Új Szó, 1977. június (30. évfolyam, 149-178. szám)
1977-06-23 / 171. szám, csütörtök
á fejlődés harmadik szakaszáliau BULGARIA SZOCIALISTA MEZŐGAZDASÁGA A HALADÓ TAPASZTALATOK GAZDAG KÜTFORRÄSA 1977 VI. 23. Bulgária Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának épületében hosszasan elbeszélgettünk Dimttr Tenevszkí elvtárssal, a minisztérium műszaki fejlesztési osztályának titkárával, aki munkakörében a kísérleti termelési és szervezési rendszerek bevezetésével és értékelésével foglalkozik, s így a bolgár mezőgazdaság úttörő irányzatainak egyik legjobb ismerője. Tőle tudjuk meg, hogy gyakran látogatják mostanában Bulgáriát külföldi küldöttségek, ismerkednek a bolgár szocialista nagyüzemi mezőgazdaság szervezeti felépítésével, amely formáját tekintve egyedülálló a világon. Különösen a nem kapitalista utat választó fejlődő országok érdeklődnek tapasztalataik iránt, mert tény, hogy az agrár-ipari komplexumok jelenlegi rendszere optimális feltételeket nyújt a koncentrációhoz, a szakosításhoz, a gépesítésben rejlő lehetőségek kihasználásához, a termelés növeléséhez és a gazdaságosság fokozásához. Mindez a fejlődő országok élelmiszer- ellátásában mutatkozó problémák szempontjából' rendkívül fontos körülmény. Ha csehszlovákiai szemmel vizsgáljuk a bolgár mezőgazdaság szocialista fejlődését, elsősorban két dologra kell felfigyelnünk: egyrészt arra, hogy a mezőgazdaság szocialista fejlesztésében elért eredmé- ményekhez mindkét országban a kommunista párt előrelátó, céltudatos és következetes politikájának megvalósítása vezetett, másrészt pedig az, hogy bár globálisan nagyon sok a hasonlóság a bolgár és a csehszlovák mezőgazdaság fejlődésében, amely az utóbbi 3 évtizedben szinte párhuzamosan bontakozott ki, mégis tapasztalhatók formai különbségek, különösen a legújabb szakasz szervezeti felépítésében, amelyek a két ország gazdasági feltételeinek sajátosságaiból, földrajzi fekvéséből, történelmi helyzetéből, s a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban való részvétel feltételeiből következnek. Egy Ilyen lényeges különbség például az, hogy amíg nálunk a mezőgazdaság legközelebbi feladata a teljes önellátás elérése, a bolgár mezőgazdaság termelési feltételeiből kiindulva elsősorban a világpiacon való érvényesülést tartja szem előtt a zöldség- és a gyümölcstermelésre, valamint a szőlészetre épülő élelmiszer- ipari termékekből. Emellett természetesen az ország élelmiszer-ellátásának feladata sem szorul háttérbe. A világpiacon való érvényesüléshez gyors Ütemben meg kell teremteni a versenyképesség feltételeit, ami egyik indítéka a termelés koncentrálására és országos méreteket öltő szakosítására Irányuló szervezeti változásoknak. Mindezt szükségszerűen szem előtt kell tartani, ha párhuzamba állítjuk a két ország szocialista mezőgazdaságának Jelenlegi szerkezeti felépítését és fejlesztési irányzatait, de ugyanakkor az is fontos szempont, hogy a formai különbségek ellenére a szervezési és termelési tapasztalatok minden elképzelhető szakaszon kölcsönösen és rendkívül eredményesen hasznosíthatók. A történelmi háttér A felszabadulás előtti bolgár mezőgazdaságnak sajátos helyzete volt Európában, hiszen a feudalizmus Itt mindössze 100 évvel ezelőtt, az 1877—1878-as orosz—török háború következményeként szűnt meg, s az ország mezőgazdasági földterülete ekkor döntő többségében a kis- és középbirtokosok tulajdonába került. A további évtizedeket egyrészt a földterület fokozatos elaprózódása, másrészt a kapitalista differenciálódás jellemezte. A harmincas évek végén körülbelül egymillió mezőgazdasági üzem volt Bulgáriában, 13 millió parcellával, miközben egy parcella átlagos területe nem haladta meg a 0,4 hektárt. Ebben az Időszakban tipikus agrárállam volt Bulgária, amely Európa egyik legelmaradottabb mezőgazdaságát képviselte. A búza átlagos hektárhozama 12,5 mázsa, a takarmányalapot képező kukoricáé pedig 11,7 mázsa volt, s a tehenek évi fejési átlaga nem haladta meg a 450 litert, ami főleg a tehenek fokozódó mértékű igába fogásával magyarázható. Ugyanakkor a kizsákmányolás többszörös terhe nehezedett a bolgár földművelők vállára. A gyarapodó kulákgazdaságok árendába bocsátották az eladósodott parasztoktól felvásárolt földterüDimitr Tenevszkí, Bulgária Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma műszaki fejlesztési osztályának titkára (A szerző felvétele) leteket, a kereskedők rendkívül alacsony árakat fizettek a mezőgazdasági termékekért, az állam pedig súlyos adókkal terhelte a földművelőket. A bolgár mezőgazdaság kapitalista fejlődése oda vezetett, hogy 1938 ban a falusi munkaerő- források csak 52 százalékban voltak kihasználva, s a munka- nélküliek száma 1940-ben 1 millió 200 ezerre növekedett. A szövetkezeti gazdálkodós útján A kommunista párt felvilágosító munkája nyomán a szövetkezeti mozgalomnak már a kapitalista Bulgáriában Is mély gyökerei voltak, Igazi kibontakozására azonban csak az 1944. szeptember 9 én történt felszabadulás után kerülhetett sor. 1945 végén már 382 szövetkezet gazdálkodott az ország földterületének 3 százalékán. A mezőgazdaság szocialista átépítését a Bolgár Kommunista Párt V. kongresszusa tűzte célul 1948 decemberében. Ekkor már 1100-ra nőt a termelőszövetkezetek száma, amelyek a földművelők 11,2 százalékát képviselték, s az ország földterületének 6 százalékát művelték meg. Ezek a számok azt bizonyítják, hogy elsősorban a szegényparasztok tömörültek az első mezőgazdasági termelő- szövetkezetekbe. 1952 végére már 2793 közös gazdaság létesült, amelyek a parasztgazdaságok 52,3 százalékát és a megművelt földterület 60,5 százalékát egyesítették. A bolgár mezőgazdaság szocialista átépítése 1958-ban fejeződött be, amikor a hegyvidéki körzetekben is megalakultak a szövetkezetek. Megemlíthetjük, hogy Itt sem került sor a földterület államosítására. A kollektivizálás befejezésekor a 3290 termelőszövetkezet átlagos területe 1263,7 hektár volt. A fejlődés három szakasza A mezőgazdaság szocialista átépítését Bulgáriában három szakaszra osztják fel. Az első szakasz 1944-től 1958-ig tartott, melynek folyamán létrejöttek a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, a gép- és traktorállomások, valamint az állami gazdaságok. A második szakasz az 1959-től 1970-lg terjedő években a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek gazdasági megerősödését, a mezőgazdasági termelés koncentrálását eredményezte. A szomszédos szövetkezetek egyesülése következtében lényegesen csökkent a szövetkezetek száma. 1970- ben a bolgár mezőgazdaságot már csak 795 mezőgazdasági termelőszövetkezet és 148 állami gazdaság képviselte. A szövetkezetek átlagos területe ekkor 4120 hektár volt 1120 állandó dolgozóval, az állami gazdaságoké pedig 4400 hek tár 988 állandó dolgozóval. Az összevont gazdaságokban kihasználták a szakosítás lehetőségeit. A búza termésátlaga elérte a 32 mázsát, a kukoricáé pedig 40 mázsa körül alakult. Az átlagos tejhozam elérte a 2740 litert, ami körülbelül hatszorosa a háború előtti szintnek. A bruttó termelés értéke mintegy 240 százalékkal volt nagyobb az 1932 —1938-as évek átlagos szintjénél. Bulgária szocialista mező- gazdaságának gazdasági fellendülését további adatokkal is jellemezhetnénk. Megemlíthetjük például, hogy a felszabadulás előtti években a bolgár mezőgazdasági export évi átlagban alig érte el a 48 millió levát, 1970-ben viszont már — összehasonlítható árakban számítva — 900 millió leva értékű terméket exportáltak. Az említett eredmények rámutattak a bolgár mezőgazdaság további fejlődésének lehe tőségeire, s egyúttal azokat a korlátokat Is felszínre hozták, amelyek a fokozottabb koncentráció és szakosítás útjában álltak. A mezőgazdaság további fejlesztésében a Bolgár Kommunista Párt 1970 es áprilisi plénuma jelentett határkövet, amely rámutatott a mezőgazdasági termelés ipari szintű fejlesztéséhez szükséges feltételekre. A plénum határozatai előirányozták az agrár-ipari komplexumok létrehozását. A következő évben az országban már 161 agráripari komplexum működött a megművelt földterület 90 százalékán. Egy AIK-ra (APKJ ekkor átlagosan 24 390 ha megművelt terület, 485 traktoregység és 6749 dolgozó jutott. Az új szervezési feltételek lehetővé tették a horizontális integráció lehetőségeinek optimális kihasználását. Az agrár-ipari komplexumokat a termelőszövetkezetek. az állami gazdaságok, a gép- és traktorállomá- sok, valamint a gépjavító-állomások önkéntes társulás alapján hozták létre, mint a kooperáció felsőbb Irányító szervét. Todor Zsivkov elvtárs azonban már az említett áprilisi plenáris ülésen rámutatott, hogy az agrár ipari komplexumok a feltételeknek megfelelően állandóan fejlődni, tökéletesedni fognak, fokozatosan önálló jogi személyekké alakulnak át, amelyekben az önálló elszámolási rendszer és az ágazati irányítás érvényesül. Tizenkét agrár-ipari komplexumban experimentálást célból kezdettől fogva érvényesítették az ágazati irányítást, s a további évek folyamán állandóan nőtt az egységes gazdasági szervezetként működő agráripari komplexumok száma. Amint arra Dimitr Tenevszki elvtárs rámutatott, a jelenleg működő 175 agrár-ipari komplexum közül 92 szövetkezetek egyesüléséből, 66 szövetkezetek és állami gazdaságok egyesüléséből, 17 pedig állami gazda- daságok egyesüléséből jött létre. A fejlődés egyik érdekes útja a tudományos-termelési agrár-ipari komplexumok létesítése. Az első ilyen komplexumok a szőlő- és a gyümölcstermesztés szakaszán létesültek. További érdekesség, hogy a 175 agrár-ipari komplexum között 8 ipari-agrár komplexum Is van, ahol a vezető szerepet az élelmiszeripari ágazatok töltik be, s ahol már a vertikális integráció Is érvényesül. A legközelebbi évek egyik feladata ugyanis a vertikális integráció kifejlesztése, s a kialakult új feltételekkel összhangban az országos méretű szakosítás lehetőségeinek feltárása és kihasználása. MAKRAI MIKLÓS Ä NACHODÍ VERSENYFELHÍVÁS SZELLEMÉBEN Következetesen hasznosítják a tartalékokat A lakszakállasi (Sokolce) Csehszlovák—Magyar Barátság Efsz állattenyésztése adósság nélkül zárta az első negyedévet, és az azt követő hónapokban is teljesítette a feladatokat. Túlszárnyalták a tejeladás tevét — az év elejétől 8 liter felett van a tehenenkénti fejési átlag — és sertéshúsból Is többet adtak el a tervezettnél, annak ellenére, hogy a 4100 hektáron gazdálkodó szövetkezet évi sertéshús-eladási terve 180 vagon. A kitűnő indulás lehetővé teszi, hogy a tervet az év végére legkevesebb tíz vagonnal túlteljesítsék. Kedvezően alakul a helyzet a hízó marháknál Is. ahol 1,10 kg fn lett van a napi súlygyarapodás. Ilyen eredmények mellett már nehezebb hasznosítható tartalékokat találni, de aki valamit nagyon el akar érni, az megbirkózik a nehéz feladatokkal is. És Lakszakállason komolyan akarják, hogy még nagyobb legyen a termelékenység, még gazdaságosabbá váljon az állattartás. Ügy, ahogy azt a náchodlak versenyfelhívása is hangsúlyozza. Király Zoltán főzootechnikussal ennek részleteit elemeztük. — Kerestünk és találtunk új lehetőségeket, módokat, amelyek lehetővé leszik a még jobb eredmények elérését. Nézze csak ezt — mondta, és letett az asztalra pár darab préselt takarmányt, amit először takarmánypogácsának néztem. Kiderült azonban, hogy préselt lucernaszecska. — Nem zöldlisztből, hanem szárított lucernaszecskából készítettük. Csupán a takarmány- szárító granuláló berendezésének formáit kellett nagyobbra cserélni. Többet ér a lisztből készültnél, mivel elősegíti « kérődzést. Igaz, gyártása tüz- vesélyesebb, de az eredménv megéri a nagyobb figyelmet, és annál kisebb a veszély, minél fiatalabb lucernából készítjük. Kiderül, épp a tehéntelepre készült, ahol az átadás előtt álló 300 férőhelyes rácspado- zatos és trágyacsatornás istállón az utolsó simításokat végzik. — Kettőt már átadtunk, ez a harmadik épület — mondta útközben. — Ezzel egy farmra összpontosítjuk a tehéntartást, mivel itt lesz az ellető és a Király Zoltán főzootechnikus — Az öröm és előnyök mellett, sajnos, gondot is hozott az új. A nehéz, 6—7 mázsás teheneknek nem felelnek meg a vasrácsok. Kisebb felületre nagyobb nyomás nehezedik és gyakori a végtagok megbe- tegedése. — Hogy lehet ezen segíteni? — Azért vagyunk, hogy mt ,- oldjuk a problémákat. Az istállókat a lehető leggyorsabban kifutóval is ellátjuk és már most ősszel 200 hektáros legelőt létesítünk. így a tehenek nem állnának mindig a rostokon. A harmadik istállóban kísérletképpen az egyik helyen vasrácsot olyan széles farácsokkal helyettesítjük, amelyen teljes egészében elfér a tehén patája. Azt Is tervezzük, hogy a hasas állatokat ellés előtt egy bizonyos időre külön Istállóba helyezzük át, ahol mélyalmon és szabadon járkálhatnának. Lábaik tehát amolyan gyógykezelést kapnának. Feltűnik, hogy a határmenti utak árokpartjait lekaszá.lták ös a füvet begyűjtötték.- Beszerveztük a nyugdíjasokat. 1.ekaszálták a füvet, « többit pedig dolgozó tagjainkkal végeztük el. A szénát előbb az út szélére gereblyéztük ösz- sze, majd szalmapréssel bálákba kötöttük. így az év folyamán mintegy 5—6 vagon jó minőségű szénához jutunk, amit a hasas tehenek kapnak meg. A szénában levő vitaminokra szükségük lesz. Eddig ezt nélkülözniük kellett, mivel a füvet nem kaszáltattuk le, lucer* naszér*.. pedig nem jutott nekik. A tető alatt hideg levegővel szárítják a szénát (A szerző felvételei) borjúnevelde Is. Az új istálló korszerű berendezése lehetővé teszi a munkaerő-csökkentést. Eddig egy gondozóra 12 tehén jutott, most pedig 19. Az is előny, hogy szakosíthatjuk a gondozókat. Egyesek csak fejnek, mások a tisztítást, takarítást végzik, a harmadik csoport feladata az etetés. Gondozóink minden negyedik napja szabad, így a fiatalabbak is vállalják a munkát, ami törvényszerűen jobb eredményekhez vezet. A szakosítót! telep nagy előnye, hogy fokozhatjuk az ellenőrzés színvonalát. Reggel 4-től este 6-ig állandó zoo- technlkusí szolgálatot tartunk, és ha már itt lesz az összes tehenünk, akkor az éjszakai szolgálatot is bevezetjük. — Új beruházás, új lehetőségek — összegeztem a hallottakat, nem sejtve, hogy az egyenlet bonyolultabb, mert a kivonást Is be kell iktatni. Az sem mellékes, hogy az öthat vagon szénával jelentős mennyiségű koncentrált takarmányt spórolunk meg. Szénakazal mellett vitt el az utunk. A ventillátorok robaja elárulja, jó minőségű szénát készítenek, amit azután tető alatt, hideg levegővel szárítanak. — így kell, ha azt akarjuk, hogy jó minőségű legyen a széna. Egyébként az utóbbi évek legjobb termését gyűjtöttük be, minőségben és mennyiségben egyaránt. Már az első kaszálásból teljesítettük az évi terv felét. Egészséges állomány, megfelelő mennyiségű tömegtakarmány, széna, siló és szenázs — ez kell a jó eredményekhez. Ha megadjuk az állatoknak, ami nekik jár, akkor azok sem maradnak adósak. EGRI FERENC
