaságról. Ke­vésbé jó a helyzet a szencki- rályfai (Kráľova pri Senci). Jö­vő Efsz-ben, ahol a szövetkezet öntözési kapacitását csak 53 százalékra használják ki, s a szövetkezet vezetői munkaerő- hiánnyal indokolják meg a le­maradást. Hasonló problémák vannak a többi mezőgazdasági üzemben is, ahol ezekben a na­pokban a tanulóifjúságot nye­rik meg arra, hogy a nyári szünidőben yegyenek részt az öntözőberendezések üzemel teté- si munkáiban. , Mezőgazdasági dolgozóink tu­datában vannak annak, hogy az öntözőberendezések teljes ki­használásával 20—30 százul ók­kal, egyes növényeknél ennél is nagyobb mértékben növelhe­tik a hektárhozamokat. Az ön­tözőberendezések!;! ezért nem­csak a galántai járásban, ha­nem az ország minden járásá­ban úgy kell kihasználni, hogy az aratás idején se csök­kenjen az öntözés intenzitása. A legjobb szövetkezetek, közöttük a Peredi Efsz és a soporňai Győzelmes Február Efsz példá­ja azt bizonyítja, hogy az éjje­li órákban, vagy legalább két műszakban is lehet öntözni, s ez a gondoskodás messzeme­nően megtérül * KRAJCSOViCS FERDINAND Kommentáljuk Meleg étel az aratoknak A közélelmezési problémákat mezőgazdasági üzemeink egyre nagyobb sikerrel oldják meg. Éttermeikben a dolgo­zók hideg és meleg ételt, üdítő italt fogyaszthatnak. Nagy könnyebbség ez, főleg azoknak a családoknak, ahol a férj és feleség is dolgozik, és nincs idő az otthoni főzésre. Az utóbbi időben már a kertészeti csoportok tagjai is igénybe veszik az üzemi konyhák szolgáltatásait. Évről-ővre több szövetkezeti tag jár ebédelni a jól felszerelt és minden igényt kielégítő éttermekbe. Számos üzemi konyha már reggelit, tízórait és vacsorát is ad a dolgozóknak. Elmúlt az az idő, amikor a mezőgazdasági dolgozók csak az ebéd­re tartottak igényt. Ma már az éberhárdi (Malinovo),, szí rnői (Zemné), vágtnrnóci (Trnovec nad Váhom), aranyka lászi (Zlaté Klasy) és még számos más szövetkezetben iga zán színvonalas szolgáltatásokat nyújtanak az üzemi kony­hák. A tübb íalura kiterjedő egyesült szövetkezetekben köz­ponti éttermekből szállítják az egyes gazdasági részlegek­nek a hideg és meleg ételt, valamint az iidítd italt. Ezek­ben a közös gazdaságokban — mivel a dolgozókat többször át kell csoportosítani a sürgős munkák végzésére — külü •lösen nagy jelentősége van a közös étkezésnek. A legtöbb esetben az ételt a követelményeknek megfelelő jármüvek­kel szállítják. A csúcsmnnkák idején a gútai (Kolárovo) szövetkezetben a határban dolgozó tagok a mozgóbüfébeu tásároltak hideg ételeket és üdítő italokat. Nagyon jól jött ez a szolgáltatás, mert bizony a innyavilágból hosszú az út a faliiközpontig. A dolgozónak nincs ideje, hogy hazaszalad­jon megebédelni, vagy frissítőt fogyasztani. Más szövetke­zetekben is ürültek a mozgóbüfék kiváló szolgáltatásai­nak. Az idei begyűjtési munkák megkezdésekor szövetkeze­teinkben megalakultak az élelmezési bizottságok, amelyek a járási aratási bizottságokkal együttműködve javaslatokat tettek a begyűjtést végző dolgozók étellel és üdítő itallal való ellátására. A nagykereskedelem a javaslatok figyelem, bevételével előnyben részesítette a mezőgazdasági üzemek konyháit. Idén a fogyasztási szövetkezetek is lényegesen hozzájárultak a mezőgazdasági dolgozók igényeinek kielégí­téséhez. A szerződések értelmében a fogyasztási szövetke­zetek száz és száz mezőgazdasági üzemnek közvetlenül a mezőre szállítják az ételt. A lehetőségekhez mérten kony­háik igyekeznek változatos étlapot összeállítani. A nyári időszakban mezőgazdasági dolgozóink is több üdítőitalt fogyasztanak, mint télen vagy tavasszal. Az igé­nyük kielégítésére a fogyasztási szövetkezetek nagy meny- nyiségíí alkoholmentes italt és sört szállítanak az efsz ek- be. A szódakészítő és ásványvizet palackozó üzemek doV gozói több műszakban végzik munkájukat, hngy eleget te­gyenek a megrendeléseknek. A nemzeti bizottságok helyi gazdálkodási üzemei is jó minőségű szódavizet szállítanak a mezőgazdasági üzemeknek. A felmérések azt bizonyítják, hogy a múlt évhez viszo­nyítva a begyűjtést végző dolgozók, lényegesen több meleg ételt és iidíto italt kapnak. Örvendetes jelenség, hogy mun­kanapokon egyre kevesebb szövetkezeti tag jár haza ét­kezni. Aratás közben többször tapasztaltam a határban, begy a kombájnok és más hegyűjtőgépek kezelői hütött üdítő italokat kapnak. Ilyen szolgáltatást nyújtott többek között a*z udvardi (Dvory nad Žitavou) Auróra Efsz étter­me is. Az üdítő italokat hűtött állapotban juttatták a tar lóra. (balla) Asszonyok a szőlőben A Déméndi (Demandice) Ál­lami Gazdaságnak negyven hektáros szőlészete van, ahol több mint húsz nő és néhány traktoros dolgozik. A kicsi kol­lektíva vezetője Jozef Nemcok, kérésemre szívesen beszél az itt folyó munkáról és a dolgozók­ról egyaránt. Főképpen a női munkacsoportra büszke, mert az győztese a szocialista mun kaversenynek. — Minden tekintetben elége­dett vagyok a munkájukkal — szélgetése, nevetése. Munká­jukról Tóth Pálnéval beszélget­tem. —: Elég nehéz munkát vég­zünk — válaszol —, de vidá­man dolgozunk, s ettől a mun­ka is gyorsabban halad. A beszélgetésbe többen be­kapcsolódnak, s az elhangzott véleményekből megtudom, hogy az itt dolgozók megszerették a szőlészetet. Nem utolsósorban azért, mert a fagy beálltáig minden évszakban akad munka. A szőlészeiben dolgozó asszonyok egy csoportja. (A szerző feltétele) mondja. — Most tisztogatják a szőlőt, ha ezt befejezik meg­kezdik a kapálást. Utána pedig már a termés betakarítása, a szüret vár rájuk. Asszonyaink, lányaink kiveszik részüket a többi mezőgazdasági munkából is. Ott vannak a kukorica tö­résénél és a répa betakarítá­sánál is. A szőlészetben messzire hal­latszott az asszonyok vidám be­Reggel héttől délután háromig** bármilyen időben itt vannak. Munkájával Triginya András bá­csi is elégedett, aki nyugdíjas­ként dolgozik a szőlészetben. A szőlőben dolgozók hamaro- 1977. san megtudják, hogy milyen lesz a termés. A vezető szerint VII. 27. hektáronként 60—70 mázsás hozamra számítanak. CSALA SÁNDOR 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom