Új Szó, 1977. június (30. évfolyam, 149-178. szám)

1977-06-15 / 163. szám, szerda

Június 28-án kezdődik a Szövetségi Gyűlés kamaráinak plenáris ülése (Parlamenti tudósítónktól) — A Szövetségi Gyűlés kamarái együttes plenáris ülésüket jú­nius 28-án és 29-én tartják meg. Az ülés 9 pontból álló prog­ramjáról a tegnapi prágai saj­tóértekezleten a Szövetségi Gyűlés elnökhelyettesei, Dali­bor Hanes, a Nemzetek Kama­rájának elnöke és Václav David, a Népi Kamara elnöke tájékoz­tatták az újságírókat.- Az együttes ülés fő napirendi pontjaként a képviselők meg­vitatják és jóváhagyják a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság 1976-os állami zárszámadását, melyet az ülésen Leopold tér szövetségi pénzügyminiszter tpn‘pQ7t pin Matej Lüísan a CSSZSZK mi­niszterelnök-helyettese a fiatal tudományos dolgozók nevelésé­ről és a továbbképzésükről szó­ló törvényjavaslatot terjeszti elő. A Köztársasági Érdemrend képzőművészeti szempontból va­ló módosítására irányuló kor­mányjavaslatot Karol Laco szö­vetségi miniszterelnök helyettes ismerteti. Ezután Bohuslav Chňoupek szövetségi külügymi­niszter a CSSZSZK-nak a Bolgár Népköztársasággal megkötött, a polgári, a családi és a büntető­ügyek terén jogviszonyunkat módosító szerződés kormányha­tározatát, Jaromír Obzina szö­vetségi belügyminiszter pedig a CSSZSZK-nak az NDK-val létre­jött, a közös államhatárainkon folyó együttműködést és a köl­csönös segítséget szabályozó szerződés kormányhatározatát terjeszti elő elfogadásra. —km— Fogadás (CSTK) — L. Štrougal, a szö­vetségi kormány miniszterelnöke tegnap Prágában bemutatkozó lá­togatáson fogadta Peter John El­lison Malet, Nagy-Britannia új csehszlovákiai nagykövetét, aki a napokban foglalta el állomáshe­lyét. HAZÁNKBA LÁTOGAT HABIB SATTI, a Tunéziai Köztársaság külügyminisztere (CSTK) — Bohuslav Chnnu- pék külügyminiszter meghívá­sára ma hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Habib Satti, a Tunéziai Köztársaság külügy­minisztere. Habib Satti tunéziai külügy­miniszter 1916. október 9-én született a Szusz tartománybeli Mszakenban. 1937-ben újságírói pályára lépett. Az Az-Zuhra és az Asz-Szabah című lapok fő­szerkesztőjeként tevékenyen küzdött Tunézia független­ségéért. Tevékenységéért a francia gyarmati hatóságok gyakran üldözték. 1953-ban a francia hatóságok internál­ták, egy évvel később azonban szabadon bocsátották. Az auto­nóm Tunézia első kormányában tájékoztatásügyi igazgató volt a miniszterelnöki hivatalban. 1956-ban Satti az Al-Amal cí­mű lap igazgatója lett, és az el­ső választások során parlamen­ti képviselővé választották. Ugyanebben az esztendőben ki­oltották ki Tunézia független­ségét. A függetlenség kivívása után Habib Satti diplomáciai szolgálatba lépett. 1957 és 1972 között Tunézia nagykövete volt Libanonban. Szíriában, Irak­ban, Törökországban, Iránban, Nagy Britanniában. Marokkóban és Algériában. Mint a Maghrib- államok ügyeinek közismert szakértője különféle diplomá­ciai missziókat teljesített, pél dául 1969-ben jelentős mérték­ben kivette részét Marokkó és Mauritánia ellentéteinek elsimí­tásából. 