Új Szó, 1977. június (30. évfolyam, 149-178. szám)

1977-06-24 / 172. szám, péntek

A párt XV. kongresszusa határozatainak megvalósítá­sa az oktatásügyben, iskola- rendszerünk továbbfejleszté­sének tervezete, valamint a közelgő tanév és a főiskolai — egyetemi felvételi vizsgák élénken foglalkoztatják köz­véleményünket. Ezért kérés­sel fordultunk Jurái Buša professzorhoz, az SZSZK ok­tatási miniszteréhez, hogy válaszoljon néhány időszerű kérdésre. • Néhány nap múlva véget ér a tanév. Röviden, hogyan foglalná össze az elért ered ményékét, különösen pedig az oktatási rendszer továbbfejlesz­tését célzó új tervezet foko­zatos bevezetése során elért eredményeket? — Az 1976/77-es tanévben jó eredményeket értünk el, nőtt az iskolák eszmei-nevelő mun­kájának hatékonysága. Az új tervezet bevezetését tekintve is jelentősnek mondható a most befejeződött iskolai év, mert nagy lépést tettünk a tanter­vek. a tankönyvek és a mód­szertani kiadványok előkészíté­sében. A szakemberek számos olyan pedagógiai módszert dol­goztak ki, melyek hosszabb táv­ra kedvezően befolyásolják az oktató-nevelő munka, illetve is­kolarendszerünk fejlesztését. A tanév különösen jelentős volt az alapiskolákban, hiszen az első osztályokban ország szerte új koncepció szerint ta nítottak. Már most megállapít­hatjuk, hogy ez az első lépés sikeres volt. Már befejeződtek az alapiskola második osztályá­ban bevezetésre kerülő új ter­vezet előkészületei is. Rendkívüli erőfeszítéseket tet­tünk az iparitanuló-iskolákban folyó oktatás módosítására. Az új oktatási tervezetnek megfe­lelően a bevezetett intézkedé­sek az ipari tanulók oktatásá­nak javítását, a képzés színvo­nalának emelését célozzák, hogy a s-akmunkásfiataloknak egyre nagyobb hányada távlati­lag teljes középiskolai végzett­séget szerezhessen. Egyre több ipari tanuló számára tesszük le­hetővé, hogy érettségi vizsgát tegyen. Az SZSZK kormánya ez év februárjában jóváhagyta az új szakmai rendszert, s ezt fo­kozatosan már szeptembertől bevezetjük. Amikor a bevezetőben emlí­tettem. hogy emelkedett az is­kolák eszmei-nevelő munkájá­nak hatékonysága, ezt a gimná­ziumokra és szakközépiskolák­ra is teljes mértékben értettem. Ez abban is megmutatkozik, hogy a korábbi évekhez képest a gimnáziumokból többen je­lentkeztek műszaki főiskolákra, és szüntelenül javulnak az ok­tatási eredmények — ezt le­mérhettük az idei sikeres érett­ségi vizsgákon is —, a peda­gógusok egyre jobban tökélete­sítik munkamódszereiket s ar­ra törekszenek, hogy javítsák fiataljaink szocialista nevelését. Az idén hagyták el a gimná ziumokat azok az első végzős növendékek, akik tanulmányaik során a fakultatív tantárgyak révén bizonyos szakmai felké­szültséget is szerezhettek. A fa­kultatív tantárgyak bevezetésé­nek köszönhető, hogy a gimna­zisták egyre jobban érdeklőd­nek a műszaki főiskolák i^ánt, s az iskolák közelebb kerültek az élethez. Másrészt ezáltal le­hetővé vált. hogy azol: a nö­vendékek, akik nem folytatják tanulmányaikat felsőoktatási intézményben, szakképzett erő ként érvényesülhessenek társa dalmi életünkben. Az egyetemi felvételik elöli Beszélgetés Juraj Busával, az SZSZK oktatási miniszterével Az alapiskola tartalmi átépí­tésével és az új tervezettel összhangban az 1977/78-as tan­évben megkezdjük a pedagógu­sok felkészítését az új követel­ményeknek megfelelően az 5— 12 osztályok számára. Egészében elmondhatjuk, hogy a felsőoktatási intézmé­nyekben is javult az eszmei ne­velőmunka, kedvező credménye- •ket értünk el a tudományos kutatómunka terén. Olyan in­tézkedéseket vezettünk be, me­lyek e munka intenzitásának növelésére irányulnak, arra tö­rekszünk, hogy elmélyüljön a Szlovák Tudományos Akadémia és az egyes felsőoktatási in­tézmények közti együttműkö­dés. Az elért eredmények fel­jogosítanak bennünket arra, hogy derűlátóan lépjünk az ok­tatási rendszer tartalmi módo­sításának második évébe. • Küszöbön vannak a főisko­lai és egyetemi felvételi vizs­gák. Közvéleményünk már tu­domást szerzett arról, hogy a felvételikre két időpontban, jú­nius véqén és augusztus végén kerül sor. Kérjük, mondjon va­lami közelebbit ezekről az in­tézkedésekről, és tájékoztassa az olvasókat, mely karokon mi­kor kerül sor a felvételi vizs­gákra? — Ezt az intézkedést az tet­te szükségessé, hogy némely szak iránt már évek óta arány­lag csekély az érdeklődés, ho­lott népgazdasági szempontból jelentőségük elsőrendű. Más részt bizonyos humán irányza­tok iránt, például az orvosi, a bölcsészettudományi, a jogi stb. kar iránt viszonylag nagy az érdeklődés, holott a népgazda­ságnak nincs annyi ilyen szak­emberre szüksége. Mivel ezek­re a vonzó szakokra a túljelent­kezés miatt sokan nem vehetők fel annak ellenére, hogy meg­van minden feltételük és adott­ságuk a továbbtanuláshoz, sze­retnénk lehetővé tenni számuk ra. hogy képességeiket helye­sebben megítélve olyan szakra jelenkezhessenek. mely iránt elégtelen az érdeklődés. A megrohamozott szakra fel nem vett jó képességű pályázóknak küldött értesítésben azt java­soljuk, hogy olyan szakra je­lentkezzenek, melyeken a fel­vételi vizsgák a második sza­kaszban lesznek. Az érdeklődők döntésükről Öt napon belül ér­tesítik azt a kart, melyen fel­vételi vizsgát tettek, s értesí­tésükben megjelölik az újonnan választott kart. A kar dekaná- tusa a pályázók kérvényét az­tán az újonnan választott karra továbbítja. Fontos, hogy a fel nem vett érdeklődők Idejében éljenek ezzel a lehetőséggel, ne várjanak a fellebbezési bi­zottság döntésére, mert csak így van esélyük arra, hogy az új karon idejében nyilvántart­sák őket. A második szakaszban a fel­vételi vizsgák augusztus 22-én kezdődnek az alábbi karokon: a Bratislavai Szlovák Műszaki Fő­iskola Gépészeti Karán, a Zili- nai Közlekedéstudományi Főis­kola Gépészeti és Elektrotech­nikai Karán, a Košicei Műszaki Főijlcola és a Nyitrai Mezőgaz­dasági Főiskola összes karán, a Zvoleni Erdészeti és Fafel­dolgozó főiskola faipari karán, a bratislavai Komenský Egyete­men és a košicei P. J. Šafárik Rávetem Természettudományi Karának matematika, fizika, va­lamint a matematika-fizika sza­kán. Augusztus végén lesznek a felvételi vizsgák az összes pedagógiai karon, nem azért, mintha ezekre kevesen jelent­keznének, hanem mert megvál­toznak a szakosítások. A többi karon és szakon a felvételi vizsgák június 27-én kezdődnek. Hogy nagyobb legyen az érdek­lődés az említett szakok iránt, csökkentettük a felvételi vizs­gákon szereplő tantárgyak szá­mát és módosítottuk a felvéte­lik kritériumait, másrészt a vonzóbb karokon szigorítottuk a kritériumokat és emeltük a tantárgyak számát. • Az elmondottakkal kap­csolatban felvetődik a kérdés: azoknak a pályázóknak, akik a felvételi vizsgák első szakaszá­ban nem feleltek meg, lesz-e lehetőségük arra, hogy felvéte­lüket kérjék olyan szakra, me­lyen a felvételi vizsgák au­gusztusban lesznek? — Abban az esetben, ha a pályázók másodízben is olyan szakra jelentkeznek, melyeken a felvételi vizsga tantárgyai azonosak a korábban tett felvé­teli vizsga tantárgyaival — tel­jesen értelmetlen, hogy újabb felvételt kérjenek augusztusra. Ha viszont a vizsgák tantár­gyai különbözőek, a diák kér­heti felvételét az augusztusi terminusra. Azoknak, akik még ezután sem kerülnek be a felsőoktatási in­tézménybe, széles körű lehető­ségeik vannak, hogy érvénye­süljenek a társadalmi és gaz­dasági éleiben, s ha továbbra is érdeklődnek valamely főis­kola vagy egyetem iránt, ké­sőbb is pályázhatnak, vagy pe­dig levelező tagozaton foly­tathatják tanulmányaikat. A rendelkezések értelmében a fő­iskolai felvételik során a mun­kahelyről jelentkezők előnyben részesülnek. • Az idei felvételi vizsgák során több intézkedést vezet­nek be, melyek célja, hogy a lehető legnagyobb tárgyilagos­ságra törekedjünk, kizárjuk a szubjektív mozzanatokat erő­sítve ezzel azt az elvet, hogy a pályázók tudása és magatar­tása a döntő. Megvilágíthatná ezt közelebbről? — Az SZSZK Oktatási Mi­nisztériumának rendelete a fő­iskolai és egyetemi felvételik­ről mostanáig egyértelműen hangsúlyozta, hogy a vizsgá­kon következetesen figyelembe kell venni a pályázóról készült komplex értékelést, s azokat kell felvenni, akiknek a leg­jobbak a továbbtanulási feltéte­leik. A rendelkezések megvaló­sítása különösen az attraktív karokon nem könnyű s némely esetben nem jártak el tárgyi­lagosan. Ezért a szövetségi kor­mány elnökségének 1977. már­cius 31-i határozata alapján számos intézkedést hagytunk jóvá. Ezek célja, hogy nagyobb objektivitást érjünk el a fel­vételik során. Bevezettük az írásbeli és tehetségvizsgák ano­nimitását nemcsak a kérdések, hanem az írásbeli munkák ér­tékelésének titokban tartását is. A szóbeli vizsgák során a pályázó kérdést húz. A vizs­gáztató és felvételiztető bizott­ság munkáját is javítjuk, s ar­ra törekszünk, hogy még job­ban megismerje a pályázó sze­mélyiségét, hogy következete­sen dönthessen felvételéről a vizsga eredményei, a középis­kolai bizonyítvány, valamint a tanuló egész magatartása alap­ján. Megerősítjük az ellenőrzést is a felvételi vizsgák idején. Továbbra is megköveteljük a demokratikus magatartást, melynek értelmében a felvett hallgatók szociális összetételé­nek meg kell felelnie társa­dalmunk összetételének; ezen kívül szem előtt kell tartani a nemzetiségi összetételt és az egyes vidékek szakemberszük­ségletét is. Egyetlen kapitalis­ta ország sem büszkélkedhet ilyen vívmányokkal. Az 1976— 77-es tanévben a felvett pályá­zók 65 százaléka munkás- és paraszt származású volt, míg 1937-ben ez az arány 16,8 szá­zalék volt. • Hogy mennyire fontos a pályázók tudása, azt az is ta­núsítja, hogy az idén lehetővé válik, hogy a kiváló, illetve na­gyon jó tanulmányi eredményt elért tanulók felvételt vizsga nélkül kerüljenek be a felső­oktatási intézménybe. Pontosan kikre vonatkozik ez az intéz­kedés? — Hangsúlyozni szeretném, hogy nem egészen új intézke­désről van szó. A korábbi évek ben is a dékánoknak lehetősé­gük volt, hogy megszabják a felvételi vizsgák feltételeit. Mivel ezt a lehetőséget kevés­bé használták ki a szövetségi kormány elnökségének említett határozata értelmében vala­mennyi főiskolára és egyetem­re kötelezően felvehetők azok a helyes magatartást tanúsító diákok, akik: középiskolai tanulmányaik során valamennyi tantárgyból egyest kaptak; legalább egy tantárgyból ke­rületi, országos vagy nemzet­közi matematikai, fizikai, ké­miai, biológiai, orosz nyelvi olimpián győztek, s a középis­kolai tanulmányaikat dicséretes előmenetellel fejezték be; azok a sportlók, akik közép­iskolai éveik alatt a nemzeti országos, vagy nemzetközi ver­senyeken első helyezést értek el, s középiskolai bizonyítvá­nyuk legalább dicséretes; elfogadott, találmányok, újí­tások szerzői s ha középisko­lai tanulmányaikat legalább di­cséretes osztályzattal fejezték be és olyan főiskolán kívánnak tanulni, amely megfelel kutatá­suk, újításuk tárgyának. Ezen kívül a műszaki főis­kolákra és a természettudomá­nyi szakokra felvételi vizsga nélkül felvehetők azok a nö­vendékek, akik a gimnáziumi érettségi vizs­gát kitüntetéssel tették le s matematikából és fizikából leg­alább kettest szereztek; 1—3. helyezést értek el a matematikai, fizikai, kémiai, biológiai, orosz nyelvi, nemze­ti országos, vagy nemzetközi olimpián, s a gimnáziumot legalább dicséretes előmenetel­lel végezték el; középiskolai tanulmányaik során jelentős eredményeket értek el a nemzeti, országos vagy nemzetközi sportverse­nyeken és a középiskolában legalább kettes előmenetelt szereztek. Az egyes karok dékánjai az említett feltételek figyelembe vételével felvételi vizsga nél­kül a diákokat abban az eset­ben vehetik fel, ha a pályázók külön írásbeli kérelmet nyúj­tanak be, s ha a felvételi vizs­gák nélkül felvettek száma nem nagyobb, mint arra a kar­ra felvehetők száma. Ellenkező esetben a pályázóknak felvé­teli vizsgát kell tenniük. JAROSLAV MEŠKO Évszázadok harcairól Román képzőművészeti és dokumentumkiállítás (Z. Mináčova felvétele) A Szlovák Szocialista Köz­társaság Kulturális Minisztériu­mának és a Román Szocialista Köztársaság főkonzulátusának közös rendezésében nyílt meg a Gorkij utcai tárlati helyi­ségben a román népnek a füg­getlenségért vívott küzdelmeit felidéző kiállítás. Körüljárom a termet, szemügyre veszem az elmúlt korok tanúit. Ügy ér­zem, mintha testes, képes tör­ténelemkönyvet olvastam volna végig. S most sorra-rendre ele­venednek meg előttem a ro­mán história legkiemelkedőbb eseményei. Az ókorban Trajánusz csá­szár hatalmát a Balkán-félszi­geten fekvő Dáciára is kiter­jesztette. Később a Moldovában fekvő híres voroneti kolostor és több 14. századi templom fakuló freskói adnak hírt a közben megalakult román vaj­daság történetéről. A Bécsi Ké­pes Krónika aprólékos minia- túrája a posadai csata hősei­nek állít emléket. A törökök elleni harcok dinamikus jele­netei, lovassági támadások, vé­res összecsapások, vezérek buz­dítására előretörő századok és siralmas menekülések, meg az István moldvai vajda vezetésé­vel vívott csaták ihlettték a 18. században élő festőket, akik közül a legnagyobb rea­lista piktor Nicolaj Grigorescu. Említésre méltó csata- és tör­téneti festők Stefan Luchian meg Teodor Aman. A gyarmati sorban élő román nép a 19. század végéig szenved a törö­kök féktelen harácsolása és ke­gyetlensége miatt. A társadalmi erjedés, a lá­zadó indulatok és egyre szer- vezettebbb megmozdulások mind hevesebben követelik az emberhez méltó életet. 1848- ban Avram lancu volt az er­délyi lázadás vezére. Egy kora­beli grafikus metszete rögzíti a 40 ezer főnyi tömeg felvo­nulását a Szabadság téren. A forradalomnak asszonyhőse is van: Ana Ipatescu, akinek lel­kesedéstől lángoló arcát Ciu- cirenko foglalja képbe. A for­radalom allegorikus megteste­sítője is asszony. A gazdag, színpompás nemzeti viseletbe öltözött tipikus szép figura festője Cornel Rosenthal. To­vábbra is forró, véres harci jelenetek tanúi vagyunk. Mind­addig, míg Bátor Mihail vajda győztes seregei élén bevonul Gyulafehérvárra. Egyesíti a há­rom tartományt. Ekkor 1877. május 21-ét írnak. Ekkor Vív­ta ki függetlenségét Románia: A plevnai győztes csata dön­tötte meg végérvényesen a tö­rök uralmat. Nicolai Grigorescu epikai bőséggel, melyet a lelkesedés tüze hevít át, számol be a nagy eseményről. 1907-ben a nyomorban élő földművesek lá­zadnak fel. Megmozdulásuknak pozitív eredménye volt. 1918- ban Románia önálló királyság lesz. 1944 augusztusa a román tör­ténelem legragyogóbb dátuma. A népi forradalom eltiporta a horogkereszt emberirtó hatal­mát. A tömegek fegyverrel, zászlóval kezükben, szemükben halált megvető bátorsággal kö­vetelik az élethez való jogu­kat, amit Gabriel Labin roman­tikus hévvel vesz ecsetjére. Da­rin témája a béketüntetés. 1921- ben alakul meg a Román Kom­munista Párt (ezt az eszményt Nicolae Groza képe ábrázolja). Az ország villamosítása, mező- gazdaságának gépesítése, a ne­hézipar fejlesztése azok a té­nyezők, melyek a Román Köz­társaságban a szocializmus si­keres építését eredményezik. Korabeli grafikusok rögzítik most az új élet örvendetes je­lenségeit. Márvány és bronz plasztikák szólnak a szabadságért harcoló hősök „ércnél maradandóbb“ emlékéről. A Végtelen oszlop az örök hála kifejezése, Cons­tantin Brancusinak, a legna­gyobb román szobrásznak alko­tása. A paraszti származású, a népművészetből ihletet merítő, sajátos, egyéni látású, a lé­nyegre egyszerűsítő, európai jelentőségű művész fenti alko­tása harminc méter magasság­ba emelkedő, egymás fölé he­lyezkedő aranyozott acél mér­tani elemekből áll Targu Jui terén. Hazánk és a Román Szocia­lista Köztársaság közötti kap­csolatokat, szívélyes barátsá­got elmélyítő, „fegyvert és vi­tézt megéneklő“ kiállítás bő­vebb bepillantást nyújt a ro­mán történelembe és művészet- történetbe. BARKÁNY jenöné 1977. VI. 24.

Next

/
Oldalképek
Tartalom