Új Szó, 1977. július (30. évfolyam, 179-208. szám)

1977-07-27 / 205. szám, szerda

Aratás után is népes a határ

A munkabon már kezet fogott egymással a nyár és az ősz

Rövidebb-hosszabb kényszer- pihenőkkel tarkítva két hétig tartott az aratás a Marcelházi lMarc*’óvá) Egységes Földmű- vesszövetkezelben. Miután az utolsó hektár lábon álló gabonát is learatták, a kombájnosok gépeikkel együtt útnak indultak mások megsegítésére, akik pedig maradtak, ott folytatták a munkát, ahol abbahagyták: kinn a határban.

— A mezőgazdaságban ez már így van. Alighogy befejeződik az egyik nagy munka, jelentkezik a következő — mondta Molnár józsef mérnök, a szövetkezet főagronómusa.

Közben egy pillanatra sem vette le szemét a pár méterre dolgozó gépről, amely nem volt más, mint egy uborkaszedő. Gyors léptekkel megelőzte a masinát, hogy lássa, rendesen felszedi-e a növényt, majd megvárta, amíg elhalad mellette, hátulról véve szemügyre a szerkezetet, vajon jól működik-e a leszakító. Odaszólt a pótkocsit vontató traktorosnak, hogy húzódjon közelebb a géphez, mert némelyik uborka a szállítószalagról a földre hull.

— Most próbáljuk ki először. Elégedett vagyok a munkájával. Nagyon keveset hagy el, a böngészőknek alig akad dolguk. Látom, nyugodtan beállíthatjuk a hat hektár uborkába.

A gép közben felszedte a következő uborkasort is. A fő- agronómus még egyszer megnézte a lerakott uborkaszár- rendet, nem takar-e egész, vagy kettétört uborkákat. Elégedetten bólintott, minden a legnagyobb rendben.

— Talán indulhatunk, itt már nélkülünk is boldogulnak — indítványozta, és útnak indultunk aratás utáni munkát és határt nézni.

Mellettünk egy traktor haladt el, műtrágyával tetézett szóróval.

— Ez már az ősz jegyében végzett munka — jegyezte meg kísérőm. — Először az alávetésekről gyűjtöttük össze a szalmát, utánuk pedig azok a területek következtek, ahova ősszel búzát vetünk. A felszántott részekre pedig már a műtrágyát hordjuk ki. Első számú munka persze továbbra is a szalma összegyűjtése. Naponta húsz-huszonöt hektár tarlót teszünk szabaddá, amit még aznap vagy legkésőbb a következő napon fel is szántunk. A munka szombaton és vasárnap sem szünetel, sőt, még nagyobb erővel végezzük, hiszen dolgozóink mellett a helybeli sportolók, a posta gala mblenyésztők, a vadászok, valamint a CSEMADOK és a SZISZ helyi alapszervezetének tagjai is segítenek a szalma begyűjtésében.

Mezei úton haladunk, jobbról kukoricatábla, balról frissen felszántott és lesimított terület van.

— Ez a kertészet része, karfiol volt itt. Felszántottuk és takarmánnyal vetjük be. A kukorica szép, erőteljesen fejlődik. Nagyon jót tett neki, hogy a kritikus időben kapott csapadekot. A tavalyinál lényegesen jobb termést ígér. Ugyanezt mondhatom a silókukoricáról és a lucernáról is. Már megkezdtük a harmadik kaszálását, és minden jel arra mutat, hogy tavalyhoz viszonyítva lényegesen jobb takarmány- készlettel indulunk a télnek. Ennek ellenére szeretnénk, ha minél tovább kihúzhatnánk a zölddel való etetést. Ezért vetünk 150 hektár nyári takarmánykeveréket. És. hogy teljes legyen az örömet jelentő dolgok sora, még elmondom, hogy a tervezett hatvan hektár helyett 110 hektár lucernát hagytunk magnak, és nagyon jól tettük, mert a növény állapota után ítélve a tavalyinál sokkalta jobb eredményre van remény.

A közelben tarlót látunk, jókora részét már felszántották. Feltűnik, hogy mennyire tiszta a parcella, elhullott szalmát, vagy elhagyott bálamaradványt még véletlenül som látni rajta.

