Új Szó, 1977. június (30. évfolyam, 149-178. szám)

1977-06-07 / 155. szám, kedd

A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége aikotmánvának (alaptörvényének) tervezete (Folytatás a 4. oldalról) gondoskodás az SZSZKSZ állampolgá­rainak kötelessége. ^ 68. cikkely. Az SZSZKSZ állam­polgárainak internacionalista köteles­sége hozzájárulni a barátság és az együttműködés fejlesztéséhez más or­szágok népeivel, a világbéke megőrzé­séhez és megszilárdításához. 3. Az SZSZKSZ nemzeti-állami rendszere 1977. VI. 7. VIII. fejezet AZ SZSZKSZ SZÖVETSÉGI ÁLLAM 69. cikkely. A Szovjet Szocialis­ta Köztársaságok Szövetsége a nemze­tek szabad önrendelkezése, valamint az egyenjogú szovjet szocialista köztársa­ságok önkéntes egyesülése következté­ben megalakult egységes szövetségi, soknemzetiségű állam. Az SZSZKSZ megtestesíti a szovjet nép állami egységét, a kommunizmus közös építése érdekében egyesíti az összes nemzetet és nemzetiséget. 7 0. cikkely. Az SZSZK Szövet ségében egyesült: az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság, az Ukrán Szovjet Szocialista Köz­társaság, a Belorusz Szovjet Szocialista Köz­társaság, az Üzbég Szovjet Szocialista Köz­társaság, a Kazah Szovjet Szocialista Köztár­saság, a Grúz Szovjet Szocialista Köztársa­ság, az Azerbajdzsáni Szovjet Szocialista Köztársaság, a Litván Szovjet Szocialista Köztár­saság, a Moldovai Szovjel Szocialista Köz­társaság, a Lett Szovjet Szocialista Köztársa­ság, a Kirgiz Szovjet Szocialista Köztár­saság, a Tadzsik Szovjet Szocialista Köztár­saság, az Örmény Szovjet Szocialista Köz­társaság, a Türkmén Szovjet Szocialista Köz­társaság, az Észt Szovjet Szocialista Köztár­saság. 7 1. cikkely. Minden szövetségi köztársaság szabadon kiválhat »z SZSZKSZ-bői. 7 2. cikkely. A legfelsőbb állam­hatalmi és államigazgatási szervek ál­tal képviselt Szovjet Szocialista Kö*- lársaságok Szövetségének hatáskörébe tartozik: 1. új köztársaságok felvétele az SZSZKSZ kötelékébe; a szövetségi köz­társaságokon belül új autonóm köztár­saságok és autonom területek létesí­tésének jóváhagyása; 2. az SZSZK Szövetsége államhatá­rainak meghatározása és a szövetségi köztársaságok közti határok megvál­toztatásának jóváhagyása; 3. a köztársasági és a helyi állam- hatalmi és államigazgatási szervek megszervezése és tevékenysége közös elveinek alkalmazása; 4. a törvényhozás egységének bizto­sítása az SZSZKSZ egész területén, az SZSZK Szövetsége és u szövetségi köztársaságok törvényhozási alapjai­nak meghatározása; 5. az egységes társadalmi-gazdasági politika érvényesítése, az ország gaz­daságának irányítása; a tudományos­műszaki haladás fő irányainak megha­tározása; az SZSZKSZ népgazdaságfej- lesztési és szociális-kulturális építési terveinek kidolgozása és jóváhagyása, a teljesítésükről szóló jelentések jóvá­hagyása; 6. az állami zárszámadás kidolgozá­sa és jóváhagyása; az egységes pénz­es hitelrendszer irányítása; a szövet­ségi, köztársasági és helyi költségve­tések alapját képező adók és bevéte­lek megszabása, az ár- és a bérpoliti­ka meghatározása; 7. a népgazdasági ágazatok, a trösz­tök és az össz-szövetségi alárendeltsé­gű vállalatok irányítása; a szövetségi- köztársasági alárendeltségű ágazatok, trösztök és vállalatok általános irányí­tása; • 8. a háború és a béke kérdései, a szuverenitás védelme, az SZSZKSZ ál­lamhatárainak és területének védelme, a védelem megszervezése, a fegyveres erők irányítása; 9. az állam biztonságának szavatolá­sa; 10. az SZSZKSZ képviselete a nem­zetközi kapcsolatokban, az SZSZKSZ kapcsolatai idegen államokkal és a nemzetközi szervezetekkel; a szövet­ségi köztársaságok idegen államokkal és a nemzetközi szervezetekkel fenn­tartott kapcsolatai általános elveinek meghatározása és egyeztetése; külke­reskedelem az állami monopólium alap­ján; 11. az SZSZKSZ alkotmánya megtar­tásának ellenőrzése és a szövetségi köztársaságok alkotmányai, valamint az SZSZKSZ alkotmánya összhangjá­nak szavatolása; 12. az össz-szövetségi jelentőségű to­vábbi kérdések megoldása. 7 3. c i k k e 1 y. Az SZSZK Szövetsé­gének törvényei egyformán érvénye­sek minden szövetségi köztársaság te­rületén. Amennyiben a szövetségi köz­társaság törvénye ellenkezik az össz- szövetségi törvénnyel, az SZSZKSZ tör­vénye érvényes. 7 4. cikkely. A Szovjet Szocialis­ta Köztársaságok Szövetségének terü­lete egységes és magába foglalja a szövetségi köztársaságok területét. Az SZSZKSZ szuverenitása egész te­rületére vonatkozik. IX. fejezet A SZÖVETSÉGI SZOVJET SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG 7 5. cikkely. A szövetségi köztár­saság a további szovjet köztársaságok­kal a Szovjet Szocialista Köztársasá­gok Szövetségében egyesült szovjet szocialista állam. Eltekintve az SZSZKSZ alkotmánya 72. cikkelyében felsoroltaktól, a sző vetségi köztársaság saját területén ön­állóan gyakorolja az államhatalmat. A szövetségi köztársaságnak saját al­kotmánya van, amely megfelel az SZSZKSZ alkotmányának és tekintettel van a köztársaság sajátosságaira. 7 6. cikkely. A szövetségi köztár­saság részt vesz az SZSZKSZ Legfel­sőbb Tanácsában, az SZSZKSZ Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségében, az SZSZKSZ kormányában és az SZSZK Szövetsége további szerveiben az SZSZK Szövetsége hatáskörébe tartozó kérdé­sek ' megoldásába n. A szövetségi köztársaság saját terü­letén hozzájárul az SZSZK Szövetsége jogkörének érvényesítéséhez és meg­valósítja az SZSZKSZ államhatalmi és államigazgatási szerveinek határozata­it. 7 7. cikkely. A szövetségi köztár­saság területe oeleegyezése nélkül nem változtatható meg. A szövetségi köz­társaságok közti határok megváltoztat­hatóak az illető köztársaságok kölcsö­nös megegyezése alapján. Ezt a válto­zást jóvá kell hagynia az SZSZK Szö­vetségének. 7 8. cikkely. A szövetségi köztár­saság meghatározza kerületi, területi, határterületi és járási tagozódását és megoldja a területi-közigazgatási elren­dezés további kérdéseit is. 7 9. cikkely. A szövetségi köztár­saságnak joga van kapcsolatra lépni más államokkal, velük szerződéseket kötni, kicserélni a diplomáciai és a konzuláris képviselőket és részt venni a nemzetközi szervezetek tevékenysé­gében. 8 0. cikkely. A szövetségi köztár­saságok szuverén jogait a Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szövetsége védi. X. fejezet , AZ AUTONÓM SZOVJET SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG 8 1. cikkely. Az autonóm köztár­saság a szövetségi köztársaság szerves része. Az autonóm köztársaság az SZSZKSZ és a szövetségi köz­társaság jogkörén kívül önállóan dönt a hatáskörébe tartozó kérdésekről. Az autonóm köztársaságnak az SZSZKSZ és a szövetségi köztársaság alkotmá­nyával összhangban levő saját alkot­mánya van, amely tekintetbe veszi az autonom köztársaság sajátosságait. 82. cikkely. Az autonóm köztár­saság az SZSZKSZ és a szövetségi köz­társaság legfelsőbb államhatalmi és igazgatási szeivei közvetítésével részt vesz az SZSZKSZ és a szövetségi köz­társaság hatáskörébe tartozó kérdések megoldásában. Az autonóm köztársaság a maga te­rületén segíti az SZSZKSZ és a szö­vetségi köztársaság hatáskörének érvé­nyesülését, és végrehajtja az SZSZKSZ és a szövetségi köztársaság államha­talmi és igazgatási szerveinek határo­zatait. 8 3. cikkely. Az autonóm köztár­saság beleegyezése nélkül területe nem változtatható meg. 8 4. cikkely. Az Oroszországi Saovjet Szövetségi Szocialista Köztár­saságban a következő autonóm szovjet szocialista köztársaságok vannak: bas­kír, burját, dagesztáni, kabardinbaJkar, kalmük, karéliai, komi, mari, mordvin, észak-osszét, tatár, tuvai, udmurt, cse- csen-ingus, csuvas és jakut. Az Üzbég Szovjet Szocialista Köztár­sasághoz tartozik a Karakalpak Auto­nóm Szovjet Szocialista Köztársaság. A Grúz Szovjet Szocialista Köztársa­sághoz tartozik az Abház és az Ad- zsar Autonóm Szovjet Szocialista Köz­társaság. Az Azerbajdzsán Szovjet Szocialista Köztársasághoz tartozik a Nahicsevan Autonóm Szovjet Szocialista Köztársa­ság. XI. fejezet AZ AUTONÓM TERÜLET ÉS AZ AUTONÓM KÖRZET 8 5. cikkely. Az autonóm terület a szövetségi köztársaság szerves része. Az autonóm területről szóló törvényt a szövetségi köztársaság legfelsőbb ta­nácsa az autonóm terület népi küldött- lei tanácsának a javaslatára fogadja el. 8 6. cikkely. Az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztár­sasághoz a következő autonóm terüle­tek tartoznak: adige, felső-altáji, zsi­dó, karacsajev cserkesz és hakasz. A Grúz Szovjet Szocialista Köztársa­sághoz tartozik a Dél osszét Autonóm Terület. Az Azerbajdszán Szovjet Szocialis­ta Köztársasághoz tartozik Rarabas Hegyvidéki Autonóm Terület. A Tadzsik Szovjet Szocialista Köztár­sasághoz tartozik a Felső-badahsani Autonóm Terület. 8 7. cikkely. Az autonóm körzet a határterület vagy terület szerves ré­sze. Az autonóm körzetek rendjét a szövetségi köztársaság legfelsőbb taná­csa hagyja jóvá. 4. A népi képviselők tanácsai és megválasztásuk módja XII. fejezet A NÉPI KÉPVISELŐK TANÁCSAI TEVÉKENYSÉGÉNEK RENDSZERE ÉS ELVEI 8 8. cikkely. A népi képviselők tanácsai — az SZSZKSZ Legfelsőbb Ta­nácsa, a szövetségi köztársaságok leg­felsőbb tanácsai, az autonóm köztár­saságok legfelsőbb tanácsai, a népi küldöttek határterületi és területi ta­nácsai, az autonóm területek és az autonóm körzetek népi küldötteinek tanácsai, a népi küldöttek városi, ke­rületi, városkerületi, lakótelepi és fa­lusi tanácsai az államhatalmi szervek egységes rendszerét alkotják. 8 9. cikkely. Az SZSZKSZ Legfel­sőbb Tanácsának, a szövetségi köztár­saságok legfelsőbb tanácsainak és az autonóm köztársaságok legfelsőbb ta­nácsainak megbízatási időszaka öt év. A népi képviselők határterületi és területi tanácsainak, az autonóm terü­letek, az autonóm körzetek népi kül­döttei tanácsainak, a városi, kerületi, városkerületi, lakótelepi és falusi ta­nácsainak megbízatási időszaka két és fél év. A népi képviselők tanácsainak vá­lasztásait legkésőbb két hónappal a felsorolt tanácsok megbízatási idősza­kának eltelte előtt írják ki. 9 0. cikkely. A népi képviselők illetékes tanácsainak a hatáskörébe tartozó legfontosabb kérdéseiket ülé­seiken vitatják és oldják meg. A népi képviselők tanácsai végrehaj­tó, elrendelő és további, nekik aláren­delt szerveket létesítenek és állandó bizottságokat választanak. 9 1. cikkely. A népi képviselők tanácsai népi ellenőrzési szerveket lé­tesítenek, amelyek egybekapcsolják az állami ellenőrzést és a dolgozók tár­sadalmi ellenőrzését a vállalatokban, kolhozokban, hivatalokban és szerveze­tekben. A népi ellenőrzési szervek ellenőrzik az állami tervek és feladatok teljesí tését, küzdenek az állami fegyelem megszegése, a lokálpatriotizmus, a gazdaságtalanság és pazarlás problé- mái reszortszellemű megközelítésének megnyilvánulásai, a hosszadalmas ügy­intézés s a bürokratizmus ellen, segí- lik az államapparátus tevékenységének lökéletesí lését. A népi ellenőrző szervek megszerve zésének és tevékenységének módját a törvény szabályozza. 9 2. cikkely. A népi képviselők tanácsai közvetlenül és szerveik által közvetve is irányítják az állami, gaz­dasági, szociális és kulturális építés összes ágait, döntéseket hoznak, biz­tosítják végrehajtásukat és felügyelnek megvalósításukra. * 9 3. cikkely. A népi képviselők tevékenysége kollektív, szabad és tárgyszerű megvitatásra és döntésre, a nyilvánosságra, a végrehajtó és elren­delő szervek, valamint a tanácsok ál­lal létesített más szervek részéről a tanácsoknak és a lakosságnak való rendszeres számadásra és az állampol­gároknak munkájukba való széles kö­rű bevonására alapul. XIII. fejezet VÁLASZTÁSI RENDSZER 9 4. cikkely. A népi küldöttek tanácsai képviselőinek megválasztása általános, egyenlő és közvetlen válasz­tójog alapján titkos szavazással törté­nik. 9 5. cikkely. A képviselőket ál-* (alános választójog alapján választják: az SZSZKSZ minden, 18. életévét be­töltött állampolgárának joga van vá­lasztani és megválasztatni ,a törvény­ben meghatározott módon nem önjo- gúaknak minősített személyek kivéte­lével. 9 6. cikkely. A képviselőket egyenlő választójog alapján választják, minden állampolgárnak egy szavazata van, minden állampolgár egyenlő jog­alapon vesz részt a választásokban. 9 7. cikkely. A képviselők válasz­tása közvetlen választójog alapján tör­ténik: az állampolgárok közvetlenül vá­lasztanak képviselőket a népi képvi­selők összes tanácsaiba. 98. cikkely. A képviselők válasz­tása titkos szavazással történik; ki van zárva a választók akarata érvényesülé­sének ellenőrzése. 99. cikkely. Képviselőjelöltek ja­vasolására joguk van a Szovjetunió Kommunista Pártja, a szakszervezetek, a Szovjetunió Lenini Kommunista Ifjú­sági Szövetsége szervezeteinek, a szö­vetkezeti és egyéb társadalmi szerve­zeteknek és a munkaközösségeknek. Az SZSZKSZ állampolgárainak és a társadalmi szervezeteknek biztosítják hogy szabadon és sokoldalúan ítéljék meg a képviselőjelöltek politikai, mun­ka- és személyi tulajdonságait, továbbá biztosítják azt a jogukat, hogy gyűlé­seken, a sajtóban, a televízióban és a rádióban agitáljanak. 10 0. cikkely. A népi képviselők tanácsaiba választókerületenként vá­lasztanak képviselőket. A tanácsválasz­tások megszervezését a társadalmi szervezetek és a munkaközösségek kéjíviselőiből alakuló választási bizott­ságok biztosítják. A népi képviselők tanácsaiba tartan­dó választások megszervezésének mód­ját törvény határozza meg. XIV. fejezet A NÉPI KÉPVISELŐ 1 ti 1. c i k k e 1 y. A küldöttek n nép meghatalmazott képviselői a népi kéjv- viselők tanácsaiban. A tanácsi munkában a képviselők az állami gazdasági, szociális és kulturá­lis építés problémáinak megoldásával foglalkoznak, szervezik a tanácsok ha­tározatainak a megvalósítását, felügyel­nek az állami szervek, a vállalatok, a hivatalok, az intézmények és a szerve­zetek munkájára. A képviselő tevékenységében szem előtt tartja az országos érdekeket, fi­gyelembe veszi a választókerület la­kosságának követelményeit és a vá­lasztok követelményeinek a teljesítésé­re törekszik. 10 2. cikkely. A képviselő terme­lőmunkájának vagy foglalkozásának megszakítása nélkül gyakorolja jogkö­rét. A képviselőt a tanács ülésének ide­jére, valamint a törvény által megha­tározott más esetekben képviselői tisztségének ellátására felmentik ter­melési vagy szolgálati kötelességei alól, ugyanakkor átlagbére állandó munkahelyén érintetlen marad. 103. cikkely. A képviselőknek in- terpellálási joga van az illetékes álla­mi szerveknél és tisztségviselőknél, ezek kötelesek interpellációjára vála­szolni a tanács ülésén. A képviselőnek joga van képviselői tevékenységében az összes állami és társadalmi szervekhez, vállalatokhoz, intézményekhez és szervezetekhez for­dulni és részt venni az általa’ előter­jesztett kérdések megvitatásában. Az illetékes állami és társadalmi szerveze­tek, vállalatok, intézmények és szerve­zetek vezető munkatársai kötelesek á képviselőt gyorsan fogadni és a tör* vény által megszabott határidőben megvitatni javaslatait. (Gvlymát a í. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom