Új Szó, 1977. június (30. évfolyam, 149-178. szám)

1977-06-23 / 171. szám, csütörtök

rrtreflfi 1977 Vi. 23. 3 Több fontos dokumentum aláírásával lilüín A SZOVJET—FRANCIA CSICSIMAUHKO (Folytatás az 1. oldalról/ sen hangsúlyozta azok jelentő ségét a két ország politikai együttműködésének fejlődése és a nemzetközi béke biztosítása érdekében. I^eonyid Brezsnyev egyetértett ezzel az értékeléssel, s hang­súlyozta. hogy a megbeszélések jelentős szerepet játszanak a Szovjetunió és Franciaország kapcsolatainak további fejlődé­sében, az enyhülés elmélyíté­sében és a béke megszilárdítá­sában. A két fél hangsúlyozta a leg­felsőbb szintű francia—szovjet megbeszéléseken elért konkrét eredmények fontosságát. A látogatás második napjá­nak is gazdag programja volt. Az SZKP KB főtitkára a Leg­felsőbb Tanács Elnökségének elnöke a látogatás második napján a párizsi Diadalívnél megkoszorúzta az Ismeretlen Katona sírját. Ugyanaznap Leonyid Bmzs- nyev a Szovjetunió párizsi nagykövetségén fogadta a fran­cia nemzetgyűlés és a szená­tus francia—szovjet barátsági csoportjainak és a Francia— Szovjet Baráti Társaság Elnök­ségének tagjait. Rövid beszé­dében méltatta a jelenlévő fran­cia közéleti személyisegek ál­tal a két ország népei barát­ságának elmélyítése érdekében kifejtett tevékenységet. A keddi programban szere­pelt Leonyid Brezsnyev látoga­tása a párizsi városházán, ahol a magas rangú szovjet vendé­get Jacques Chirac polgármester köszöntötte. Valery Giscard d’Estaing francia elnök a kedd esti órákban díszvacsorát adott Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke tisztele­tére. amelyen jelen voltak a francia kormány és a szovjet küldöttség tagjai. A vacsorán a francia és a szovjet államfő beszédet mondott. Giscard d’Estaing a bevezető­ben hangsúlyozta, hogy Fran- ciaorszáq és a Szovjetunió el­sőként léptek a nemzetközi fe- szültséq enyhülésének útjára. A továbbiakban hangoztatta, hogy a két országnak össze kell hangolnia lépéseit e téren. Befe­jezésül kifejtette, hogy szüksé­ges a francia—szovjet kapcso­latok további elmélyítése, ame­lyek gazdag múltra tekintenek vissza, s azok jövője is új táv­latokat nyit. Beszédében Leonyid Brezs­nyev megköszönte a francia köztársasági elnöknek a Szov­VÁLTOZATLAN AZ USA KÖZEL-KELETI POLITIKÁJA A libanoni külügyminiszter nyilatkozata f ČSTK) — „Nem változott meg az Egyesült Államok ma­gatartása a közel-keleti válság és a libanoni helyzet megoldá­sa iránt", — mondotta Fuad Butrusz libanoni külügyminisz­ter a Richard Parker amerikai nagykövettel való találkozója után megtartott sajtóértekezle­ten. „Ismeretes, hogy az ameri­kaiak közel-keleti politikája Izrael sokoldalú katonai, poli­tikai és gazdasági erősítésére irányul“, — mondotta Butrusz. Ennek kövekeztében Tel Aviv megengedheti magának, hogy semmibe vegye az ENSZ közel- keleti határozatait, diktálja a feltételeket az agresszió áldo­zataivá lett arab államoknak, és élezze a feszültséget Liba­non déli részén. „Az Egyesült Államoknak ez a magatartása nem változott meg Cyrus Vance amerikai kül­ügyminiszter közel-keleti láto­gatása után sem, és a mai na­pig ugyanaz maradt, annak el­lenére, hogy vannak, akik igye­keznek valamiféle változásokat felfedezni benne“, — jelentet­te ki a libanoni külügyminisz­ter. A BUNDESTAG KÖLTSÉGVETÉSI VITÁJA Taktikázik az ellenzék (ČSTK) — A bonni parla­mentben, a Bundestagban meg­kezdődött kedden a költségve­tési vita. A szövetségi kancellári hiva­tal költségvetéséről folyó vitá­ban a CDU/CSU klerikális el­lenzék javaslatot nyújtott be, hogy a szövetségi parlament dorgálja meg Helmut Schmidt kancellárt, amiért az 1973—74- es költségvetési évben mint pénzügyminiszter a Bundestag jóváhagyása nélkül kifizetése­ket engedélyezett a költségve­tés terhére. Az ellenzék ezzel a lépéssel egyrészt gyengíteni akarja a szociáldemokrata-libe­rális kormánykoalíciót, más­részt viszont a Schmidt—Gen- scher-kormáay külpolitikáját is támadja, amely jobb kapcsola­tokra törekszik a Kelettel, és realisztikus koncepcióval küld­te el képviselőit a belgrádi ta­lálkozóra. Az ellenzéki uniópártok azonban nyilván nem érzik ma­gukat elég erőseknek ahhoz, hogy a parlamentben megkísé­reljék megbuktatni a kormányt azzal, hogy felvetik a bizalmi kérdést. CORVALÁN VISSZATÉRT MOSZKVÁBA (ČSTK) — Baráti találkozó­ra került sor kedden Havanná­ban Fidel Castro, a Kubai KP Központi Bizottságának első titkára, az államtanács és a minisztertanács elnöke, vala­mint Luis Corvalán, a Chilei Kommunista Párt főtitkára kö­zött, aki mexikói látogatásáról Moszkvába visszatérőben né­hány órát töltött a kubai fővá­rosban. Luis Corvalán június 6—20. között látogatást tett a karibi térségben: Kubában, Venezuelá­ban, Mexikóban, Jamaicában és Curacaóban. A Chilei KB főtitkára kedden még az éjszakai órákban visz- szaindult Moszkvába. Bukarest és a többi román nagyváros mellett Kolozsvár szintén az egyik legfontosabb ipari tudományos, kulturális és művészeti központ. Felvételünkön Kolozsvár egyik új naqu lakóneqyede lát­ható. (Felvétel: APN) jetuniót és annak népét köszön­tő szavait. Hangsúlyozta, hogy a szovjet küldöttség franciaor­szági látogatásának célja a szovjet—francia együttműködés fejlesztése és a két ország né­pei barátságának megszilárdí­tása volt. „Politikai együttműködésünk jó alapjai az egyre bővülő gaz­dasági kapcsolatok. Az utóbbi 11 évben az országaink közötti kereskedelem csaknem meg­tízszereződött. Ez azonban nem a végállomás, célunk, hoay ezeket a gyümölcsöző kapcsola­tokat tovább bővítsük és ki- eqyensúlyozottabbá tegyük,“ — mondotta L. Brezsnyev. A to­vábbiakban kulturális kérdések­kel foglalkozott, majd arra em­lékeztetett, hogy a második vi­lágháború idején a szovjet és a francia egységek közösen har­coltak a fasizmus ellen. I.. Brezsnyev kiemelte, hogy Eu­rópában már több mint 30 éve nem volt háború. Az emberek reménységgel tekintenek a jö­vőbe, s ez a remény az állam­fők, a politikusok és a széles tömegek tudatos erőfeszítései­nek. célratörő akcióinak az eredménye. Az emberek tartós békét kívánnak. Ezzel kapcso­latban L. Brezsnyev felhívta a figyelmet az utóbbi időben egy­re növekvő lázas fegyverkezés veszélyére. A szovjet államfő beszédének befejező részében megállapítot­ta. hogy Franciaország és a Szovjetunió ugyan két különbö­ző társadalmi rendszerű állam, mindkettőnek vannak barátai és szövetségesei, különböző mó­don értelmeznek sok problémát, de mindezek ellenére „együtt­működésünk tartós és szilárd, s a nemzetközi élet igen hasz­nos tényezője. Úgy gondolom, Elnök Űr, hogy eszmecserénk és az aláírt egyezmények ezt újra megerősítik“. NÉHÁNY «iS SES SORBAN BUDAPESTEN tegnap megkez­dődött a Magyar Szocialista Munkáspárt KB plenáris ülése. A Politikai Bizottság javaslatá­ra a résztvevők meghallgatják a nemzetközi kérdésekről szóló jelentést, a pártigazolványok cseréjéről szóló tájékoztatót és időszerű kultúrpolitikai kérdé­seket is megvitatnak. NICOLAE CEAUSESCU elnök­letével tegnap Bukarestben ülést tartott a Román Kommu­nista Párt KB Politikai Végre­hajtó Bizottsága. Az RKP főtit­kára, román államelnök tájé­koztatta az ülés résztvevőit Erich Honeckerrel és Kádár Já­nossal folytatott megbeszélései­nek eredményeiről. EDWARD GIEREK, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkára Varsóban fogadta Her­bert Miest, a Német Kommu­nista Párt elnökét. TITO jugoszláv államelnök Brioni szigetén hivatalos eszme, cserét folytatott Muamar Kad­hafival, a Líbiai Arab Szocia­lista Népi Állam legfelsőbb né­pi kongresszusa legfelsőbb tit­kárságának főtitkárával. MOSZKVÁBAN tegnap ülést tartott a Komszomol Központi Bizottsága, melyen a résztve­vők megvitatták az új szovjet alkotmánytervezetet és Brezs­nyev elvtárs beszédéből eredő, a Komszomolra háruló felada­tok megvalósítását. GEORGE MACOVESCU román külügyminiszter Bukarestben fogadta Abbasz Ali Khalatbari Iráni kollégáját, aki hivatalos látogatáson Romániában tartóz­kodik. NYIKOLAJ OGARKOV marsall, a szovjet fegyveres erők vezér­kari főnöke és Guy Méry fran­cia tábornok tegnap Moszkvá­ban megállapodást írt alá a két ország fegyveres erői közötti kapcsolatokról az 1977—1978 as évekre vonatkozóan. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN a kiskereskedelmi árak május­ban 0,6 százalékkal emelked­tek. A ZÁRÓOKMÁNYT NEM SZABAD RÉSZEIRE BONTANI Belgrádban a jövőbe kell tekinteni (ČSTK) — a belgrádi előké­szítő találkozón folytatódott a vita a jugoszláv fővárosban ősszel megrendezésre kerülő tanácskozás napirendi pontjai­val kapcsolatban. A szocialista országok amellet szállnak sík­ra, hogy a belgrádi fórum konstruktív és tárgyilagos pár beszéd legyen a jövőt illető kérdésekről. Véleményük sze­rint az őszi belgrádi találko­zón mindazzal foglalkozni kell, amit a résztvevő államok a hel­sinki konferencia óta eltelt két év alatt az európai biztonság és együttműködés érdekében tettek. Ezt a javaslatot a Szovjet­unió terjesztette elő s támogat­ta Bulgária, Csehszlovákia, Ma­gyarország és az NDK képvi­selője. Hangoztatták, hogy a helsinki Záróokmány nem sza­bad, hogy részeire bomoljon, mert az egyetlen egészet al­kot. Az őszi találkozó programjá­ra vonatkozó brit—amerikai terv ezzel szemben elszigetelt részekre bontja a helsinki Zá­róokmányt s azt javasolja, hogy eszerint folyjanak a tárgya­lások ősszel. Ez az álláspont sokkal inkább a múltba, mint a jövőbe tekint. Több küldött be­szédében hangsúlyozta, hogy ez a hozzáállás háttérbe szorít­hatná az európai biztonság és együttműködés megszilárdítá­sának valódi problémáit, ami az őszi találkozó fő feladata. 77:8 a SALT—2 javára Az amerikai polgárok elégedetlenek Carter politikájával (ČSTK) — Az amerikai pol­gárok többségének érdeke, hogy minél előbb kössék meg a szovjet—amerikai egyez­ményt a stratégiai támadójegy­verek korlátozásáról. A Harris; Közvéleménykutató Intézet an- kétjának végeredményei azt mutatták, hogy az egyezmény mellett szavazott a megkérde zettek 77 százaléka s csak 8 százaléka volt ellene. Az ankét során kikérték az amerikaiak véleményét Carter politikáját .illetően is, s a válaszok csak­nem fele elítélte a kormány­nak a Szovjetunióval szemben folytatott politikáját. A meg­kérdezettek nagy százaléka ne­gatívan értékelte a Carter-kor- mány belpolitikáját is. Elége­detlenek a gazdasági problé­mák „megoldásával“ s elutasít­ják a gazdaság felújításának Carter-féle programját. A spanyol kormánylista jövő héten várható (ČSTK) — Az új spanyol kormány legkorábban a jövő hét elején alakul meg — ad­ták hírül a tegnapi spanyol tá­jékoztatási eszközök. A késést azzal magyarázzák, hogy elő­ször elkerülhetetlen az igazga­tási reform kidolgozása, mely- nak alapján szerkezeti változá sokat fognak eszközölni. Többek között megalakul a hadügyminisztérium, amelynek élén a hírek szerint polgári személy fog állni. Az eddigi miniszterelnök, Adolfo Suarez, akit mint a vá­lasztásokból győztesen kikerült Demokratikus Centrum Unió (UCD) vezetőjét kormányalakí­tással bíztak meg, folytatja konzultációit az UCD pártjai­nak képviselőivel. Az El Dais című független spanyol napilap tegnapi számában közli a Baszk Nemzeti Párt (PNV) kép­viselőinek nyilatkozatát, amely szerint a PNV egyik tagja sem vesz részt az új kormányban, amíg Baszkföld nem kap auto­nómiát. Az új kormány lehet- séges összetételéről szóló első hírek arról szólnak, hogy ab­ban részt vesznek a regionális pártok képviselői. Hasonlóan a katalán szocia­listák is, akik az elmúlt na­pokban Madridban a katalán autonómia felújításáról tárgyal­tak, képviselőiknek a kor­mányban való részvétele ellen léptek fel. Az autonómia kér­dése lesz kétségtelenül az úf kormány egyik legnehezebb problémája. KISEBBSÉGI KORMÁNY TÖRÖKORSZÁGBAN (ČSTK) — Ankarában tegnap nyilvánosságra hozták Bülent Ecevit miniszterelnök új kor­mányának összetételét. A kor­mány egy kivétellel az Ecevit vezette Köztársasági Néppárt tagjaiból áll. A külügyminisz­ter Gunduz Okcun, a hadügy­miniszter Hasszán Eszat Iszik s a belügyminiszter pedig Nec- det Ugur lett. Az egyetlen nem republikánus néppárti miniszter Abdulkerim Zilan, a közmunkák minisztere. Mivel a jobboldali pártokkal egy esetleges koalíciós kor­mány létrehozásáról folytatott tárgyalások a kül- és belpoli­tikai kérdésekben fennálló né­zetkülönbségek miatt zátonyra futottak, a szociáldemokrata jellegű Köztársasági Néppárt kisebbségi kormány megalakí­tása mellett döntött. A hónap elején megtartott törvényhozási választásokon Ecevlt pártja győzelmet aratott ugyan, de 214 képviselői hely birtokában külső támogatásra szorul a 450 tagú parlamentben. A KOZMIKUS TÉRSÉG BÉKÉS FELHASZNÁLÁSÁÉRT Csehszlovák felszólalás Bécsben (ČSTK) — A kozmikus tér­ség békés felhasználása érde­kében létrehozott ENSZ-bizott- ság Bécsben megkezdte 20. ülé­sét. A tanácskozás második napján az általános vitában felszólalt Karel Komárek, Cseh­szlovákia ausztriai nagykövete, a csehszlovák küldöttség veze- tője. Beszédében pozitívan értékel­te az ENSZ erőfeszítéseit, ame­lyeket az emberiség érdekében a kozmikus térség békés célú kutatására és felhasználására irányuló nemzetközi együttmű­ködés elmélyítése érdekében tett. Nagykövetünk a továbbiak­ban részletesen Ismertette Csehszlovákia e téren kifejtett tevékenységét elsősorban ha­zánk részvételét illetően a szo­cialista országok közös prog­ramjában, az Interkozmosz ke­retén helüli kutatásokban. Az ENSZ-bizottság tevékeny­ségének értékelésekor Karel Komárek rámutatott arra, hogy szükséges minél előbb jóvá­hagyni a műbolygóknak a te­levíziós közvetítésekre való fel­használásáról szóló egyez­ményt. BEGIN WASHINGTONBA LÁTOGAT (ČSTK) — Menachen Begin izraeli kormányfő tegnap kö­zölte, hogy hivatalos washing­toni látogatásra szóló meghí­vást kapott Cai'tftr amerikai el­nöktől. Eszerint Begin Július IB-án indul washingtoni útjá­ra. Begin tegnap az izraeli par­lamentben hangsúlyozta, hogy „Izrael és az Egyesült Államok barátsága az izraeli politika egyik alappillére, mindenek­előtt azért, mert mindkét or­szágot közös érdekek fűzik egymáshoz.“ A baszk és katalán autonómia kérdése a kormány legkomolyabb problémája

Next

/
Oldalképek
Tartalom