Új Szó, 1977. június (30. évfolyam, 149-178. szám)
1977-06-28 / 176. szám, kedd
Nyilatkozat a csehszlovák—román barátság elmélyítéséről és a testvéri együttműködés fejlesztéséről 01 F!L MEK A HOSTESS (NDK beli) (Folytatás a 3. oldalról I népek között, kétségbe akarjak vonni az államok szuverenitását, területi épségét és határaik sérthetetlenségét, be akarnak avatkozni más államok belügyeibe és alá akarják ásói a helsinki Záróokmány magvalósítását. Csehszlovákia és Románia Agy vélekedik, hogy a béke és a népek biztonságának biztosítása nem lehetséges a fegyverkezési hajsza megszüntetése és hatékony leszerelési, elsősorban nukleáris leszerelési intézkedések megvalósítása nélkül. Ezzel összefüggésben állást foglalnak a nukleáris fegyverek gyártásának beszüntetésére, az atomfegyver-kísérletek betiltására és az atomfegyverek számának csökkentésére és felszámolására irányuló intézkedések mellett. Nagy jelentőséget tulajdonítanak a tömegpusztító fegyverek új fajtái és rendszerei kifejlesztése megtiltásának, és az államok katonai költségvetései és katonai erői csökkentéséről szóló egyezmény megkötésének, valamint más államok területén lévő katonai támaszpontok megszüntetésének és a katonai tömbök feloszlatásának. Mindkét fél szorgalmazza intézkedések megvalósítását az erőszak alkalmazásáról, vagy az erőszakkal való fenyegetésről történő lemondás elveinek érvényesítésére. Támogatják a világszerződés megkötésére irányuló javaslatot a nemzetközi kapcsolatokban az erőszak alkalmazásáról való lemondásról. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Román Szocialista Köztársaság kifejezi reményét. hogy megegyezés főn létre a közép-európai haderő- és fegyverzetcsökkentési bécsi tárgyalásokon annak az elvnek az alapján, hogy a résztvevő felek biztonsága ne csökkenjen és hogy tiszteletben tartsák valamennyi európai állam biztonságának érdekeit. A két fél üdvözli az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlése rendkívüli ülésszakának 1978-ban történő összehívását, amelyen a leszereléssel fognak foglalkozni, és kifejezik reményüket, hogy a tárgyalás hozzájárul a konkrétabb haladás eléréséhez az általános és teljes leszerelés területén és támogatja a leszerelési világértekezlet összehívását. A két ország úgy véli, hogy az együttműködés fejlesztése a Balkánon, e félsziget átalakítása a jószomszédság, a béke és az együttműködés övezetévé, nukleáris fegyverektől mentes övezetté, a béke és a biztonság érdekeit szolgálná Európában és világszerte. Nézetük szerint fokozott erőfeszítéssel kell törekedni a ciprusi kérdésnek a két nemzetiségi csoport érdekeivel összhangban, békés úton, külső beavatkozástól mentes megoldására a Ciprusi Köztársaság szuverenitásának, függetlenség gének, területi sérthetetlensé- gének és el nem kötelezettségének teljes tiszteletben tartásával. Csehszlovákia és Románia állást foglal a közel-keleti válság politikai megoldása mellett, a tartós és igazságos béke megteremtéséért e körzetben az izraeli csapatoknak az 19B7~es háborúban megszállt arab területekről való kivonásával, a palesztin nép problémáinak megoldásával, törvényes jogai és az önálló nemzeti állam létesítésére való joga elismerésével összhangban, e terület valamennyi állama függetlenségének és szuverenitásának szavatolásával. A felek hangsúlyozták, hogy e téren nagy jelentőségű a genfi értekezlet munkájának mielőbbi felújítása valamennyi érdekelt fél, beleértve a Palesztin Felszabadítási Szervezet részvételével. A Csehszlovák Szocialista Közlávcaság és a Román Szó cialista Köztársaság megerősíti szolidaritását az imperialista, a kolonialista és újgyarmatosító politika ellen, a nemzeti felszabadulásért és valamenuyi nem- /.et függetlenségének megszilárdításáért folyó általános harccal. A két tél melegen üdvözölte a vietnami, a kambodzsai és o laoszi nép történelmi győzelmét az imperialista agresszió és a belső reakció felett. Megerősítik, hogy teljes mértékben támogatják és szolidárisak ezen országok erőfeszítéseivel, amelyek sokoldalú gazdasági és társadalmi fejlődésüket célozzák ezen országok népeinek, valamint az ázsiai és a világbéke, a nemzeti függetlenség és haladás érdekeivel összhangban. A két állam támogatja a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság konstruktív javaslatait az ország békés és demokratikus, külső beavatkozástól mentes és a koreai nép jogos vágyainak megfelelő egyesítésére. Támogatásukat és szolidaritásukat fejezik ki Zimbabwe, Namíbia és Dél-Afrika népeinek harcával is, amelyet a függetlenség elnyeréséért, a fajgyűlölő politika és a faji megkülönböztetés megszüntetéséért, saját sorsuk meghatározásának jogáért és független gazdasági és társadalmi fejlődésük biztosításáért vívnak. A felek folytatják valameny- nyi ország békéje és haladása biztosítására irányuló erőfeszítéseiket, támogatják a fejlődő országoknak az egyenlőtlen gazdasági kapcsolatokból eredő, az imperialista és újgyarmato- sító politika által kialakított és támogatott kapcsolatokból származó elmaradottságának gyors kiküszöbölésére és gazdaságuk fellendítésére irányuló erőfeszítéseket. Támogatják az új nemzetközi gazdasági rend kialakítását, amely biztosítaná a népek szuverenitását természeti kincseik felett, azt a jogukat, hogy maguk döntsenek sorsukról és társadalmi gazdaságuk fejlődéséről, amely lehetővé tenné, hogy valamennyi ország egyenjogúan rendelkezzék a tudomány és a technika eredményeivel és biztosítaná valamennyi ország gazdasági és társadalmi haladását, a nemzetközi együttműködés további fejlődését a szuverenitás, az egyenjogúság és e kölcsönös előnyösség elvei alapján. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Román Szocialista Köztársaság állást foglal az ENSZ szerepének megerősítése és hatékonyságának növelése mellett az alapokmányban kitűzött elvekkel és célokkal összhangban, a nemzetközi élet fő problémáinak megoldása során, valamennyi állam részvételével az egyenjogúság alapján, a béke és biztonság megszilárdítása, a népek együttműködésének fejlesztése érdekében, IV. Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Román Kommunista Párt megelégedéssel állapítja meg, hogy szüntelenül növekszik a néptömegek szerepe és fokozódik a forradalmi haladó és demokratikus erők harca, és hogy ezen általános társadalmi folyamat során a kommunista és munkáspártok a szervezői az összes haladó társadalmi erők harcának, a haladásért és a világbékéért, és küzdenek a széles néptömegek létérdekeiért. Mindkét párt hangsúlyozza Bukarest, 1977. június 24. GUSTAV HUSÁK Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, • Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke szilárd akaratát, hogy hozzájáruljon a kommunista és munkáspártok egységének állandó szilárdításához az internacionalista szolidaritás marxista—leninista elvei, az elvtársi együttműködés és a kölcsönös támogatás alapján, korlátlanul tiszteletben tartva az egyes pártok függetlenségét és egyenjogúságát, a pártok belügyeibe való be nem avatkozást és minden egyes párt jogát arra, hogy önállóan dolgozza ki politikáját és szabadon válassza ineg tevékenységének sajátos feltételei szerint a szocialista átalakítások útját. Tudatában vannak annak, hogy feltétlenül fejleszteni és mélyíteni kell a konstruktív véleménycserét a bizalom és a kölcsönös tisztelet alapján, minden egyes párt és az egész mozgalom befolyásának megszilárdítása és növelése érdekében. Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Román Kommunista Párt ezzel összefüggésben kiemeli az európai kommunista és munkáspártok berlini konferenciájának messzemenő jelentőségét a kommunisták és az összes haladé erők erőfeszítéseinek egyesítése szempontjából és a békéért, a biztonságért, az együttműködésért és a társadalmi haladásért vívott harcban. Ez a konferencia újból hangsúlyozta azt a fontos szerepet, amelyet a kommunisták töltenek be a dolgozók alapvető érdekeinek megvalósításáért és megvédelmezéséért vívott harcban. A két fél következetesen elősegíti a berlini konferencia dokumentumában foglalt alapelvek és célok megvalósítását, amelyek megfelelnek Európa és a világ valamennyi népe érdekeinek. Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Román Kommunista Párt egyhangúlag kifejezi azt a meggyőződését, hogy most jobban, mint valaha, szükséges egyesíteni minden haladó erőt a békéért, a biztonságért, az együttmüküdésért és a társadalmi haladásért folyó harcban. Ezért síkra szállnak a világ valamennyi munkás-, demokratikus és antiimperialista erői nemzetközi szolidaritásának és együttműködésének megszilárdításáért és újból hangsúlyozzák, hogy készek hozzájárulni e harcban a szocialista és szociáldemokrata pártokkal, valamennyi forradalmi, haladó és békeszerető erővel való egyenjogú együttműködéshez. * * * Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Román Kommunista Párt, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Román Szocialista Köztársaság kifejezi szilárd meggyőződését, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság párt- és állami küldöttségének a Román Szocialista Köztársaságban tett hivatalos baráti látogatása, valamint ebből az alkalomból Gustáv Husák elvtárs, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke és Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke között lefolyt tárgyalások, és e nyilatkozat elfogadása újabb jelentős hozzájárulást jelent a két párt és állam barátsága további szilárdításához és testvéri együttműködésének fejlesztéséhez, s megfelel a két ország népei érdekeinek, elősegíti a szocialista államok, a haladó erők egységének, a szocializmusnak és a világbékének a megszilárdítását. NICOLAE CEAUSESCU, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke Nincs semmi igazán felfedező erejű újdonság A hostess című film történetében. Mint mondani szokás, nem akarja „megváltani a világot“, tehát nem óhajt hatalmas igazságokat hirdetni, önmagán túlmutató érvényű következtetéseket sugallni a nézőnek. Egyszerűen egy történetet beszél el, mindennapi történetet, olyat, amelynek száz és ezer hasonmása akadhat, fis éppen ebből a bevallott, nyíltan vállalt mindennaptságból, ettől a póztalan, nagyképűségtől mentes realizmustól lesz a film végül is sikeres, anélkül, hogy pusztán szórakoztatni akarna, szórakoztató, s anélkül, hogy általános szentenciák kimondására törekedne, mégis bizonyos általános érvénnyel szól a mai mindennapokról. Hőse, a fiatal idegenvezető (egy független és emancipált nő) alakjában nem érződik a „pozitív hős“ megteremtésének mesterkélt vagy erőszakolt szándéka. Sorsában a mai élet törvényszerűségei nyilvánulnak meg. lette szereti szakmáját, napról napra újra meg újra éli az idegenvezetés vonzását. Nem szereti a könnyű kalandot, igazi, mély érzésekre vágyik, teljes életet akar élni. Ésszerűen gondolkodik, tudja, hogy a boldogság nem mindig felhőtlen, ám naponta küzd az önző, a túlságosan egyoldalú szerelem ellen. Színes, könnyed, de elgonÁrvaságra jutott gyermekekről szól William A. Graham rendező filmje. Négy fiatalkorúról, akik szüleik halála után nem akarnak egymástól megválni és gyermekotthonba kerülni. Ezért szinte hihetetlen akaraterővel felveszik a küzdelmet az élettel, kemény harcot folytatnak a puszta létért, a megélhetésért. Az erősen érzelmi töltetű filmben a rendezőnek sikerült szépen kidomborítani a testdolkoztató film A hostess. Nincs benne se dráma, se tragédia, se realista igénnyel ele* mezhető szigorúan szerkesztett cselekmény. Idillikus színekben csillognak az életképek, ezek azonban fontos mondanivalót közvetítenek. A film egyszerűen, világosan szól a fiatalokhoz, a fiatalok nyelvén, üde hangvételben. Olyan, látszólag egyszerű kérdésekről beszél, mint a fiatalok érzelmi élete, az emberek közötti kapcsolatok, mindezt azonban rohanó korunk, a mai életforma feltételei közé helyezi; a hajsza, a gépies egyhangúság, a gyors ütem, a közöny, az önzés látszólag már-már elnyeli, felőrll az embert kapcsolatokat. Az elmondottakból talán kiderül, hogy a film nem remekmű, a lényeg azonban az, hogy ilyen színes, szórakoztató fii* met ennyi életismerettel már régen nem láttunk. Jó értelem* ben vett közönségfilm A hős* tess, egy lépčs azok felé, aki* kért létezik a filmművészet. Akik magukat szeretnék viszontlátni a vászonra vetített történetben, vagyis tükörbe akarnak nézni. A szereplők közül feltétlenül meg kell említenünk Annekath* rin Bürgert, aki megértette és kiegészítette a forgatókönyvíró és rendező elképzelését. Rolf Röner jó érzékkel teremti meg a hiteles jelenidejűség képi vv* lágát; a film többi figurája iS a mai élet valódi ismeretéről tanúskodik. véri összetartást és összetör* tozást. Minden igyekezete és mértéktartása ellenére azonban nem tudta elkerülni az érzel* gősséget; jóllehet nem törekedett olcsó hatásvadászatra, némi engedményeket téve viszont meglágyította a nézők szívét, s könnyekkel próbálta hatáso* sabbá tenni alkotását. Ezáltal az egyébként Is kevésbé valós történet igénytelen lett.-—Ü/77Í-® Az amerikai Jilm egyik jelenete A hostess című film egyik jelenete, jobbra Annekathrin Bürger AHOL A LILIOMOK NYÍLNAK (amerikai) ÚJ SZÓ 1977. VI 28. \ 4
