Új Szó, 1977. június (30. évfolyam, 149-178. szám)

1977-06-29 / 177. szám, szerda

A Roman-brigád példamutatása A zavartalan üzemeltetés „őrei“ Ä termelőmunka láncolatá­ban az egyes vállalatokon, üze­meken belül olyan fontos rész­legek Is vannak, amelyek „ki­esése" megbéníthatja az egész üzem termelési folyamatát. Ilyen munkahely a humennéi Chemlon nemzeti vállalat vegyi részlege, melynek folyamatos működésétől nagymértékben függ a műszálgyártás mennyi­sége és minősége. Minden üzemzavar szinte behozhatatlan hátrányt von maga után a ter­melésben. A Chemlonban, Kelet-Szlová­kia egyik legjelentősebb vegy­ipari vállalatában a 6. ötéves tervidőszak második évében — az előző évhez viszonyítva — 137 millió koronával emelke­dett a bruttó termelés értéke. Ennek megvalósításához továb­bi két alapvető feladat teljesí­tése szükséges. A Chemlon IX —X. új gyártósorainak sikeres üzembe helyezése és a segéd­üzemek energetikai és techno­lógiai ellenőrzésével összefüg­gő leállás megoldása. Mindebből következik, hogy a Chemlon dolgozóitól fokozott szorgalmat, céltudatosságot igé­nyel az idei tervek megvalósí­tása. Megkülönböztetett, körül­tekintő munka vár a gépek, termelőberendezések kezelőire, s talán legtöbb a karbantartók­ra. Ennek tudatában vannak az Illetékes kollektívák a vegyi részlegen is. Ezt igazolja egyébként a Michal Roman karbantartó által vezetett szo­cialista munkabrigád példamu­tatása is. E kollektíva tagjai állandóan figyelemmel kísérik, ellenőrzik a vegyi részleg gépi berendezéseinek működését, és szükség esetén azonnal beavat­koznak. — Miattunk a termelés eddig még sohasem állt le — hang­súlyozza Michal Roman. Ez a kijelentés mindennél többet mond, s azt is jelenti, hogy ennek a munkabrigádnak a tagjai valóban szocialista mó­don dolgoznak. — Néhány évvel ezelőtt, 1972-ben alakult a Roman-brl- gád. Minden tagja kezdettől fogva példamutató magatartást tanúsít. Például 1974-ben, ami­kor elnyerték a szocialista munkabrigád cím bronz foko­zatát, a polimerációs gépsor szerelésének határidejét Őt hó­nappal lerövidítették, s így a szálhosszabbító- és gombolyító­berendezés Is a tervezettnél jó­val korábban kezdhette el mű­ködését. — Az igényes szerelőmunkák közben néhány ésszerűsítési feladat megoldására és újítá­sokra is jutott Idejéből a Ro­mán-brigád tagjainak. A bri­gádnaplóból tudomást szerez­tünk arról, hogy például 1974- ben négy újítási javaslatot nyúj­tottak be, ebből hármat érvé­nyesítettek, ami évente 800 000 korona gazdasági hasznot ered­ményez. A berendezések felújí­tásával, valamint más raciona­lizációs intézkedésekkel 600 000 korona értékű megtakarítást értek el. Egy évvel később a brigád tagjai nyolc újítást dolgoztak ki. Ezek többnyire a külföld­ről behozott alkatrészek saját forrásból való helyettesítésére irányultak, ami 260 000 koro­na megtakarítást jelentett. Ta­valy 130 000 korona értékű olyan alkatrészt gyártottak, amit azelőtt tőkés piacról sze­reztek be. Az idén eddig to­vábbi két importált alkatrész hazai gyártását oldották meg, ami 18 000 korona hasznot ho­zott a vállalatnak. — A pótalkatrészekből álta­lában nincs elegendő — hang­súlyozza Roman elvtárs. — Ezért igyekszünk ezeket a ha­zai piacon beszerzett, illetve ál­talunk készített alkatrészekkel pótolni. Nem riadunk vissza az esetleges ideiglenes megoldá soktól sem. Azért, hogy a ter­melési folyamat meg ne sza­kadjon, hiszen a műszálgyár­tásnál a kiesés percenként 5000 korona veszteséget Jelent. Azt Is megtudtuk, hogy a legtöbb gondot a múltban a variátorok — váltóberendezé­sek — gyakori meghibásodása okozta. Ennek az üzemzavar­nak elhárítása nagyon munka­időigényes folyamat. — Két évvel ezelőtt egy köz­ponti műhelyt létesítettünk — mondja Roman elvtárs —, ahol a meghibásodott sebességváltó­kat és variátorokat magunk ja­vítjuk. így mindig van mivel kicserélni az elromlott dara­bokat s ez igen jelentős idő­megtakarítást jelent. — A Roman-brigád szocialis­ta kötelezettségvállalásában egy tétel minden évben szere­pel. Ez pedig az üzemzavarok csökkentése. Elmondhatjuk, hogy ezt a vállalást a brigád mindig sikeresen teljesíti. Pe­dig a gépek az egyre fokozó­dó termelőmunkában elhaszná­lódnak, és az alkatrészhiány is gondot okoz. Ennek a bri­gádnak mégis sikerült a meg­hibásodások számát a terve­zettnél alacsonyabb szintre csökkentenie. Mi ennek a si­kernek a titka? — A jó munkaszervezés, a termelőeszközökről való foko­zott gondoskodás, a gépi be­rendezések rendszeres ellenőr­zése, meghibásodásuk lehető­ség szerinti megelőzése — vá­laszolta Michal Roman brigád­vezető — Mi így csináljuk. r kulik j Felkészülten várják az indulást Egyéni és kollektív munkoverseny — következetes anyagi érdekeltség 1977 29. Néhány nap, és a kasza alá érett gabona indulást vezényel. Emberek és gépek tízezrei fel- készülten várják az utasítást, hogy az első alkalmas órában és teljes erővel láthassanak hozzá, a termés betakarításá­hoz. A gyors és minőségi aratás lényeges feltétele a jó terv, olyan, amelyből az aratás min­den résztvevője pontosan tud­ja, hogy a hatalmas gépezetben hol a helye és ml a feladata. KiirtiSssy Sándornak, a hidas- kürti (Mostová) Vörös Csillag Efsz pártelnökének szavai azt bizonyítják, hogy a szövetkezet dolgozói Ilyen tervvel indulnak az aratásba. — Az egyesülést követően ez lesz az ötödik aratásunk, tehát amolyan jubileumi. Olyan ter­vet készítettünk, amelyben hasznosítjuk az előző négy -aratás pozitív tapasztalatait, és amelyből következetesen szám­űztünk minden olyant, ami az előző évek aratásában nem szolgálta kellően a gyors és Jó munkát — mondta, miközben belelapozott az Idei aratás po­litikai-szervezési munkatervébe. A Jubileumi jelleg mellett a kezdeti sikerek is ösztönző erőként hatottak a felkészülés során. Idejében és jó eredmény­nyel fejeztük be a lucerna első kaszálását, a szenázs kifogásta­lan minőségét. A kevés eső ugyan gondokat okozott, de előre felkészültünk az öntözés­re, így a növények nem szen­vedtek a szárazságtól. Például még mindig adott a lehetőség, hogy vállalásunkat — misze­rint az öntözött területen sze­mes kukoricából száz mázsás hektárhozamot érünk el — hiánytalanul teljesítjük. Számba vettük az idei fela­datokat. Búza 1400 hektár, ál­lapota Jó, nagy hozamot ígér. Az árpa 440 hektár, sajnos a szárazság kissé megviselte, öt E-512-es és két SZK-6-os kom- bájnuk van és 18 kisegítő gép érkezik. A tervek szerint 17 munkanap alatt végeznek az aratással, pontosabban minden munkával, ami az aratással kapcsolatos, ök ugyanis csak akkor mondják, hogy vége, amikor már begyűjtötték a szalmát, felszántották a tarlót és elvetették a 180 hektár nyá­ri takarmánykeveréket. — A kombájnoknak tizenkét munkanapra írtuk szét a fela­datot. A szalmaprések további két napot kaptak, a kazalozók hármat, és az aratás kezdetét követő tizenhetedik napon a tarlót szántó traktorosoknak is végezniük kell a munkával. E céllal összhangban dolgoztuk ki az aratás idejére a szocia­lista munkaversenyt. Ennek ke­retében a teljesítményeket cso­portok, a csoportokon belül pe­dig egyének szerint értékeljük. Részletesen kifejtette, szük­séges, hogy legyen munkaver­seny, amelynek keretében az aratás végén az összteljesít­ményt veszik figyelembe. De ugyanígy szükséges, hogy az aratás folyamatában naponta is értékeljék a munkát, és a megérdemelt anyagi elismerést a zonnal, ott kinn a határban fizessék ki. A kombájnosokat kétnaponként értékelik, a szán­tó traktorosok munkáját a par­cella felszántásakor, a szalma- begyűjtőket pedig minden ka­zal után. Különösen az utóbbi munkára fordítanak nagy fi­gyelmet, mivel a szalmára min­den eddiginél nagyobb szüksé­gük lesz. — A szalma az értékes ta­karmányok sorába lépett. Ta- karmánypogácsázókban napon­ta 1600 szarvasmarha részére készítünk préselt takarmányt, amihez sok és Jó minőségű szalmára van szükségünk. A szalmát bálázni fogjuk, a bá­lákból téglalap alakú kazlat rakunk, a tetőt ömlesztett szal­mából képezzük ki és fóliale­pedőt húzunk rá. A Jó minőséget természete­sen csak annál a szalmánál le­het megtartani, amelyik jó mi­nőségű volt, amikor a kazalba került. Nem hever napokig a tarlón és nem áztatta az eső. Egyszóval amit idejében össze­gyűjtöttek. Hidaskürtön ezt is kellően tudatosftják, amit a pontosan kidolgozott Jutalma­zási rendszer és a versenyfelté­telek is bizonyítanak. — Nyolctagú komplex kazla- zó csoportokat hoztunk létre, és napi normájuk egy megra­kott kazal, Ha két nap alatt három kazlat raknak meg, ak­kor a jól elvégzett munkán túl ezért is prémium jár, amit azonnal kifizetünk. Számítunk a tömegszervezetek segítségé­vel is, amit szintén kellően ér­tékelünk. Például az aratóün­nepély alkalmából falvaink fut­ballcsapatainak részvételével tornát rendezünk. A résztvevő­ket ős a győzteseket egyaránt szép jutalom várja, de a torná­ba való beiratkozás díja csa­patonként egy megrakott szal­makazal. így tapasztalataink alapján mondhatom, hogy a jól megszervezett munka- verseny legalább olyan lé­nyeges feltétele a sikeres ara­tásnak mint az alapos fel­készülés vagy az aratókról való gondoskodás. Mi például az aratásban részt vevő dolgozók­nak naponta háromszor szolgá­lunk fel meleg ételt, a hűsítő italokat szállító mozgó büfénk peidlg egész nap járja a határt. A gondos felkészülés, a nehéz munkát végző aratókról való gondoskodás és az igyekezetért kijáró erkölcsi valamint anya­gi elismerés minden bizonnyal az Idén is meghozzák az ered­ményt, gyorsan és a lehető legkisebb veszteséggel takarít­juk be a gabonát. (egri) TAPASZTALATOK, ÖTLETEK Szlovákia fővárosa immár kilencedik alkalommal ad helyet az Incheba nemzetközi vegyipari vásárnak. Ilyenkor jobban odafigyelünk a vegyipari dolgozók munkájára. A különböző kiállítási részlegeken (árva összehasonlítjuk hazai termékein­ket a külföldi vállalatokéval, s újra megállapíthatjuk: vegyipa­runk nagy lépést tett előre minden téren. Gondoljunk arra is, hogy a tetszetős szintetikus szálakból készült kelmék, a kü­lönböző összetételű műtrágyák, s az életnek szinte minden területén alkalmazható vegyipari termékek mögött emberek állanak, szocialista munkabrigádok, illetve komplex racionalí- zációs brigádok tagjai, akik ötleteikkol, szaktudásukkal hoz­zájárulnak a termékek jobb minőségéhez, a választék bővíté­séhez. A különböző fórumokon, munkahelyeken gyakran hangsú­lyozzák, hogy fokozottan ki kell használni a dolgozók kezde ményezőkészségét. így van ez a vegyiparban is, ahol a szocia­lista munkabrigádok, a komplex racionalizációs brigádok, az újítók, az idősebbek és a fiatalok egyaránt arra törekszenek, hogy a lehető leghatékonyabban dolgozzanak, s a lehető leg­takarékosabban gazdálkodjanak az anyagokkal, nyersanyagok­kal, a villamos és fűtőenergiával. A rohamos lépésekkel fejlődő szlovákiai vegyipari vállala­tok, üzemek vezetői nem véletlenül szorgalmazzák a dolgozók tapasztalatainak, ötleteinek fokozottabb kihasználását, hiszen a 6. ötéves tervidőszakban az eddiginél még több feladatot kell megvalósítaniuk. A Slovchémia vegyipari tröszt irányítói tisz­tában vannak azzal, hogy az 1976—1980-as években a tervezett több mint 9 milliárd korona értékű termelésnövekedést csak úgy érhetik el, ha az egyre fejlettebb technológiát nagyobb szaktudású, kezdeményező dolgozók munkájával párosítják. A szóban forgó tröszt vállalataiban és üzemeiben nagy fi­gyelmet szentelnek a mind magasabb fokozatért versenyző szocialista munkabrigáduk tevékenységének. Elsősorban azzal támogatják a versenyző kollektívákat, hogy mindig a legfon­tosabb teendőkre irányítják figyelmüket. A jelentős társadalmi erő —* amelyet a szocialista munkabrigádok képviselnek — terven felül milliós értékek előállítására, illetve megtakarí­tására képes. A szlcvákiai vegyipari vállalatok zömét magiba tömörítő termelési-gazdasági egységben a múlt év folyamán közel 1500 szocialista munkabrigád — összesen 33 000 taggal — működött eredményesen, g számuk ebben az évbeu tovább növekedett. Az egyes versenyző kollektívákban uralkodó Jó közösségi szellem, a feladatok pontos ismerete, s a Hiánytalan teljesítésükre való törekvés a legtöbb esetben meghozza a várt eredményt; több és jobb minőségű termék kerül ki a kezük alól. A komplex racionalizációs brigádok tevékenységének vegj - ipari vállalatainkban ugyancsak nagy figyelmet szentelnek. Míg a szocialista munkabrigádok főként a dolgozók társadal­mi tevékenységének fokozását segítik elő — ami végeredmény­ben a hatékonyabb termelésben is megnyilvánul —, a racio­nalizációs brigádok tagjai a termeléssel kapcsolatos, gyakor­lati feladatok megoldását végzik. S nyugodtan hozzátehetjük: nem kevés sikerrel. Az összefogásnak, a „csapatmunkának1' eredményeként az utóbbi években szémos új, ötletes meg­oldás születet* csaknem minden vullalutban. Ezek az új meg­oldások pedig nem utolsósorban jelentős anyagi megtakarítás­hoz vezetnek. A Slovchémia keretében a megközelítően 150 komplex racionalizációs brigád tevékenységébe 2000 veg/ii^ri dolgozók kapcsolódik be. A megoldásra váró feladatokat vagy a vállalat illetékes szervei, vagy maguk a dolgozók szabják meg. A léc. eg az, hogy a komplex rapionalizációs brigádok tevékenységebe önkéntesen bekapcsolódok tudásuk legjavát ad­ják egy-egy terven felül vállalt feladat megoldásához, teljesí­téséhez. Mérnökök, technikusok és munkások közösen, egy emberként gondolkodnak, hogyan lehetne több villamos ener­giát, tüzelőanyagot, nyersanyagot, illetve anyagot mr takarí­tani, s hogyan lehetne helyettesíteni a külföldről behozott anyagokat hazaiakkal. A bratislavai Slovnaft vállalatban mű­ködő egyik 19 tagú komplex racionalizációs brigád például — amelyet Alfréd Ruma vezet — a múlt évben a lehető tegrö- videbb idő alatt jelentős feladatokat oldott meg. A több éve együtt dolgozó kollektíva olyan bitument fejlesztett ki, amely­nek minőségi paraméterei teljes mértékben egyeznek az eddig behozott termékével, s ami a legfontosabb: hazai nyersanyag­ból készül. Az sem az utolsó szempont, hogy a kutatás és a kutatás eredményének érvényesítése között csupán fél év telt el. Az ilyen és ehhez hasonló ésszerűsítő brigádok tagjai — a XV. pártkongresszus céljait szem előtt tartva — elsősorban a minőségre és a hatékonyságra irányítják a figyelmet. Mindig ez a fő szempont, legyen az az irányítás, vagv a termelés szintjén. Van olyan terület is .’iszont, amely néhány vegyipari válla­latban még gondot okoz a komplex racionalizációs brigádok­nak. Néhol a fiatalok és az idősebbek között merülnek fel véleménybeli különbségek, s ebből eredő kisebb-jagyobb súr­lódások, másutt pedig a jutalmazás terén nem érvényesül még állandósított és megfelelő rendszer. Ez utóbbi oda vezethet, hogy az alkotni, újat adni akaró dolgozók lelkesedése, érdek­lődése csökkenhet, ebből azonban csak kár keletkezhet. Az illetékeseknek minél előbb oda kellene hatniuk, hogy ezen a téren jobb legyen az együttműködés a brigádok és a vállalatok vezetői között. A vegyiparra váró feladatok csakis úgy teljesít­hetők, ha — ismét hangsúlyozzuk — kihasználnak és támo­gatnak minden ötletet, minden tapasztalatot, amellyel a ter­melés hatékonysága növelhető. PAKOZDl GLRTRÜD A Nová tíodva-i székhelyű Februá­ri Győzelem Ejsz- ben 12 kombájnt, 7 prést és 8 önjáró szedögépet készí­tenek elő a nyári munkálatokhoz. Az idén az efsz-ben 1225 hektárról kell betakarítani a ga­bonát és 150 hek­tárról az őszi rep­cét. Képünkön Mi­kuláš Danöo és Jo­zef Szepesi kom­bájnjavítás közben. (Felvétel: A. Haščák — ČSTK)

Next

/
Oldalképek
Tartalom