1972 augusztusában a köz- társasági elnök irodájának ve­zetőjévé nevezték ki. Ezt a tisztséget 1974 januárjáig töl­tötte be, azóta külügyminiszter. Habib Satti a Tunéziai Szo­cialista Alkotmányos Párt Poli­tikai Bizottságának tagja. Ľudovít Fulla alkotásainak kiállítása Prágában (ČSTK) — A prágai vár Lo­vagtermében tegnap megnyílt Ľudovít Fulla nemzeti művész alkotásainak kiállítása. A tár­lat ünnepélyes megnyitásán részt vett Vasil Biľak, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára, Josef Havlín, a CSKP KB Titkárságának tagja, a KB titkára, Matej Lúöan szövetsé­gi miniszterelnök-helyettes, Ján Marko, a Szövetségi Gyű­lés első elnökhelyettese, Milan Klusák, a Cseh Szocialista Köz­társaság kulturális minisztere, Rácz Olivér, a Szlovák Szocia­lista Köztársaság kulturális mi­niszterhelyettese, valamint po­litikai és kulturális életünk más képviselői. A kiállítást Ľudovít Fulla 75. születésnapja alkalmából a prágai Nemzeti Galéria, a bra­tislavai Szlovák Nemzeti Galé­ria és a Csehországi Képzőmű­vészek Szövetsége rendezte. A tárlat augusztus 14-ig tekinthe­tő meg. Jóváhagyták a szovjet—mozambiki szerződést — BRATISLAVA képviselői, Gei- za Šlapka, az SZLKP KB Elnöksé­gének tagja, a városi pártbizott­ság vezető titkára és Ladislav Martinék főpolgármester, a CSKP KB tagja tegjiap a városi pártbi­zottság székházában fogadta Ki­jev testvérváros küldöttségét, amelyet Nyikolaj Bezverliij, a ki­jevi városi pártbizottság kulturá­lis osztályának vezetője vezet. A fogadáson részt vett Jurij Mihaj- lov, a bratislavai szovjet főkon­zulátus konzulja is. — RUDOLF ROHLÍČEK szövetsé­gi miniszterelnök-helyettes hétfőn egynapos niunkalátogatást tett Varsóban«» A Lengyel Népköztár­saság fővárosában Kazimierz 01- szewskival, a Lengyel Miniszter- tanács elnökhelyettesével a két ország gazdasági és tudományos­műszaki együttműködésének to­vábbfejlesztéséről tágyalt. — EUGEN TURZÓNAK, a CSKP KB tagjának, a Központi Bizott­ság osztályvezetőjének vezetésével a CSKP KB állami adminisztrá­ciós osztályának háromtagú kül­döttsége tegnap Moszkvába uta­zott. (CSTK) — A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa két kama­rájának, a Szövetségi Tanács­nak és a Nemzetiségek Taná­csának külügyi bizottságai kedden együttes ülésükön jó­váhagyták a Szovjetunió és a Mozambiki Népi Köztársaság képviselői által Maputóban 3977. március 31-én aláírt ba­rátsági és együttműködési szer­ződést és ratifikálásra ajánlot­ták a Legfelsőbb Tanácsnak. Mihail Szuszlov, a Szövet­ségi Tanács külügyi bizottsá­gának elnöke az ülésen hang­súlyozta, hogy a szerződés hoz­zájárul Mozambik nemzetközi pozíciójának megszilárdításá­hoz és ismét Igazolja, hogy a Szovjetunió következetesen tá­mogatja az afrikai népeknek a gyarmati és faji elnyomás el­len vívott Igazságos harcát. Országos szeminárium a Nagy Október 60. évfordulója alkalmából /Folytatás az 1. oldalról) és megtett útja szervesen ösz- szefügg az Októberi Forrada­lom és a leninizmus győzelmé­vel, valamint a hatalmas Szov­jetunió létezésével. Végezetül leleplezte az imperialista pro­paganda, az antlkommunizmus erőinek és a szovjetellenes erők­nek reakciós céljait, amelyek­kel az Októberi Forradalom esz­méi vonzereje növekedésének és a reális szocializmus sike­reinek közepette gátolni akar­ják a fejlődést. Ezt követően Ivan Laptyev, az SZKP KB lektora előadást tartott a Szovjetunió történel­mi jelentőségű sikeréről és a kommunizmus építésének távla­tairól. Ezután František HavlíCek, a CSKP KB Politikai Főiskolája az SZKP történetével foglalko­zó tanszékének vezetője tartott előadást „A marxista—leninista párt vezető szerepének növeke­dése — a szocialista és a kom­munista építés törvényszerűsé­ge“ címmel. Az Októberi Forradalom 6CL évfordulója tiszteletére meg­rendezett országos szeminárium első napi tanácskozásán szin­tén felszólalt Genrik Pirogov, az SZKP KB lektora. Az Októbe­ri Forradalom győztes eszméi­nek a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom fejlődésé­re gyakorolt hatásáról beszélt. Viliam Plevza, az SZLKP KB Marxizmus—leninizmus Intéze­tének igazgatója azzal foglal­kozott, hogyan segítette az Ok­tóberi Forradalom hagyatéka a nemzetiségi kérdés megoldását Csehszlovákiában. A szeminárium ma folytatja munkáját. TÉVÉ-FESZTIVÁL HELSINKI SZELLEMÉBEN (Tudósítónktól) — Ma dél­előtt, a CSSZSZK kormánykül­döttségének jelenlétében a prá­gai Reprezentációs Ház termei­ben harminchárom ország har­minchat tévé társaságának rész­vételével megkezdődik a XIV. nemzetközi televíziós fesztivál. „A június 23-ig tartó nemzet­közi tévé-seregszemle egyike azoknak a rendezvényeknek, amellyel a Csehszlovák Televí­zió — a helsinki Záróokmány szellemének megfelelően — cselekvő módon kíván hozzájá­rulni a népek közti barátság és a széles körű nemzetközi kul­turális együttműködés elmélyí­téséhez“ jelentette ki dr. Gen­nadij Codra, a fesztivál igazga­tója, tegnap tartott sajtóérte­kezletén. Örvendetes, hogy a békés egymás mellett élés el­lenségeinek kampányai ellené­re a prágai tévé-fesztiválra be­jelentette részvételét Európa, Ázsia, Afrika és Latin-Amerika szinte valamennyi jelentősebb tévészervezete. A fesztivál drá­mai és zenei kategóriájában összesen 48 tévé-filmet vetíte­nek. A benevezett tévé-alkotá­sok megfelelnek a fesztivál cél­jának. Jelentős részük a mai ember problémáit, az ifjúság életét, a nemzedékek közti vi­szonyt ábrázolja. A fesztivál alatt, már hagyományosan, meg­rendezik a szabad vitafórumot, amelynek ezúttal a tévé-vígjá­ték sajátos kérdései állnak majd homlokterében. A Cseh­szlovák Televízió a fesztivál alatt műsorára tűzi a fesztivál több filmjét. (sm) A moszkvai Pravda szerkesztőségi cikke a Japán KP KB leveléről A béke és a jószomszédi viszony érdekeivel ellentétben A moszkvai Pravda vasár­napi számában szerkesztősé­gi cikket közölt A béke és a jószomszédi viszony érde­keivel ellentétben címmel a Japán Kommunista Párt Központi Bizottságának nyílt levelével kapcsolatban. Á cikk megállapítja: A Japán KP KB nemrég az SZKF Központi Bizottságához címzett nyílt levelet tett köz­zé, amelyben kifejti a japán vezetőség véleményét az ún. „területi kérdésről". A levél hangot ad a Kuril- szigetekre vonatkozó törvény­telen igényeknek, mely sziget- csoport — mint Ismeretes, a Szovjetunió területének szer­ves része — és azt igyekszik bizonygatni, hogy a Szovjet­unió ezt a területet igazság­talanul birtokolja. Helytelen és nem objektív érvelésével a JKP vezetősége gyakorlatilag megkísérli felülvizsgálni a második világháború eredmé­nyeit. Mit szólhatunk ehhez? Aligha szükséges részletesen Ismertetni a két ország hatá­rainak megállapításával össze­függésben az orosz—japán kapcsolatok történetét. Mivel azonban a JKP vezetősége a szovjet területekre vonatkozó Japán Igényeket a régmúlt tör­ténelmére hivatkozva kísérli bizonygatni, meg kell említe­nünk, hogy az egész világ is­meri a tényeket a japán mili­tarizmus hosszan tartó, fél év­százados expanziójáról, a ki­terjedt ázsiai és távol-keleti területek megszállásáról, orosz területek megszállását is bele­értve. A japán militarizmus szétzú­zása, amihez a Szovjetunió ha­talmas mértékben hozzájárult, világtörténelmi jelentőségű té­nyező volt, amely a leigázott ázsiai népek felszabadulásához és ahhoz vezetett, hogy a ja­pán nép megszabadult a fa­siszta militarista rendszertől. A japán militarizmus szétzú­zása után a Japán KP aránylag hosszú ideig helyesen értelmez­te ezt a történelmi eseményt és a veszélyt a militarizmus és a revansizmus feléledésében látta országában. A JKP hatá­rozottan elítélte a bel- és kül­földi reakciós erők Intrikáit, amelyekkel igyekeztek meggá­tolni az ország demokratizáló­dásának folyamatát, valamint a normális kapcsolatok felújítá­sát és megszilárdítását Japán és a szomszédos országok kö­zött, ide értve a Szovjetuniót is. A japán kommunisták a ja­pán—amerikai katonai szerző­dés elleni harc élén haladtak, ezt a szerződést a fő akadá­lyok egyikének tartották, mely fékezi Japán előrehaladását a függetlenség, a béke és a sem­legesség, valamint a Szovjet­unióval való jószomszédi kap­csolatok felvételének útján. Ebben az időszakban Mijamo- to, a JKP KB Elnökségének el­nöke nemegyszer találó választ adott azoknak az állami ve­zetőknek — főként a japán uralkodó köröknek — akik azt, hogy nem hajlandók szer­ződést kötni a Szovjetunióval arra való hivatkozással próbál­ták megindokolni, hogy a Szovjetunió nem ismeri el a japán területi követeléseket. Mijamoto a Japán KP KB 1959- ben megtartott 4. plenáris ülé­sén egyértelműen kijelentette: „Japán feltétlenül elfogadta a potsdami nyilatkozatot, amely­nek célja a japán militarizmus feléledésének meggátlása, és ezzel lemondott a Kuril-szige- tekről, ide értve a Dél-Kuril- szigeteket is.“ A továbbiakban megállapította: „Azzal, hogy területi igényeket támaszt a Szovjetunióval szemben, a ja­pán kormány az amerikai im­perialisták érdekében el akar­ja odázni a békeszerződés meg­kötését a Szovjetunióval, és fenn akarja tartani a vitás kérdéseket Japán és a Szov­jetunió között; a japán kor­mány így az amerikai politika nyomdokaiban halad, melynek célja a gyűlölet szítása a Szov­jetunióval szemben. Ezeknek az igényeknek az a célja, hogy a Dél-Kuril-szigeteket az USA haditámaszpontjává — egy nukleáris háború támaszpontjá­vá változtassák (Akahata, 1959. március 25J. Ha a következő Időszakot, sőt azokat az éveket nézzük, amikor megromlottak a kap­csolatok a Japán Kommunista Párttal — olyan okokból, ame­lyek nem függtek a Szovjet­unió Kommunista Pártjától —* akkor a Japán KP reálisan tu­datosította, milyen veszélyesek’ a Szovjetunióval szembeni igaz­ságtalan területi követeléseket hirdető és ráadásul külföldi ösztönzésre szervezett különbö­ző kampányok. Amikor 1964- ben a japán ellenzéki pártok egyes képviselői kínai látoga­tásuk után Mao Ce-tung taná­csára ellenséges kampányba kezdtek a Szovjetunióval szemben, az Akahata, a JKP KB központi lapja elítélte ezek szovjetellenes kirohanásait. Az újság ugyanakkor helyesen hangsúlyozta, hogy az „északi területek visszaadásának“ sür­gős követelményként való be­állítása „kéz a kézben halad az amerikai és a japán reakció mesterkedéseivel“ (Akahata, 1964. október 3). A JKP KB nyílt levelének közzétételével kapcsolatban felmerül a kérdés, milyen sar­kalatos változások játszódtak le Japán bel- és külpolitikai helyzetében, amelyek arra bír­ták a kommunista párt veze­tőségét, hogy alapjaiban felül­vizsgálja álláspontját. Vagy ta­lán Japánban már eltűntek a militarista erők és már nincs meg, hogy más jelleget kapott a japán—amerikai katonai pak­tum? Egyáltalán nem, semmi ilyesmi nem történt. Ellenke­zőleg, amint azt a Japán KP dokumentumai hangsúlyozzák, a Japán—amerikai katonai paktum és a Japán területén levő amerikai katonai támasz­pontok agresszivitása még job­ban megnövekedett, és a japán kormány „korlátlan időre ki­terjesztette az USA-val megkö­tött szerződés hatályát (a JKP XII. kongresszusának ha­tározata). A szovjet repülő­géppel kapcsolatos tavaly őszi incidens idején az Akahata teljes joggal figyelmeztette a japán közvéleményt a japán militarista körök aktivizálódá­sára és a japán kormány to­vábbi bevonására az USA stra­tégiai rendszerébe, amelynek alapja a Szovjetunió ellen irá­nyuló stratégia“. Óhatatlanul egyetlen követ­keztetést lehet csak levonni: az objektív körülmények nem változtak meg, hanem a japán KP vezetősége felülvizsgálja nézeteit és politikáját. A JKP vezetői hátat fordítanak a re­vansizmus, a nacionalizmus és az antiszovjetizmus különböző megnyilvánulásai elleni harc­nak és engedményeket tesznek, alkalmazkodva a soviniszta, na­cionalista hangulatokhoz, a szovjet nép ellen Japánban ter­jesztett ellenséges érzelmekhez, amelyeket mesterségesen táp­lálnak és élesztenek a tömeg­tájékoztatási eszközök segítsé­gével, az „északi területek visszaadását“ követelő ál-tö- megkampányok szervezésével és pénzügyi támogatásával. Ezenfelül meg kell mondani, hogy a Japán KP vezetői egy szocialista állammal szembeni törvénytelen területi követelé­seikben még a kormányon le­vő liberális-demokrata párton is igyekeznek túltenni. Telje­sen figyelmen kívül hagyják a nemzetközi jogot és az állam­közi egyezményeket, amelyek meghatározták a háború utáni területi elrendezést a Távol- Keleten. E dokumentumok kö­zött vannak olyanok, amelye­ket a japán kormány is alá­írt. Emellett nyíltan sürgetik a San Franciscő-i szerződésben lefektetett azon kötelezettsé­gek egyoldalú hatályon kívül helyezését, amelyeket a Kuril- szigeteket illetően Japán elfo^ gadott. Nem lehet másként értékel­ni, mint megdöbbentő tényt, hogy az idei május 1-én, ame­lyet az egész világon a prole­tár szolidaritás napjának tar­tanak, a Japán KP vezetése 1977. VI. 15.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom