Új Szó, 1977. május (30. évfolyam, 120-148. szám)
1977-05-31 / 148. szám, kedd
A holnap mércéjével mérnek Több millió koronás befektetéssel épülő irodaház Q Újabb társulás után további korszerűsítés • Tovább fejlesztik a baromfitenyésztést • Szőlőt telepítenek, pincét építenek Az épülő irodaház. Előtte Farkas László, az építkezés vezetője látható Az ipolynyéki (Vinica) Béke Efsz- ben most épül a közös legmagasabb épülete, a korszerű irodaház, amelyben szociális berendezések is lesznek. Az építők már elérték a legmagasabb szintet, most a betonkoszorút készítik, hogy az épület mielőbb tető alá kerülhessen. A Ra- dos Gábor irányította építőcsoport tagjai: Zsigmond Vilmos, Jakab Ferenc, Tóth János, Klíber József, Pásztori Sándor, Szenes! József, Szend- rei Pál és Kázmér László eredményes munkát végeztek, hiszen alig 10 hónapja kezdték az alapozást, s ma már a tetőn vannak. Pedig nem volt könnyű, hiszen az építkezési csoportnak nincsenek olyan eszközeik, mint egy építővállalatnak. Többször olyan problémák előtt álltak, amiket csak mások segítségével tudtak megoldani. Igen sok munkát igényelt egyebek között az alagsor elkészítése, mert az épület alatt komoly szigetelést is kellett készíteni. Farkas László, az építkezések technikusa, a szövetkezetben folyó építőmunkák irányítója gyakran ellenőrzi a dolgozókat. Látogatásomkor is ott találom, rajzok fölé hajolva. — Négy és fél millió korona érték van ezen a papíron — mondja mosolyogva, és teljes egészében szétteríti előttem a kész épületet ábrázoló rajzot. Ennyiért épül, illetve építjük. Jelentős összeg, de az épületben minden lesz, amire szükség van egy „nagyüzem“ irányításához. 60 irodahelyiség, két gyűlésterem, nagy konyha, hozzá megfelelő nagyságú ebédlő, büfé, az alagsorban irattár és egyéb raktárhelyiségek kapnak helyet az épületben. — Nem haladja ez meg az igényeket? — A jelenlegit talán még igen, de a jövőt figyelembe véve minden bizonnyal szükség lesz rá, hiszen Ipolynyék központi község, és a távlati terveket figyelembe véve a környék mezőgazdaságának is irányító központja lesz. Ezért építünk már most ilyen nagyot, természetesen a felsőbb szervek jóváhagyásával. Körülnézünk az épületben is, megyünk az emeletre. Kissé bátortalanul, mert a lépcső helyén jelenleg csupán egy száll létra van. — A felvonó kényelmesebb és biztonságosabb — bíztat, látva bizonytalanságomat. — A korszerű, mai építészeti igényeknek megfelelő lépcső csak később készül el. A munka most a második emeleten folyik. Zsigmond Vilmos és Jakab Ferenc kőművesek vasat hajlítanak a belonko- szorúhoz. Nem könnyű munka, de gép hiányában ezt is kézi erővel kell csinálni. Az ácsok, Rados Gábor és Szenesi József a koskeny fal tetején magabiztosan dolgoznak. — A földön azért jobb lenne, igaz-e? — jegyzem meg, amint a közelükbe érünk. — Tudják tartani határidőt? — kérdezem az építésvezetőt. — Annak ellenére, hogy a tervezettnél később kezdtük meg az építkezést, összhangban vagyunk az ütemtervvel. Igaz, kisebb elcsúszások előfordulnak, ami abból adódik, hogy egy-két munkafolyamat késlelteti az előrehaladást. Olyasmire gondolok, amit saját erőnkből nem tudunk megoldani: nagy súlyú panelek beemelése stb. Fő feladatunk most az, iiogy minél előbb tető alá kerüljön az épület, hogy a belső munkálatokat zavartalanul végezhessük. Mi a közfalak rakását végezzük, a vízvezeték, a villany és a központi fűtés szerelését pedig a Lévai (Levice)Járási Építőipari Vállalat dolgozói. — Mikor adják át az épületet? — Jövő év május elsejére írja elő a terv. Ezt a határidőt szeretnénk is megtartani, bár nem könnyű, mert az irodaház építésével egyidőben további jelentős beruházásokat kell megvalósítanunk. Ezek — ha közvetve is — kihatással vannak az itt folyó munkára. Ez év végére át kell adnunk a hatlakásos lakóházat, amelyet Lukács Imre héttagú csoportja épít. Folyamatban van egy 15 000 férőhelyes tojóház építése, de ki kell elégítenünk az egyre nagyobb területen gazdálkodó szőlészet igényeit is: 750 000 koronás beruházással új pincét építünk, melyhez kétszintes szociális-gazdasági épület is tartozz ácsok: Rados Gábor és Szenesi József (A szerző felvételei) — Okvetlenül, de ezt a .munkát, a zsalilzást csak itt lehet elvégezni. Veszélyes egy kicsit, de meg kell szokni. Igaz, reggel nem tanácsos a „kisüstit“ kétszer megkóstolni, mert akkor dupla falat lát az ember. S arra a „másikra“ ilyen magasságban csak egyszer lehet lépni az életben ... 1977. V. 31. zik majd. Ezek mellett kisebb építkezések is folynak. Acsalli (Celovce) részlegen, mely két éve tartozik hozzánk, egy műtrágyaraktár, valamint szociális létesítmények korszerűsítése folyik. Az ipolynyéki földművesszövet kezetet úgy ismerik messze a környéken, hogy valamivel mindig felhívta magára a figyelmet. Kiváló termelési eredményeivel, példásan rendezett gazdasági udvarával, korszerű nagyüzemi baromfitenyésztésével, jó politikai nevelőmunkájával és nem utolsósorban — az arra járóknak is feltűnő színvonalas szemléletű agitációjá- val. A tagok az elsők közölt kezdték a közös termelést, mindig hívei, támogatói voltak az újnak, amely a szocialista termelés előbbrevitelét szolgálta. Most pedig előrelátó gondoskodással igyekeznek megteremteni a feltételeket az elkövetkező időszak nagy feladatainak megoldásához. Zsigmond Vilmos és Jakab Ferenc munka közben BOJTOS JÁNOS on m Összhangban a kereslettel A BAROMFIIPAR TELJESÍTI TERVFELADATAIT A lakosság anyagi javainak gyarapodásával párhuzamosan nő az igény a biológiailag értékesebb élelmiszerek iránt. Korszerűsödő táplálkozásunkban így egyre több az állati eredetű fehérje és a vitamin- tartalmú élelmiszer. Étlapunk fokozatos átalakulása fejlődő élelmiszeriparunk érdeme, amelyből a maga módján a baromfiipar is kiveszi részét. Az iparág tavalyi és idei első negyedévi eredményeiről, valamint az elkövetkező idő- szíik feladatairól Lukáč Ivanic- ka mérnök, a Szlovákiai Baromfiipar vezérigazgatója a kö- zelmúltban tájékoztatta az újságírókat. A baromfiipar termékei a lakosság körében egyre nagyobb közkedveltségnek örvendenek, amit számokkal, adatokkal bizonyíthatunk. Amíg pl. Szlovákiában 1970-ben lakosonként 9,1 kilogramm baromfihúst fogyasztottak, öt évvel később már 10,7 kilogrammot. A személyenkénti tojásfogyasztás ugyanezen idő alatt 251-ről évi 276-ra növekedett. A fejlődés üteme a 6. ötéves tervidőszak éveiben is folytatódik, összhangban a távlati tervekkel, amelyek értelmében Szlovákiában a lakosonkénti évi baromfihús-fogyasztás eléri a 17 kilogrammot, a tojásszükséglet pedig a 303 darabot. Az iparág egyes vállalataiban a mennyiségi mutatók teljesítése mellett már a 6. ötéves terv első évében is nagy gondot fordítottak a gyártmány- fejlesztésre. Ennek eredményeként tovább növekedett a magasabb feldolgozottsági fokú termékek részaránya, tehát az iparág egyre több félkész és konyhakész terméket ad a piacra. Az elmúlt évben pl. 2220 tonnával több porciózott baromfit, baromfihús-különlegességet, valamint félkész árut készítettek, mint 1975-b^n. A tavalyi eredmények megfelelő alapul szolgáltak az idei tervfeladatok teljesítéséhez. Az iparág az első negyedévben élősúlyban 12 900 tonna vágóbaromfit dolgozott fel, s ezzel tervét 100,8 százalékra teljesítette. A tojásfelvásárlás tervét 5 százalékkal szárnyalták túl, s összesen 173 millió tojást vettek át a termelőktől. Az iparág a hazai piac ellátásán kívül exportfeladatairól sem feledkezik meg. Az év első három hónapjában ezt a kötelezettségét 38 százalékkal szárnyalta túl. Ahhoz, hogy a kitűzött célok valóra válhassanak, a baromfiipar anyagi-termelési bázi-c* nak megfelelő fejlesztése is szükséges. A beruházás költségei nemcsak a feldolgozás, hanem a tenyésztés fejlesztését, korszerűsítését is szolgálják. Tavaly Castán megkezdték egy tojófarm építését évi 6 milliós kapacitással. Rövidesen elkezdik a Žilina—streenói húscsibe- hízlalófarmot, s már átadás előtt áll a topoľčanyi új barom- fiüzem. Párhuzamosan hozzáláttak a zvoleni baromfifeldolgozó építéséhez, s még a 6. ötéves tervidőszakban Bratislavában, Michalovcén, Prešovban és Ga- lántán építenek új üzemet, illetve bővítik, korszerűsítik a meglevőt. Az új kapacitások lehetővé teszik a félkészáruk és a fogyasztásra kész termékek részarányának további növelését, s így az ilyen készítmények a 6. ötéves terv végén a levágott baromfi mennyiségének 20 százalékát teszik majd ki. 1975— 80 között nem kevesebb, mint 26 új terméket ad piacra a baromfiipar. A vásárló természetesen nemcsak az egyre jobb és értékesebb termékeket igényli, hanem elvárja, hogy a kínált áru változatos legyen. Nem véletlen, hogy a baromfiipar 1975—80-as tervében jelentős helyet foglal el a nagyüzemi libatenyésztés és a haltenyésztés fejlesztése. £z édesvízi haltenyésztés céljaival összhangban megkezdik a mošovcei halgazdaság kiépítését, amelynek évi kapacitása 415 mázsa pisztráng és 1558 mázsa ponty lesz. E beruházás már a halfogyasztás távlati tervével van összhangban, amelynek értelmében >zlová- kiában az évi fejenkénti hal fogyasztás eléri az 1,6 kilogrammot. A különleges feladatokat teljesítő vállalatok sorába tartozik a Nyitrai Branko is, amely a napospulyka és a húspulyka előállításának szlovákiai hatáskörű vállalata. Amíg pl. Szlovákiában 1976-ban az állami alapokba 2^04 tonna pulykahúst vásároltak fel, 1980-ban már 5500 tonna a terv. Étlapunk ezzel tovább gazdagodik. Amint a CSKP XV. kongresz- szusának határozatai is hangsúlyozzák, 1975—80 között a baromfitenyésztés és a feldolgozás fejlesztése elsőrendű feladat, s ennek megfelelően 30— 35 százalékkal kell növelni a termelést. Az elmondottak bizonyítják, hogy a megnövekedett feladatok teljesítésére a baromfiipar kellően felkészült, és a fejlesztés valóban a korszerűbb táplálkozást szolgálja. EGRI FERENC Példás kollektíva Gyakran találkozhatunk a következő megállapítással: „A szocialista ember öntudata a legszigorúbb ellenőrzéssel sem helyettesíthető“. Az állítás igazáról naponta meggyőződhetünk. Akkor is, ha ennek megfelelően cselekszünk, akkor is, ha nem. Az egyes munkahelyeken végzett munkánk során megnyilvánul, hogyan viszonyulunk a termeléshez, a feladatok maradéktalan teljesítéséhez. így van ez a Nyitrai Magasépítő Vállalat egyes munkahelyein is. Az ott dolgozóknak elsősorban a járulékos beruházásokból eredő feladatok teljesítése okoz gyakran gondot. A gondok ellenére ebben a vállalatban is több példamutató, a munkáját maradéktalanul elvégző kollektíva van. Ezek közé tartoznak a vállalat somorjai (Šamorín) részlegének dolgozói is, amelyet az alapos szaktudást szerzett Blažej Pin-' tér mérnök, a vállalat dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) építőipari üzemének dolgozója vezet. A vállalat keretében ez a munkacsoport volt az első, amely a folyamatos építési módszereket alkalmazta. Ezek nagymértékben hozzájárulnak a haladó építkezési elemek észszerű alkalmazásához. A kollektíva az elsők között volt a Zlobin- és egyéb hasonló munkamódszerek bevezetésében is. A folyamatos építkezési eljárással dolgozó kollektívák szocialista munkaversenyében az első helyet több ízben elnyerték, s becsületesen végzett munkájuk elismeréseként különböző vállalati és ágazati kitüntetéseket kaptak. A szóban forgó részleg dolgozói jól kezdték az idei évet is. Első negyedévi tervfel‘'da- taikat teljesítettek, 63 lakás- egységet jó minőségben adtak át. A kollektívának nemcsak tennivalója egyre több, hanem akaratereje is növekszik, amely lényegében sikerük kulcsa. Erről a részlegvezető a következőket mondta: „Mindenért meg kell küzdeni. A jó kollektíva nem utolsósorban a megfelelő politikai és szakszervezeti nevelőmunka, valamint a jó emberi és közösségi kapcsolatok eredménye. A feladatokat jól el tudjuk osztani, tudunk ellenőrizni, dicsérni és jutalmazni, de ha kell, szigorú megró- vást is alkalmazunk, tehát rendet teremtünk saját portánkon.“ A somorjai építőipari dolgozókra az év végéig még sok feladat elvégzése vár. A vállalat vezetősége bizonyára az idén sem csalódik a kollektíva tagjaiban. JÜLIUS BUDÁT
