Új Szó, 1977. május (30. évfolyam, 120-148. szám)
1977-05-04 / 122. szám, szerda
Teljesítjük a CSKP XV. kongresszusa határozatát Szilárd alapra támaszkodhatunk ÍRTA: JÁN ŠKODA, AZ SZLKP KB OSZTÁLYVEZETŐJE 1977. V. 4. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom közelgő 60. évfordulója minden területen előmozdítja dolgozóink munka- és társadalmi aktivitását. A derék munkásközösségek és egyének, a szocialista munkabrigádok, s kiváló dolgozók szocialista felajánlásokat tesznek a CSKP XV. kongresszusán kitűzött feladatok teljesítésére, a munka minőségének javítására és hatékonyságának fokozására. Ebből is kiviláglik, hogy pártunk és társadalmunk helyesen értelmezi a Központi Bizottság irányelveit és törekvéseit, az időszerű gazdasági, politikai és az eszmei-nevelő munka fontos eszközét látja benne. A párt- kongresszus elgondolásainak gyakorlati érvényesítéséhez az eddiginél nagyobb segítséget kell nyújtania a gazdasági propagandának és agitációnak. De küldetését csak akkor teljesítheti megbízhatóan, ha feladata magaslatán áll, és megfelel korunk igényes követelményeinek. Konkrétabban: a gazdasági propagandának és agitációnak olyan színvonalat kell elérnie, hogy impulzust adhasson a hatodik ötéves tervidőszak második évi feladatainak teljesítését kedvezően befolyásoló tömeges versenymozgalom és az alkotó kezdeményezés kibontakozásához. Céljainknak megfelelően A sikerek ellenére a gazdasági propaganda és agitáció jelenlegi színvonala nem felel meg a XV. kongresszus határozata követelményeinek. A tudományos-műszaki forradalom ygyro fokozódó üteme, a gazdasági hatékonyságának fokozása és a termékek minőségének javítása megköveteli, hogy tovább tökéletesítsük a gazdasági propaganda és az agitá- ciós munka formáit. A XV. pártkongresszussal a fejlett szocialista társadalom építésének új szakasza kezdődött. Ez a tény — a társadalmi fejlődés magasabb szintű követelménye — nagyobb igényeket támaszt a gazdasági propaganda és agitáció módszereivel és céljaival szemben is. Képletesen szólva, ma már — a villamos energiát illetően — nem elegendő csak azt magyaráznunk, hogy a takarékosság miatt kapcsoljuk ki az áramot, vagy hogy a hulladék csökkentésével spóroljunk a nyersanyagokkal. Ez csak egyik része a dolognak. A másik, ennél fontosabb a villanyáram és a nyersanyag hatékonyabb fel- használását segítő propaganda és agitáció. Vagyis: a dolgozók gondolkodását az újítók- és a feltalálók mozgalmára, a termelési egységre eső kiadások csökkentésére és a termékek használati értéke fokozásának legjárhatóbb útjára kell irányítania. Gazdasági propagandánknak úgyszintén rugalmasabban kell rámutatnia a párt gazdaságpolitikájának kötőelemeire, például a tervezés előmozdítására, tökéletesítésére, a népgazdaság strukturális változásainak racionális megoldására. Az ügyhöz méltó alapossággal foglalkozott ezzel a kérdéssel a CSKP KB 6. ülése, valamint az SZLKP KB ülése is. Egyértelműen megállapították, hogy súlyos mulasztások mutatkoznak a tervek teljesítésében a nép- gazdasági jelentőségű nagy be- xuházásokon. Közülük, csupán az energetikai építkezéseken, 1,7 milliárd korona értékű kiesés mutatkozik. Ezzel szemben — a kevésbé igényes építkezéseken — jóval túlszárnyalják a tervfeladatokat. Ez is mutatja tehát, milyen irányba kell terelni a gazdasági propagandát, hol kell fokozni hatékonyságát. Az anyagi érdekeltség, erkölcsi elismerés A gazdasági propagandának és agitációnak nem lehet az a feladata, hogy csak a száraz számadatok tömegével érveljen. Fontos és döntő az emberek meggyőzése, ami nem megy máról holnapra. Ezért szeretném hangsúlyozni, hogy a propaganda, az agitáció csak akkor válthatja be a hozzá fűzött reményeket, ha folyamatos lesz és szerves részévé válik az irányító munkának. Az emberekkel folytatott munka a dolgozók kezdeményezése fejlesztésének és az ezt gátló tényezők elhárításának ismereteit kívánja. Az eddigi tapasztalatok arról győznek meg bennünket, hogy a bérezés csak addig hat serkentőleg, míg a dolgozó nem biztosította családja számára az életstandardot. Ettől kezdődően az erkölcsi, személyes és szociális tényezők, mint a nyilvános megbecsülés és a munka társadalmi elismerése, részvétel a közügyek irányításában és a kedvező munkahe lyi légkör lépnek előtérbe. Az anyagi érdekeltség a termelés fejlesztésében a szocialista társadalmi viszonyok között objektív szükségszerűség, azonban nem egyedüli ösztönző a munkához. A dolgozók érdeke, hogy munkájukat ne csak a bérek, a prémiumok kifizetésével, hanem társadalmi jelentősége szerint is értékeljék. Az anyagi és az erkölcsi ösztönzők egységben és kölcsönhatásban érvényesülnek, s elősegíthetik a szocialista erkölcsöt és a szocialista öntudatot, ha olyan módon támogatják az emberek munkáját, amint azt a társadalom érdekei megkövetelik. Egyébként az anyagiak visszafelé is hathatnak, ha olyan munkára ösztönöznek, amelynek nincs meg a kellő társadalmi értéke, s nem szolgálja a társadalmi szükségletek kielégítését. Szerves egységben Az anyagi érdekeltségnek, az erkölcsi felelősségnek szerves egységben, egyszerre kell érvényesülnie. Ez az egység a maga módján és jelentőségével hozzájárul a szocialista rendszer alapjainak szilárdításához és fejlesztéséhez, természetesen azzal a feltétellel, ha az irányító munkánkban az egység tartalmát és mindkettő részének tartalmi lényegét he lyesen összehangoljuk. Emlékezzünk csak vissza az 1968—1969-es évekre. A jobbol- dali-opportunista erők az anyagi ösztönzés jelentőségét aránytalanul felnagyították, az erkölcsi tényezők szerepét pedig lebecsülték. Kétségeket támasztottak a dolgozók kezdeményezésével és a szocialista munkaversennyel szemben is. A nap nál is világosabb, hogy senki sem helyettesítheti a napi tapasztalatokat, a dolgozók leleményességét és ítfkotó készségét, amely nemegyszer megmutatkozott a tartalékok feltárásában, a műszaki fejlesztésben és az újító-feltaláló mozgalomban. Éppen ezért az eszmei-ne- velő munkának oda kell hatnia, hogy a kommunisták, a szakszervezeti, az ifjúsági és a gazdasági vezetők irányító munkájuk elválaszthatatlan részének tekintsék a dolgozók kezdeményezésének felkarolását. A CSKP vezető szerepe társadalmunk minden területén érvényesül. Természetes tehát, ha a gazdasági propaganda, melyet a gazdasági vezetők és a társadalmi szervezetek fejtenek ki, a párt irányításával történik. Csupán ez kezeskedhet arról, bogy mindenütt kibontakozzék a CSKP XV. kongresszusa határozatai teljesítésére irányuló alkotó munkakezdeményezés. A verseny irányításának művészete éppen abban tükröződik, hogy a konkrét termelési kérdések megoldásában ügyesen támogatja a dolgozók kezdeményezését. Pozitív eredménynek könyvelhetjük el, hogy a különböző reszortok vezetői egyre jobban felismerik a párt közvetlen irányításával folyó gazdasági propaganda és agitáció pótolhatatlan szerepét. Mégis azt kell mondanunk, hogy az alacsonyabb szinteken ezen a téren sok a pótolni való. A múltban a vállalatokban, üzemekben több mint 150 termelési-műszaki kabinet végezte munkáját a bevált szovjet tapasztalatok mintájára, de a válságos években a gyengülő propagandamunka miatt abbahagyták tevékenységüket. Helyenként a szakszervezetek üzemi klubjai, nagyobb vállalatokban pedig a politikai művelődés kabinetjei vették át szerepüket. A vállalati propaganda- munka megjavítására azonban mindenütt meg kell teremteni a feltételeket. A gazdasági propaganda és agitáció hatékony, céltudatos fejlődése csak akkor biztosítható, ha a pártalapszervezet a vállalat egységes terve szerint koordinálja a gazdasági vezetés, az üzemi szakszervezeti bizottság, az ifjúsági szövetség és a Szlovák Műszaki-Tudományos Társaság csoportjainak munkáját. Ezen a téren szép kezdeményezés tapasztalható a Považská Bystrica-i Klement Gottwald Gépgyárban, ahol nagy gondot fordítanak a gazdasági propaganda és agitáció kerettervének előkészítésére is. jelenleg „A termelés és minden munka magas fokú hatékonysága“ nevű versenymozgalmat fejlesztik, amely az egyetemes irányítás rendszerére támaszkodva híven követi a szovjetunióbeli Ívovi körzet dolgozóinak példáját. Szinte hagyományos és haladó a vállalat munkájában, hogy a gazdasági propaganda és agitáció hatására megteremtik a személyi és az anyagi feltételeket, felkarolják a dolgozók kezdeményezését, irányítják az üzemi újság és a rádió munkáját, aktuális villámújságokat, röp- iratokat szerkesztenek. A vállalat vezetősége a pártbizottsággal karöltve keresi a gazdasági propaganda és agitációs munka leghatékonyabb formájúi. Tág teret a javaslatoknak A párt gazdasági propagandájának legfontosabb elve az igazmondás, a bíráló hang, a leghelyesebb kivezető utak keresése. Bírálni mindenütt ott kell, ahol lehetőség nyílik a hibák elhárítására. A kommunista a munkahelyi fogyatékosságokat a vállalat vezetőségénél vagy a pártalapszervezet gyűlésén bírálhatja. A problémákat feltáró észrevételeit, javaslatait a vállalat vezetőségénél vagy a felsőbb pártszerveknél érvényesítheti. A párt- tonkívüliek a szakszervezeti és a termelési értekezleteken fejthetik ki nézeteiket, bíráló megjegyzéseiket. A felelős szerveknek az a kötelességük, hogy a bíráló javaslatokkal érdemben foglalkozzanak és kiküszöböljék a hibákat. Pártunk dokumentumai, csakúgy, mint a baráti kommunista és munkáspártok, a szocialista tábor országainak dokumentumai hangsúlyozottan kinyilvánították, hogy a kommunisták gazdaságpolitikájának az ember és a társadalom sokoldalú fejlődését célzó termelés a legfőbb célja. A kezdeményezés, az aktivitás és a dolgozók versenymoz- galma állandó kísérőjelensége szocialista építésünknek. Pártunk erre a szilárd alapra támaszkodik a nagy, bonyolult feladatok teljesítése folyamán, a népgazdaság erejének, népünk életszínvonalának emeléséért kifejtett tevékenységében. * (Részletek az SZLKP KB Trenöínben tartott szlovákiai szemináriumán elmondott beszámolóból) Venueiin Simáček és Ján Rajnoha, a Rybanyi Efsz ftopoľčanyi járás) vegyszerező brigádjának tagjai. Kiváló munkájukkal, elv- szerű politikai magatartásukkal kiérdemelték, hogy felvegyék őket a pártalapszervezet tagjelölt jeinek sorába. (Sz. A. felvétele) A NOSZF 60. évfordulója tiszteletére A Jednota szövetkezet boltjai a trnavai járásban több mint 130 000 ember ellátásáról gondos* kodnak. Ez a szolgáltatás nagy felelősséget ró mindannyiunkra, főképpen a kommunistákra, akiknek az a feladatuk, hogy messzemenően kielégítsék a fogyasztóközönség igényeit. Fáradozásunkat jelentős mértékben elősegíti az iizemi pártalapszervezetiink támogatásával kibontakozott szocialista inunkaverseny és a népszerű brigád mozga lom, amelyben 450 elárusítónk cselekvő módon tevékenykedik. Ezt a tényt a NOSZF 60. évfordulójára tett kötelezettségvállalásokkal is alátámaszthatom. Bolthálózatunk dolgozói 1,5 millió koronával teljesítik túl a kiskereskedelmi áruforgalmat, s 350 000 koronát takarítanak meg a kiadásokon. Legfőbb törekvésünk, liogy egyre emeljük az elárusítás kulturáltságát, s jó gazda módjára bánjunk a milliós értékeket képviselő, ránk bízott szocialista vagyonnal. Ez a szándékunk már a múltban is sok szép eredményt hozott, hiszen a minimálisra csökkentettük az áruveszteségeket, a bevételekből származó hiányt. Karol Valentovič, a Jednota fogyasztási szövetkezet elnöke Joggal számítunk réiuk Vállalatunk párt alapszervezetei áprilisi taggyűléseiken egyebeken kívül az újító- és a szó cialista munkabrigádmozgalom népszerűsítésének kérdéseivel is behatóan foglalkoztak. Ezekben a munkabrigádokban elv- társaink dolgoznak, s nem mindegy, hogyan végzik mun- kájukatj milyen szerepet játszanak a brigádok életében. Példamutatók-e a termelésben? Van-e tekintélyük, hallgatnak-e meggyőző szavukra vagy sem? Egyszóval: hogyan teljesítik kommunista párt megbízatásaikat? E fontos mutatók értékelésénél ' figyelembe vettük, hogy vállalatunkon belül eddig 43 brigád 1291 tagja érdemelte ki a megtisztelő címet. Ezenkívül ötvenegy 1448 tagot számláló brigádunk ez év elején indított versenyt a cím elnyeréséért és nevezett be a mozgalomba. Bármennyire hízelgőek is az adatok, mégsem elégedhetünk meg az elért eredményekkel, mivel bányászainknak csak 41,6 százaléka kapcsolódott be a szocialista munkabrigád-mozga- lomba. Egy dolog azonban mindenképpen örvendetes. Kommunistáink zömét a szocialista munkabrigádokban találjuk, kedvezően befolyásolják a munkaversenyt, a tervfeladatok teljesítését, és az újítómozgalomban is kitüntették magukat. Ennek köszönhető, hogy a Handlovái Szénbányánk sikeresen kezdte a hatodik ötéves tervidőszak második éve előirányzatának teljesítését, s az előző hónapban 8000 tonna szenet adtunk terven felül a népgazdaságnak. A kommunisták nagy becsvággyal dolgoznak minden munkaterületen, az újítómozgalom továbbfejlesztésében is komoly érdemeket szereztek. Ezek közül VLADIMÍR TRANGOS példáját, emelem ki, akinek az ésszerűsítő javaslata 155 000 korona hasznot eredményezett. A párt utánpótlásának is hatalmas, szinte kimeríthetetlen tartaléka a brigádmozgalom, zömmel tagjaival szilárdítjuk sorainkat. A brigádban végzett munkájuk közben ismerjük meg igazán a bányászok erényeit, itt mutatkozik meg a legtisztábban, ki az, aki a párt bizalmára leginkább érdemes. Ján Novák, a Handlovái Szénbányák üzemi pártbizottságának elnöke Félmillió korona megtakarítás A nyitrai Plastika n. v. újítói az előző évek hagyományaihoz híven ez idén is ígéretesen kezdték meg tevékenységüket. Ľudovít Zabák, Karol Zetocha, Balkó László, Rudolf Valífiek, Michal Blaži, hogy csak néhánynak a nevét említsem, 534 220 korona értékű újítási javaslatot nyújtott be az év első hónapjának folyamán. Az ésszerűsítők száma napról napra növekedik. Eddig több mint százan, köztük olyanok is, akik most először léptek az újítók sorába, küldték el nevezésüket. Ezért a vállalat párt- és szakszervezeti bizottsága a gazdasági vezetőkkel karöltve a következő negyedévet az újítómozgalom évnegyedévé nyilvánította. A kibontakozott mozgalommal vállalatunk a dolgozók alkotó kezdeményezését mind anyagiakban, mind erkölcsi elismerésben támogatja. Meggyőződésünk, hogy ezzel a lépéssel közelebb kerültünk a XV. pártkongresszus határozatainak és tervfeladataink teljesítéséhez. Božena Matisová, a szakszervezeti üzenvi bizottság elnöke
