Új Szó, 1977. június (30. évfolyam, 149-178. szám)

1977-06-07 / 155. szám, kedd

A Szobiét Szocialista Kfiztärsaságok Sanum aiouninpak (aiaptörvenvetteh) tervezete /Folytatás a 6. oldalról) Az SZSZKSZ szövetségi köztársasági minisztériumai és az SZSZKSZ állami bizottságai a rájuk bízott igazgatási ágazatokat rendszerint a szövetségi köztársaságok illetékes minisztériumai és állami bizottságai közvetítésével .irá­nyítják, és az SZSZKSZ Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége által jóváha­gyott jegyzék szerint közvetlenül irá­nyítanak vállalatokat és egyesüléseket. Az SZSZKSZ minisztériumai és az SZSZKSZ állami bizottságai felelnek a rájuk bízott igazgatási ágazatok ál­lapotáért és fejlődéséért, a maguk ha­táskörében az SZSZKSZ törvényei, az SZSZKSZ Legfelsőbb Tanácsa rendele­XVII. fejezet A SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB ÁLLAMHATALMI ÉS IGAZGATÁSI SZERVEI 136. cikkely. A szövetségi köz­társaság legfelsőbb államhatalmi szer­ve a szövetségi köztársaság legfelsőbb tanácsa. A szövetségi köztársaság legfelsőbb tanácsának joga Vein dönteni mindazon kérdésekben, amelyeket az SZSZKSZ alkotmánya és a szövetségi köztársa­ság alkotmánya a szövetségi köztársa­ság hatáskörébe utal. Kizárólag a szövetségi köztársaság legfelsőbb tanácsa hagyja jóvá a szö­vetségi köztársaság alkotmányát, esz­közöl változásokat ebben az alkot­mányban, hagyja jóvá a szövetségi köztársaság állami népgazdaságfejlesz­tési, szociális és kulturális építési ter­veket, valamint állami költségvetését, a neki felelős szervek létrehozását pe­dig kizárólag a szövetségi köztársaság legfelsőbb tanácsa végzi. A szövetségi köztársaság törvényeit csak a szövetségi köztársaság legfel­sőbb tanácsa hagyja jóvá. 137. cikkely. A szövetségi köz­társaság legfelsőbb tanácsa megvá­lasztja a legfelsőbb tanács elnöksé­gét — a szövetségi köztársaság leg­felsőbb tanácsának állandó szervét, amelynek egész tevékenységéről szá­mot ad. A szövetségi köztársaság leg­felsőbb tanácsa elnökségének összeté­telét és hatáskörét a szövetségi köz­társaság alkotmánya határozza meg. 138. cikkely. A szövetségi köz­társaság legfelsőbb tanácsa kinevezi a szövetségi köztársaság minisztertaná­csát — a szövetségi köztársaság kor­mányát, a szövetségi köztársaság leg­felsőbb államhatalmi végrehajtó és el­rendelő szervét. A szövetségi köztársaság miniszter- tanácsa felel a szövetségi köztársaság legfelsőbb tanácsának és számot ad tevékenységéről, a legfelsőbb tanács ülésszakai közötti időben a szövetségi köztársaság legfelsőbb tanácsa elnök­ségének felelős. 139. cikkely. A szövetségi köz­társaság minisztertanácsa az SZSZKSZ törvényei és a szövetségi köztársaság törvényei, valamint az SZSZKSZ Mi­nisztertanácsának határozatai és ren- deletei alapján és végrehajtásukra ha­tározatokat és rendeleteket ad ki, szer­vezi és ellenőrzi teljesítésüket. 140. cikkely. A szövetségi köz­társaság minisztertanácsának joga van felfüggeszteni az autonóm köztársasá­gok minisztertanácsainak határozatait és rendeleteit, hatálytalanítani a né­pi képviselők határterületi, területi, városi (közvetlenül köztársasági alá­rendeltségű városai) tanácsai, az auto­nóm területek népi képviselői taná­csai végrehajtó bizottságainak, a terü­leti felosztást nem ismerő szövetségi köztársaságokban pedig a népi küldöt­tek kerületi és illetékes városi taná­csai végrehajtó bizottságainak a dön­téseit és rendeleteit. 141. cikkely. A szövetségi köz­társaság minisztertanácsa egységesíti és irányítja a szövetségi köztársasági és köztársasági minisztériumok és a szövetségi köztársaság állami bizottsá­gai tevékenységét. A szövetségi köztársasági miniszté­riumok és a szövetségi köztársaság ál­lami bizottságai irányítják a rájuk bí­zott igazgatási ágazatokat, ebben mind a szövetségi köztársaság miniszter ta­nácsának, mind az SZSZKSZ illetékes szövetségi köztársasági minisztériumá­nak vagy az SZSZKSZ állami bizottsá­gának vannak alárendelve. A köztársasági minisztériumok és az állami bizottságok a rájuk bízott igaz­gatási ágakat irányítják, s ebben a szö­vetségi köztársaság minisztertanácsá­nak vannak alárendelve. teinek, az SZSZKSZ Minisztertanácsa döntéseinek és határozatainak alapján és végrehajtásukra dokumentumokat adnak ki, megszervezik és ellenőrzik teljesítésüket. 135. cikkely. Az SZSZKSZ Minisz­tertanácsának és annak Elnökségének hatáskörét, tevékenységük módját, az SZSZKSZ Minisztertanácsának és az SZSZKSZ minisztériumainak és állami bizottságainak kölcsönös kapcsolatait, valamint az SZSZKSZ össz-szövetségi és szövetségi köztársasági minisztériu­mainak és az SZSZKSZ állami bizottsá­gainak jegyzékét az SZSZKSZ Minisz­tertanácsáról szóló törvény határozza meg. XVIII. fejezet AZ AUTONÓM KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB ÁLLAMHATALMI ÉS IGAZGATÁSI SZERVEI 142. cikkely. Az autonóm köz­társaság legfelsőbb államhatalmi szer­ve az autonóm köztársaság legfelsőbb tanácsa. Az autonóm köztársaság alkotmányá­nak jóváhagyása, az alkotmány meg­változtatása, az autonóm köztársaság állami népgazdaságfejlesztési, szociális és kulturális építési terveinek, vala­mint állami költségvetésének a jóvá­hagyása, neki felelős szervek létesí­tése az autonóm köztársaság legfel­sőbb tanácsának kizárólagos feladat­köre. Az autonóm köztársaság törvényeit csak az autonóm köztársaság legfel­sőbb tanácsa hagyja jóvá. 143. cikkely. Az autonóm köz­társaság legfelsőbb tanácsa megvá­lasztja az autonóm köztársaság leg­felsőbb tanácsának elnökségét és megalakítja az autonóm köztársaság minisztertanácsát — az autonóm köz­társaság kormányát. XIX. fejezet A HELYI ÁLLAMHATALMI ÉS IGAZGATÁSI SZERVEK 144. cikkely. A határterületek, területek, autonóm területek, autonóm körzetek, városok, kerületek, városke­rületek, lakótelepek és falvak állam- hatalmi szervei a népi képviselők il­letékes tanácsai. 145. cikkely. A népi képviselők helyi tanácsai az országos érdekekből és a tanács által igazgatott területen élő állampolgárok érdekeiből kiindul­va valamennyi helyi jelentőségű kér­désben döntenek, végrehajtják a fel­sőbb állami szervek határozatait és a köztársasági és össz-szövetségi jelen­tőségű kérdések megvitatásában is részt vesznek s velük kapcsolatban javaslataikat is előterjesztik. A népi képviselők tanácsai a maguk területén irányítják az állami, gazda­sági és szociális-kulturális építést; jó­váhagyják a gazdasági és szociális­kulturális fejlesztés terveit és a helyi költségvetési; irányítják a nekik alá­rendelt állami szervek, vállalatok, in­tézmények és szervezetek tevékenysé­gét; biztosítják a törvények betartását, az állami és közrend és az állampol­gári jogok védelmét; hozzájárulnak az ország védelmi képességének szilárdu- lásához. 146. cikkely. A népi képviselők helyi tanácsai a maguk hatáskörében ellenőrzik a törvények betartását a hatáskörükbe tartozó területen levő, felsőbb szerveknek alárendelt vállala­tokban, hivatalokban, berendezésekben, intézményekben és szervezetekben, egybehangolják és ellenőrzik a tevé­kenységet a föld kihasználása, a ter­mészetvédelem terén, az építőiparban, a fogyasztási cikkek termelésében, szociális-kulturális területen, a kom­munális és egyéb közszolgáltatások területén. 147. cikkely. A népi képviselők helyi tanácsai az SZSZKSZ, a szövet­ségi és autonóm köztársaság törvényei által körülhatárolt jogkörükben hatá­rozatokat hoznak. A helyi tanácsok szervezetei minden vállalatot, intéz­ményt és szervezetet, hivatalos sze­mélyt és állampolgárt köteleznek a tanács hatáskörébe tartozó területen. 148. cikkely. A népi képviselők helyi tanácsainak végrehajtó és elren­delő szervei a képviselők soraiból ál­taluk választott végrehajtó bizottságok. A végrehajtó bizottságok évente leg­alább kétszer számot adnak tevékeny­ségükről az őket megválasztó taná­csoknak. 149. cikkely. A népi képviselők helyi tanácsainak végrehajtó bizottsá­XX. fejezet A BÍRÓSÁG ÉS DÖNTŐBÍRÓSÁG 150. cikkely. Az SZSZKSZ-ben csak bíróság bíráskodik. Az SZSZKSZ- ben az SZSZKSZ Legfelsőbb Bírósága, a szövetségi köztársaságok legfelsőbb bíróságai, az autonóm köztársaságok legfelsőbb bíróságai, az autonóm te­rületek bíróságai, városkerületi (vá­rosi) népbíróságok, valamint a fegy­veres erőknél katonai bíróságok tevé­kenykednek. 151. cikkely. Az SZSZKSZ-ben valamennyi bíróság a bírák és a népi ülnökök választhatósága alapján ala­kul meg. A városkerületi (városi) népbírákat a városkerület (város) polgárai álta­lános, egyenlő és közvetlen választó­jog alapján, titkos szavazással öt év­re választják. A városkerületi (városi) népbíróságok népi ülnökeit a dolgozók munkahelyi vagy lakóhelyi gyűlésein nyilvános szavazással két és fél évre választják. A felsőbb fokú bíróságokat a népi képviselők illetékes tanácsai öt évre választják. A katonai bíróságok bíráit az SZSZKSZ Legfelsőbb Tanácsának El­nöksége öt évre, népi ülnökeit a ka­tonák gyűlésein két és fél évre vá­lasztják. A bírák és a népi ülnökök felelősek választóiknak vagy az őket megvá­lasztó szerveknek, és számadással tar­toznak nekik . 152. cikkely. Az SZSZKSZ Leg­felsőbb Bírósága az SZSZKSZ legfel­sőbb igazságszolgáltatási szerve, fel­ügyeletet gyakorol a törvény által megszabott határok között, az SZSZKSZ bíróságainak, valamint a szö­vetségi köztársaságok bíróságainak igazságszolgáltatási tevékenysége fö­lött. Az SZSZKSZ Legfelsőbb Bíróságát a következő összetételben öt évre vá­lasztja az SZSZKSZ Legfelsőbb Taná­csa: elnök, elnökhelyettesek, tagok és népi ülnökök. A szövetségi köztársa­ságok legfelsőbb bíróságainak elnökei tisztségükből eredően tagjai az SZSZKSZ Legfelsőbb Bíróságának. Az SZSZKSZ Legfelsőbb Bírósága megszervezésének és tevékenységének módját az SZSZKSZ Legfelsőbb Bíró­ságáról szóló törvény határozza meg. 153. cikkely. Valamunnyi bíró­ságon kollégium előtt folyik a polgári és büntető ügyek tárgyalása, az első­fokú bíróságokon népi ülnökök rész­vételével. A népi ülnökök az igazság­szolgáltatás során a bírák összes jo­gait élvezik. 154. cikkely. A bírák és a népi ülnökök függetlenek és csak a tör­vénynek vannak alárendelve. 155. cikkely. Az SZSZKSZ-ben az igazságszolgáltatást az állampolgá­rok törvény és bíróság előtti egyen­lőségének elve szerint gyakorolják. 156. cikkely. A tárgyalás vala­mennyi bíróságon nyilvános. Zárt tár­gyalás csak a törvényben meghatáro­zott esetekben engedhető meg, emel­lett tiszteletben tartják az összes per- rendtartási szabályokat. 157. cikkely. Biztosítják a vád­lott védelmi jogát. 158. cikkely. A bírósági tárgya­lás a szövetségi vagy autonóm köztár­saság, autonóm terület, autonóm kör­zet vagy az adott helység lakossága 168. cikkely. A Szovjet Szocia­lista Köztársaság Szövetségének állami címere a nap sugaraiban ábrázolt és kalászövezte földgömb hátterében álló sarló és kalapács, a szövetségi köz­társaságok nyelvén írott következő fel­irattal: „Világ proletárjai, egyesülje­tek!“ A címer felső részében ötágú csillag van. 169. cikkely. A Szovjet Szocia­lista Köztársaságok Szövetségének ál­lami zászlaja vörös téglalap alakú lo­bogó, melynek felső sarkában, a zász­gai számot adnak tevékenységükről mind az őket megválasztó tanácsnak, mind a felsőbb végrehajtó és elrendelő szervnek is. többségének a nyelvén folyik. A tár­gyalás nyelvét nem ismerő, részt vevő személyeknek biztosítják azt a jogot, hogy tolmács segítségével teljesen megismerkedhessenek a bírósági ira­tokkal és részt vegyenek a bírósági tárgyaláson, valamint azt a jogot, hogy anyanyelvűket használhassák a bíróság előtt. 159. cikkely. Senkit sem nyil­váníthatnak bűntett elkövetésében vét­kesnek és büntethetnek meg máskén*, mint csakis bírósági ítélet alapján és a büntetőtörvénnyel összhangban. 160. cikkely. Az állampolgárok­nak és a szervezeteknek jogse­gély nyújtására ügyvédi ’kollégiumok működnek. A törvényben meghatáro­zott esetekben díjtalan jogsegélyt nyújtanak az állampolgároknak. 161. cikkely. Polgári és büntető ügyekben folytatott bírósági tárgyalá­son megengedett a társadalmi szerve­zetek és a munkaközösségek képvi­selőinek részvétele. 162. cikkely. Szervezetek, intéz­mények és vállalatok egymás közötti gazdasági viszályait az állami döntő- bíráskodás szervei oldják meg. Az ál­lami döntőbíráskodás szervei megszer­vezésének és tevékenységének módját törvény határozza meg. Valamennyi döntőbíráskodási szerv tevékenységét az SZSZKSZ Állami Döntőbírósága irányítja és felügyeletet gyakorol fölötte. \z SZSZKSZ Állami Döntőbíróságának fő döntőbíróját a Legfelsőbb Tanács öt évre nevezi ki. XXI. fejezet AZ ÜGYÉSZSÉG 163. cikkely. Az SZSZKSZ leg­főbb ügyészét és a neki alárendelt ügyészeket illeti meg a legfelsőbb fel­ügyelet gyakorlásának joga afölött, hogy pontosan teljesítik-e a törvénye­ket az összes minisztériumok, állami bizottságok és központi hatóságok, a vállalatok, intézmények és szervezetek, a népi képviselők helyi tanácsainak végrehajtó és elrendelő szervei, a kol­hozok, szövetkezeti és egyéb társadal­mi szervezetek, hivatalos személyek és az állampolgárok. 164. cikkely. Az SZSZKSZ leg­felsőbb ügyészét az SZSZKSZ Legfel­sőbb Tanácsa nevezi ki, amelynek fe­lel és számot ad tevékenységéről. A Legfelsőbb Tanács ülésszakai közötti időben az SZSZKSZ Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének felelős, neki ad számot tevékenységéről. 165. cikkely. A szövetségi köz­társaságok, autonóm köztársaságok, határterületek, területek és autonóm területek ügyészeit az SZSZKSZ legfel­sőbb ügyésze nevezi ki. Az autonóm körzetek, ügyészeti és a kerületi és városi ügyészeket a szövetségi köztár­saságok ügyészei nevezik ki és az SZSZKSZ legfelsőbb ügyésze erősíti meg őket tisztségükben. 166. cikkely. Az SZSZKSZ leg­felsőbb ügyészének és az összes al­sóbb fokú ügyőszeknek a megbízatási ideje öt év. 167. cikkely. Az ügyészségi szer­vek jogkörüket bármilyen helyi szerv­től függetlenül gyakorolják, és csak az SZSZKSZ legfelsőbb ügyészének vannak alárendelve. Az SZSZKSZ ügyészségi szervei megszervezésének és tevékenységének módját az SZSZKSZ-beli ügyészi felügyeletről szóló törvény határozza meg. lórúd mellett arany sarló és kalapács, fölöttük pedig aranyszegélyű ötágú csillag van. A zászló szélességi és hosszúsági aránya 1:2. 170. cikkely. A Szovjet Szocia­lista Köztársaságok Szövetségének ál­lami himnuszát az SZSZKSZ Legfel­sőbb Tanácsának Elnöksége hagyja jóvá. 171. cikkely. A Szovjet Szocia­lista Köztársaságok Szövetségének fő­városa Moszkva. 9. Az SZSZKSZ alkotmányának érvényessége és megváltoztatása 172. cikkely. Az SZSZKSZ al­kotmánya a legfelsőbb jogerővel ren­delkezik. A törvényeket és az állami szervek egyéb dokumentumait az SZSZKSZ alkotmánya alapján és vele összhangban adják ki. Az SZSZKSZ alkotmánya jóváhagyá­sának pillanatában lép hatályba. 173. cikkely. Az SZSZKSZ alkot­mányában módosításokat az SZSZKSZ Legfelsőbb Tanácsa olyan döntések alapján eszközöl, amelyet mindkét kamarája képviselőinek legalább két­harmados többsége hagyott jóvá. 6. Az áliamhataimi és igazgatási szervek felépítésének alapjai a szövetségi köztársaságokban 8. Az SZSZKSZ címere, zászlaja, himnusza és fővárosa 7. Bíráskodás, döntőbíráskodás és ügyészségi felügyelet

Next

/
Oldalképek
Tartalom