Új Szó, 1977. június (30. évfolyam, 149-178. szám)

1977-06-23 / 171. szám, csütörtök

á fejlődés harmadik szakaszáliau BULGARIA SZOCIALISTA MEZŐGAZDASÁGA A HALADÓ TAPASZTALATOK GAZDAG KÜTFORRÄSA 1977 VI. 23. Bulgária Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumá­nak épületében hosszasan el­beszélgettünk Dimttr Tenevszkí elvtárssal, a minisztérium mű­szaki fejlesztési osztályának titkárával, aki munkakörében a kísérleti termelési és szervezé­si rendszerek bevezetésével és értékelésével foglalkozik, s így a bolgár mezőgazdaság úttörő irányzatainak egyik legjobb is­merője. Tőle tudjuk meg, hogy gyakran látogatják mostanában Bulgáriát külföldi küldöttségek, ismerkednek a bolgár szocia­lista nagyüzemi mezőgazdaság szervezeti felépítésével, amely formáját tekintve egyedülálló a világon. Különösen a nem kapitalista utat választó fejlő­dő országok érdeklődnek ta­pasztalataik iránt, mert tény, hogy az agrár-ipari komplexu­mok jelenlegi rendszere opti­mális feltételeket nyújt a kon­centrációhoz, a szakosításhoz, a gépesítésben rejlő lehetősé­gek kihasználásához, a terme­lés növeléséhez és a gazdasá­gosság fokozásához. Mindez a fejlődő országok élelmiszer- ellátásában mutatkozó problé­mák szempontjából' rendkívül fontos körülmény. Ha csehszlovákiai szemmel vizsgáljuk a bolgár mezőgaz­daság szocialista fejlődését, el­sősorban két dologra kell fel­figyelnünk: egyrészt arra, hogy a mezőgazdaság szocialista fejlesztésében elért eredmé- ményekhez mindkét országban a kommunista párt előrelátó, céltudatos és következetes po­litikájának megvalósítása veze­tett, másrészt pedig az, hogy bár globálisan nagyon sok a hasonlóság a bolgár és a cseh­szlovák mezőgazdaság fejlődé­sében, amely az utóbbi 3 évti­zedben szinte párhuzamosan bontakozott ki, mégis tapasztal­hatók formai különbségek, kü­lönösen a legújabb szakasz szervezeti felépítésében, ame­lyek a két ország gazdasági feltételeinek sajátosságaiból, földrajzi fekvéséből, történel­mi helyzetéből, s a nemzetkö­zi gazdasági kapcsolatokban való részvétel feltételeiből kö­vetkeznek. Egy Ilyen lényeges különbség például az, hogy amíg nálunk a mezőgazdaság legközelebbi feladata a teljes önellátás elérése, a bolgár me­zőgazdaság termelési feltételei­ből kiindulva elsősorban a vi­lágpiacon való érvényesülést tartja szem előtt a zöldség- és a gyümölcstermelésre, valamint a szőlészetre épülő élelmiszer- ipari termékekből. Emellett természetesen az ország élelmi­szer-ellátásának feladata sem szorul háttérbe. A világpiacon való érvényesüléshez gyors Ütemben meg kell teremteni a versenyképesség feltételeit, ami egyik indítéka a termelés kon­centrálására és országos mére­teket öltő szakosítására Irá­nyuló szervezeti változásoknak. Mindezt szükségszerűen szem előtt kell tartani, ha párhu­zamba állítjuk a két ország szocialista mezőgazdaságának Jelenlegi szerkezeti felépítését és fejlesztési irányzatait, de ugyanakkor az is fontos szem­pont, hogy a formai különbsé­gek ellenére a szervezési és termelési tapasztalatok minden elképzelhető szakaszon kölcsö­nösen és rendkívül eredménye­sen hasznosíthatók. A történelmi háttér A felszabadulás előtti bolgár mezőgazdaságnak sajátos hely­zete volt Európában, hiszen a feudalizmus Itt mindössze 100 évvel ezelőtt, az 1877—1878-as orosz—török háború következ­ményeként szűnt meg, s az or­szág mezőgazdasági földterüle­te ekkor döntő többségében a kis- és középbirtokosok tulaj­donába került. A további évtizedeket egyrészt a földterület fokozatos elapró­zódása, másrészt a kapitalista differenciálódás jellemezte. A harmincas évek végén körül­belül egymillió mezőgazdasági üzem volt Bulgáriában, 13 mil­lió parcellával, miközben egy parcella átlagos területe nem haladta meg a 0,4 hektárt. Eb­ben az Időszakban tipikus ag­rárállam volt Bulgária, amely Európa egyik legelmaradottabb mezőgazdaságát képviselte. A búza átlagos hektárhozama 12,5 mázsa, a takarmányalapot ké­pező kukoricáé pedig 11,7 má­zsa volt, s a tehenek évi fejési átlaga nem haladta meg a 450 litert, ami főleg a tehenek fo­kozódó mértékű igába fogásá­val magyarázható. Ugyanakkor a kizsákmányolás többszörös terhe nehezedett a bolgár föld­művelők vállára. A gyarapodó kulákgazdaságok árendába bo­csátották az eladósodott pa­rasztoktól felvásárolt földterü­Dimitr Tenevszkí, Bulgária Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma műszaki fejlesz­tési osztályának titkára (A szerző felvétele) leteket, a kereskedők rendkí­vül alacsony árakat fizettek a mezőgazdasági termékekért, az állam pedig súlyos adókkal terhelte a földművelőket. A bol­gár mezőgazdaság kapitalista fejlődése oda vezetett, hogy 1938 ban a falusi munkaerő- források csak 52 százalékban voltak kihasználva, s a munka- nélküliek száma 1940-ben 1 millió 200 ezerre növekedett. A szövetkezeti gazdálkodós útján A kommunista párt felvilágo­sító munkája nyomán a szövet­kezeti mozgalomnak már a ka­pitalista Bulgáriában Is mély gyökerei voltak, Igazi kibonta­kozására azonban csak az 1944. szeptember 9 én történt felsza­badulás után kerülhetett sor. 1945 végén már 382 szövetke­zet gazdálkodott az ország földterületének 3 százalékán. A mezőgazdaság szocialista át­építését a Bolgár Kommunista Párt V. kongresszusa tűzte cé­lul 1948 decemberében. Ekkor már 1100-ra nőt a termelőszö­vetkezetek száma, amelyek a földművelők 11,2 százalékát képviselték, s az ország föld­területének 6 százalékát művel­ték meg. Ezek a számok azt bizonyítják, hogy elsősorban a szegényparasztok tömörültek az első mezőgazdasági termelő- szövetkezetekbe. 1952 végére már 2793 közös gazdaság létesült, amelyek a parasztgazdaságok 52,3 száza­lékát és a megművelt földterü­let 60,5 százalékát egyesítet­ték. A bolgár mezőgazdaság szocialista átépítése 1958-ban fejeződött be, amikor a hegy­vidéki körzetekben is megala­kultak a szövetkezetek. Meg­említhetjük, hogy Itt sem került sor a földterület államosításá­ra. A kollektivizálás befejezé­sekor a 3290 termelőszövetke­zet átlagos területe 1263,7 hek­tár volt. A fejlődés három szakasza A mezőgazdaság szocialista átépítését Bulgáriában három szakaszra osztják fel. Az első szakasz 1944-től 1958-ig tartott, melynek folyamán létrejöttek a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek, a gép- és traktorállo­mások, valamint az állami gaz­daságok. A második szakasz az 1959-től 1970-lg terjedő évek­ben a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek gazdasági meg­erősödését, a mezőgazdasági termelés koncentrálását ered­ményezte. A szomszédos szö­vetkezetek egyesülése követ­keztében lényegesen csökkent a szövetkezetek száma. 1970- ben a bolgár mezőgazdaságot már csak 795 mezőgazdasági termelőszövetkezet és 148 ál­lami gazdaság képviselte. A szövetkezetek átlagos területe ekkor 4120 hektár volt 1120 állandó dolgozóval, az állami gazdaságoké pedig 4400 hek tár 988 állandó dolgozóval. Az összevont gazdaságokban kihasználták a szakosítás le­hetőségeit. A búza termésátla­ga elérte a 32 mázsát, a ku­koricáé pedig 40 mázsa körül alakult. Az átlagos tejhozam elérte a 2740 litert, ami körül­belül hatszorosa a háború előtti szintnek. A bruttó terme­lés értéke mintegy 240 száza­lékkal volt nagyobb az 1932 —1938-as évek átlagos szintjé­nél. Bulgária szocialista mező- gazdaságának gazdasági fellen­dülését további adatokkal is jellemezhetnénk. Megemlíthet­jük például, hogy a felszaba­dulás előtti években a bolgár mezőgazdasági export évi át­lagban alig érte el a 48 mil­lió levát, 1970-ben viszont már — összehasonlítható árakban számítva — 900 millió leva ér­tékű terméket exportáltak. Az említett eredmények rá­mutattak a bolgár mezőgazda­ság további fejlődésének lehe tőségeire, s egyúttal azokat a korlátokat Is felszínre hozták, amelyek a fokozottabb koncent­ráció és szakosítás útjában áll­tak. A mezőgazdaság további fejlesztésében a Bolgár Kom­munista Párt 1970 es áprilisi plénuma jelentett határkövet, amely rámutatott a mezőgaz­dasági termelés ipari szintű fejlesztéséhez szükséges felté­telekre. A plénum határozatai előirányozták az agrár-ipari komplexumok létrehozását. A következő évben az or­szágban már 161 agráripari komplexum működött a meg­művelt földterület 90 százalé­kán. Egy AIK-ra (APKJ ekkor átlagosan 24 390 ha megmű­velt terület, 485 traktoregység és 6749 dolgozó jutott. Az új szervezési feltételek lehetővé tették a horizontális integráció lehetőségeinek optimális ki­használását. Az agrár-ipari komplexumokat a termelőszö­vetkezetek. az állami gazdasá­gok, a gép- és traktorállomá- sok, valamint a gépjavító-állo­mások önkéntes társulás alap­ján hozták létre, mint a ko­operáció felsőbb Irányító szer­vét. Todor Zsivkov elvtárs azon­ban már az említett áprilisi plenáris ülésen rámutatott, hogy az agrár ipari komplexu­mok a feltételeknek megfele­lően állandóan fejlődni, töké­letesedni fognak, fokozatosan önálló jogi személyekké ala­kulnak át, amelyekben az ön­álló elszámolási rendszer és az ágazati irányítás érvényesül. Tizenkét agrár-ipari komple­xumban experimentálást célból kezdettől fogva érvényesítették az ágazati irányítást, s a to­vábbi évek folyamán állandóan nőtt az egységes gazdasági szervezetként működő agrár­ipari komplexumok száma. Amint arra Dimitr Tenevszki elvtárs rámutatott, a jelenleg működő 175 agrár-ipari komp­lexum közül 92 szövetkezetek egyesüléséből, 66 szövetkezetek és állami gazdaságok egyesü­léséből, 17 pedig állami gazda- daságok egyesüléséből jött lét­re. A fejlődés egyik érdekes útja a tudományos-termelési agrár-ipari komplexumok léte­sítése. Az első ilyen komple­xumok a szőlő- és a gyümölcs­termesztés szakaszán létesül­tek. További érdekesség, hogy a 175 agrár-ipari komplexum között 8 ipari-agrár komple­xum Is van, ahol a vezető sze­repet az élelmiszeripari ága­zatok töltik be, s ahol már a vertikális integráció Is érvénye­sül. A legközelebbi évek egyik feladata ugyanis a vertikális integráció kifejlesztése, s a kialakult új feltételekkel össz­hangban az országos méretű szakosítás lehetőségeinek fel­tárása és kihasználása. MAKRAI MIKLÓS Ä NACHODÍ VERSENYFELHÍVÁS SZELLEMÉBEN Következetesen hasznosítják a tartalékokat A lakszakállasi (Sokolce) Csehszlovák—Magyar Barátság Efsz állattenyésztése adósság nélkül zárta az első negyed­évet, és az azt követő hónapok­ban is teljesítette a feladato­kat. Túlszárnyalták a tejeladás tevét — az év elejétől 8 liter felett van a tehenenkénti fejé­si átlag — és sertéshúsból Is többet adtak el a tervezettnél, annak ellenére, hogy a 4100 hektáron gazdálkodó szövetke­zet évi sertéshús-eladási terve 180 vagon. A kitűnő indulás lehetővé teszi, hogy a tervet az év végére legkevesebb tíz vagonnal túlteljesítsék. Kedve­zően alakul a helyzet a hízó marháknál Is. ahol 1,10 kg fn lett van a napi súlygyarapo­dás. Ilyen eredmények mellett már nehezebb hasznosítható tartalékokat találni, de aki va­lamit nagyon el akar érni, az megbirkózik a nehéz felada­tokkal is. És Lakszakállason komolyan akarják, hogy még nagyobb legyen a termelékeny­ség, még gazdaságosabbá vál­jon az állattartás. Ügy, ahogy azt a náchodlak versenyfelhí­vása is hangsúlyozza. Király Zoltán főzootechnikussal ennek részleteit elemeztük. — Kerestünk és találtunk új lehetőségeket, módokat, ame­lyek lehetővé leszik a még jobb eredmények elérését. Nézze csak ezt — mondta, és letett az asztalra pár darab préselt takarmányt, amit először ta­karmánypogácsának néztem. Kiderült azonban, hogy préselt lucernaszecska. — Nem zöldlisztből, hanem szárított lucernaszecskából ké­szítettük. Csupán a takarmány- szárító granuláló berendezésé­nek formáit kellett nagyobbra cserélni. Többet ér a lisztből készültnél, mivel elősegíti « kérődzést. Igaz, gyártása tüz- vesélyesebb, de az eredménv megéri a nagyobb figyelmet, és annál kisebb a veszély, mi­nél fiatalabb lucernából készít­jük. Kiderül, épp a tehéntelepre készült, ahol az átadás előtt álló 300 férőhelyes rácspado- zatos és trágyacsatornás istál­lón az utolsó simításokat vég­zik. — Kettőt már átadtunk, ez a harmadik épület — mondta út­közben. — Ezzel egy farmra összpontosítjuk a tehéntartást, mivel itt lesz az ellető és a Király Zoltán főzootechnikus — Az öröm és előnyök mel­lett, sajnos, gondot is hozott az új. A nehéz, 6—7 mázsás teheneknek nem felelnek meg a vasrácsok. Kisebb felületre nagyobb nyomás nehezedik és gyakori a végtagok megbe- tegedése. — Hogy lehet ezen segíteni? — Azért vagyunk, hogy mt ,- oldjuk a problémákat. Az istál­lókat a lehető leggyorsabban kifutóval is ellátjuk és már most ősszel 200 hektáros lege­lőt létesítünk. így a tehenek nem állnának mindig a ros­tokon. A harmadik istállóban kísérletképpen az egyik helyen vasrácsot olyan széles fará­csokkal helyettesítjük, amelyen teljes egészében elfér a tehén patája. Azt Is tervezzük, hogy a hasas állatokat ellés előtt egy bizonyos időre külön Istál­lóba helyezzük át, ahol mély­almon és szabadon járkálhat­nának. Lábaik tehát amolyan gyógykezelést kapnának. Feltűnik, hogy a határmenti utak árokpartjait lekaszá.lták ös a füvet begyűjtötték.- Beszerveztük a nyugdíja­sokat. 1.ekaszálták a füvet, « többit pedig dolgozó tagjaink­kal végeztük el. A szénát előbb az út szélére gereblyéztük ösz- sze, majd szalmapréssel bálák­ba kötöttük. így az év folya­mán mintegy 5—6 vagon jó mi­nőségű szénához jutunk, amit a hasas tehenek kapnak meg. A szénában levő vitaminokra szükségük lesz. Eddig ezt nél­külözniük kellett, mivel a fü­vet nem kaszáltattuk le, lucer* naszér*.. pedig nem jutott nekik. A tető alatt hideg levegővel szárítják a szénát (A szerző felvételei) borjúnevelde Is. Az új istálló korszerű berendezése lehetővé teszi a munkaerő-csökkentést. Eddig egy gondozóra 12 tehén jutott, most pedig 19. Az is előny, hogy szakosíthatjuk a gondozókat. Egyesek csak fej­nek, mások a tisztítást, taka­rítást végzik, a harmadik cso­port feladata az etetés. Gondo­zóink minden negyedik napja szabad, így a fiatalabbak is vállalják a munkát, ami tör­vényszerűen jobb eredmények­hez vezet. A szakosítót! telep nagy előnye, hogy fokozhatjuk az ellenőrzés színvonalát. Reg­gel 4-től este 6-ig állandó zoo- technlkusí szolgálatot tartunk, és ha már itt lesz az összes tehenünk, akkor az éjszakai szolgálatot is bevezetjük. — Új beruházás, új lehető­ségek — összegeztem a hal­lottakat, nem sejtve, hogy az egyenlet bonyolultabb, mert a kivonást Is be kell iktatni. Az sem mellékes, hogy az öt­hat vagon szénával jelentős mennyiségű koncentrált takar­mányt spórolunk meg. Szénakazal mellett vitt el az utunk. A ventillátorok robaja elárulja, jó minőségű szénát készítenek, amit azután tető alatt, hideg levegővel száríta­nak. — így kell, ha azt akarjuk, hogy jó minőségű legyen a széna. Egyébként az utóbbi évek legjobb termését gyűjtöt­tük be, minőségben és mennyi­ségben egyaránt. Már az első kaszálásból teljesítettük az évi terv felét. Egészséges állo­mány, megfelelő mennyiségű tömegtakarmány, széna, siló és szenázs — ez kell a jó ered­ményekhez. Ha megadjuk az állatoknak, ami nekik jár, akkor azok sem maradnak adó­sak. EGRI FERENC

Next

/
Oldalképek
Tartalom