Új Szó, 1977. június (30. évfolyam, 149-178. szám)

1977-06-24 / 172. szám, péntek

fl LAKOSSÁG SZOLGÁLATÁBAN Újítani, átszervezni, változtatni Ankét a lakossági szolgáltatásokról A helyi nemzeti bizottságok küldetésének és feladatainak igen lényeges részévé vált az utóbbi időben a lakossági szolgáltatások fejlesztése. Sok időt és energiát leköt a funk­cionáriusok munkaidejéből még olyan helyeken is, ahol látszólag minden rendben van. Hogy miért? Főként azért, mert olyan területe ez a közösségi munkának, ahol mindig van mit újítani, korszerűsíteni, vagy éppen gyökerestől átszervezni. Kezembe került egy kimuta­tás arról, hogy a galántai já­rás egyes községeiben mennyi és milyen szolgáltatás áll a lakosság rendelkezésére. Far- kasd (Vlčany) neve után hosz- szú felsorolás következett: fe- hérneműgyűjtő, gyorstisztító, borbély- és fodrászműhely, köl­csönző, kárpitos, képkeretező, fényképész, asztalos és még hétféle szolgáltatás. Ékes bizo­nyítéka ez annak, mekkora fi­gyelmet szentelnek Farkasdon a szolgáltatások fejlesztésének, annak ellenére, hogy egy-egy új ágazat bevezetése- sok gon: dot okoz, különösen a helyi­séghiány miatt. Eddig túlnyo­mórészt kihasználatlan épüle­teket alakították át erre a cél­ra, ezek pedig lassan kidőlnek a sorból, állapotuk szemmel láthatóan előrejelzi a nemzeti bizottság tennivalóit az elkö­vetkező időszakra. Egy faluszéli régi családi házban van például a képkere­tező és a kárpitosműhely. Pál Dezső és felesége a végzős diá­kok tablójának keretezésén dolgozott éppen, amikor belép­tünk. A műhely falait elborító képek, oklevelek, családi fény­képek már az elvégzett mun­kájukat dokumentálják. Ketten együtt bőven bírnak a munkával, arra is marad ide­jük, hogy a képkeretezésen kívül üvegezést is vállaljanak, nagyrészt szocialista szerveze­tek részére. A környék csak­nem valamennyi középületét ők üvegezik. Amikor észreveszik, hogy kö­rülnézünk a műhelyben, amely­nek faláról több helyen mállik a vakolat, szinte mentegetőzve mondják: csak átmenetileg va­gyunk itt. A kárpitosok azonban kicsit türelmetlenebbek a munkakö­rülményeik miatt, mert őket egész napra a .műhelyhez köti a munkájuk és az anyag, amellyel dolgoznak, kevésbé tű­ri a rossz viszonyokat. Fote­lokat, heverőket javítanak, és a Jednota részére kárpitozott bútort késsenek. — Sok értékes nyersanyagot tárolunk itt — mondja Ján Holbik kárpitos mester —, s bizony sokszor aggódom, hogy tönkremegy ebben a fülledt helyiségben, mielőtt felhasz­náljuk. — Én a magam részéről min­dent megtettem, hogy megfe­lelőbbé tegyem a műhelyt — szól közbe a mester felesége, aki egyben munkatársa is fér­jének. Nézzenek bátran kö­rül ... Azt azonban még rosszindu­lattal sem lehelne állítani, hogy hanyagság az oka, hogy ezek a jól jövedelmező szolgáltató üzemek ilyen mostoha körül­mények között végzik munká­jukat. Csakhogy eddig a két műhely jövedelmét más szolgál­tatások létesítésére fordították. Többek között egy gyorstisztí­tót létesítettek, amivel kevés falu dicsekedhet. — 2-órás, 24 órás, 5-napos és 18 napos határidővel válla­lunk tisztítást — mondja Mol­nár Irma, a tisztító alkalma­zottja. A ruha átvételében, tisztításában, vasalásában Oláh Ilonával váltják egymást. Mind­ketten szakemberek. Minden művelethez egyfor­mán értenek és bizonyára jól, mert munkájukra nincs panasz, de ezt már a nálunk illetéke­sebb mondja el — Jancsó Ju­dit, a Nőszövetség helyi szer­vezetének elnöke. — A szervezet gyűlésein gyakran szóba kerülnek a szol­gáltatások, és az asszonyok őszintén megmondják, ha vala­mi nem tetszik nekik. A vegy­tisztító munkáját eddig min­dig csak dicsérték, legfeljebb annyi a megjegyzésük, hogy drága a gyorstisztítás. Sokkal drágább, mint a mosoda, amely­nek szintén sok híve van a faluban. Bár itt csak begyűjtik a mosnivalót és elszállítják Galántára. A galántai mosoda az idén kifogástalan munkájáért el­nyerte az SZSZK Belügyminisz­tériumának vándorzászlaját. Elégedettek az asszonyok a fodrásznők ügyességével is. Varga Piroska és Horváth Vio­la szintén a Galántai Szolgál­tató Vállalat alkalmazottai; keddtől szombatig héttől ti­zenkilenc óráig a farkasdi asszonyok szolgálatában áll­nak, és bőven van munkájuk. Bár csak ennyire elégedettek lehetnének az áruellátással is. Igaz ugyan, hogy ez nem tar­tozik szorosan a témához, de meg kell említenünk, hiszen a farkasdi asszonyok gyakran és Segítség a dolgozó nőknek Komáromban (Komárno) a szolgáltatások hálózatában fontos helyet foglal el a szol­gáltató vállalat mosoda- és tisztító részlege, melynek 40- tagú munkakollektívája Kolári- ková Bohuslava és Rassaiová Júlia mesternők vezetésével ki­váló eredményeket ér el a szo­cialista munkaversenyben. An­nak ellenére, hogy nem a leg­korszerűbb körülmények közölt dolgoznak, kiváló minőségű munkát végeznek. A szállítási határidőt is lerövidítették a mosodában 21-ről 19, a tisztí­tóban 14-ről 13 napra. Oj szol­gáltatásokat is bevezettek: szőnyegek tisztítását és javí­tását, s ezzel lényegesen köny- nyítik a háziasszonyok mun­káját. A vállalat többi részlege, a fodrászat, a kozmetika és a pedikűrszolgálat is jelentős forgalmat bonyolít le. A szol­gáltatások iránt nagy az ér­deklődés, ezt az is mutatja, hogy 1976-ban az üzem a la­kosságtól eredő bevétel tervét 104,6 százalékra tejesítette. HOLCZER LÁSZLÓ nem kis keserűséggel emleget­ték, hogy akadozik az élelmi­szerüzletek tejjel és kenyérrel valő ellátása és elégedetlenek a készruhaüzlet, a drogéria és a papírüzlet áruválasztékával is. Pavol Me dovar sky tói, a hnb elnökétől később megtudtuk, hogy a vezetőség ismeri eze­ket a hiányosságokat, nem ül­nek ölbe tett kézzel, mert az ő érdekük is, hogy mielőbb ki­küszöböljék őket. Egyelőre az a feladat, hogy megállapítsák, az áru megrendelésében van-e a hiba, vagy a szállításban. Eszerint tárgyalnak majd az üzletvezetőkkel és a boltok „gazdájával“, a Jednotával. Ami pedig a szolgáltatáso­kat illeti, arra is biztató ígé­ret hangzott el a hnb elnök szájából: — Egyelőre még nem áll módunkban a szolgáltatások részére egy központi épületet létesíteni, bár mennyiségük és minőségük is indokolttá tenné már az építkezést. Csak pót­megoldáshoz folyamodhatunk, de ezt a pótmegoldást igyek­szünk a lehetőségekhez mérten tökéletesíteni. A legsürgetőbb feladatunk a képkeretezők, a kárpitosok és az asztalosok munkafeltételeinek megjavítá­sa. A helybeli efsz is felaján­lotta segítségét olyan módon, hogy rendelkezésünkre bocsá­tanak egy épületet a három kérdéses műhely számára. Ezzel — mintegy varázskör­ben — vissza is érkeztünk oda, ahonnan elindultunk, a beveze­tőben elmondottakhoz: a szol­gáltatások fejlesztése olyan te­rülete a közösségi munkának, amelynek szinte sosem lehet letenni a terhet, mert mindig van mit változtatni, újítani, át­szervezni rajta, hogy életün­ket és hétköznapjainkat szebbé, kényelmesebbé tegye. KOVÁCS ELVIRA Kommentáljuk Udvariasan, előzékenyen Életszínvonalunk állandó emelkedésével, a motorizmus fejlődésével, a közlekedés tökéletesedésével párhuzamosan hazánk bel- és külföldi turistaforgalma is fokozódik. Az évről évre növekvő idegenforgalmat ma már milliós szá­mokban mérhetjük: 1976-ban 17,3 millió külföldi turista látogatott Csehszlovákiába (94,7 százalékuk a baráti szocia­lista országokból). Ha ezt a számadatot összevetjük aj elő­ző évivel, megállapíthatjuk, bogy hazánk látogatottsága csupán egy év alatt több mint negyedével növekedett. Hazánkból tavaly 7,9 millióan utaztak külföldre, turis­táink 96 százaléka a szocialista államokba. Azonban a ha­zai tájak megismerésére is évről évre többen kerekednek fel. A turizmus jó lehetőség a különböző országok állampol­gárai közti kapcsolatok elmélyítésére. Az idegenforgalom lehetőségeit kihasználva a népek közelebb kerülhetnek egymáshoz, jobban megismerhetik egymást. S az idegen- forgalom természetesen kedvező alkalom arra, hogy a természeti szépségeken, történelmi nevezetességeken, a lát­nivalókon kívül megismertessük a hazánkba látogató kül­földiekkel eredményeinket, szocialista társadalmunk vív­mányait is. A vendégvárás a házigazdáknak mindig gondot okoz, s megfelelő előkészületeket is igényel. így van ez az „ide­genforgalmi háztartás“ cselében is. Idegenforgalmi és kereskedelmi szerveink és szerveze­teink a tavalyi év tapasztalataiból kiindulva idén ideje­korán megkezdték a nyári turistaidényre való felkészülést. 1976 végén Szlovákiában 39 ezer szálláshely állt az egyé­ni utazók rendelkezésére, a vendéglátóipar és közétkezteté­si egységekben pedig 400 ezer volt a vendéglátóhelyek száma. Az idén újabb szállodákat adtak át turistaforgalm: célokra például Csorbatón (Štrbské Ptaso), Sverr.nvon stb. Autócainpingjaink (Szlovákiában 59 üzemel) befogadóké­pessége is bővült. Az idei nyári szezon kezdetéig 56 új veiidéglátóipari egység átadását tervezték a főbb turista­forgalmi központokban, 4380-nal gyarapítva ezzel a vendég­látóhelyek számát. A kereslet azonban e téren az előző évekhez hasonlóan idén is jóval nagyobb lesz. fiz anyagi-műszaki alap hiányosságait a turistáknak nyúj­tott szolgáltatások tökéletesítésével, színvonalának emelé­sével ellensúlyozhatjuk. A szolgáltatások színvonala ugyan­is a fejlettség, a kulturáltság egyik fokmérője. Az illetékes szerveknek mindenekelőtt a Jiyári idény előkészítésére irá­nyuló intézkedések gyakorlati megvalósítására kell töreked­niük. Ezek közül legfontosabb a turistaközpnntok folyama­tos. zökkenőmentes és időbeni áruellátása, a higiéniai elő­írások megtartása, a turisták, üdülők kényelmét szolgáló higiéniai létesítmények és a környékit rendhentartása. S a jó házigazdák számára elengedhetetlen szabályról s**m fe­ledkezhetünk meg: mindenütt udvariasan, előzékenyen vár­juk a hazai és külföldi vendégeket. FLÖRIÁNNÉ M. MARTA ORVOSI TANÁCSADÓ A gombamérgezés veszélye Harmincnyolc vagon különféle előregyártott épületelem hagyja el naponta Sučanyban a Prefa házgyár kapuit. A Priemstav típu­sú épületvázak különféle kombinációban bölcsődék, óvodák, alap­iskolák, üzletek, mosodák építéséhez egyaránt használhatók. Fel­vételünkön: Milan Ličko és Ľudovít Volna a csőszerelvényeket szerelik. (Felvétel: V. Gabčo — CSTK) Nem múlik el olyan gomba­szezon, hogy ne hallanánk ne­héz gombamérgezésekről, me­lyek nem egy esetben halállal végződnek. A gombaszedés di­vat lett, mert az erdő — főleg a városi ember számára — nyugalmat, kikapcsolódást, a testi és lelki erő felújítását je­lenti. Az erdei séta tehát egész­séges, a gomba szedése is hasz­nos, de csak akkor, ha a gom búkat jól ismerjük. A szedeti gombának csak az örülhet iga­zán, aki biztos benne, hogy íz­letes csemegét visz az asztal­ra, nem pedig mérget. A gombák felosztása ohető és mérges csoportra nagyon régi eredetű, több mint 3000 éve is meretes. Régebben a gombát több nemzet gyógyszerként használta. A nehezen emészthe­tő ételek közé tartozik, ezért elsősorban ízesítőnek használ­juk. A gyomor-, bél vagy ve sebetegek számára fogyasztása nem ajánlatos. Magas az ás­vány-, a vitamin- és a fehérje- tartalma. Ez utóbbi képezi a legértékesebb alapanyagát, amely azonban nehezen emészt­hető. Ezért nagyon fontos, hogy a gombás ételeket jól és gondosan készítsük el. Gyakran találkozunk olyan esettel, amikor az eredetileg ehető gomba helytelen eljárá­sok következtében mérgezést idéz elő. Ha a gomba bomlás­nak indul, ez azt jelenti, hogy az előbb említett fehérjék gyor­san alkotóelemeikre esnek szét, mérgező anyagok keletkeznek, és az egyébként ehető gombát hasznavehetetlenné és veszé­lyessé teszik. Ezért sose szed­jünk öreg, rothadásnak indult, átázott gombát, és sose tárol­juk műanyagzacskókba légmen­tesen elzárva. Mit kell tudnunk, mielőtt el­indulunk gombát szedni? Első­sorban azt, hogy a természet­ben számtalan tényező befolyá­solja a színek változásait, és ezért ne Igyekezzünk az isme­retlen gombákat atlaszunk sze­rint meghatározni és önállóan eldönteni, hogy ehető-e vagy sem. Mindenki, aki gombái akar szedni, először gondosan ismerje meg az összes mérpes gombát. Ezek ismerete sokkal lényegesebb, alacsony számuk miatt egyszerűbb és könnyen el­sajátítható, mintsem ismerni az összes ehető gombát. A legtöbb mérgezést az okozza, hogy ösz- szetéveszli k az ehe lő gombát a mérgessel, mivel hasonlíta­nak egymásra. Sokan régi hie­delmek alapján próbálják meg­állapítani, hogy a gomba mér­ges vagy ehető. C-alhatatlan jelnek tartják az ezüst megfe- ketedését, a só megsárgulását vagy a mérges gomba csípős voltát. Ide tartozik még az a nézet is, hogy a mérges gom­ba metszete megkékül. A Jel­soroltakból egy sem mérvadó, mivel több olyan mérges gombánk van, amelynek nincs szaga és íze, viszont nagyon sok jó és ízletes gomba metszete megké­kül. A gombamérgezést bizonyos anyagoknak — toxinoknak — a szervezetbe való felszívódása idézi elő. Ezek vagy természe­tes alkotóelemei bizonyos faj­táknak, vagy pedig, ahogy már említettük, másodlagosan kelet­keznek bennük. Ezért 2-fajta mérgezést ismerünk. A valódi — elsődleges — mérgezést azon gombafajok okozzák, me­lyek a mérgező anyagot mint alkotóelemeiket tartalmazzák, és nem valódi — másodlagos — mérgezést, mikor a mérgező anyagok az ehető* gombában helytelen tárolással vagy egyéb helytelen eljárással keletkez­nek. A gomba mérgező hatása elsősorban helyi jellegű, az emész lő csatornát érinti. A fel­szívódás után azonban az egész szervezetre kiterjed. A helyi mérgező hatás hányással, hány­ingerrel és hasmenéssel jelent­kezik. Ha a mérgező anyagok a vérkeringésbe jutnak, izza- dást, nyálzást, szomjúságérzést, vérnyomásváltozást, görcsöket stb. váltanak ki. A méreg ve­gyi összetétele gombafajtán­ként változó, ezért a megnyil­vánulásuk is eltérő. A legmérgesebb gombák egy1- ke a légyölő galóca, melyet jninden gombásznak ismernie kellene. Látszatra szép, kalap ja zöldes, zöldessárga, oliva- zöld vagy citromsárga. Felüle­te sima, fehér pöttyök nélkül. Alja fehér, lemezei szélesek és sűrűk, a szár közelében gömbö­lyűdnek. Szára vékony, fehér vagy szürkés, fiatal gcmbánál lelt, később vattára emlékezte­tő vagy odvas. Majdnem min­den erdőben található, főleg eső után nyáron és ősszel. A légy­ölő galóca háromfajta mérget tartalmaz, és mind a három másként hat. Az egyik fajta a vörösvérsejtek szétesését idézi elő, és így gátolja az oxigén átvitelét, mérgező hatással van a máj szövetére, és a májsej­tek bomlását vonja maga után, gyakran olyan mértékben, hogy az egész máj kásaszerű anyag­gá változik. A gomba veszélyes­ségét az is fokozza, hogy a mérgezési jelek csak aránylag későn jelentkeznek, mikor már a mérgek teljes mértékben fel­szívódtak a szervezetbe. Az ál­lapot ideiglenes javulása után a sárgasághoz hasonló kórkép alakul ki, majd vérzés áll be a belekben, és a beteg gyorsan gyengül. A szív rendszertelenül működik, a végtagok hülnek, a beteg eszméleten kívül van, és beáll a halál. A mérgezett egyén kezelése nagyon nehéz. Az elsősegély* nyújtásban nagyon fontos — ha még lehet — a mérgező étel eltávolítása a gyomorból, még mielőtt a toxinok felszívódná* nak. Ha ez már lehetetlen, ak­kor sok folyadékot, főleg tejet, feketekávét, vízben oldott mé­zet adunk a betegnek, hogy így a mérget hígítsuk. Alkohol fo­gyasztása tilos, mivel gyorsítja a méreg felszívódását és a vér­keringésbe való jutását. Az elsősegélynyújtás után természetesen azonnal orvoshoz fordulunk. Az elmondottakból leszűrhetjük a tanulságot: Vi­gyázat, csak olyan gombát szedjünk, amelyet ismerünkI Dr. KVASZ ÉVA

Next

/
Oldalképek
Tartalom