Új Szó, 1977. július (30. évfolyam, 179-208. szám)
1977-07-02 / 180. szám, szombat
ÚJ szó 1977 VII. 2. 3 . A BT ELÍTÉLTE RHODESIA AGRESSZIÓJÁT NEH IANY mK K55SOR BAN (CSTK) — Az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozottan elítélte a törvénytelenül hatalmon levő Smith-rendszer Mozambik és több független afrikai ország ellen elkövetett- agresszióit és követelte, hogy a fajüldöző rendszer feltétlenül ismerje el Mozambik területi egységét és függetlenségét. A javaslatban, amelyet több afrikai és el nem kötezett ország terjesztett elő, a RT ismét b.mgsúlyozta, hogy a rhodesiai rendszer hatalmon maradása komolyan veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot. A vitában India képviselője hangsúlyozta, hogy a Biztonsági Tanács feladata a Smith-rendszer intrikáinak felszámolása. A Szovjetunió állandó ENSZ- képviselője vita felszólalásában hangsúlyozta a szovjet nép szolidaritását Mozambik népének az afrikai gyarmatosítás utolsó bástyái ellen folytatott harcával. Választásokra készülnek Sri Lanka Köztársaságban Haladó program készül f CSTK I — A Sri Lanka Köztársaságban folyik a parlamenti választások előtti kampány. A parlamenti választásokat július 21-én tartják A választásokon három politikai blokk méri össze erejét: a kormányzó Szabadságpárt, valamint az ellenzéki Egyesült Nemzeti Párt és az Egyesült Baloldali Front, amely a közelmúltban a kommunista párt, a szocialista és a népi demokratikus párt egyesülésével keletkezett. A Szabadságpárt, amelyet Si- rimaoo Bandaranaike miniszterelnök asszony vezet, mindenekelőtt az utóbbi évek sikereit propagálja: új ipari üzemek építését, a mezőgazdasági reformot és az ültetvények államosítását. Külpolitikai térem a párt az el nem kötelezettség folytatása mellett foglal állást. Az Egyesült Nemzeti Párt egy „új. szocialista orientáció“ mellett száll síkra, és azzal vádolja a jelenlegi kormányt, hogy képtelen a gazdasági problémák megoldására. Az Egyesült Baloldali Front a választási kampányban az alapvető gazdasági és társadalmi átalakulások mellett és a nem kapitalista fejlődés mellett száll síkra. Külpolitikai téren antiimperialista politikát ígér, és együtt kíván működni a szocialista országokkal. HOL TARTJÁK MEG AZ EMBERI JOGOKAT? (ČSTKI — A burzsoá hírközlő eszközök állítása, miszerint az emberi jogokat csak Nyugaton tartják tiszteletbe«, valóságos hazugság, írja az Unity, az északír kommunisták sajtószerva Milyen jogai vannak a kapitalista országok végzős diákjainak, akik éveken keresztül keresnek állást, s elkeseredettsé- güklien nemegyszer az öngyilkosságot választják? Az embereket ugyanis a gyakori rendőrségi kihallgatások lelkileg ösz- szetörik. Több ezer nyugdíjas pusztul el évente, mert nem tud kellőképpen fűteni. S milyen jogaik vannak a munkanélküliek millióinak vagy a gyerekeknek? Ezeket a tényeket a nyugati propaganda sorra elhallgatja. Valamilyen oknál fogva azt gondolja, hogy az emberi jogok kérdése csak a Szovjetuniót és a többi szocialista országot érinti. Jellemző — állapítja meg az Unity, — hogy a Nyugatot csak a szovjetellenes személyek érdeklik, akik készek védelmezőiktől könyöradományokat elfogadni, s cserélje a burzsoá propagandát hazug információkkal látják el. A munkához, a művelődéshez és a társadalom irányításához való jogot bizonyító tényekről a burzsoá hírközlő eszközök nem beszélnek. Ezeket ugyanis a szocialista országokban tiszteletben tartják, a kapitalista országok polgárait azonban megfosztják ezektől a legalapvetőbb emberi jogoktól, írja az Unity. GENFBEN a szovjet és az amerikai küldöttség újabb találkozójával folytatódtak a stratégiai támadó fegyverek korlátozásáról szóló szovjet—amerikai megbeszélések. AUGUSZTUS 1-én tartják a Szíriai Arab Köztársaságban az általános parlamenti választásokat. A 195 képviselői mandátum közül 99-re a munkások és parasztok közül pályáznak. A SZOVJETUNIÓ Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének határozata alapján tegnap kiutasították a Szovjetunióból Antoon Pype belga állampolgárt, aki leningrádi tartózkodása során a Szovjetunió jelenlegi rendszerének megdöntésére buzdító röplapokat terjesztett. A BARCELONÁBAN élő chilei emigránsok tiltakoztak az Esmeraldo nevű chilei hadihajó spanyolországi látogatása ellen. Az Esmeraldőt a fasiszta álamcsíny után börtönné változtatták. A PALESZTINAI Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottsága összeült Bejrútban. A tárgyalás programján a liba-* nőni helyzet szerepel. A PERUI fegyveres erők főparancsnoksága közölte, hogy meghosszabbítja a rendkívüli állapotot Peruban. Willy Brandt elutazott Lengyelországból (CSTK) — Willy Brandt, a nyugatnémet Szociáldemokrata Párt elnöke tegnap befejezte négynapos lengyelországi látogatását, amelyre Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi i Bizottságának első titkára hívta meg, és Varsóból Finnországba utazott. A repülőtéren Edward Babiuch, a LEMP KB titkára és más hivatalos személyiségek búcsúztatták. Willy Brandt Helsinkiben Kekkonen köztársasági elnökkel és Kalevi Sorsa miniszter- elnökkel fog tárgyalni, aki jelenleg a Finn Szociáldemokrata Párt elnöke is. A tárgyalások középpontjában az európai biztonság és együttműködés kérdései állnak. zonyítja, hogy olyan termelőerőkkel rendelkezünk, amelyek a szakosítás és a kooperáció feltételei között még jobban ki tudják elégíteni mindkét partner szükségleteit. Lengyelországban és Csehszlovákiában az Intenzív iparosítási politika, az ipar fejlesztésének és korszerűsítésének jóvoltából megteremtjük az anyagi együttműködés további fejlesztésének feltételeit. Ma már a Csehszlováklába irányuló lengyel kivitel 56 százalékát gépek és gyárberendezések teszik ki. Ennek az árucsoportnak a részesedése csehszlovákiai behozatalunkban mintegy 60 százalék. A két ország kereskedelmi forgalma gyors növekedésének fontos alapja komplett gyárberendezések szállítása, örülünk neki. hogy Csehszlovákiában úgy ismernek minket, mint akik nagy tapasztalatokkal építenek cukorgyárakat, kénsav- gyárakat. erőműveket, utakat, vízműveket az Elbán. Csak 1971 —75-ben 150 millió rubel értékben végeztünk Ilyen munkákat Csehszlovákiában. A lengyel vállalatok által Csehszlovákiában jelenleg épített ilyen létesítmény Csehszlovákiában a Prunerov II. nevű nagy korszerű hőerőmű. Mindkét részről egyre nagyobb súlyt helyezünk arra, hogy növekedjék a fogyasztási cikkek kölcsönös cseréje. A kereskedelmi forgalomban egyre nagyobb szerepet játszanak a termelési szakosítási és kooperációs egyezmények alapján gyártott termékek. Csak erre az ötéves tervidőszakra 33 Ilyen szerződést kötöttünk a gépipari, és három szerződést a vegyipari együttműködés terén. A megvalósított egyezmények közül a legfontosabb a traktorok előállítása terén folytatandó együttműködésről megkötött szerződés. Mi Lengyelországban nagyra értékeljük a kapcsolatok és együttműködés eddigi fejlődését. Ennek ellenére, ugyanúgy, mint a csehszlovák elvtársak, tudatában vagyunk annak, hogy még nem mondtuk ki az „utolsó szót“, főként azért, mert a rugalmas társadalmi- gazdasági fejlődés mindkét országban új alkalmakat teremt az árucsere növeléséhez, a kooperáció és a szakosítás fejlesztéséhez. Az élet igazolja, hogy minél erősebb Lengyelország és Csehszlovákia, annál többet tehetünk egymásért. Ezért már tavaly megkezdtük országaink 1981—1985-ös népgazdasági tervei koordinálásának előkészítését. A munkálatot folyamatban vannak. A megbeszélések alkalmával egvre szembetűnőbben körvonalazódnak az együttműködés elmélyítésének fő irányai. Ezek között megemlíthetjük a tüzelőanyagok, a nyers- és alapanyagok területét, erősebb ösztönzést lehet adni a gépipari kooperációnak, például a bányaművelő gépek, a kohóipari gépek, a vegyipari gépek és a járművek csoportjában, meg lehet vizsgálni az együttműködés bővítésének lehetőségeit, a fogyasztási cikkeket a cikkek termelésében, s ugyancsak ki lehetne dolgozni egy közös koncepciót a határsávok jobb kihasználására. Közös tervefnk igényesek. Céljuk népeink java, feltétele — a béke és a biztonság. Országaink következetesen hozzájárulnak a szocialista közösség országai egységének szilárdításához, testvéri kapcsolataik további elmélyítéséhez, a szocialista integráció komplex programjának sikeres megvalósításához. Lengyelország és Csehszlovákia a Szovjetunióval és a szocialista közösség többi országával együtt aktívan hozzájárul a világbéke biztosításához, következetesen megvalósítják az európai biztonsági és együttműködési értekezlet Záróokmányában leszögezett elveket, a nemzetközi kapcsolatokban, hozzájárulnak a bizalom légkörének kialakításához, az államok és népek egymás mellett élése alapvető demokratikus elveinek és normáinak biztosításához. Ebben a szellemben és ebben az irányban fejlesztjük a barátságot és a testvériséget a szocialista közösség országaival. közöttük a hozzánk oly közeli Csehszlovák Szocialista Köztársasággal. E törekvések értelmét az európai kommunista és munkáspártok 1976 júniusában megtartott berlini értekezletén Edward Gierek elv-, társ. a LEMP KB első titkára a következő szavakkal fejezte ki: „Felbecsülhetetlen értékű Lengyelország és rendszerünk más országai számára a szocialista államok egysége. Az eszmei, politikai és gazdasági kötelékek a testvérorszáqokkal sokoldalú kedvező jeltételeket és garanciákat alakítanak ki a szuverenitás és a biztonság megszilárdításához, a dinamikus fejlődéshez. Ennek az egységnek a keretében az államközi kapcsolatoknak új típusait alakítottuk ki, amelyek a testvéri egységre és együttműködésre, a kölcsönös segítségnyújtásra támaszkodnak. Ezek a kapcsolatok az internacionalizmus legteljesebb megvalósítását jelentik a gyakorlatban.“ Éppen ilyenek a lengyel- csehszlovák politikai, gazdasági és közéleti kapcsolatok. Ebben a szellemben fogjuk őket tovább szilárdítani és fejleszteni saját népeink, a szocializmus és a világbéke ügyének javára. Kommentárunk Egy divatos fogalom lólába Irta: Rabay Zoltán Olvasóink már több ízben találkoztak a nemzetközi politikai életben legújabban kialakult, azelőtt nem használatos szóval. Mint minden más esetben, nem maga a szó, mint valaminek a kifejezési formája, hanem annak a tartalma a fontos. S ha idáig nem használatos szóra bukkan a gondolkodó, mindent megérteni vágyó ember, nem nyugszik addig, amíg nem fejti meg az ilyen szó igazi tartalmát, lényegét, azt a valamit, ami a szó írott, vagy beszédben kifejezett alakja mögött igazán rejlik. Keresi tartalmát, lényegét, hogy helyesen értelmezze, s a helyes értelmezés alapján használja, alkalmazza beszédében, írásaiban. Ez az utóbbi időben kialakult szó — inkább szóösszetétel — az eurokommu- nizinus. Az első pillantásra, mondhatnánk, nem is fest rosszul. Hiszen ma a kommunizmus szó (hasonlóan a szocializmushoz) sok mindenféle alakjában a legközkeletűbb fogalmak közé tartozik, s nemcsak azok használják, akik hívei és megvalósítói a kommunizmusnak mint tanításnak, mozgalomnak, politikai irányzatnak ...! Ám ha az említett eurokommunizmus szót két részre felbontva fejezzük ki: európai kommunizmus, máris — még ha csak a formánál is maradunk — felmerül több kérdés. Mit fejez ki az eurokommunizmus, miben különbözik más kommunizmustól (vagy „kommunizmusoktól“), miért, mikor, kik és hol kezdték használni ezt a szót, mi újat rejt magában, illetve van-e egyáltalán új mondanivalója? A tudományos kommunizmust, mint elméletet, s mint mozgalmat alapítói, Marx Károly és Engels Frigyes, s csakúgy az ô igaz követőik, azóta sohasem szorították egy ország, illetve világrész, vagy más földrajzi határok közé. Éppen ellenkezőleg! Kiindulva abból, hogy a munkásosztály és a dolgozók életkörülményei as egész világon, tehát nemzetközi méretben lényegében azonosak (s ez a lényeg pedig az, hogy kivéve saját erejüket, tudásukat, tehát a munkaerőt, nem tulajdonosai a társadalmi viszonyokat döntően meghatározó termelési eszközöknek, amiből kifolyólag a tőke tulajdonosai által kizsákmányoltak), a tanítást is, a tudományos kommunizmust, a mozgalmat is, amely a kommunizmusnak a társadalmi viszonyokban való megvalósítását követi, mindig mint nemzetközi, internacionalista tanítást, mozgalmat értelmezték. Lehet-e tehát egyenlőségi jelet tenni a tudományos és az „európai“, a földrajzilag elhatárolt kommunizmus közé? De folytassuk tovább! Olvasóink bizonyára emlékeznek a századunk ötvenes, hatvanas éveiben oly divatos kifejezésre (amelyből szintén nem hiányzott a szóban forgó fogalom alapszava) — a nemzeti kommunizmusra. S ha már felidéztük ezt a már elcsépelt, ma már a tudományos kommunizmus ellenségei által seat emlegetett kifejezést, bizonyára visszaemlékezünk arra is, hogy e kifejezés szerzői eszel a fogalommal akarták burkolni annak az általuk táplált irányzatnak a lényegét, amely ugyan nem mert nyíltan szembeszállni a nemzetközi kommunizmussal, a tudományos kommunismus követőivel és megvalósítóival, célja vi- ssont ez volt, amint est as e jelssó jegyében sservesett akkori ellenforradalmi megmosdulások s a jobboldali Opportunismus és a revisionismus irányzatainak erőfeszítései ma már világosan bizonyítanak. A nemsetkösi kommunizmusnak ma ugyanesek as ellenségei hasonló célt követve ma ij erőfessítéseket tessnek a nemsetkösi kommunismus, a nemsetkösi kommunista mosga- lom, annak nemsetkösi egysége ellen. Csupán egy jelsőt változtattak meg: a nemseti helyett európai lett az új jelző. így akarják elkülöníteni, szembe állítani, elszakítani az „európai“ — mert ugyebár mi itt Csehszlovákiában, Magyarországon, a Szovjetunióban, az NDK-ban stb. nem vagyunk európaiak! — kom-< munista mozgalmat, tehát az európai tőkés országok kommunista mozgalmát a nemzetközi kommunista mozgalomtól s mindenekelőtt a Szovjetuniótól, a többi szocialista országtól, ahol a tudományos kommunizmus jegyében épülő új, kizsákmányolástól mentes társadalmi rend, mint a nemzetközi kommunista mozgalom legnagyobb vívmánya példát mutat és erős támasza az ottani munkásosztálynak és dolgozóknak. S észrevehetjük, megint csak kilóg a lóláb, a nacionalizmus — ez az internacionalizmussal szöges ellentétben álló burzsoá irányzat! S ha nem is tisztán nemzeti formájában, mert az már elcsépelt, mert azt már lejáratta a történelem az ötvenes meg hatvanas évek tapasztalatai alapján, hát „európai“, értsd nyugat-európai köntösbe öltöztetve. „Az imperialista központok — hogy leplezzék ezeket a kom- nmnistael lenes igyekezeteiket és céljaikat — az utóbbi időben új divatos fogalmat agyaltak ki. Az »eurokommunizmus« jelszavával — amelyet igyekeznek több nyugat-európai pártra rásütni — a valóságban csak egy célt követnek, hogy e pártok politikáját és ideológiáját alávessék a monopolisztikus burzsoázia osztályérdekeinek és szükségleteinek.“ (Idézet „Az európai békéért és haladásért“ című írásból, amely megjelent az Oj Szó 1977. június 29-i számában.) Az eurokommunizmus fogalom új, vagy inkább felújított, ám nem új sem a tartalma, sem a lényege, s a célja sem. Ezt bizonyítják a nyugatnémet Süddeutsche Zeitung 1977. június 29-én közzétett egyik kommentárjának, amely a londoni közös-piaci csúcs értekezletét méltatja, ily világosan kifejtett szavai is: „... A valamikor oly habozó, s most meg forrófejű amerikaiakat a kilencek csoportja méltán emlékeztetheti arra, hogy ő volt az, amely az emberi jogok témáját még Carter előtt felfedezte, s mi több, sokkal konkrétabb formában. Nem utolsósorban ez az álláspont is elősegítette az eurokommunizmus kifejlesztését. Már ezért is szükséges, hogy a kilencek csoportja következetes legyen: hogy az eurokommtinistákra gyakorolt nyomás megmaradjon.“ Ez nem igényel semmiféle kommentárt, magyarázatot. Vegyes fogadtatásban részesült Carter döntése ELMARAD A B—1-ES GYÁRTÁSA (CSTK) — Az amerikai közvélemény vegyes érzelmekkel, megkönnyebbüléssel, de egyúttal meglepetéssel vette tudomásul Carter elnök döntését, miszerint az amerikai elnök egyelőre nem engedélyezi a B—1-es hadászati bombázó sorozatgyártását. * Carter tavalyi választási kampánya során a repülőgépet még „eqzotikus fegyverként“ emlegette és a gyártásra vonatkozó terveket „felesleges pénzfecsér- lésnek“ minősítette, amerikai politikai körökben mégis úgy vélték, hogy ellentétben választási ígéreteivel, engedélyezi a B—l esek gyártását. Az infláció következtében az említett repülőgéptípus gyártási költségei becslések szerint 117 millió dollárra rúgnak, vagyis a B—1-es lenne az eddig gyártott legdrágább harci repülőgép. A katonai légierő 244 darab repülőgép gyártását kérte és ennek gyártási költségei meghaladnák a 100 milliárd dollárt . Carter elnök döntését minden bizonnyal erősen befolyásolta az a körülmény, hogy félti népszerűségét és nem mellőzhette a B—1-esek gyártása ellenzőinek véleményét sem, és ezért úgy tűnik, hogy elhatározása nem Is annyira a lózan ész győzelme, mint Inkább amerikai katonai stratégák véleményének eredménye.