— Értéke van a szalmának, nem engedhetjük meg, hogy akár kis hányada is a földön maradjon. A több szalma érdekében a kombájnosok értékelésekor a kicsépelt szem meny- nyiségén és a veszteségek nagyságán kívül a tarló magasságát is figyelembe vettük. A rendfelszedők és bálázók után pedig hárítóyal is átjárjuk a földet. Az így megmentett szalma almozásra nagyon megfelel. Kertészetünk 130 hektár, 35 hektáron dohányt termesztünk, és cukorrépát is nagy területen vetettünk. Sok istállótrágyára van szükségünk, amihez szalma kel], nem beszélve arról, hogy mint takarmányt is hasznosítjuk. Az utóbbi célra szánt szalmát a jobb minőség érdekében letakarjuk, mégpedig azzal a fóliával, amely az uborkaágyásokról lekerült.

— Még milyen munkákat adnak az aratást követő hétköznapok?

— A kertészetben szedik a paprikát, s rövidesen megkezdjük a paradicsom szedését. Közben törjük a dohányt és tisztítjuk a gabonát, hiszen észre sem vesszük, elszalad a pár hét és vetni kell a búzát. Addig persze a magágyat is elő kell készíteni.

— Az őszre vonatkozóan bizonyára tanulságokkal is szolgált az idei aratás.

— Mégpedig hasznosakkal. Ismét bebizonyosodott, menynyire fontos az emberek és a gépek megfelelő előkészítése. Maradjunk az utóbbiaknál. Fele annyi szemes kukoricánk van, mint amennyi az összes gabona volt. Külső segítés nélkül, fele annyi kombájnnal kell betakarítani a termést, rövidebb munkanapokon, hiszen aratáskor este kilencig dolgozhattunk, kukoricabetakarítás idején pedig ötkor már sötét van. Minden kiesés, minden leállás kétszeres veszteség. Alapos felkészülésnek mi azt tartjuk, hogy gondosan megjavítjuk a gépeket, de a cserélhető részekből olyan tartalékokat készítünk elő, hogy belőlük például a hat kombájn mellett majdnem egy hetediket lehetne „összehozni“. Ősszel sem szabad megfeledkezni a hatásos agitációs munkáról. A határban dolgozók megérdemlik, hogy népszerűsítsék eredményeiket. És végül, ami a legfontosabb, a szárítás. A Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat járási Igazgatóságától két mozgó szárítót kölcsönöztünk ki az aratás idejére, és az őszi betakarításra is nálunk marad. Aratás idején kevés olyan napunk volt, amikor kisebb-na- gyobb eső nem késleltette volna a munkát. Amikor azonban annyira megszikkadt a kalász, hogy a kombájn csépelni tudta, már újra indultunk, mivel volt szárítónk.

EGRI FERENC

(CSTK) — Tübb mint IS millió korona értékben teljesítették túl az idei első félévben a bruttó termelés tervét a hrati slavai Georgi Dimitrov Vegyipari Müvek dolgozói. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 80. évfodulójának tiszteletére tett egész évi felajánlásukat ezzel több mint 60 százalékra teljesítették. Egyébként az idei tervei 52 százalékra tel jesitet*ék, s ezzel megteremtették a teltételeket a második félévi tervteljesítés Kikeres megkezdéséhez.

ÖNTÖZNI ÉJJEL IS LEHET

Hogyan használják ki az öntözőrendszereket a galántai járásban

Kevés szlovákiai járásnak vannak olyan jó öntözési feltételei, mint a galántainak. A járás területén a Vágsellye—Gúla (Sala—Kolárovo) öntözőrendszer 9882 hektárt, a Feketevíz (Čierna voda) öntözőrendszer 11583 hektárt hálóz be. Ezeken kívül közepes nagyságú és kis öntözőművek is vannak a járásban. Az öntözhető 27 339 hektár a járás szántóterületének körülbelül a harmadrészét képezi. Még ebben az évben üzembe belyezik az 1522 hektáros nádszegi (Trstice) öntözőrendszert, s 80 hektár öntözése válik lehetővé a Zemianske Sady-i iskolagazdaságban.

Az említett adatok alapján indokoltan tehetjük fel a kérdést, hogy vajon eléggé kihasználják-e az öntözés lehetőségeit a galántai járásban? A válasz sajnos nem megnyugtató. Az SZLKP Járási Bizottságának elnöksége a napokban értékelte az öntözőberendezések kihasználásáról és a talajjavító munkák menetéről szóló jelentést. Megállapította, hogy a nagy öntözőrendszereket 7,2 százalékkal kisebb mértékben használják ki, mint az elmúlt év hasonló időszakában.

A Vág elegendő vizet szolgáltat a nagy területű öntöző- rendszer keretében a Peredi (Tešedíkovo) Efsz 2050 hektárjának öntözéséhez. Egyelőre még kevés olyan szövetkezet van Szlovákiában, mint a peredi, melynek az egész területe

öntözhető. Itt nyolcvan sávos öntözővel és huszonhét hordozható berendezéssel juttatják a vizet a növényzetre, s a napokban helyezték üzembe a legkorszerűbb öntözőberendezést, a szovjet Volzsankát. A sávos öntözőket és a Volzsankát teljes mértékben kihasználják, a hordozható berendezéseket azonban már kevésbé, mert nincs elegendő munkaerő a csövek áthelyezéséhez. Azonban még így is jó példát mulat a szövetkezet az öntözőberendezések kihasználásában. A Peredi Efsz egyike azoknak a mezőgazdasági üzemeknek, amelyek a nyugat-szlovákiai kerületben részt vesznek a 100 mázsás kukoricahozam elérésé* re indított jelentős versenyben. A szövetkezet tagjai levelet küldtek a Szelszkaja Zsizny szovjet mezőgazdasági napilap szerkesztőségébe, amelyben az Üzbég SZSZK fiatal mezőgazdásági dolgozóinak felhívására és kötelezettségvállalására válaszoltak. A mezőgazdaságban dolgozó üzbég fiatalok ugyanis a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére kötelezettséget vállaltuk, hogy az öntözött területeken szemes kukoricából 100 mázsás hozamot érnek el. A nyugat-szlovákiai. kerületben eddig már több mint húsz mezőgazdasági üzem csatlakozott ehhez a mozgalomhoz.

A peredi szövetkezeten kívül az öntözőberendezéseket a Sókszelőcei (Selice) Efsz ben és a soporňai Győzelmes Február Efsz-ben is jól kihasználják. Ugyanezt mondhatjuk el a Diószegi (Sládkovičovo) Magter- me«ztő Állami Gazdaságról. Kevésbé jó a helyzet a szencki- rályfai (Kráľova pri Senci). Jövő Efsz-ben, ahol a szövetkezet öntözési kapacitását csak 53 százalékra használják ki, s a szövetkezet vezetői munkaerő- hiánnyal indokolják meg a lemaradást. Hasonló problémák vannak a többi mezőgazdasági üzemben is, ahol ezekben a napokban a tanulóifjúságot nyerik meg arra, hogy a nyári szünidőben yegyenek részt az öntözőberendezések üzemel teté- si munkáiban. ,

Mezőgazdasági dolgozóink tudatában vannak annak, hogy az öntözőberendezések teljes kihasználásával 20—30 százul ókkal, egyes növényeknél ennél is nagyobb mértékben növelhetik a hektárhozamokat. Az öntözőberendezések!;! ezért nemcsak a galántai járásban, hanem az ország minden járásában úgy kell kihasználni, hogy az aratás idején se csökkenjen az öntözés intenzitása. A legjobb szövetkezetek, közöttük a Peredi Efsz és a soporňai Győzelmes Február Efsz példája azt bizonyítja, hogy az éjjeli órákban, vagy legalább két műszakban is lehet öntözni, s ez a gondoskodás messzemenően megtérül *

KRAJCSOViCS FERDINAND

Kommentáljuk

Meleg étel az aratoknak

A közélelmezési problémákat mezőgazdasági üzemeink egyre nagyobb sikerrel oldják meg. Éttermeikben a dolgozók hideg és meleg ételt, üdítő italt fogyaszthatnak. Nagy könnyebbség ez, főleg azoknak a családoknak, ahol a férj és feleség is dolgozik, és nincs idő az otthoni főzésre. Az utóbbi időben már a kertészeti csoportok tagjai is igénybe veszik az üzemi konyhák szolgáltatásait. Évről-ővre több szövetkezeti tag jár ebédelni a jól felszerelt és minden igényt kielégítő éttermekbe. Számos üzemi konyha már reggelit, tízórait és vacsorát is ad a dolgozóknak. Elmúlt az az idő, amikor a mezőgazdasági dolgozók csak az ebédre tartottak igényt. Ma már az éberhárdi (Malinovo),, szí rnői (Zemné), vágtnrnóci (Trnovec nad Váhom), aranyka lászi (Zlaté Klasy) és még számos más szövetkezetben iga zán színvonalas szolgáltatásokat nyújtanak az üzemi konyhák.

A tübb íalura kiterjedő egyesült szövetkezetekben központi éttermekből szállítják az egyes gazdasági részlegeknek a hideg és meleg ételt, valamint az iidítd italt. Ezekben a közös gazdaságokban — mivel a dolgozókat többször át kell csoportosítani a sürgős munkák végzésére — külü •lösen nagy jelentősége van a közös étkezésnek. A legtöbb esetben az ételt a követelményeknek megfelelő jármüvekkel szállítják. A csúcsmnnkák idején a gútai (Kolárovo) szövetkezetben a határban dolgozó tagok a mozgóbüfébeu tásároltak hideg ételeket és üdítő italokat. Nagyon jól jött ez a szolgáltatás, mert bizony a innyavilágból hosszú az út a faliiközpontig. A dolgozónak nincs ideje, hogy hazaszaladjon megebédelni, vagy frissítőt fogyasztani. Más szövetkezetekben is ürültek a mozgóbüfék kiváló szolgáltatásainak.

Az idei begyűjtési munkák megkezdésekor szövetkezeteinkben megalakultak az élelmezési bizottságok, amelyek a járási aratási bizottságokkal együttműködve javaslatokat tettek a begyűjtést végző dolgozók étellel és üdítő itallal való ellátására. A nagykereskedelem a javaslatok figyelem, bevételével előnyben részesítette a mezőgazdasági üzemek konyháit. Idén a fogyasztási szövetkezetek is lényegesen hozzájárultak a mezőgazdasági dolgozók igényeinek kielégítéséhez. A szerződések értelmében a fogyasztási szövetkezetek száz és száz mezőgazdasági üzemnek közvetlenül a mezőre szállítják az ételt. A lehetőségekhez mérten konyháik igyekeznek változatos étlapot összeállítani.

A nyári időszakban mezőgazdasági dolgozóink is több üdítőitalt fogyasztanak, mint télen vagy tavasszal. Az igényük kielégítésére a fogyasztási szövetkezetek nagy meny- nyiségíí alkoholmentes italt és sört szállítanak az efsz ek- be. A szódakészítő és ásványvizet palackozó üzemek doV gozói több műszakban végzik munkájukat, hngy eleget tegyenek a megrendeléseknek. A nemzeti bizottságok helyi gazdálkodási üzemei is jó minőségű szódavizet szállítanak a mezőgazdasági üzemeknek.

A felmérések azt bizonyítják, hogy a múlt évhez viszonyítva a begyűjtést végző dolgozók, lényegesen több meleg ételt és iidíto italt kapnak. Örvendetes jelenség, hogy munkanapokon egyre kevesebb szövetkezeti tag jár haza étkezni. Aratás közben többször tapasztaltam a határban, begy a kombájnok és más hegyűjtőgépek kezelői hütött üdítő italokat kapnak. Ilyen szolgáltatást nyújtott többek között a*z udvardi (Dvory nad Žitavou) Auróra Efsz étterme is. Az üdítő italokat hűtött állapotban juttatták a tar lóra.

(balla)

Asszonyok a szőlőben

A Déméndi (Demandice) Állami Gazdaságnak negyven hektáros szőlészete van, ahol több mint húsz nő és néhány traktoros dolgozik. A kicsi kollektíva vezetője Jozef Nemcok, kérésemre szívesen beszél az itt folyó munkáról és a dolgozókról egyaránt. Főképpen a női munkacsoportra büszke, mert az győztese a szocialista mun kaversenynek.

— Minden tekintetben elégedett vagyok a munkájukkal —

szélgetése, nevetése. Munkájukról Tóth Pálnéval beszélgettem.

—: Elég nehéz munkát végzünk — válaszol —, de vidáman dolgozunk, s ettől a munka is gyorsabban halad.

A beszélgetésbe többen bekapcsolódnak, s az elhangzott véleményekből megtudom, hogy az itt dolgozók megszerették a szőlészetet. Nem utolsósorban azért, mert a fagy beálltáig minden évszakban akad munka.

A szőlészeiben dolgozó asszonyok egy csoportja.

(A szerző feltétele)

mondja. — Most tisztogatják a szőlőt, ha ezt befejezik megkezdik a kapálást. Utána pedig már a termés betakarítása, a szüret vár rájuk. Asszonyaink, lányaink kiveszik részüket a többi mezőgazdasági munkából is. Ott vannak a kukorica törésénél és a répa betakarításánál is.

A szőlészetben messzire hallatszott az asszonyok vidám beReggel héttől délután háromig** bármilyen időben itt vannak. Munkájával Triginya András bácsi is elégedett, aki nyugdíjasként dolgozik a szőlészetben.

A szőlőben dolgozók hamaro- 1977. san megtudják, hogy milyen lesz a termés. A vezető szerint VII. 27. hektáronként 60—70 mázsás hozamra számítanak.

CSALA SÁNDOR

4