Új Szó, 1977. június (30. évfolyam, 149-178. szám)

1977-06-29 / 177. szám, szerda

TOVÁBB FEJLŐDÖTT NÉPGAZDASÁGINK, EMELKEDETT AZ IIETSZÍNVONAL Tavaly is iól gazdálkodtunk (Folytatás az 1. oldalról) rónával gyarapodott a kész­pénz. A betétek az év végén elérték a 127 milliárd koronát, ami egy lakosra 8500 koronát tesz ki. A lakosság tavaly áru­vásárlásra 201,7 milliárd koro­nát fordított, a szolgáltatások­ra pedig 39 milliárd koronát. Ennek ellenére, az ellátás fogyatékosságai következtében, egyes ipari árucikkek kínálata nem felelt meg a keresletnek. Ez / megnyilvánult abban Is, hogy az élelmiszer eladása gyorsabban növekedett az ipari árucikkek értékesítésénél. Ezért a pozitív tendenciák megszilár­dítására és elmélyítésére eré­lyesen ki kell küszöbölni az előforduló fogyatékosságokat és törekedni kell a fogyasztási árucikkek termelésének, a ke­reskedelem és a szolgáltatások munkájának általános javításá­ra. Ez annyit jelent, hogy ja­vítani kell a gyártmányok mi­nőségét, folyamatosabbá kell tenni a lakosság ellátását, gaz­dagítani kell az ipari árucik­kek és az élelmiszer választé­kát és törekedni kell a rugal­masabb szolgáltatásokra. Jelentősen növekedett a társadalmi fogyasztás Tavaly jelentősen növekedett a társadalmi fogyasztás, amely az életszínvonal további fon­tos alkotóeleme. Az állami költségvetésekből, beleértve a nemzeti bizottságok költségve­téseit, csak a nem beruházási jellegű kulturális és szociális intézkedésekre csaknem 1Ó4 milliárd koronát fordítottunk. Ebből a szociális biztosításra több mint 58 milliárd koronát, ami 1975-höz képest 8,4 száza­lékos növekedés. Az iskola­ügyre szánt nem beruházási jellegű kiadások 3,9 százalék­kal növekedtek és elérték a 18 milliárd korona szintjét. Ez le­hetővé tette az oktatási folya­mat további tökéletesítését. Minden állampolgárunknak jo­ga van ingyenesen elérni a ké­pességeinek megfelelő művelt­séget. Ez nemcsak az ő érde­két szolgálja, hanem az egész szocialista társadalom érdekét is, mivel az igényes feladatok szakképzett dolgozókat köve­telnek meg. Az elmúlt esztendőben is nö­vekedett az egészségügyi szol­gáltatások terjedelme, amiről az a tény tanúskodik, hogy az e célra fordított nem beruhá­zási jellegű költségek 6 száza­lékkal voltak nagyobbak és meghaladták a 16 milliárd ko­rona szintjét. A gyógyszerekre fordított költségek 8 százalék­kal növekedtek és elérték a 2 milliárd 737 millió koronát. 1976-ban új kórházakat adtunk át rendeltetésüknek, összesen 698 ággyal. A fenti adatok egészségügyünk színvonalának további Jelentős emelkedéséről tanúskodnak. Tavaly nálunk az egészségügyben több mint 42 ezer orvos dolgozott, ebből 13 ezer az SZSZK-ban. Az 1937- es szinthez képest hazánkban az orvosok száma 3,6-szeresen nagyobb, ebből a CSSZK-ban majdnem háromszorosan, sőt az SZSZK-ban csaknem hétsze­resen nagyobb. Jelenleg egy orvosra 358 lakos esik. Ebben a mutatóban az élenjáró nyu­gat-európai országokhoz viszo­nyítva jóval magasabb színvo­nalat értünk el, mert pl. az NSZK-ban 550, Franciaország­ban 420 és Angliában 790 la­kosra jut egy orvos. A kultúrára fordított állami költségvetési kiadások szünte­len növekedésében megnyilvá­nul az állam gondoskodása a dolgozók kulturális színvonala sokoldalú emeléséről, valamint a kultúra és művészet szerepé­nek növeléséről az ember for­málásában. Az elmúlt esztendő­ben a kultúrára szánt költség­vetési kiadások meghaladták a 3,5 milliárd koronát. Kulturális műemlékek karbantartására és megújítására 814, kulturális ne­velő tevékenységre 902, a szín­házak üzemeltetésére az állami költségvetésből 427 millió ko­ronát fordítottunk. Ezen kívül az állami költségvetés 465 mil­lió koronával Járult hozzá a televízió és 107 millió koroná­val a rádió működéséhez. Tartósan figyelmünk homlok­terében áll a komplex lakás­építés és lakáskultúra. Tavaly a lakásépítés minden formájá­ban csaknem 132 ezer lakás épült fel, vagyis a tervezettnél 1,6 százalékkal több. A lakás­építésre és a lakásgazdálkodás­ra fordított költségvetési össz­kiadások meghaladták a 21 milliárd koronát, amiből 12,4 milliárd korona a beruházás. Az állam továbbra is intenzí­ven támogatta ✓a szövetkezeti és az egyéni lakásépítést. A szövetkezeti lakásépítéshez 2,7 milliárd koronával, az egyéni lakásépítéshez 1,03 milliárd koronával járult hozzá. A la­kásgazdálkodási vállalatok veszteségei fedezésére az állam 3.4 milliárd koronát fordított, vagyis lakásonként és évente 2787 koronát. Az állami laká­sokban a szociális indítékok­ból (gyermekek száma, rok­kantság stb.) nyújtott lakbér- engedményekre az állam 300 millió koronát szánt. E területeken kívül az álla­mi költségvetés a különféle formákban nyújtott 23,8 mil­liárd korona dotációval járult hozzá a lakosság életszínvona­lának emeléséhez. A lakosság, főleg a gyermekes családok életszínvonalát kedvezően be­folyásolja a kiskereskedelmi árak évi 4,3 milliárd koroná­val való dotálása. Az élelmi­szerárakat befolyásoló jelentős tétel a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban a felvásárlá­si és az értékesítési ‘árakhoz nyújtott állami intervenció, prémiumok és hozzájárulások. Ezeknek volumenje 1976-ban 6.5 milliárd korona volt. Az ál­lam ebből 2,1 milliárd koroná­val dotálta a vágómarha, 2,6 milliárd koronával a tej, és 579 millió koronával a vágó­baromfi értékesítési, illetve felvásárlási árait. Az állam nagy mértékben do­tálja a közlekedést is. Csak a városi tömeges közlekedésre 1 milliárd koronát fordított do­tációk formájában. Amint arra Strougal elvtárs a CSKP Központi Bizottsága 7. ülésén rámutatott, minden ál­lampolgárnak a munkajövede­lem száz koronájára számítva jelenleg átlagban már további 50 koronát kap társadalmi ala­pokból. Ez évente egy lakosra 7180 korona, ami 2360 .koroná­val több mint 1970-ben. A la­kosság társadalmi fogyasztásá­nak ilyen szintjével távolról sem büszkélkedhet egyetlen egy tőkésország sem. A személyi fogyasztás és a lakásépítés fejlesztésének tá­mogatására, valamint a szociá­lis biztonságérzet megszilárdí­tására 1976-ban az előző esz­tendőnél nagyobb mértékben élt a lakosság az állami köl­csönökkel is. Ezeknek volu­menje elérte a 10,3 milliárd koronát. Lakásépítésre 2 mil­liárd koronát, áruvásárlásra 2,7 milliárd koronát, készpénzben pedig 2,4 milliárd koronát me­rítettek. A népesség alakulása iránti gondoskodás szerves részévé váltak a fiatal házastársaknak nyújtott állami kölcsönök. Ez­zel az előnnyel 1976-ban össze­sen 142 ezer fiatal család élt, akiknek 3,2 milliárd korona kölcsönt nyújtottak. Tavaly 118 ezer család ka­pott állami hozzájárulást és az állami költségvetésből erre a célra fordított összeg elérte a 344 millió koronát. Négy év leforgása alatt az újházasok kölcsönét már 644 ezer családnak folyósították, mégpedig összesen 14,5 mil­liárd koronát. Gyarapodott a nemzeti jövedelem Az életszívonal és annak emelkedése a termelőerők el­ért fejlettségi fokától, gazda­ságunk teljesítőképességétől és hatékonyságától függ. Előzetes adatok szerint a nemzeti Jöve­delem, állandó árakban kifejez­ve, a hatodik ötéves tervidő­szak első évében 385,4 milliárd koronával gyarapodott, ami 3,9 százalékkal több mint 1975-ben. Az elért eredmény még jobb lett volna, ha a mezőgazdaság is teljesítette volna feladatait. Csakhogy nettó termelése a tervezett 4,1 százalékos növe­kedés helyett 13,4 százalékkal elmaradt az előző esztendőben elért szint mögött. Ennek oka a kedvezőtlen időjárás, a hosz- szan tartó aszály volt. Tavaly az aktív költségvetési politika célja az volt, hogy be­folyásoljuk a társadalmi terme­lés hatékonyságának növelését, a maximális gazdaságosság el­érését, a nem termelési szférá­ban az eszközök célszerű rá­fordítását és az állami terv­feladatok megvalósításával ösz- szefüggő szükségletek pénzel­látását. Annak ellenére, hogy teljes mértékben nem értük el minden tervbe vett szándékun­kat, ami főleg a hatékonyság növelésére vonatkozik, meg tudtunk birkózni olyan rendkívü­li igényekkel is, melyeket a jóvá­hagyott állami költségvetés ke­retein túlmenően kellett, meg­oldani. Elsősorban a kisebb me­zőgazdasági termelési eredmé­nyek következményéről, vala­mint a külgazdasági kapcsola­tokban a tervben számításba nem vett pénzügyi következmé­nyekről van szó. Az illusztrá­ció kedvéért megemlítem, hogy csak a külkereskedelem rend­kívüli kiadásainak fedezése utólag 3,4 milliárd koronát kö­vetelt meg. Az állami költségvetéseknek és a nemzeti bizottságok költ­ségvetéseinek bevétele 1976-ban 292,2 milliárd korona volt, a kiadás pedig 290,1 milliárd ko­rona. A bevételek tervezett vo- lumenjét 102 százalékra, a ki­adások volumenjét 101,3 száza­lékra teljesítettük. Az állami bevétel, jóllehet szándékaink megvalósításánál problémákba ütköztünk, na­gyobb volt a kiadásoknál. Ez lehelővé tette a hatodik ötéves tervidőszak költségvetési poli­tikája egyik alapvető felada­tának, annak teljesítését, hogy az állami költségvetés kiegyen­súlyozott legyen. Ügy terveztük, hogy a cseh­szlovák államszövetség költség- vetése 1976-ban 194,3 millió korona többlettel zárul. A va­lóságban azonban egész költ­ségvetési rendszerünk 2094,3 millió korona többletet ért el, amiből a nemzeti bizottságok költségvetési többlete 3,8 mil­liárd korona. Államunk gazdálkodása ered­ményeiben türköződik gazdasá­gi és pénzügyi politikánk terv­szerűsége, céltudatossága és perspektlvltása^ Gazdaságilag és politikailag Jelentős ered­ményeket értek el a nemzeti bizottságok a Nemzeti Front választási programjainak, főleg a Z-akció beruházási része feladatainak teljesítése során. A létrehozott érték 5,8 milliárd korona, míg a ráfordított pénz­eszközök 4 milliárd koronát tettek ki. A gazdasági fejlődésnek első­sorban pénzellátási szemszög­ből való elemzése azonban a sikerek mellett megmutatta azokat a gyenge pontokat is, amelyekre figyelmünknek össz­pontosulnia kell. A szükséges következtetéseket levontuk az idei költségvetési politika meg­valósítása folyamatában és a jövő esztendei állami költség- vetési terv kidolgozása során. Az állami zárszámadásról szóló jelentés világosan tanús­kodik arról, hogy kormányunk ereje teljéből Igyekszik gyakor­lattá váltani a szocializmus építésének alapelvét: „Mindent az ember jóléte és boldogsága érdekében.“ Engedjék meg végül, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság nevében a Szövetségi Gyűlésnek javasoljam az 1976. évi állami zárszámadás előter­jesztett javaslatának jóváhagyá­sát. (Folytatás az 1. oldalról) Zdenka Švililíková a Népi Kamara képviselője a termelés hatékonysága fokozásának, a minőség javításának és a tar­talékok mozgósításának fontos­ságát hangsúlyozta. Josef Me- vald, a Nemzetek Kamarájának képviselője a CSKP KB 7. ülé­sére utalva, a hazai piaci igé­nyek kielégítésének lehetősé­geit ismertette. A délutáni tanácskozáson František Sodoma képviselő a fűtőanyag- és energiafogyasztás racionalizálására és a fogyasz­tók fegyelmezettségével kap­csolatos követelményekre hívta fel a figyelmet. Karol Jurik képviselő az építőiparnak a be­ruházási feladatok megvalósítá­sában való részvételéről, és a további feladatokról szólva, a következő kérdéssel fordult Ladislav Sapkához, a műszaki és beruházásfejlesztési minisz­terhez: milyen mértékben hasz­nálja ki az építőipar a nehéz gépek bevásárlására szánt anyagi eszközöket, hogyan biz­tosítja a behozott gépek és be­rendezések haladéktalan üzem­be helyezését, és. milyen hatás­sal van az a munkatermelé­kenység növelésére s az ön­költség csökkentésére. A kép­viselő további kérdése az építő­ipar munkaerőinek és gépeinek hatékonyabb kihasználására vo­natkozott. A további felszólaló, Rudolf Rimán a mezőgazdaság és a közellátás eddigi eredmé­nyeivel és feladataival foglal­Üdvözlő távirat (ČSTK) — Gustáv Husák, a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait France Albert Renének, a Seychelles Köztár­saság elnökének az ország ál- lamünnepe alkalmából. Fogadás IČSTK) — Ján Gregor, az SZSZK miniszterelnök-helyette­se tegnap fogadta Simon Pált, a Magyar Népköztársaság ne­hézipari miniszterét, aki rövid munkalátogatáson tartózkodik Bratislavában. A fogadáson je­len volt Alojz Kusalík, az SZSZK lparügyl minisztere. Bemutatják a hősi küzdelem emlékeit (ČSTK) — Rratislavában teg­nap ünnepélyes keretek között megnyitották a nyilvánosság szá­mára a Városi Múzeum új ki­állítóhelyiségét, amelyet Szlo­vákia Kommunista Pártja ille­gális tevékenységének emlék­házában, Ružinov városnegyed­ben rendeztek be. Az antifa­siszta ellenállás volt résztvevői­hez, valamint az egybegyűlt dolgozókhoz és fiatalokhoz a megnyitó ünnepségen Miloš Hrušovský, az SZLKP 4. illegá­lis Központi Bizottságának egy­kori tagja szólott. A Líščie Nivy utca egyik kertjében meghúzódó szerény házikó 1941-ben és 1942-ben az SZLKP KB műszaki apparátu­sának munkahelye volt. Itt nyomtatták az illegális röpcé- dulákat és folyóiratokat, vala­mint a rendőrség elől elrejtő­zött, illegalitásban dolgozó párt­munkások dokumentumait. Gyakran rejtegettek itt fegy­vert a partizán harci egységek számára. kozott, majd Josef Nágr mező- gazdasági és élelmiszeripari miniszterhez intézve szavait, megkérdezte, hogyan haladnak az aratási munkák előkészüle­tei. František Pilnay képvise­lő Bohuslav Chňoupek külügy­miniszterhez intézett kérdést az USA által jogtalanul lefoglalt csehszlovák arany átadásáról folyó tárgyalásokkal kapcsolat­ban. Bôžik Macek képviselő, Ján Riškonak, a Csehszlovák Rádió igazgatójának vélemé­nyét kérte Carter amerikai el­nöknek a hazánk és a többi szocialista ország ellen uszító adóállomások építésére és a2 NSZK területén levő Szabad Európa adásának erősítésére irányuló, a helsinki Záróok­mánynak ellentmondó tervvel kapcsolatban. A vitában felszólaltak még Stanislav Ticliavský, Olga Vac- ková, Viera Scidlová, Martin Fabik képviselők. A vita után a képviselők a kormányjavaslatot egyhangúlag jóváhagyták. A napirend további pontjá­ban Karol Laco, a CSSZSZK mi­niszterelnök-helyettese a Köz- társasági Érdemrend képzőmű­vészeti módosítására irányuló kormányjavaslatot adta elő. A módosítást az teszi indokolttá, hogy a Köztársasági Érdemren­det 3951-ben a szocializmus építésének kezdetén létesítet­tük, s ezért képzőművészeti szempontból sem juttatja már kifejezésre a szocialista társa­dalom elért fejlettségi fokát. A javaslat azonban nem érinti az érdemrend odaítélésének indo­kolását és módját. Ezután Bohuslav Chftonpek, a CSSZSZK külügyminisztere n CSSZSZK-nak a Bolgár Népköz- társasággal 1976. november 25- én Szófiában megkötött, a pol­gári, a családi és a büntető­ügyek terén jogviszonyunkat módosító szerződés kormányha­tározatát terjesztette elő. Miután a képviselők mindkét kormányhatározatot egyhangú­lag jóváhagyták, a Szövetségi Gyűlés félbeszakította tanács­kozását, amely ma folytatódik. — km — Nemzetközi értekezlet IČSTK) — Június 27-én és 28-án Prágában negyedízben ta­nácskoztak a szocialista orszá­gok külügyminisztériumai saj­tó- és tájékoztatásügyi főosztá­lyainak képviselői. A tanácskozáson a következő országok küldöttségei vettek neszt: Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Laosz, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia és a Szovjetunió. Megfigyelőként jelen volt a Vietnami Szocialista Köztársa­ság képviselője. A küldöttségek vezetői meg­beszéléseket folytattak az Ok­tóberi Forradalom eszméinek terjesztéséről, a nemzetközi feszültség enyhülésének' érvé­nyesítéséről, a nemzetközi szer­vezetek tájékoztatási tevékeny­ségéről, valamint a szocialista országok és a világ haladó erői ellen Intézett reakciós anti­kommunista és antiszocialista támadások elleni küzdelem egy­behangolásának formáiról és módszereiről. A tanácskozás végén tegnap [an Fojtík, a CSKP KB Titkársá­gának tagja, a KB titkára fo­gadta a résztvevő országok kül­döttségeinek vezetőit. Kitüntetett termékek Az Incheba ’77 nemzetközi vegyipari vásár látogatóinak fi­gyelmét az átlagosnői jobban leköti az a tíz termék, amely hétfőn este megkapta az arany­érmet. Az idén már negyedszer került sor a legjobbaknak mi­nősített vegyipari termékek ilyen magas fokú elismerésére. Hétfőn — a díjak átadásakor — dr. Imrich Minár, az Inche­ba külkereskedelmi vállalat vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy az idei versenybe általá­ban olyan termékeket neveztek be a gyártó és Itt kiállító vál­lalatok. amelyek minden tekin­tetben elérik a világszínvona­lat. Ezek a gyártmányok hoz­zájárulnak a vásár színvonalá­nak emeléséhez is, s lelentős szerepet kapnak az egyes or­szágok közötti gazdasági együttműködés elmélyítésében. Nagy örömünkre szolgál, hogy a 10 kitüntetett termék közül öt csehszlovák gyártmányú. Aranyéremben részesült pél­dául a gottwaldov! Vörös Ok­tóber nemzeti vállalat személy­gépkocsiabroncsa és a DAM 390 jelzésű cseppfolyós műtrá­gya, a Saíai Duslo terméke. A külföldi termékek közül egy- egy szovjet, román, 'lengyel, belga és olasz termék kapott aranyérmet. Az aranyéremért folyó ver­seny színvonala az idén is be­bizonyította, hogv a tudomány és a technika segítségével a vegyipar évről évre több és jobb terméket kínál a fogyasz­tóknak. — Pg-­1977. VI. 29.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom